Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-18 / 270. szám
A közösségért a közösséggé I Tsz-egészségügy öt évre Ä* elmúlt 5t esztendő olyan időszakot jelentett megyénk mezőgazdaságának, amelyre jo-gosan büszkék lehetünk. A tervezettnél gyorsabban fejlődött a termelés, de nemcsak forintban mérhető változások jelzik az öt esztendő alatt megtett utat. Olyan igény bontakozott ki, amely korábban nem volt jellemző megyénk mezőgazdaságának egészére. Nevezetesen az egészséges élet- és főleg munkakörülmények iránti igény, amely máris igen magas követelményeket jelent. Űj szakaszába lépett a termelőszövetkezeti egészségügy az elmúlt öt esztendő alatt. Az egészséges munkakörülményekhez szükséges tárgyi feltételek a legtöbb tsz-ben már adottak, a hangsúly most azon van; mennyire használják ki ezeket a lehetőségeket? Már maga a nemzedékváltás ténye is szükségessé teszi a tsz-ekben olyan egészség- ügyi körülmények megteremtését, amelyek vonzóvá teszik a mezőgazdasági munkát a fiatalok számára. Az egészséges munkakörülmények megteremtése az elkövetkező esztendőkben sok feladat végrehajtását követeld meg. Ezeknek egyike az, hogy a mezőgazdasági üzemekben erősíteni kell a Vöröskereszt tevékenységét. A termelőszövetkezeti Vöröskereszt szervezetek létrehozásával egy egész testület vállal felelősséget a munkahelyi egészségügyi körülmények javításáért. A megnövekedett feladatoknak csak szakosított, azaz termelési ágazatoknak megfelelően kialakított aktívahálózat tud eleget tenni Sokrétű tennivalót jelent az egészségügyi felvilágosítónevelő munka további fejlesztése, a tsz-tagok egészségügyi ismereteinek bővítése. Az elsősegélynyújtás, a balesetek elleni védekezés, a közegészségügy alapvető ismereteire kioktatott tsz-tagok nagyon sokat tehetnek az egészséges, vonzó tsz kialakításáért. Akad még tennivaló a tisztasági mozgalom terén is. Előfordul még, hogy az új, modem fürdőt a!ág-alig használják, s a munkahelyek, munkaruhák tisztaságában is akadnak kivetnivalók. Kihasználatlan lehetőség még csaknem minden tsz-ben van. Bármi feladat végrehajtásáról legyen is szó, azt csak a tagsággal egyetértésben lehet megoldani. A közegészség- ügy a közösség ügye, tehát érte és vele kell azt fejleszteni. I I Ciprusi barangolás (VI.) Üvegházi éghajlat Bepillantva Ciprus hétköznapjaiba, s látva, érezve a még mindig fennálló görög— török viszályt, felmerül az emberben: hogyan is lehet ilyen körülmények között dolgozni, milyen az ország gazdasági fejlődése, miből él a lakosság? Töprengésemre George Christormlide, az AKEL (kommunista párt) gazdasági ügyekkel foglalkozó titkára adott választ: — A látszat valóban az, hogy ilyen körülmények között igen nehéz dolgozni. Ennek ellenére az elmúlt 10 évben a konfliktusok, a fegyveres összetűzések idején is fejlődött Ciprus gazdasága. Az első öt évben csaknem 7 százalékos volt a növekedés, idén pedig még túl is haladja ezt a bruttó nemzeti termék növekedése. Autó autót ér a főváros utcáin ly: “^/>^VV^/VXVV-VVV\/V<VV<V\XVV'\/\<<V\^\/VA/V'\/V'\AXVAV\A-OA-^/V,\/X<A/V<VV^\/VVV" "./'W'V'».'» ■ o 'Százéves a légiposta A repülőgépek kísérleti példányai az 1900-as években emelkedtek levegőbe, mégis már most ünnepeljük az első hivatalos légiposta-centenáriumot. 1870-ben a német csapatok körülzárták Párizst. A világtól elszakított francia főváros lakóinak üzenetét. 103 kiló súlyú levéltömeget a Neptun elnevezésű léggömb fedélzetén már négy nappal az ostromgyűrű bezárása után, szeptember 23-án Duro- of pilóta irányításával útnak indították. Az első járatot rövidesen újabbak követték. A németek a léghajó elpusztítására ágyút terveztek. Bismarck kancellár halállal fenyegette és kémnek minősítette az ellenség repülőpostásait. Ennek ellenére további szerkezeteket készítettek elő és bíztak az éj leple alatt a szél szárnyaira. November 24-én szállt fel a hatalmas ^Orleans városa” elnevezésű jármű, amelynek kosarában 250 kiló postát helyeztek el. Roller és Deschamps irányították volna a léghajót, de az csakhamar szélviharba került és félnapos száguldás után Norvégiában ért földet. A posta légi úton történő szállítását 1871. januárjáig folytatták. A levéltovábbítás e kalandos vállalkozásáról Franciaország 1955. évi bélyegnapi kiadása emlékezett meg. A továbbított levelek nagy része az eltelt száz év alatt megsemmisült, ilyen különlegességek ritkán, főként nemzetközi kiállításokon láthatók. Kolera A középkor pusztító betegsége ismét feltámadt. A közlekedés meggyorsulása, az utazók számának megsokszorozódása próbára teszi a modem államok egészségügyi szervezetét, amelyek mindenütt gondos és reméljük, Közlekedni tanulnak A helyes közlekedés szabá- Ügy tudjuk, a salgótarjáni jályairól kapnak tájékoztatást a rás iskoláiban is van hasonló salgótarjáni általános iskolák jellegű oktatás. Helyes lenne, tanulói. A KRESZ-okta>tás az ha a megye valamennyi álta- osztályfőnöki órák keretében lános iskolája sorra kerülne, folyik, s az előadók közieke- mert ebben az évben kiülönö- dási rendőrök. A tanulók, sen gofe volt a baleset — ugatok hatodik-nyolcadik ősz- rás6aerűan emelkedett a gyer- talyosok, nagyon sok érdekes kérdést tesznek fel az előadó- mekbalesetek száma a menük, érdekli őket a „tantárgy”, gyében. Újabb rádiók - étkeznek A már lekötött 170 ezer tranzisztoros rádión kívül a Szovjetunió 1971-ben további 135 ezer tranzisztoros rádiókészüléket szállít Magyarországnak. Az erről szóló kereskedelmi megállapodást az ELEKT- ROIMPEX és a MASPRIBO- RINTORG képviselői a napokban írták alá a szovjet fővárosiban. A magyar partner igénye alapján a szovjet fél alkatrészeket is szállít. (MTI) I. István lakótornya ? Székesfehérvár, az ezeréves város minden évben újabb meglepetésekkel szolgál a régészeknek. Legutóbb a Szabadság téren, a távfűtési vezeték lefektetése közben egy 15X15 méteres, másfél méter vastag falú épület déli oldalfala került elő a föld alól. Az eddig ismeretlen épület maradványáról feltételezik, hogy I. István király lakótornyának fala lehetett. A leletet a régészek tovább vizsgálják, hogy teljes bizonysággal megállapíthassák az eredetét. (MTI) hogy eredményes intézkedésekkel megakadályozzák a járvány terjedését. A XVII.— XIX. században a postaküldeményeket is fertőtlenítették. Különleges szerszámokkal a leveleket 10—20 helyen átlyukasztották, majd a fertőzés megszüntetésére füstbe tartották. A ragály ugyan nem a levelek füstölgésétől szűnt meg, de a filatelistákat különlegességhez juttatta, Az un. koleralevelek, amelyeken a fertőtlenítő állomás is elhelyezte igazolásul bélyegzőjét, a bélyeg előtti korszak értékes darabjai közé tartoznak. Szép bélyegek gyára A rajz és a színek tökéletes visszaadása, jó minőségű papír, vagyis nagyszerű technikai kivitel jellemzi 115 éve a világhírű angol cég, a Thomas De La Rue nyomda által készített bélyegeket Az .üzemet 1819-ben alapította Londonban a névadó, aki akkor érkezett szülőföldjéről, a Guernsey-szigetrőL Sokáig kártyát készítettek, majd 1853-ban okmánybélyeg előállítására kaptak megbízást A nyomda életében döntő változást hozott 1855., ekkor a posta itt rendelte meg a 4 penny névértékű bélyeget. Az első érték sikere újabb megbízásokat szerzett. 1879- től több mint 30 éven át csak ebben a nyomdában készültek az angol bélyegek. A gondos munka más országok figyelmét is felkeltette. Hosz- szabb, rövidebb ideig a brit birodalom minden részének készítettek bélyeget, sőt Kínától Jugoszláviáig az önálló államok egész sorában használtak már a londoni nyomdából eredő bélyeget. A Thomas De La Rue cég hírnevét 160 ország postai értékcikkei hirdetik és számtalan bankjegy, amely megbízható és pontos kivitelezésére is a legnemesebb nyomdai eljárást a metszetmélynyomást használták. Több mint száz évig kizárólag e módszerrel dolgoztak, ennek köszönhető az a sok szép bélyeg, amely mindig örömet szerez a filatelis- táknak. Szélmalom helyett valami más A dalban is megénekelt kis- kutat mélyítettek ezen a tá- kundorozsmai szélmalom jón, s az első eredmények arnemrégiben összedőlt. Helyet- ra mutatnak, hogy számot- te új nevezetességről ..gondos- tevő szénhidrogén-tároló réte- kodtak” a nagyalföldi kuta- geket rejt a föld. Üllés, Algyő, tó- és feltáróüzem szegedi olajbányászai. A malomromok közelében messzire látszó fúrótorony magasodik. Egymás után több. átlag 3300 méteres Szánk, Ásotthalom. Öttömös után most Kiskundorozsma is az „olajfalvak” sorába lépett. (MTI) NÚCRÁD — 1970. november 18., szerda . A szigetország elsősorban mezőgazdaságából, bányászatából él. A földterület 76 százalékát hasznosítják, s a lakosságnak csaknem 40 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, s a nemzeti jövedelem 24,7 százalékát adja. (A többi sziklás, kiégett, művelésre egyáltalán nem alkalmas, agyagos talaj, úgyannyira, hogy még a juh sem él meg rajta.) A fő növényi termékek — amelyek elsősorban a parti síkságokkal összefüggő, jobb minőségű földeken termelnek — a búza. az árpa, a zab, a burgonya, a gyapot, a dohány, a déligyümölcs, a zöldiség, a szőlő, a szentjánoskenyér, az olajbogyó. S ami nekünk szinte elképzelhetetlen, olyan ideális éghajlati viszonyok között, amely a mi üvegházainknak felel meg. így aztán érthető: olyan szemű szőlőt, friss őszibarackot, banánt, fügét lehet kapni a piacokon, hogy csak csodálkozik az idegen. — Hát még milyen termés lenne — magyarázta az AKEL gazdasági titkára, — ha meg tudnánk oldani a földreformot, az öntözéses gazdálkodást! A megművelhető föld egyötöde az egyház birtoka, s a papok minden módon vigyáznak, hogy véletlenül se csússzon ki kezük közül egy talpalatnyi fold sem. Az állattenyésztés külterjes. Szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést és szamarat Tartanak nagyobb számban. Számottevő a halászat, főleg a szivacsé, s a selyemhernyótenyésztés. Ciprus — a szigeten végigutazva az idegen is jól érzékelheti —, bővelkedik ásványi kincsekben. Főbb bányászati termékei a vas, a pirit, a réz. a kén, a gipsz, a króm, az azbeszt, s az okkerfestékföld. A bányászat zöme angol, amerikai érdekeltségű, így a profit az ő zsebüket vastagltja. Az ásványkincseket csupán kibányásszák a szigeten, hajókba rakják, a feldolgozás már más országokban történik. Csupán az érc egy részét dúsítják belföldön. Így aztán az a furcsa helyzet alakult ki, hogy gazdag ásványi kincsei ellenére Ciprus gyáripara a mezőgazdasági termékek kisipari feldolgozásán alapszik. Konzerv-, malom-, bőr-, textil-, bútor-, dohány- és építőanyagipari üzemei vannak. Nagy jelentőségű viszont a hajózás. S a sors iróniájaként a Limassol- ban, a Lamacában, a Fama- gustában kikötő hajókon a helybeli munkások „közreműködhetnek” nemzeti kincsük elszállításában. Mindezek ellenére nem élnek rosszul a ciprusi emberek. Az egy lakosra jutó évi nemzeti jövedelem 785 font. Az egy lakosra jutó átlagos jövedelem pedig, tíz év alatt 200 ciprusi fontról 300-ra emelkedett. Ha hinni lehet a jól értesült köröknek, ez 30—35 százalékkal magasabb életszínvonalat biztosít a szigetországnak, mint például a görögöké. (A józanabbaknak ez is egyik érvük az enozisz ellen.) Az éremnek azonban a másik oldalát is meg kell nézni. Hadd idézzek egy hideg pipát szívogató öreg török szavaiból (úgy látszik, annyira megcsodáltam a mi üvegkávéfőzőnkre hasonlító szerkezetet, hogy beszélgetést kezdeményezett): — A görögöknek szép. nagy házuk van — magyarázta —, a törökök, hozzájuk képest szűk, egészségtelen odúkban laknak. (Egyébként erről a városnézés közben magam is meggyőződhettem.) A törököknek alig van autójuk, bezzeg nekik kettő is van családonként — füstölgött — A mi gyerekeink között sok az analfabéta, ők rneig Angliában taníttatják gyerekeiket — bizonygatta. Az öreg szavainak igazolására hadd idézzek egy hivatalos dokumentumból: „A lakosságnak 20 százaléka írástudatlan. Az alapfokú oktatás kötelező, az oktatás nyelve a tanulók nemzetisége szerint görög, vagy török. Felső iskola nincs.” Fodor László Következik: Magyar kapcsolatok Soha nem látott katasztrófa Félmilliónál többre becsülik a halottak számát A hajléktalanok ezrei végeláthatatlan sorban vonulnak észak felé a Bengáli-öböl vidékéről. ahol a szökőár elmosta otthonaikat, elpusztította a termést és megölte szeretteiket. A menekülők nagy többsége üres kézzel indult útnak, csupán azt mondhatta magáénak, amit testén visel. A hatóságok meg-megállítják a menetet, és a férfiakból csoportokat szerveznek, akiknek segíteniük kell a holtak eltemetésében. A holttestek — a karachi rádió meghatározása szerint — „úgy borítják a vidéket, mint a vízililiomok”. A hivatalos és nem hivatalos Irodalmi, képzőművészeti kiállítás Salgótarjánban, a megyei József Attila művelődési központ klubjában irodalmi és képzőművészeti kiállítás nyílik december 23-án. Hann Ferenc, a megyei Balassi Bálint könyvtár munkatársa és Hibó Tamás, a varsói Szépművészeti Főiskola negyedéves hallgatója másodízben jelentkezik közös tárlattal a közönség előtt. A kiállításon, amelyet terv szerint Kass János, illetve Vihar Béla nyit majd meg, Hibó Tamás litográfiákkal, fametszetekkel szerepel kozmikus, illetve egyetemes emberi problémákat kutató munkákkal. Hann Ferenc verseit térformákra helyezik, s fényhatásokkal emelik ki azokat. A versek a kezdetről, a végről és végtelenségről vallanak. becslésék a halottak számára vonatkozóan óriási eltérést mutatnak. Ennek egyik oka a távközlési hálózat teljes megbénulása, a másik pedig az. hogy a hatóságok csak a már azonosított holttestek alapján közölnek adatokat. Eszerint a halottak számát hivatalosan ötven—ötvenötezerre, nem- hivatalosan viszont ötszázezer —hétszázezerre becsülik. Azt hivatalos körökben is elismerik, hogy a kelet-pakisztáni szegeteken — a ciklon és a szökőár összesen 13 szigetet érintett —, a lakosság nyolcvan százaléka elpusztult. A hadsereg helikopterei köröznek az olyan területek felett, ahol még valami nyomát látják az életnek — élelmiszert, gyógyszert és takarókat dobnak le. A hadsereg valóságos harcban áll, hogy megküzdjön a katasztrófa következményeivel: eltemesse a holtakat, gondoskodjék az élőkről és megteremtse a további élethez szükséges feltételeket. A mentési munkálatokat nehezíti, hogy a katasztrófa által leginkább sújtott területeken máris felütötte fejét a kolera. Azokat a szigeteket, azonban, ahonnan a kolerát jelentették, a gyógyszert és egyéb orvosi felszereléseket szállító rohamcsónakok a gyors áramlatok miatt egyelőre nem tudják megközelíteni. A hadsereg műszaki alakulatai éjt napallá téve dolgoznak a gyakorlatilag összezúzott gát helyreállításán, amely egyben fontos összekötő utat is jelent a katasztrófa sújtotta területekhez, és ezért a mentés szempontjából is rendkívül fontos. Jahja Khán pakisztáni elnök hétfőn repülőgépről szemlélte meg a pusztulás színhelyét, majd Karachiba visszatérve a legsürgősebb intézkedésekről tárgyalt a kormány vezetőivel. A kinevezett kormánybiztos közölte, hogy a katasztrófa közvetlen következményeinek felszámolása után, a kormány hosszú lejáratú programot dolgoz ki utak építésére és a partvédelem megerősítésére. A kelet-pakisztáni lakosság megsegítésére megmozdult a világ. A karachi rádió közölte, hogy a napokban Ausztráliából, Afganisztánból. Malavsiá- ból, Hollandiából, Kanabából, Japánból, az NSZK-ból. az Egyesült Államokból és Nagy- Britanniából várnak segélyszállítmányokat. U Thant, az ENSZ főtitkára és Edvard Hambro az ENSZ- közgvűlés elnöke közös felhívással fordult a világszervezet tagállamaihoz: adjanak meg minden segítséget a kelet-pakisztáni ciklon áldozatainak. (MTI)
