Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-10 / 263. szám
Október ünnepe A Szovjetunió testvért népeinek kulitúrájáviai ismerkedtünk az elmúlt napokban, hetekben Budapesten, vidékem — és a televízió képernyőjén. A Magyar Televízió a szovjet kultúra napjainak eseményeit jetenitősógük'höz méltóan közvetítettbe. sok igazi élményt nyújtva a több mifflós néző- közönségnek. Az Élmények, hangulatok című filmössze- fagllailtó mintegy csokorba kötötte a legfontosabb kiadatná, képzőművészeti, zenei. film sltb. élményeket, így ismételtem wyiLvávalóvá váüit, menynyivel gazdagabbak lettünk. A Nagy Októberi Szocialista Fkurnadalom „előestéjén” október országának és népének kultúrájával találkozni igazán ünnepi alkalom volt. Estémként leültünk a képernyő elé. A viliág eseményei az információs műsorok keretiében. otthoniunkba jönnek. Vajon gondolunk-e arra, hagy bármely kontinensről jön a híradás, közünk van hozzá? Ment mindenhez közünk van, ami a világon történik, hiszen mi is a világban élünk. Ha olyan kitűnő olasz filmalkotást látunk, minit Az algíri csata, óhatatlanul arra gondolunk, bár nem sokan ismerjük személyes élmény stopján Algír saegénynegyedét, a Casbah-it, az. a függetlenségi mozgalom, amely a francia gyairmatosíitás ellen 1957-ben elindult, mimikát is erősít, miinket is igazol, Pontosabban aiat az eszmét, amelyet képviselünk, A dokumanitumfi lm módszereivel készült alkotás 1066-ban elnyerte a Velencei Filmfesztivál nagy,díjált. Gillo Pomibeconvo mélységesein emberi drámája — miirntt minden igazi dráma — nemcsak aiz ő személyes ügye, mégcsak nem is 'kizárólag Algíré. Ha ez így lenne, valamennyien egyedül élnénk ezen a Földöm, öröme- inikben lés drámáinkba fulladva, az emberibb élet lehetősége nélkül, a világot nap mint nap alaikáitó — igaz, esetenként ellentmondásos — forradalmi eszme nélkül. Nincsen így! Az afligírá csata is ezt bizonyítja. Jókai Anna: Fejűnk felől a tetőt című színjátékát a szolnoki Szigligeti Színház előadásában láthattuk, felvételről. A szünetben Jókai Annával is találkozhattunk a képernyőn. Valóban, a színjáték „hőisei” aotihőisök. A hősök mi vagyunk, azok a nézők, akik felismerik, hogy ilyennek nem seafood Itetnmä, fey fäecn szabad éílni a múlt kötöttségeiben gyökerező, láttszaitók- ba kapaszkodó életünket, mint a Fejünk felőli a tetőt szereplői. A Nagy Október sillkallmáwal találkoztunk ismét Tre- nyw: Gimnazisták című tévéjátékéval. Az írónak a forradalom. volt legfőbb ihletűje. A Gimmazásiták az 1905-ös fonna,dalom előtt játszódik, s azoknak a diákmozgalmaiknak állít méltó emléket, amelyek e forradalmat támogatták. A darabbal a magyar közönség már több aiMcalammal találkozhatott, íigy a televízió azoknak a nagy művészeknek is emléket áifMit, akik az új magyar szocialista művészet önzetlen támogatói voltak, s akik közül sokam már nincsenek az élők sorába. November 7-én láttuk vendégül a képernyőn Konsztan- tyin Szimonovot, hallhattuk a szovjet kultúra napjainak ünnepi záróhangversenyét, fel. vételről. A televízió az ünnep alkalmából sokszínű, színvonalas összeállítással lépett a közönség etó, méltóan a nagy ünnep jelentőségéhez. <té) Szabó Gáspár kiállítása SALGÓTARJÁNBAN, a megyei József Attila művelődési központ üvegcsaimokában látható Szabó Gáspár grafikádnak gondosan válogatott sora. Az a ikonicepoió, amelynek jegyében „falna” kerültek a lapok; rendkívül rokonszenves, elsősorban szerénysége miatt Mint Üjváty Lajos" műtörténész a tárlathoz készült szép katalógus előszavában írjai. Szabó Gáspárnak mimcsem múltja, csak jövője Ha jól sáfárkodik művészi képességeivel, erejével, még sok örömet szerez majd a kiállítások tótógatóinak. * Ez a kiállítás tehát bemutatkozás, premier. A vendégkönyv bizonyítja, hogy a közönség e vonatkozásban is kedvezően fogadta. Néhány adat az induló művészről. 1935-ben született Ka. záron, jelenleg a salgótarjáni Állami Zeneiskola tanára. Munkás-paraszt szülők gyermeke. Onnan jött, ahonnan 1945 ellőtt csak kevesen jöttek. ahol a tehetség gyakran belefulladt azokba a körülményekbe, amelyeket a nedves,, palóc házikók, esetleg a kis földdarab, vagy a bánya, az ipar határolt Tanulmányait körülményei folytán szabad iskolában, Budapesten, Debrecenben és Nyíregyházán végezte. Életrajzi áttekintésében írja Szabó Gáspár, hogy a békjés-tarhosi Zenegimnózi- umham eätöltäbt évek (1949— 1953) életének meghatározó élményét jelentették, s nélkülük talán a grafikáig sem jutott volna eL A Pedagógiai Főiskolát Budapesten, a Zeneművészeti Szakiskolát Debreceniben végezte el. Nyírbátorban kezdett tanítani, ott kezdődött a képzőművészettel való foglalkozás is. Eddig Nyírbátorban volt önálló tárlata,. de képeivel találkozhattunk az országos pedagógiai képzőművészeti kiállításon, az alföldi tárlatokon, a fiatalok kiállításén. Nógrádija 1967-be került vissza, a VI. északimagyairorszáigi területi képzőművészeti MáÉításon Kövek koncertje Tompa robaj, aztán messzire bodorodó, sűrű porfelhő. Olyan sűrű és tejfehér, hogy még a falcsqnkból kiálló, szélűén bólingató vasrudat is elfelhőzi, de még a zöld kreppszalagot is, rajta, amely ki tudná, melyik vidám szilveszter emlékét idézi. A két munkás vastag fagerendával jókora darabnyi falat döntött le, ettől a robaj, s a gomolygó ködhöz hasonlatos oor- és malterfelhŐí Hosszú másodpercek telnek el, amíg a. két munkás alakja szétválik a felhőtől. Szemüket törölge- tik, kis, szűkös lélegzések közepette szemlélik a művet. Aztán elégedetten, szótlanul pillantanak egymásra; jó munkát végeztek az alkalmi faltörő kossal, halomban áll a törmelék és tégla, lesz mit lehordani. Deszkából tákolt csúszdát támasztanak a cirádásra kovácsolt vaskorláthoz, amelyet már nem markolnak többé a gangon járók. De a csúszdát jól tartja még. Az egyik munkás a tégladomb mellé áll, a másik a csúszda tetejéhez. Az első egyenként emeli ki a téglákat a törmelékes, poros halomból, a másik átveszi, a csúszdára teszi, meglöki, s a kő felgyorsulva súrolja a fát, hogy alul már ismét reszelés kezekben érjen véget útja. Hosszú percekig hallgatom, amint a darab téglák furcsa, bársonyosan puha hangot adva futnak végig a deszkán. Mély hanggal indulnak el, aztán egyre feljebb szárnyal a puha hang. Kottázni lehetne. Üveghangot sikítva érkeznek le az alsó halom, kőhöz. A sajtószékház melletti öreg, poros ház napról napra csonkábbra fogyatkozik — szendi — szerepelt, folyóiratoknak is dolgozóik. * Ezelc után néhány szó a művekről, amelyek tulajdonképpen a művész bemutatkozásának lényegét jelentik. Lapjain meghatározó élmény a legszűkebb haza. Kazár. A kis falucskát át- meg átszövi költőd, kissé nosztalgikus vágyakozással. Elsősorban azonban az a realizmus nyilvánul meg e lapokon, amely a falu embereinek életét meghatározza. Az elmékek igen fontos helyet kapunak Szabó Gáspár grafikáin. Ezért is érezzük hitelesnek a Kazári motívumok című linóját, vagy a Kazári lakodalmat. A világtönténéleen Kazáron is jelen van, itt is érzékelhető. Szabó Gáspár felelős művészhez méltóan igyekszik választ adni azokra a kérdésekre, amelyek az ember életének alakításában cfly fontos szerepet töltenek be. Árnyak. A Fehérterror. A fasizmus arca — többek között a példa arra a felelősségérzetre, amely nem igyekszik úgy menekülni a múltba, hogy annak csak nosztalgikussá halványult, lágy redőlt fejezze ki. Tisztázni is alkar- Szabó Gáspár, amikor a múlt kérdéseit veti fel. S ez a szándék ugyancsak dicséretes. A KAZÁRI lakodalom című linó kapcsán néhány szót szólunk a fiatal művész alkotód módszeréről. Ez a lakodalom tulajdoniképpen vidám ünnep, és mégis egy kicsit szomorú is. kissé már az elmúlás szelétől is érintett, Ülnek a figurák egy dombtetőn, „lent” palóc házikók, nők és férfiak, vőlegény és menyasszony. népi motívumok. Lakodalom van. Az élet ünnepe, a,melyben azonban ott a halál is, Szabó Gáspár érzékeny szeme számára nem maradt rejtve. Sógora emlékére több lapot is készített (Sógorom emlékére). De foglalkozik az elmúlás gondolatával más vonatkozásokban is. (Elmúlás, Miért?, Emberi sors. Múló idő stb.) Mindez azonban az élet igenlésének jegyében történik. T. E. SsahmunhátthSpvm Magyaróra a könyvtárban — Egy hét alatt 257 szakmunkástanuló fordult meg nálunk a csoportos látogatások alkalmával — mondja Csizmadia Sándomé, a megyei könyvtár egyik vezetője. A több mint 250 fiatal látogatása — érthetően — feltűnést keltett, hiszen aus alkalmanként hatvan—hetven szakmunkástanuló könyvtári látogatása ma még nem tartozik a megszokott dolgok sorába. A. könyvek közelsége Érthető a könyvtáros öröme. — Annyit beszélünk arról, miként lehetne minél többet és hatékonyabban segíteni a szakmunkástanulók korszerűbb nevelését... Mostanában azonban a hasznos tettek sem mennek ritkaságszámba — mondja Csizmadia Sándomé. — A salgótarjáni 21Í, sz. Szakmunkásképző Intézet fiatal pedagógusai rövid idő alatt közvetlen munkatársainkká váltak. Természetesen nem új keletű a megyei könyvtár és a tanintézet kapcsolata, de ami mostanában történik, az több, s talán hasznosabb is a korábbinál. A 257 szakmunkástanuló közül a megyei könyvtárban megtartott irodalmi órákon (!) 187 fiatal iratkozott be a könyvtári tagok sorába. A többiek között sokan már korábban kitöltötték a belépési cédulát. Mindez lehetne mechanikus is, formális is, mégis másról van szó. — A gyerekek nyolcvan százaléka vidékről jár be Salgótarjánba. Tudjuk, hogy a legtöbbje reggel nagyon korán keL Ha történetesen úgy adódik, hogy héti egy irodalmi órájuk a könyvtári nyitvatar- tás előttre esik — mindany- nyian szívesen bejönnek, akár két órával korábban is. A könyvtár dolgozói — nem kis munkával — 400 műből álló bibliográfiát, állítottak össze, külön a szakmunkástanulók részére. A bibliográfia tíz fő csoportba köti azoknak a könyveknek a tömegét, amelyeket személyes meggyőződés alapján ajánl a könyvtár. A legnépszerűbbek a kalandos leírások, a két világháború feldolgozott történetei, a fantasztikus irodalom, a társadalmi tudományok népszerűbb kiadásai. — A könyvek közelsége minden irodalomtörténeti óránál többet jelent ezeknek a gyerekeknek. Értelmét látjuk a munkának, mert a tavaly beiratkozottak az idén is rendszeres olvasóink, és sokan járnak ide felnőttként, szakmunkásként is. Van, aki itt lát először könyvtárat — belülről—.mondja a könyvtáros. A könyvtári magyar irodalom óra értelmét ez a jelenet fejezi ki talán a legteljesebben. — Láttál már könyvtárat? — kérdezi a pedagógus az egyik szakmunkástanulótól a tömött polcok között. — így még nem — válaszol a fiú. — El tudod képzelni a lakásodat könyvek nélkül? — EL Otthon sincsenek könyvek... Lépték váltás a szemléletben Talán ez a legnehezebb. A szemlélet sok évtizedes léptékeinek megváltoztatása. És nem is elsősorban az ^dekel- tek, a fiatalok körében, Erről beszélgetünk a salgótarjáni szakmunkásképző intézetben Kojnok József igazgatóhelyettessel (maga is magyar szakos tanár) és a? egyik legaktívabb fiatal pedagógussal, Sepsi Istvánnal. Az aktivitást ezúttal a „könyvtárospedagógus” gyakorlat kialakítására értem. — Sokat segít a megyei könyvtáron kívül a szomszédos Kohász művelődési központ könyvtára is. Mindkét intézménnyé! egyformán jó és szoros a kapcsolatunk — mondja Kojnok József igazgatóhelyettes. — Velem együtt jelenleg hét magyar irodalom-történelem szakos tanár tanítja a szakmunkástanulókat intézetünkben és ez önmagában is azt mutatja, hogy sokat változott a helyzet a jövő szakmunkásainak képzésében. Valamikor, amikor ezt a munkát szervezetten kezdtük, még olyan különbségek voltak, akár a bérezésben is a műszaki és az úgynevezett közismereti tárgyat tanító nevelők között, hogy nemigen lehetett az általános műveltséget értékesen segítő vagy felismerő gyakorlatról beszélni. A könyvtárba, könyvek közé „szoktatás” több célt is szolgál — eredményesen — egyszerre. — Két műszakos oktatásnál, nyolcvan százalékos bejárói létszám mellett nagyon nagy eredmény az is, ha fiataljaink a várakozási időt kulturált helyen tölthetik. A könyvtárakkal kialakuló és évről évre erősödő jó kapcsolat ebben is segítségünkre van — mondja az igazgatóhelyetets. * IJj gyakorlat — Heti egy órában majdnem lehetetlen érdemlegeset mondani a fiataloknak az irodalomról — mondja Sepsi István, aki a sarkosan fogalmazott igazságoktól sem retten vissza. — Lehet, hogy furcsán hangzik egy irodalom- tanár szájából, de nekem is az a véleményem, hogy elsősorban nem irodalomtörténetre, hanem olvasásra, a könyvek szeretetére és sokoldalú alkalmazására kell nevelni a gyerekeket. A szemléletváltozást pedig a mostani gyakorlat alkalmazása segíti a legjobban. — Egyre kevesebb az olyan felnőtt, akár pedagógus, akár, szakoktató, munkahelyi vezető, vagy sülő az illető, aki csupán a szakmai oktatást szorgalmazza! Pataki László Művész Bora Gyula fiatafl szobrászművész elhatározta, hogy a 440 méter magas Szársomlyó hegy elhagyott kőfejtőjében hatalmas szoborcsoportokat és barlangrendszert farag ki. Az első több tonnás szoborkompozíciók már elkészültek — az élet folyamatát ábrázolják. Tervei szerint a nagyszabású munkákkal csak hosszú évtizedek múltán lesz kész. (KS fotó: Esztergály Keve felvétele) NOVEMBER 12-én árubemutató és kóstoló baws^í;\arm\ton ISMERJE MEG ÁRUCIKKEINKET3 Ä7KER borok Komó kávé ’Tejtermékek árubemutató és ingyenes kóstolób délután 4 6-ig a 130. sz. és 135. (delicatesse) boltjainkban 1 Kiskunhalasi. BOROK Helvéciái. kóstolója Hosszúhegy! Nógrád megyei Etelmlszcr-klskereskcdein. Vállalat,
