Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

Sok kellemetlenség Középkáderek ez egészségügyben Megyénk egészségügyi in­tézményeiben csaknem 1400 középkádsr dolgozik. ők az egészségügy „köakaitoinóá”, akik liléikül nincsen gyógyí­tás, kezelés, egyszóval nincs egészségügyi ellátás. A fekvőbeteg-intézmények­ben dolgozó egészségügyi kö­zépítődének. 85 százaléka nő, s ez már magában is jelzi, hogy a női munkaerővel kap­csolatos problémák az egész­ségügyiben sűrítetten jelent­keznék. Szülés! szabadság, gyeinmieisgianidozáisd segély. a gyermek betegsége, veszélyez­tetett terhesség, szaJbadségo- lás, toválbbtoépzés címén a középkáderekniek mintegy 32 százaléka' 2—3 évre kiesik a munkából. * A munkából távol lévőkért nagyobbrészt az egészségügyi szakiskolában végzettek pótol­ják. Ez a megoldás azonban nem ideális. A végzősöket ugyanis csak szerződéssel al­kalmazhatják, s ilyen feltétel meHieiJit azok nem szívesen jelentkeznek. A meghartáirozott időre szóló munkaviszony bi- zonyitalainsägot jelenít, ugyan­akkor több juttatásitól — mint pfL a vasúti flétárú igazolvány — elesnek. Na.gy gond az is, hogy az időközben ismét mun­kára jelentkezők 2—3 év alatt sokait felejtettek, hónapokba telik, míg visszazökkennék a régi kerékvágásba és pótolják a leimaradásit. Hosszabb időre szóló prog­ram, hpgy a vezető főápolói, az osztályos főmővárd és egyéb, középkádier-vezetői beosztá­sokban bátrabban kell alkal­mazni a fiaitaliosáitás politiká­ját. A nyugdíjikorbae levő, néhány tiskiinibsitben konzerva­tív sízeimüiéilatű osztályos ápo­lók helyére jód képzett, fiatal dolgozóikat kell beállítani. A fokozott mértékű munka­erő-vándorlás nem jellemző a megye fekvőbeteg-imtétziiné- nyedban dofligozó egészségügyi középkádemetkre. Az Utóbbi években, a fluktuáció csökke­nő irányú, aiz elmúlt hónom esztendő alatt a megye négy fekvőbeteg-intézményéből 106 köaépkóder távozott. * A betegágy melletti három műszak és az üinnepd szolgá­lat felitétlenüil hozzájárul a munkahelyitől való esetenkén­ti szakításhoz. Az egészség­ügyi köaépkáderek e mellett erős fizikai és szellemi igény- bevételnek- vannak kitéve. Mindenesetre vonzóbbá lehet­ne tenni pályájukat a lakás­körülmények rendezésével. Arra is szükség van, hogy egyéni és munkahelyi gond­jaikkal jobban törődjenek, jusson idő meghallgatásukra, problémáik elintézésére. Többször előfordul, hogy a betegek és hozzátartozóik in<- dokoüiaítűan követelésekkel lépnek fel, s ezeknek jogos elutasítása sok keliemeitlenisl;- get jelent az ápolónőnek, azaz magyarán: nyelni kell... A területen, azaz a körzeti orvosi hálózatban a legna­gyobb gondot ugyancsak a munkából kiesettek pótlása okozza. Rendszerint a szom­szédos körzetekből oldják meg a helyettesítéseket. ez azonban mindenképpen csök­kenti a munka hatékonysá­gát, esetileg színvonalát. A bölcsődékben és a szoci­ális otthonokban sokkal rosz- szabb a helyzet, a helyettesí­tést itt csak szakképzetten, dol­gozóikkal tudják megoldani. Az egészségügyi közápkáde- rak idei -bérkorrekciója álta­lános elégedettséget váltott ki. elérte célját. A betegágy mel­lett dolgozók nehéz munkája így az anyagi j úttartásokban is jobban kifejezésre jut, s az ún. „hiányszakmát” képező, közveüítien. betagyégy melletti munkaköröknél a létszámot és minőséget tekintve rende­ződés várható. # A műtős segédek anyagi problémája viszont tovább­ra is aiktuáfc. Ehhez a mun­kához erős, egészsége®, erköl­csileg megbízható dolgozókra van szükség. A magas köve­télményekkel sízemben azon­ban korántsem állnak hason­lóan magas fizetések-, sőt, a műtős; segédek az ipari dolgo­zók fizetésiének csak töredékét kapják. A munkaköri nótlék a műtős segédekre nem vonat­kozik. — szénái — Minősítenek a követelmények A X. PARTKONGRESSZUS irányelved kü­lön foglalkoznak a vezetők feladataival. „Gazdasági építőmiunkánkban az egyre nö­vekvő feladatok a vezetőktől is nagyobb tel­jesítményeket kívánnak, nagyobb követel­ményeket támasztanak velük szemben. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dol­gozó szakértők legyenek, érvényesítsék a párt gazdaságpolitikáját.” Ezt olvashatjuk többele között a szocialista gazdasági építőmunkáról szóló fejezetben a tennivalóknak mint­egy összefoglalásaként. A reform nyomán a nagyobb vállalati ön­állóság már magasra emelte a vezetők mér­céjét. A negyedik ötéves terv, amely a haté­konyság fokozását állítja a gazdasági építő­munka középpontjába, újabb nagy próba­tételt jelez. A hatékonyabb munka rendkívül sokféle tényező együttes hatására valósulhat csak meg. A termelékenység emelése, a faj­lagos anyagmegtakarítás, a meglevő eszkö- zöik és fejlesztési lehetőségek jobb hasznosí­tása, a termelés szerkezetének átalakítása, a korszerű termékek és gyártási eljárások be­vezetése, a nemzetközi munkamegosztás el­mélyítése, a tudományos eredmények gyors gyakorlati felhasználása — valamennyi kü- lön-külön és együtt — feltételezi a szerve­zés és a vezetés színvonalának emelését. A mondás szerint a gyakorlat teszi a mes­tert. A gazdasági vezetők többsége szeren­csésen átesett az utóbbi évek tűzkeresztsé­gén, bővítette szakmai, vezetéstudományi is­mereteit is. így joggal feltételezhet jük, hogy a termelés, az irányítás -különböző szintű pa­rancsnokai a jövőben is képesek lesznek fel­zárkózni az egyre növekvő feladatokhoz. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a vezetés lényege az előrelátás, ezért rövid . távon az eredmények sem értékelhetők meg­bízhatóan, A reformot követő első három lünk is számon kérdi ugyanezt” — panaszolta az egyik igazgató. S ahogy ő nem tudta dol­gozóit magyarázatával megnyugtatni, mi sem tudjuk az igazgatót megvédeni. A jövőben várhatóan még nagyobb különbségek lesznek a vállalatok dolgozóinak személyi jövedel­meiben, fejlesztési lehetőségeiben. Vagy ké­pes a vezetés a kőllektívával együtt a ko­rábbiakat meghaladó, tartós eredményeket elérni, vagy tovább növekednek a belső fe­szültségek. Bár sokféle szociális, egyéni, gazdasági nyező játszik közre a munkaerő-vándorlas- ban, a dolgozók áramlásának iránya azonban kétségtelenül a gazdálkodás, a vezetés szín­vonalára is utal. Mivel a gazdasági ver­seny főleg a munkaerőhelyzet tekintetében éleződött ki, a nagyobb arányú létszámhiány elsősorban azoknál a vállalatoknál tapasztal­ható, amelyeknél kedvezőtlenebbek az embe­ri kapcsolatok, a munkafeltételek, a szociális körülmények, alacsonyabbak a személyi jö­vedelmek. Időnként azonban a műszakilag, gazdaságilag és szociálisan elmaradott üze­mek is előnyös helyzetbe kerülhettek na­gyobb bérek fizetésével, kisebb követelmé­nyek támasztásával. A bérszabályozás válto­zásával azonban egyre inkább csak a haté­konyan gazdálkodó vállalatok lesznek majd képesek a dolgozók jövedelmének rendsze­res növelésére. Ahogy az árukínálat növekszik, s létrejön a szükséges piaci egyensúly, úgy élesedik majd a vállalatok közötti műszaki-gazdasági verseny is. Azok a vállalatok kerülnek majd ki győztesen, amelyek magasabb színvonalon Uj technolögiasor e öblösüHeggyőrbiin sálás révén a termelés növelé­se és az, hogy a termék a fel­dolgozás gyorsításával minél előbb készáru formát öltsön. A gépsort, amely mintegy .kétmillió forintba került, a napokban helyezték üzembe. Feladata egyelőre a kézi gyár­tású termékek feldolgozása, de ha elkészül a gépsor második egysége, a mosó, és harmadik egysége, a beégető, az automa­ta gyártógépek után állítják munká'ba. A géptől azt várják hogy teljesen megszűnnek a feldol­gozási torlódások, lerövidül a feldolgozási idő, kevesebb lesz a selejt és nem utolsó sorban ezzel emberi munkaerőt taka­rítanak meg. esztendőben a vállalati gazdálkodás feltéte­leinek, szabályozó rendszerének kialakításá­nál egyébként is eleve figyelembe vették a meglevő adottságokat, az átállás nehézsége­it. Az új ötéves időszakban már kevesebb lesz a fék, szigorúbbá válnak a követelmények és ehhez tágabb teret kap a tehetség, a kezde­ményező készség kibontakozása. Bizonyos Jelek már napjainkban is arra utalnak, hogy a gazdasági környezet és a dolgozó kollektíva nyomása egyszerre, egy­mást kiegészítve jelentkezik. Évekkel ezelőtt, amikor a helyi vezetés csupán végrehajtásra, a tervutasítások továbbítására szorítkozott, minden nehézséget külső hatásokra, objektív okokra vezethettek vissza. Részben már je­lenleg, s a jövőben még inkább nem lehet kerethiányra hivatkozni, ha a dolgozók elé­gedetlenek az anyagi és szociális ellátás mértékével, a termelés műszaki, szervezési szintjével. „Dolgozóink már jogos lakásigé­nyeikkel sem a tanácsot, hanem bennünket, vezetőiket zaklatnak. A szomszédos gyár la­kásépítési akciót kezdeményezett és most tő­képesek a vevők igényeit kielégíteni, amelyek jobb minőségű, korszerűbb, olcsóbb árut ter­melnek nagyobb választékban. Az export után fizetett állami visszatérítések további csökkentése szintén a hatékonyan gazdálko­dó, a nemzetközileg versenyképes vállalatok­nak kedvez. A NÖVEKVŐ VERSENYBEN új rangsor alakul ki a dolgozó kollektívák és a vezetők minősítésében. Azok a vezetők, akik az első akadályokat simán vették, tehát nincsenek még célban, könnyen kihullhatnak még a nö­vekvő követelmények rostáján. Ki bizonyul majd alkalmasnak és ki nem? Erre nehéz napjainkban válaszolni. Mind az eredmé­nyes, mind a rossz munkára — a vezetés elő­relátható és jövőre ható jellegéből adódóan — esetleg csak évek múlva derül fény. Sezt nem szabad megvárni. A vezetők minősítésé­nél, honorálásánál, előléptetésénél és leváltá­sánál ne csupán az éves eredménybeszámoló képe, hanem legalább ennyire a holnap és a holnapután előkészítése, a kockázatválla­lás é6 a kezdeményező készség legyen a mér­ce. Ez így túl általános? Meg kell nézni a vállalatok most első ízben készülő ötéves terveit, alaposan, Kovács József Egy ankét, tanulságai Válságban az ú „A népgazdaság egyik alap­vető célkitűzése a munka ha­tékonyságának fokozása és a termelékenység növelése. Anyaggal, energiával és mun­kaerővel takarékoskodni csak úgy lehet, ha a rendelkezésre álló termelőerőket a legéssze­rűbben, a legcélravezetőbben használjuk ki. Már a műszaki fejlesztési terveket úgy kell kidolgozni, hogy azok az elfo­gadott és bevezetésre alkalmas újításokat magukba foglalják.” Ez a néhány mondat idézet, a salgótarjáni tűzhelygyárban rendezett újítási ankéton el­hangzott beszámolóból. Milyen eredményeket hozott a gyárnak az újítómozgalom ebben az évben? Milyen hasz­nosítható tapasztalatokkal szolgált az eltelt időszak? Mik a további teendők? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az ankét résztvevői. Ha csupán a tavalyi év hasonló időszakával vetjük össze a gyári újítómozgalom számadatait, akkor valamelyes javulásról számolhatunk be Míg tavaly hatvanhárom, az idén száztizenhárom újítási javaslatot nyújtottak be a dol­gozók. Az utóbbiak közül jó­val többet találtak hasznosí­tásra alkalmasnak mint az előző évben. Ugyanakkor a forintban kifejezhető gazdasá­gi eredmény nem érte él a ta­valyi szintet. Sokkal válságosabbnak tű­nik az újítómozgalom jelenle­gi helyzete, ha a korábbi két év adatait sorakoztatjuk egy­más mellé. Hatvannyolcban százhatvanhárom újítási ja­vaslatból iiegyvenhatot fogad­tak el, ezek bevezetése több mint hárommillió forint még- takarítást eredményezett. Ta­valy már csak száztizenegy újítás született, ebből az érté­kelés rostáján mindössze hu­szonnyolc maradt fenn. Az újításokból származó megta­karítás alig valamivel halad­ta meg az előző évinek egy- hatodát. ' Egyik évről a másikra mély­pontra zuhant az újítómozga­lom. Az idén elért kisebb ja­vulás még korántsem szolgál­tat elegendő okot az elége­dettséghez. A tények és ada­tok változatlanul arra figyel­meztetnek, hogy a válságos helyzetből a kivezető utat nem sikerült megtalálni. Mit Imii tenni, hogy az újítómozgalom visszanyerje régi rangját és hatékonyabban járuljon hoz­zá a gyár fejlődéséhez, a gaz­dasági erdményekhez? Az egyik fontos feladat az újítók munkájának népszerű­sítése, az újítók nagyobb megbecsülése. Ezt a helyes el­vet igyekeztek a gyakorlat nyelvére lefordítani a gyár­ban, amikor kidolgozták a ki­emelkedő .újítók különjutgl- mazásának módozatait. A megérdemelt újítási díjon kí­vül a legjobb újítók tevékeny­ségét jutalomüdüléssel, tanul- mányúttal és pénzjutalommal kívánják méltányolni. Nagyobb gondot kell fordí­tani a magasabb képzettséggel nem rendelkező újítók mű­szaki támogatására. A műsza­ki újítóbrigádok feladatává tették, hogy segítséget adja­nak a jó ötletek megvalósítá­sához. A szakszervezeti újí­tási egyeztető bizottság is megtalálhatná a módját, hogy a vitás kérdések tisztázása mellett, ha szükség van rá, műszaki tanácsadással is szol­gáljon az újítóknak. Elkedvetleníti az újítókat, ha elhúzódik javaslatuk el­bírálása. Ezen a területen is van mit tenni a tűzhelygyár­ban. Az is előfordul, hogy a szakvélemény késik, ráadásul szűkszavú, s érvekkel nincs kellően alátámasztva. Ennek tulajdonítható, hogy többen az egyeztető bizottsághoz for­dultak, mert a hézagos szak­véleményre alapozott határo­zatot nem tartották elfogad­hatónak. Kedvezőtlenül befolyásolja az újítási kedvet az is, hogy az újítások elfogadása és megvalósítása között sokszor hosszú idő telik el. A jövő­ben az újítások bevezetésének feladatkörét teljes egészében a gyártmányfejlesztéssel foglal­kozó kísérleti műhely, vagy a karbantartó részleg veszi át. Ezzel az újítások megvalósítá­sa olyan gazdára talál, amely ezt a feladatot nemcsak mel­lékesen, hanem Jjötelességsje- rűen látja el _ Azt is el kell érni, hogy az újítók munkájában kevesebb legyen a véletlenszerűség. Az újítók törekvéseit olyan me­derbe kell terelni, ami leg­jobban megfelel a műszaki fejlesztési elképzeléseknek. A jelenleg érvényben levő újítá­si feladatterv csaknem negy­ven javaslatából eddig csu­pán ötre született megoldás. Ha az újítási javaslatok elvi­leg megvalósíthatók és fel­keltik az újítók figyelmét ak­kor a jövőben egyre több lesz a gyárban a hasznosítható, a legégetőbb problémák megol­dását elősegítő újítás. NÓGRAD — 1970. november 10., kedd 5 Nem tűrik a mulasztást A FŰTŐBER nagybátonyi üzemében nagy gondot fordí­tanak a biztonságos munka­végzésre. Ennél a csaknem 400 főt foglalkoztató üzemnél az idén eddig csak hét baleset volt, s az emiatt kieső napok száma nem éri el a nyolcva­nat. Az idén harmincnégy ve­zető beosztásban levő dolgo­zót — akik másokért is fele­lősek — biztonságtechnikai vizsgára köteleztek. A baleset­elhárítási oktatás is rendsze­res, ezt minden esetben a műszakiak tartják. Legutóbb a havi biztonsági szemlén azt vizsgálták, hogy a korábbi szemlén feltárt hibá­kat megszüntették-e. Egyes helyeken nem tartották be a határidőket, ezért az üzem ve­zetője hat műszaki beosztás­ban levő dolgozót megbírsá­golt. Figyelmeztető ez a jövő­re. Üzembiztonsági kérdések­ben nem lehet engedményeket tenni és helyesen járt el az üzemvezető, ha így is figyel­meztette a mulasztókat. Huszonnégy állomásos pat- tantó-csiszoló automata gép­sort vásárolt a nyugatnémet Ernst Wagner cégtől a salgó­tarjáni öblösüveggyár. Az új technolögiasor része a műszaki fejlesztési program­nak, amely a feldolgozóüzem gépesítését foglalja magában. A cél a termelés korszerűsíté­sével a krónikus munkaerő- hiány enyhítése, az automati-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom