Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

Elhunyt De Gaulle tábornok Hétfőn este 19 őrá 30 perc­kor, Colombey-les-deux-Eg- Kses-1 birtokán, 80 éves ko­rában szívroham következté­ben elhunyt Charles de Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság volt elnöke. 1800. november 22-én szü­le lett Lille-ben. A Saint Cyr-i katonai akadémia elvégzése után kisebb parancsnoki tiszt­ségeket töltött be. A összeom­lás kezdetén. 1940 júniusában hadügyi államtitkár-helyette­sé nevezik ki Reynaud kormá­nyában. \ 1940 június 18-án London­ból adja ki híres felhívását, a­melyben felszólítja a szabad Franciaország híveit, hogy ne kapituláljanak, hanem foly­tassák a harcot a hitleri meg­szállók ellen. A felszabadulás után, 1944 augusztusától 1946 januárjáig a köztársaság ideiglenes kor­mányának elnöke. 1958-ban az algériai események nyomán jutott ismét hatalomra. 1958. december 21-én meg­választják a Francia Köztár­saság elnökének, majd hét év múltán, 1965-ben újraválaszt­ják. Elnöki megbízatásáról 1969 áprilisában mondott le, mi­Sfi utasította le a ha társért őket után a népszavazásra bocsátott területi igazgatási reformja­vaslatát a francia polgárok le­szavazták. De Gaulle tábornok temeté­sére csütörtökön közép-euró­pai idő szerint 11.00 órakor kerül sor Colombey-les-deux- Englises-ban — közölte a ked­den délben tartott rendkívüli francia minisztertanács után Leo Hámon, a francia kor­mány szóvivője. A tábornok végakaratának megfelelően hivatalos képviselők nem vesznek részt a temetésen, vi­szont a temetési szertartással egyidőben a párizsi Notre Dame-ban is gyászszertartást .tartanak, amelyen jelen lesz­nek a kormány és a diplomá­ciai testület tagjai. . Franciaországban november 12-én csütörtökön országos gyásznapot tartanak. (MTI) Mint ismeretes, 1970. októ­ber 21-én egy Törökország te­rületéről felszállt amerikai repülőgép Leninakan körzeté­ben megsértette a Szovjetunió légiterét. A feltartóztatott re­pülőgép fedélzetén három amerikai és egy török katonai személy tartózkodott. Az illetékes szovjet szervek tüzetesen kivizsgálták a szov­jet állami határok adott meg­sértésének körülményeit, a Csehszlovákiában folytáéi­nak a kerületi & járási párt­bizottságok ülései, amelyeken a párt vezetőinek részvételével értékelik a tagkönyvcsere ta­pasztalatait és kijelölik a pártépítós további feladatait. A dél-csehországi kerületi (me­gyei) pártbizottság ülésén je­len volt és beszédet mondott Milos Jakes, a CSKP Közpon­ti Revíziós és Ellenőrző Bi­zottságának elnöke. Mint a Jihoceská Pravda közli, Jakes bejelentette, hogy december első napjaiban ülést tart a CSKP Központi Bi­zottsága. A nagy jelentőségű plémumon megvitatják és jó­váhagyják a Csehszlovák Kommunista Párt és a cseh­szlovák társadalom 25 éves fejlődéséinek elemzését, a párt­ban és a társadalomban kirob­bant válság okait és hatását, s levonják ennek alapján a megfelelő következtetéseket. A plénumon foglalkoznak továb­bá a párti gazolván yok cse­réjének eredményeivel, a kö­vetkező időszak feladataival, valamint az 1971-es népgazda­sági tervvel. Azzal számolnak. — a problémakört már hosz- szabb ideje tanulmányozzák —, hogy lezárják a pártreha­bilitáció kérdését is. repülőgép fedélzetén tartózko­dó személyek bűnösségé­nek mértékét. Tekintettel a vizsgálat eredményeire, fi­gyelembe véve az Egyesült Államok és Törökország kor­mányának sajnálkozását, va­lamint a részükről kapott biz­tosítékokat, a szovjet kor­mány nem tartotta szükséges­nek az illető személyek bíró­sági felelősségre vonását és elegendőnek tekinti kiutasítá­sukat a Szovjetunióiból. (MTI) Milos Jakes a Jihoceská Pravdában nyilvánosságra ho­zott beszédében kitért a párt­ós társadalmi élet más idő­szerű kérdéseire is. Elmondot­ta, hogy a pártonkívüliek fe­lülvizsgálatának határidejét a kormány az év végéig meg­hosszabbította. Ennek során az államapparátus és a központi szervek dolgozóinál azt vizs­gálják, hogy milyen magatar­tást tanúsítottak a válságos időszakban. Jakes ezzel össze­függésben szorgalmazta, hogy fel kell használni a tagkönyv­csere lebonyolításakor szer­zett tapasztalatokat, s él kell kerülni a felesleges hibákat. A CSKP új tömegpolitikájá­ról szólva a központi revíziós és ellenőrző bizottság elnöke kijelentette: „Fő módszerünk a meggyőzés, az állampolgárok többségének megnyerése a párt politikája számára. Ter­mészetesen legfontosabb ér­vünk, hogy szavaink és tette­ink nem ellentétesek. Attól az időtől kezdve, amikor a CSKP élére új vezetés került, nem mindent sikerült az elképze­léseknek megfelelően valóra váltani, ám a lényeget tekint­ve az új irányvonal célkitűzé­seit megvalósítottuk” — hang­súlyozta Milos Jakes. (MTI) Lengyel küldöttség Romania ban Kedden délelőtt megérke­zett a román fővárosba a lengyel párt- és kormánykül­döttség, amely a Román Kom­munista Párt Központi Bizott­sága és a minisztertanács meg­hívására hivatalos baráti lá­togatást tesz Romániában. A delegáció Wladyslaw Gomul- ka, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára és Józef Cy- rankiewicz, a LEMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke vezeti. A látogatás során aláírják a két ország új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A lengyel delegáció fogadá­sára megjelent Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az államtanács elnöke, Hie Verdet, a minisz­tertanács első elnökhelyettese (ismeretes, hogy Maurer mi­niszterelnököt autóbaleset érte, és jelenleg is orvosi kezelés alatt áll), a román párt és kormány más vezetői. (MTI) r Államosítás Zambiában Kaunda zambiai elnök kedden számos államosítási és gazdasági reformintézkedést jelentett be. Szakértők szerint az új intézkedé­sek szinte az egész gazdasági éle­tet érintik. A kormány által elhatározott lé­pések között szerepel hogy az ál­lam átveszi a magánbankok rész­vényeinek sí százalékát. Az állam veszi kezelésbe az építőipari vál- > lalatokat Is és az ország társada­lombiztosítását. El akarják kerülni a hibákat A közel-keleti kérdés megoldásának elősegítésére folytatták tanácskozásaikat a négy nagyhatalom ENSZ-képviseleténetk vezetői, akik ezúttal az angol delegátus New York-i rezidenciáján találkoztak. KépUnkön (balról jobbra : Jacques Kosciusco-Morize francia, Ja­kot Malik szovjet és Charles W. Yost amerikai ENSZ-képviselő a tárgyalásokra érkezik Hidegháborús hangok Hágában A NATO közgyűlésének 16. plenáris ülésén — Hágá­ban — felszólalt Andrew Goodpaster amerikai tábornok, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka. Be­szédéből részletek még nem kerültek nyilvánosságra, de a UPI tudósítója szerint a tá­bornok a szervezet további erősítése mellett szállt síkra. A TASZSZ újabb részlete­ket hozott nyilvánosságra a hétfői ülésről. Luns holland külügyminiszter felszólalásá­ban elismerően szólt az Egye­sült Államokról, amiért az je­lentős részben járul hozzá a szervezet erőfeszítéseihez. Luns állásit foglalt a Nyugat­Európában állomásozó ameri­kai haderők létszámának csök­kentése ellen, ugyanakkor fel­hívta a NATO nyugat-európai tagállamait, fokozott mérték­ben járuljanak hozzá a közös erőfeszítésekhez. Manlio Brosio, a NATO fő­titkára beszédében szintén a szervezet erősítése mellett foglalt állást, síkra szállt ka­tonai ütőképességének fokozá­sa mellett. Kijelentette, hogy „a biztonság új kollektív rendszere, amely magában foglalná a Szovjetuniót is. egyáltalán nem járulna hozzá az összes európai államok iga­zi függetlenségének és szabad­ságának biztosításához”. Be­szédében odáig ment el, hogy kijelentette, a kollektív biz­tonsági rendszer .^egysze­rűen szovjet dominációt je­lentene Európában.” Hangoztatta, hogy a Varsói Szerződésben résztvevő or­szágok javaslatait az európai feszültség csökkentésére és részben az európai értekezlet megtartásának kérdésére vo­natkozóan nem szabad teljesen elvetni, hanem azt óvatosan kell kezelni. Az ülésszak elnöke, Wayne L. Hays ohioi demokrata párti képviselő hangoztatta, hogy a Kelettel csak az erő helyzeté­ből szabad tárgyalni. (MTI) Eekehardot a jobboldal bérelte fel Nyugat-Beriinből érkező saj tótudósa tás’ük egyértelművé teszik, hogy a nyugat-berlini Eckehaird Weil neonáci szer­vezetek megbízáséból követett el merényletet a szovjet hősi emlékmű ellen. Neubauer szenátor egy rá­dióinterjúban közölte, hogy a merénylő a nyugat-berlini ultra-jobboldali ifjúsági szer­vezet tagja volt. A nyugat-berlini Morgen­post. azt írja: „a helyszínen talált mázolmányok és röpla­pok arra engednek következ­tetni, hogy Weilmek bűntársai voltak”. A lap jól tájékozott körökre hivatkozva félreért­hetetlen utalásokat tesz a jobboldali szervezetek részvé­telére. A Die Wahreheit, a Nyugat- berlini Szocialista Egységpárt lapja keddi számában írja: „Annak az antikommuinisita és szovj átellenes uszításnak, amelyet a Springer-sajtó és más intézmények szítanak, akárcsak a múltban, most is ilyen bűntettek a következ­ményei”. A lap azzal a megállapítás­sal zárja cikkét, hogy: „Pár­tunk követeli a felbújtók es tettesek szigorú megbünteté­sét. Városunkban közös akci­óra hívunk fel minden anti­fasiszta demokratát és szoci­alistát.” (MTI) Bresnnyev távirata Afro-ázsiai szolidaritási értekezlet A líbiai Tripoliban hétfőn a késő esti órákban megnyílt az Afro-ázsiai Szolidaritási Szer­vezet Tanácsának IX. értekez­lete. Abdusszalam Azsallud líbiai miniszterelnök-helyettesi gazdaság- és iparügyi minisz­ter megnyitó beszédében han­goztatta, hogy a líbiai nemzet, mint az arab nemzet szerves része, sohasem vonja meg tá­mogatását Ázsia, Afrika é6 Latin-Amerika népeitől. Kongresszusra készülve A magyar külpolitika — ma és holnap Milyen Iránymutatást ad a X. pártkongresszus a magyar külpolitikának? Ez a kérdés foglalkoztatja mindazokat, akik figyelemmel kísérik ha­zánk nemzetközi tevékenysé­gét, barátainkat és ellenfele­inket, itthon és külföldön egy­aránt. Nem mintha Magyar- ország döntő szerepet játsza­na a világpolitikában, ezt túl­zás lenne állítani: tudjuk, hol a helyünk a világ országainak sorában. Az érdeklődést az a szerény hozzájárulás váltotta ki, amellyel hazánk gyarapítja a szocializmusért, a haladás­ért, a békéért világszerte küz­dők táborát, erejét. Kétségtelen, hogy Magyar- ország, különösen az elmúlt 14 évben bizonyos nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. Miből is táplálkozik ez a te­kintély? Mindenekelőtt abbpl, ami itthon történik, abból, hogy a határainkon kívül el­hangzott minden szavunk és megtett lépésünk mögött ott van a hazai tények fedezete. Szilárd államhatalmunk, dina­mikus gazdasági fejlődésünk, konszolidált társadalmi viszo­nyaink — ezek keltik jó hí­rünket, s tesznek bennünket megbecsült partnerekké, ezek révén adnak hitelt szavunk­nak. Hazai törekvéseink vezé­relnek bennünket a nemzet­közi küzdőtéren: határainkon belül és kívül egyaránt hala­dás és béke a célunk. Külpo­litikánk tehát nem más, mint belpolitikánk folytatása a nemzetközi szintéren a dip­lomácia eszközeivel. Ezekért a célokért azért küzdhetünk hatásosan, mert nem állunk önmagunkban, magányosan a világpolitika színpadán, hanem a szocialis­ta államok közösségében egye­sítjük erőinket, 6 közösen lé­pünk fel az imperializmussal szemben. Tekintélyünk forrá­sa, hogy a szocialista világ- rendszer tagjai vagyunk, s úgy tekintenek ránk, mint a szocialista világ egyik képvi­selőjére. Nemzetköri aktivitásunk eredményességet növeli, hogy nemzeti és nemzetközi érde­keinket elvi alapop, követke­zetesen, ugyanakkor rugalma­san képviseljük. Megbízható szövetségesei vagyunk a Szov­jetuniónak, az egész szocialis­ta világnak, szilárd támaszai a tőkés világban küzdő osz­tályharcos erőknek, és a gyarmatosítás minden formá­ját megsemmisíteni akaró nemzeti felszabadító mozga­lomnak, — megalkuvás nélkü­li, együttműködésre kész partnerei a tőkés országoknak. Ezek a tapasztalatok nagy­ban közrejátszottak abban, ahogy a Központi Bizottság a kongresszusra készített irány­elveiben megfogalmazta véle­ményét külpolitikánk felada­tairól. A végső szót természe­tesen majd a kongresszus mondja ki, az adja meg a tu­lajdonképpeni iránymutatást, bizonyos következtetéseket azonban már a tézisekből is levonhatunk. Kiváltképpen azért, mert összeállításukban sok-sok szakember, köztük sok ismert külpolitikus is részt vett, tehát elméleti és gyakorlati szempontok egy­aránt érvényesültek a tenni­valók kijelölésénél. Külpolitikánk a kongresz- szustól előreláthatóan arra kap ösztönzést, hogy biztosítsa a szocialista építés legkedvezőbb külső feltételeit. Szálljon szembe az imperializmus min­den próbálkozásával, amelyek a szocializmus magyarországi és nemzetközi erői ellen irá­nyulnak. Mindezzel segítse elő, hogy az erőviszonyok a jövő­ben is a szocializmus és a bé­ke javára változzanak. Egé­szen tömören ezt a koncepci­ót ajánlják elfogadásra a kongresszusnak az irányel­vek. A kongresszusi irányelvek azonban nemcsak a „mit”, ha­nem a „hogyan” kérdésre is választ adnak azzal, hogy megjelölik a magyar külpoli­tika legfontosabb elveit. Az alapelv: szoros együttműködés a Szovjetunióval, a szocialista világrendszer többi országával. Csak azokkal, amelyekkel tel­jes az elvi, politikai egység? Elsősorban persze azokkal, de hazánk egységre, internacio­nalista együttműködésre tö­rekszik azokkal az országok­kal is, amelyekkel nézetelté­réseink vannak. A második fontos elv, hogy összefogjunk, szolidárisak le­gyünk a tőkés világ haladó, forradalmi erőivel, hiszen azok az imperializmus hátor­szágát gyengítik, s ezzel reak­ciós. háborús tevékenységét korlátok közé szorítják. A szolidaritás szálai fűzze­nek bennünket a nemzeti fel­szabadító mozgalomhoz, fej­lesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka független országaival. Ez a harmadik elv. A negyedik: békés egymás mellett élés a különböző tár­sadalmi rendszerű országok­kal. Ez harcot és együttmű­ködést jelent, mert csak e kettő kombinálásával érhet­jük el céljainkat: nem a há­ború síkján, hanem békés úton legyőzni a kapitalizmust. Mindez egyenesen torkollik a következő elvbe: mindent meg kell tenni egy újabb vi­lágháború megakadályozása érdekében. Ez a harc a leg­fontosabb, mert az emberiség fennmaradásáért folyik. Ezeknek az elveknek a kö­vetelése, érvényesítése vezet el ahhoz a célhoz, amit az irányelvek így fogalmaztak meg: „Pártunk a Magyar Népköztársaság külpolitikájá­nak alapvető célját a jövőben is abban látja, hogy szövetsé­geseinkkel, a világ haladó erőivel szoros összefogásban biztosítsuk szocialista építő­munkánk kedvező nemzetközi feltételeit, a békét”. Ha röviden akarnánk jelle­mezni, mit vár a párt a ma­gyar külpolitikától, így mond­hatnék: legyen szocialista és nemzeti. Hát lehet e kettő egyszerre? Persze, hogy le­het, sőt: egyik a másik nélkül nem létezhet. Külpolitikánk akkor lesz igazán szocialista, ha az új társadalmi rend épí­tésének nemzeti és nemzetköri érdekeit egyaránt tekintetbe veszi, s akkor igazán nemzeti, ha a nép ügyét a legjobb mó­don. tehát a szocialista világ közös erejével szolgálja. Pálos Tamás Beszédében éles támadást intézett Nixon elnök és az Egyesült Államok kormányá­nak politikája ellen. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára táviratot intézett az Afro-ázsdai Szolidaritási Szer­vezet Tanácsának kilencedik ülésén résztvevő küldöttségek­hez. (MTI) Paraszt­megmozdulások Libanonban „Minden földet a paraszt­ságnak” jelszóval kedden nincstelen libanoni földműve­lők országszerte tüntetéseket tartottak a nagybirtokosok el­len. Összeütközésekre került sor Hmairi. Bira és Abidieh községekben, az ország észa­ki részén, ahová csendőralaku­latokat és katonai egységeket vezényeltek ki. A parasztok nem hajlandók a földbirtokosoknak dolgozni, mert a termék egy bizonyos részét be kell szolgáltatniuk. Arra sem hajlandók, hogy a learatott gabonából ingyen adjanak át egy hányadot. A parasztmegmozdulásokról a bejrúti rádió adott hírt (DPA) NOGRÁD - 1970. november 11., szerda ~t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom