Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

Menő maszek, hasznos maszek A maszek keveset dolgozik és sokat keres. A maszek élel­mes. Ügyes, sőt, ügyeskedő. Jó szimata van. Nem szívba­jos. Üzleti érzékkel megáldott. A semmiből is pénzt csinál. Ha divatról var. szó: idejében fölébred. Ha vállalási időről: í gérget, hiteget. Dohát ki ez A Maszek? Budapest belvárosá­nak néhány, manipulálástól sem visszariadó császára? A kisváros „jobb embereit” öl­töztető szabó? Vagy éppen a picike falu fodrásza, aki ha­vonta elhatározza: visszaadja az ipart? Mindegyikük ma­szék. A Maszek: sokféle ma­szek. Melyikük az igazi? Azaz a társadalomnak hasznot haj­tó, szükséges, létező igényt ki­elégítő? Tiz forintból 2,5 Hazánk az áru jellegű szol­gáltatások színvonalát tekintve nemzetközi összehasonlítás­ban a gyengén ellátott orszá­gok közé tartozik. Ennek elle­nére minden kiadott tíz fo­rintunkból 2,5 forint valami­lyen szolgáltatás ellenértéké. Ä szolgáltatásokra fordított kiadások nagyobb ütemben emelkednek évék óta, mint a fogyasztás egésze. Mi köze mindennek a í&a- szekhez? Az, hogy a szolgál­tatások különböző területein a magánszektor részesedése tíz­től 95 százalékig terjed... A maszek tehát — ha tetszik, ha nem — tényező mindennapi ételünkben. Nem is akármi­lyen. Arányok. 1948-ban 169 300 kisiparos tevékenykedett ha­zánkban. Alkalmazottjaik szá­ma 162 000-re rúgott. A meg­különböztetés nélküli és az ésszerűséget gyakran mell ózó intézkedések következtében számuk 1953-ra 47 000-re csök­kent. Mélypont volt ez. Nem­csak a maszekok számát te­kintve, hanem a kielégítetle­nül hagyott igények mennyisé­gét nézve ás. 1970 elején 82 ezer magánkisiparos, s 18 ezer építőmester szerepelt a nyil­vántartásban, a maszekok szá­ma tehát kerek százezret tett ki. Alkalmazottjaik, az ipari tanulókat is beleértve, 41 ez­ren voltak. A múlt évben 11 909 iparjogosítványt adtak ki. Hétezret meg vissza. A maszekok. Akik esetleg még a levesre valót sem tudták meg­keresni. Mert. ilyen is van. számítódik az ellátatlanok kö­zé! Mert igaz: néhány főváro­si eszpresszó törzsasztalainál nagy üzleteket kötnek a ma­szek címszó mögé búvó kúfá- rok. Am az is igaz: sok terü­leten két-három faluval odébb találni csak borbélyt, ci­pészt.». Sete területen á magánszek­tor nélkül napok alatt súlyos helyzet állna elő. így is ne­hézkes a javítás, hát még nél­külük milyen lenne?! Azaz: a tisztes magánkisiparos támo­gatásra, fejlesztésre érdemes. Nem kisebb fórum, mint a Minisztertanács mondta ezt ki, a lakosság részére végzett ja­vítások, szolgáltatósok fej­lesztéséről szóló, 1038/1969. számú határozatában. A javítás, szolgáltatás: lét­számot igényel. A fodrász, bár villanygéppel dolgozik, csak meghatározott idő alatt tud végezni „egy fejjel”. Termelé­kenysége korlátok közé szo­rított. Hasonló a helyzet sok más területen is. Érthető te­hát, ha világszerte a fejlett országokban, a szolgáltatások­ban dolgozók létszáma kétszer olyan gyorsan nő, mint az iparban foglalkoztatottaké. Hazánkban a munkaerőhely­zet olyan, hogy a létszám és és a technika együttes fejlesz­tése hozhatja csak magával az igények jobb kielégítésé! A magánszektorban is. Létszám, plusz technika Fontos, hogy ott is? Igen. 1969-ben 5,6 milliárd értékű szolgáltatómunkából a magán- szektor 2,8 müHárddal része­sedett! Mivel a kimondott ma- gánkiápari árutermelés csu­pán 262 millió forint volt, az összeg túlnyomó része a ja­vításra, szolgáltatásra jutott. Több területen, így például az elektromos háztartási gé­pek javításában, a faipari, a textilruházati, a bőr-, syőrrne- és cipőipari szolgáltatásokban a magánszektor 60—95 száza­lékban uralja a piacot. Ami azért elgondolkoztató. Mármint az, hogy valóban nem lenne üzlet betömd e területekre a kisipari' szövetkezeteknek. a tanácsi iparnak? Mert — nem véletlen! — éppen a konkur­rencia hiánya miatt itt emel­kedtek leginkább a roaszek- szahta árak...! Nemcsak a kiskaput... Árak, Valóban: gyakran megtörténik, hogy sokat kér a maszek. Igaz, legalább vál­lalja a munkát Sokat kér, te­hát — sokat keres? A magán­szektorban dolgozók 87 száza­lékának havi adózott jövedel­me 3000 forint alatt van. Mindössze nyolcezer olyan maszek él az országban, aki­nek havi, bevallott jövedelme 4—14 ezer forint között mo­zog. Persze, a bevallott és a tényleges jövedelem között olykor van különbség. A múlt évben ezer Jetben folytatott eljárást a Kisiparosok Orszá­gos Szövetsége különböző visz- szásságok miatt kisiparosok ellen. Ez a teljes maszek­tábor egy százaléka. Nem riasztó arapy. Ám a nagyobb szigorúság jogos kívánalom, mert az adóbevallások, az üzleti könyvek, a .kettős könyvelések” hagynak kiska­pukat is. S nemcsak e kiska­pukat kell becsukná,. Olykor, azokat is, akik e kiskapukon át közlekednek... Ez a tisz­tességesen, hasznosain munkál­kodó kisiparosok ‘érdeke is. Azoké. akik igaztalanul vise­lik a maszekhoz fűződő általá­nosítások ódiumát. A szigor, a jó értelmű szn bályozottsággal párosuló tá mogatás elősegítheti, hogy az 1975-ig 31 százalékos ipari­,szolgáltatás-növelésben a ma­gánszektor is súlyához mérten részesedjék. Ehhez az kell, hogy javuljon az anyagellátás, a tanácsok adjanak segítséget az üzlethelyiségek létesítésé­ben, atz ipar, a külkereskede­lem gondoljon a gyártásnál, beszerzésnél a kisiparban használatos gépekre is. Az. hogy a községekben újonnan letelepült kisiparos nemcsak két évi adómentességet vagy adókedvezményt élvezzen, ha­nem — munkájával kiérde­melt arányában — anyagi- er­kölcsi megbecsülést is. Azaz: néhány tucat vagy száz menő körmére kell kop­pintani. A többit pedig éssze­rűen támogatni. Mészáros Ottó SCéssaeiilnek cb t«*rweSc — még ncagip«£l@ls)£aÉc Munka van, csak legyen kossá erő ia Az idén tovább fejlődött a — Igen szép munkánk volt az milliós értékkel' kezdődött, de nógrádi szénbányáik tervező- OLAJTERV Vállalat megren- azóta változott az igény és a irodája. Ma már 46 dolgozót, delésáre készült hajdúszobosz- tóaJaMtandó technológia is. köztük 18 tervezomérnokot, lói termeikszállutó gázvezetek szerkesztő technikusokat, rendszer. Ezt a négyszázezer kalkulátorokat foglalkoztat- forint értékű tervet már út­nak. Üt-, vasút- és mély- adtuk. Készül és az év végére építő tervezéstől az eoer- befejezzük a vízválasztói erő- gin, illetve villamos automa- mű számaira az odajleíejtó, il- tizálásig 13 féle seaikáigbam letve -tároló állomás terveit is, dolgoznak. Év elején három- ami 650 ezer forint mdiIMó forint termelési érté- munka lesz. két tervezitek az iroda szánná- . ra. de ezt már a harmadik A Gainz-MAVAG mat- — Az idén terveztük a ht­negyedév végére teljesítették, rancvári, mintegy kétszázöt- - isikoliáit is, ásná tizem­és még több mint egymillió- v«n millió forintos beruházd- tantermes lesz és a iövő sárnál mi vagyunk a generál- <™®rmes lesz, es a jovo tervezők. Ezt a munkát ta- évben kezdik az építését — vaiy kezdtük. Folyamatos és mondja Fényes Gyula, az alvállalkozók is besegíte­nek. Már kész a háromhajós, — A tervezőiiroda a ene- összesen 7500 niégyzeitmét&r gyében több helyen. Ma már 36—38 mffliiós beru­házásról beszélünk. litt egy 120x21 métere® főcsamok, a festőüzem és irodaépület ter­vei készülnek. Szép létesít- értókű mény lesz. Tervezését jövőre fejezzük be. vall év végéig megtoldják. Bredményesian dolgoztak, hi­szen köiltsiégszmtjük nem ha­ladta meg a 70 százalékot sem. fo£aS£ T5S1 to^iejí^tés^^rizel^: látnak sok mindent, hiszen az elképzeléseket nekik kell először papíron tormába ön­teni . Mit terveztek az idén? — érdeklődtünk Fényes Gyu­lától, asz iroda vezető főmér­nökétől. nők terve. Jövőre ennek az , , , . üzemnek a gázellátásait i® tér- ^ kapcsolatos tervezői mun- vezzük. kát Ezekről js habihatnánk — Ügy alakult, hogy mun- valamit? kálik egyik fő területe az , ^ ipartelepítés. A Budapesti Ha. -f^ szecsenyu járásiban ta­rismyagyár magybátonyi üze- zsenkét út építési, illetve re­mének beruházása például 22 konstrukciós tervét kük el. Vízművek és Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Hol az aranybánya? Egy biztos: a községekben nem. Legalábbis ezt igazolja, hogy évente a falusi települé­seken szűnik meg a legtöbb műhely. így azután a tíz legfontosabb szakmát tekintve az ország kétezer (1) községe 270 oldalon Balassagyarmat 1848-tol a századfordulóig terjedő idősza­ka eseményeinek feldolgozá­sát két esztendeje kezdte meg, s a közelmúltban fejezte be része lesz egy, a város múltját rendszerező monográfiának. Mint a szerző elmondotta, az események felidézésében leg­inkább a városi választmányi Németh Béla nyugalmazott jegyzőkönyvek segítették, de gimnáziumi tanár. Az érteke- sok segítséget adtak a kora- zés 270 gépeit oldalt tesz ki, s béli újságok is. Baranyi László (Nagybátony) „Gyennekportré* képére a zsűri 6 pontot adott fény­— Kérem, én tizenhét éve dolgozom az ötvözetgyárbam. Előtte 24 évet töltöttem el az acélárugyárban. Nem volt ott se rossz helyem, de itt többet fizettek és jobban tudtam se­gíteni a családomat. Hát ezért változtattam én munkaihelyet a negyvenegy év alatt egyszer. A dróthúzóban savval dolgoz­tunk. Az sem volt könnyű, de itt amennyivel többet keres­tem, annyival egészségteleneb­bek is a munkakörülményeik. Mióta itt vagyok, azóta ada­golom a kohót. Azt mondják: ez a legnehezebb munkahely. — mondja Gyuriska Nándor, az ötvöaetgyár adagolója. *■ — Miért nem változtattam munkahelyet? — Kérdezték ezt már mások is. Mit tudnék erre válaszolni. Nem akartam én életemben vándormadár lenni. Amint már mondtam, ide is azért jöttem, mert egy­részt közelebb van Zagyvaró­nához, másrészt többet tudtam nyújtani a családomnak. Nem, soha nem akartam máshova menni. Nyáron kerékpárral járok be, télen gyalog, de úgy érzem, leéli ennyi levegő az embernek. A füst, a gáz, a korom nem egészséges. Néha érzem már, hogy gyengébb vagyok mint korábban vol­tam, de gondolom így van ez­zel más is. Amíg el nem érem ■m-j / | m f a (Q Ha valaki ide kerizL, azt elő­Ugyan miért vándorolnér™ 3/ gozik. Aztán ha egy-két hónap múlva elmegy, s helyére jön a nyugdíjkorhatárt, itt sze- ember hiányzik. Eddig az idén keresetet jelentett a dolgozók- egy újabb, azt megint be kell retnék maradni. A brigádban 118 dolgozó mondott búcsút nak, ennél többet a törzsgár- tanítani, mindaddig a többi vízellátási terviek készültek és készülnek, folyamatosan, Diósijiemő. Szécsány, Vamsámy, Rimóc, Ludőnyhalászi, a me­gye haltáráin túlj Tárnok köz- ég számára, sőt a jövőben .vfátranavák és Cened részére is. Ezenkívül vízrendezés, -sza­bályozás i® szerepelt a lélacfca- tok között. Mi készítjük majd a Zagyva felső szakaszának vízrendezési tervét is. — Milyenek az irodával szemben támasztott jövő évi igények? — Naigyoíbbak, mint ainony- nyit jelenlegi kapacitásunk el­bírna. Bár ötmilliós tervezői bevételre számítunk, de az igények ennél is nagyobbak. Fejlesztenünk kellene. A meg­rendeléseik közül csak néhá­nyat említek. Az OLAJTERV mintegy másfél milliós kapa- oitásieköitésit igényel. Egyéb­ként öt évre előre folynak tárgyalások. Jövő év május közepéig szállítanunk keli a Gagarin. Hőerőmű olaj ellátá­sának terveit. A népgazdaság szempontjaiból igen fontos gázprogram észak-magyaror­szági objektumainak a terve­zése is ránk vár a jövőben. Erről folytatunk tárgyaláso­kat. — A Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek rekonstrukciójával kapcsolatos tereprendezést az idén terveztük, jövőre pedig a közmű, víz, szennyvízleve­zetés, gázvezetékek és az ener­gia rekonstrukciós terveit várják tőlünk. Ezt a megren­delést a Kohászati Gvárépítő Vállalattól kaptuk. Munkánk tehát bőven lesz. csali bír­juk erővel — fejezte be nyi­latkozatát Fényes Gyula. B J. négyen vagyunk, csaknem va- az ötvözetgyámak. Helyettük datagoknak. lamennyd már 8—9 éve itt dől- 90 érkezett. Az összlétszámhoz gozik. Van olyan is, aki nem- viszonyítva ez azt jelenti, hogy rég jött vissza, mert közben a a dolgozóiknak alig több mint _______________________________ ________ Korábban az egyék íörasgár­b ányánál is dolgozott. Én nem egyhatoda mozgott. Másutt ez sz°- Gyuriska az arány nyilván jóval na­gyobb. Mi a mozgás oka? kívánkoztam máshova. Azt is elmondhatom, hogy az irodán se volt sok dolgom. A tizen­hét év alatt egyszer vagy két­szer reklamáltam. Én meg­voltam az üzemmel, úgy ér- , zem, itt is megvoltak velem Sozók. Meg nem kész a füst- — mondja az idős adagoló dolgozik helyette. Szívesen tesszük ha értelmét látjuk, de ha állandóan vándormadarak­kal dolgozunk, mi fizetünk rá. Nálunk a bérezés olyan, hogy ha valaki ma lép be, végzett munkája után ugyanannyit Nem könnyű az ötvöaetgyá- ri munka. Igaz, tisiztességes Az utóbbi időben üzemeink­ben, gyárainkban divatossá vált a .munkaerő-vándorlás. Egyesek szinte átjáróháznak nézik az üzemet, fillér béremelés sokszor olyan jogokról, lehető­ségekről mondanak le, amit nem is tudnak hirtelen szám­ba venni. Az ötvözetgyárnál nem szeretik a vándormadara­kat annak ellenére, hogy az Nándor mellett azonban van. nak itt még jó néhányan, akik _____ ____ ^ _ h a nehéz körülmények között keresheti mint a másik, dolgoznak is, de már bebizo­nyították hűségüket az ötvö- keresethez jutnak az itt dől- zeígyárhoz. Ilyen Vajda Ber­talan is, akinek családja Ti- gázelszívó berendezés, tehát szanánán lakik. Tizenhét éve az üzem levegője nem meg- dolgozik itt. Adagoló. Még felelő. A törzsgárdatagok nem hiányzott, de nem is em­mégsern mozognak. De miért lékeznek az üzemnél arra, , ... . , is tennék? Ennél az üzemnél hogy Vajda Bertalan betegség ban arra lenne szükség, hogy nem becsülik a vándormada- címén valaha kimaradt volna rakat. Amíg egy új felvételes, a munkából. Ha letelik a hét, A tíz, húsz tehát aki itt kezdi a munkát, hazautazik családjához, s mi­reményében hat hónap után már jogosult re kezdődik az újabb munka- a nyereségrészesedésre, addig nap, addigra mindig visszaér. Közelebb is talált volna mun­kahelyet, mert az a környék is iparosodott, és talán jobb egy olyan, akinek a munka­könyvében a „kilépett” szót írták, nem kap részesedést. Három évig csak az alapsza­badságot kapja és viseli Sok szó elhangzott az utób­bi időben a törzsgárda megbe­csüléséről. Arról is, hogy a kívántnál sokkal nagyobb méreteket öltött a munkaerő- vándorlás. Megoldást találni nehéz, hiszen ehhez elsősor­10—20 filléres bérkülönbözet nem biztos, hogy előnyt je­lent, sőt a legtöbb esetben hátrányos, ha valaki csak ezért hagyja ott megszokott, régi munkahelyét. Az is igaz viszont, hogy a törvényes idén átlagosan húsz dolgozó- mindazt a hátrányt, amit a val kevesebbet foglalkoztat- törvények illetve a helyi kel­ták, mint amennyit terv sze- lektív szerződés előír. A nye- rint kellett volna. A mintegy reségrészesedés igaz, egy év- 600 fős létszámból ma ennél ben egyszer jár, de ennél az lenne számára, ha közelebb szankciókat mindenütt egyfor- lenne a családjához. Mégis itt f?an érvényesítem kellene, ta­dolgozik, innen akar nyugdíj­ba menni. — A vándormadaraikra mi fizetünk rá — mondta Gyu­riska Nándor. Azt is megma. Ián akkor kevesebb lenne vándormadár. Bódé János Újítások a tűzhelygyárban Érdekes kéf>et mutat az idén benyújtott újítások té­mák szerinti megoszlása a salgótarjáni tűzhelygyárban. A legtöbb javaslat, a balesetel­hárítással és a munkavédelem­mel foglalkozik, az összes újítások csaknem húsz száza­léka. A második helyen az ú.i gyártmányok kialakítása sze­repel tizenkilenc javaslattal. Ezt követi 16—Ifi anyagtaka­rékosságra és a technológia módosítására vonatkozó in­dítvány. A további sorrend a megmunkálás ésszerűsítése, alkatrész-módosítás és a ne­héz fizikai munka megkönnyí­tése. Az utolsó helyen lejt csökkentése áll, kevés, mindössze öt javaslattal. a se- eléggé újítási is több, mintegy negyvenöt üzemnél tavaly is három heti gyarázta, hogyan érti ezt. — NÓGRÁD — 1970. november 11., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom