Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-10 / 263. szám
Szén van. akadozik a kötélpálya Vitatkozni a türelmetlenkedőkkel Kongresszusi verseny Ménkesen Méntoesen a síző szoros értelmében meg kell küzdeni a Ican-gtresszusd fetejáiníásoik teljesítéséért. Amikor a vállalái- sakat megfogalmazták, még nem tudhatták, milyen akadályok támadnak. Ilit dolgozik a kongresszusi küldött Szabó Imre fironitbogádja és Fekete Vilmosé. Ök száüítjáík felszínre az akna teinmel&;éiniejk nagy részéit. A kelt frontbrigád évekkel ezelőtt kialakult jó kapcsolata tavaly páros versennyé ént. Akkor a közös sikerek nyomán elnyerték arz Élüzem címeit. Gépekkel dolgoztaik, kiváló teljesítményeket érteik ed, de azóta megváltoztak a geológiai viszonyok, a gépeket ixiitelepítetlték a bányáiból, csak .kézi erővel termelhettek. Változott a helyzet — Az Alía-ereszke a bánya legtávolabbi része. A frontunkat két vető is átszeli, de most már kifelé hailadumik, A veitő két részre osztja a frontot ami élég sok akadályt jelent. A vetők mellett még egy régi, öreg műveleten is át kellett haladnunk, ami ugyancsak visszavetett, bennünket — mondja Szabó Imre, majd így folytatja: . — A kongresszus tiszteJieté- ne 2 százalékos tervtúlltéljesí- tást vállaltunk. Az elmúlt hónapban a körülmények miatt, örülünk, ha tervünk meglesz. Most már minidig könnyebb lesz, és eibben bízunk. Ezt az utolsó évnegyedet legalább MB százalékos tervteljesítés - stefl. szeretnénk zárni. Ilyen a bánya. Makor az ember legtöbbet fárad, idegeskedik, akkor legkisebbek az eredmények. — Gond, ‘baj nálunk is sok voJt az Á-ereszkei fronton — kapcsolódik a beszélgetésbe Fekete Vilmos. — Ilyenkor látja az ember igazán, mnáUlyem. jók is azok a bányagépek. Most nincs gépünk. Kézi erővel dolgozunk, ment a körülmények olyanok. Az utóbbi időiben azért már javul a helyzet nálunk is. Igaz. vein még egy kisebb vető és most érünk át ew öreg műveleten. md is. Ha ezt árts- ugorjük, már többre leszünk képeseik. Frontunk 80 méter szétes és olyan a hangulat a brigádban, hogy teljesítem tudjuk, amit a kongresszus tiszteletére feüalánlottumk — bizakodik Fekete Vilmos. 4 mi hátráltat Vannak másfajta akadályok is Miénkesien ezekről Kormos Ottó akna vezető tájékoztatott: — A feladóállomás mellett több minit 200 vagon szién van kiliapátodva a földre, vár elszállításánál. Keld a szén, viszont akadozik a szállítás. Nemcsak a vagoniiiány hátráltat bennünket, hanem az utóbbi időben a kötélpálya kapacitása sem megfelelő. Mórakes és Szorospatak szenét köitédpályán, számítják az osztályozom. Most már Szaros- patakon is jobban megy a termelés. Készlet ott is van, talán nagyobb mint nálunk. A kötélpálya nem bírja a nagyobb terhelést. Ettől még jobban tartunk talán, mint a vagonihiánytói. Van, amikor a napi ■ tervezett mennyiséget sem tudjuk leszállítani, pedig szeretnénk: a készletet is folyamatosan csölskentená. — Ménkesről egyébként az év elejétől már több mint hét és fél ezer tonna szenet adtunk terven felül. Többet szerettünk volna, mert az év elején úgy számoltuk, hogy az idei tervünket mintegy 10 ezer tonnáival túlteljesítjük. így nehéz lesz — aggódik az ak- navazető. — A két írontbiiigad eredményét is kiszámítottuk. A már említett gondok eUenéne Szabó Imréék az elmúlt tíz hónap alatt 3900 csdlle széninél többet termeltek, mint amennyit a kongresszus tiszteletére ígértek. A felajánlásukat Fekete Vilmosék is teljesítették időarányosan, bár ök ennél eddig csak 20 csil- liévél adtak még többet. Azt is megtudtuk, hogy Ménkesesi áitszerveaéséket hajtottak végre, rangsoroltaik az elővájásokat és az erőt jobban a 'tömegtermelő munkahelyekre telepítették. Gépeket egyelőre nem tudnak foglalkoztatni, tehát a kézi erőt kell úgy megszervezni, hogy minél hatékonyabb legyen a munka. A jövőt azonban már tervezik és a lehetőségektől függően készülnek a gépek üzembe helyezésére. Egyelőre még a szállítási akadályokat kellene elhárítani. Vajon ml a véleménye erről a nagy bálon yi bányaüzem műszaki vezetőségének? — Ma a legtöbb energiát arra fordítjuk, hogy a sízo- rospaita&i. és ménkesi sod- romjykötálpályán megoldjuk a problémáikat — tájékoztat Zsuffa Miklós főmérnök. Nem ismeretien ellőttünk ez a gond. Sajnos (kevés csdlliesizekrény és függesztek áll rendelkezésünkre. Intézkedtünk, hogy a műhelyben soron kívül javítsák mindazt a csilleszekrényt és függasztéket, amit számításba lehet még venni. Ez is ennyhít majd a gondokon. De a johb munkaszervezés érdekében a kötélpálya szögállomására műszaki ügyeletet szer. veztünk. Itit az a feladat, hogy jó munikaszarveaéssel csökkentsük a kieső időt és minél jobban kerüljük el az esetleges üzemzavarokat, ami eddig nem volt ritka, éppen a pálya túlterhelése miatt. Ügy vélem, végső soron a kötélpálya kapacitása alkalmas lesz arra, hogy a jelen- leninél még több szenet szállítsunk rajta az osiztályozára. Nemcsak a ménkesiek hanem a szorospaitaiak gondját is igyekszünk tehát megoldani, és ezért cserébe még több szenet várunk ezektől ti bányáktól. Ezért is szívügyünk a feltételek megteremtése — mondta a főmérnök. Valóra vált fák Ménikesen bizonyáru megnyugvással fogadják ezeket az intézkedéseket és erre még több szénnél válaszolnak majd. A kongresszus tiszteletiére tett ígéretet, valóra váltják annak ellenére, hogy közben egymás után több akadályt kell legyőzniük. Bodó .Hanoi, A fejlődés törvénye 1 A népgazdaság negyedik • ötéves terve 5,6—6 százalékban határozta meg a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedését. A legutóbbi országgyűlés vitájában ezt a növekedési előirányzatot reálisnak ítélték és a közgazdászok körében is általában az a nézet, hogy ez az ütem mértéktartó, ez a növekedés teljesíthető. Egyesek vitatják csupán ennek célszerűségét és felvetik, hogy nem növelhetnénk-e nagyobb mértékben a nemzeti jövedelmet, hiszen az előírt százalék alig haladja meg a tőkés országok átlagos fejlődési ütemét és alacsonyabb a legtöbb szocialista ország tervezett nemzeti jövedelmének növelésénél. A türelmeüenkedők azt mondják: gyorsabb iparfejlesztéssel öt év alatt akár megyvén százalékos termelés- növekedést is elérhetnénk és ebben az esetben a nemzeti jövedelem emelkedése évi 7 százalék is lehetne. Hozzáteszik: ezzel együtt nyilvánvalóan gyorsabb ütemben javulna az életszínvonal, hiszen ennek mércéje az egy főre jutó nemzeti jövedelem. O Vitatkozni kell a türel“• metlenkedőkkél. A növekedés ütemének gyorsítása ugyanis — egyebek között — újabb beruházásokat tenne szükségessé, amelyekhez újabb munkaerőre, még inkább gépekre és jelentős mértékű anyagi fedezetre lenne, szükség. A gépi beruházásokat főként tőkés importból valósíthatnánk meg, hiszen a népgazdasági terv a szocialista importot teljes mértékben figyelembe vette, erre már aligha számíthatnának. És honnan vehetnénk mindehhez az anyagi fedezetet? A fogyasztási alapból. Ez a megoldás már önmagában életszínvonalcsökkentő tényező lenne, nem is beszélve arról, hogy növekednének a beruházások feszültségei, lényegesen kevesebb jutna egészségügyi, szociális, kulturális célokra. Veszélyeztetné az árpolitikát is, hiszen aránytalanság keletkezne a felhalmozás és a fogyasztás között, emiatt kevesebb közszükségleti cikk jutna a lakosság részére és a hiányzó termékeket nehezebben és csak drágábban vásárolhatnák meg. A piac törvényei kérlelhetetlenek és a népgazdasági tervben a mai korszerű gazdaságirányítás mellett sokkal motoi kell múltban. A terv előírásai szerint öt év alatt mintegy 30 százalék lehet a fogyasztás növekedése, 16—18 százalékos reálbér és 25—27 százalékos reáljövedelem-emelkedés mellett. A népgazdaság jelenlegi helyzete ennyit bír el, ilyen mértékben tehet legjobban eleget a gazdaságpolitikai igényeknek. A sokoldalúan vizsgált arányok teszik lehetővé azt is, hogy egyensúlyban maradjon a nemzetközi fizetési mérleg. (Az ötvenes években több alkalommal volt módunk már tapasztalatokat szerezni arról,, hogy mit jelent a túlzott sietség, a meggondolatlan türelmetlenkedés.) A nemzeti jövedelem- *"* nek a tervben rögzített alakulása, a reálbér- és a reáljövedelem emelkedése nem érhető el automatikusan. A feltétel változatlanul a gazdasági vezetők gondosabb szervezőtevékenysége és a dolgozók fegyelmezettebb, termelékenyebb munkája. Sokszor hallott kijelentések ezek, mondhatná bárki, és joggal. Másra mégsem lehet hivatkozni bármennyire közismert az is, hogy értéket, gazdagságot, anyagi jólétet csak a hasznos embert tevékenységgel, a termelőmunkával lehet elérni. Csutortokm kétnapos országos konferencia kezdődik Salgótarjánban, az SZMT székházéban. Az Országos Magyar Bányászati-Kohászati. Egyesület nógrádi csoportja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és az Országos Bányamű- szaki Főfelügyelőség szervezésében A magyar bányajog címmel kerül sor a kétnapos konferenciára. Csütörtökön délelőtt Ha. mán István, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke tart megnyitó beszédet, majd dr. Tárkány Szűcs Ernő, a Nehézipari Minisztérium osztályvezetője tart előadást A bányatörvény és a bányaigaz- >gatás címmel. Ezt követi Kovács Mihálynak, az Országos Az arányosan növekvő ütemű nemzeti jövedelem és az ennek hatására ugyancsak arányosan emelkedő életezínvo- nal záloga elsősorban a jói szervezett munka, a gyárakban és a mezőgazdasági üzemekben dolgozó munkások és parasztok alkotó tevékenysége. A szocialista országokban a megtermelt érték nem a tőkés profitját gyarapítja, hanem a népgazdaságot gazdagítja, a nép jólétét szolgálja. Ebből az értékből tudunk majdnem 200 milliárd forintot fordítani az ipar, 62 milliárdot a mezőgazdaság, 53 milliárdot a közlekedés, 7 milliárdot a hírközlés és 17 milliárdot a belkereskedelem közvetlen fejlesztésére. És ebből az értékből jut évenként 2 százalék a nyugdíjak növekedésére, a családi pótlékok emelésére, ebből épül 400 000 új lakás, az óvodák, az általános, középes felsőfokú iskolák. Ebből lesznek az új kórházak, rendelőintézetek, az új kultúrhá- zak. A gondosan végzett munka ezért nem az egyszerű ember számára oly megfoghatat- lannak tűnő népgazdaságnak az érdeke elsősorban, hanem az egyénnek, az egyes embernek. Ez is a fejlődés, a fokozottabb előrehaladás törvénye, igénye és feltétele. Kovács András Bányaműszaki Fótélügyelfwég osztályvezetőjének a Bányahatóság ellenőrzési tevékenységiéről szóló referátuma. Másnap dr. Radnai József, a NIM jogügyi osztályának csoportvezetője a bányakárok, ingatlanok használata címmel, majd dr. Kiss László, az OBF munkatársa Bányabiztonság és felelősség címmel tart előadást. Ezt követi dr. Zsingor Iván, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete jogtanácsosának előadása A bányászati munkajog és munkavédelem címmel. Az indítványok, javaslatok elhangzása után következik Simon Antalnak, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának összefoglalója. Kétnapos országos konferencia Salgótarjánban inkább szá- . velük, mint a Kisipcarral gaxcCagodott Hont Hunion * termelőszövetkezet egyik baromfitenyésztő épületét vette birtokba a drégelypalánki Szondi Kbsz és rendezkedett be lámpaernyők készítésére. Technológiájuk egyedülálló, ilyen eljárással sem belföldön, sem külföldön nem készítenek Iámpaemyőket. Wurm Sándor részlegvezető kísérletezte ki. Lényege: a lámpa- ernyő formájának megfelelő hengerre szintetikus fonalat orsóznak. Erre különleges poliészter anyagot öntenek. Miután a hen- vve öntött massza kihűl, a hengerről lehúzzák, mintákkal díszítik. formálják. A lámpaernyők a legkülönbözőbb .színűek. a modern vagy antik lakásnak egyaránt díszére válik. A Szondi Ktsz-l már régen foglalkoztatta a gondolat hogy a lakosság ellátásának megjavítására ezzel a részleggel egészíti Isi a munkáját. Mint ismeretes, a lámpaernyőket főleg külföldről rendeli a kereskedelem. A ktsz vezetőinek megtetszett Warm Sándor javaslata, elhatározták- h «?y berendezkednek kísérleti gyártásra. Honion jelölték ki azt a huszonhárom asszonyt akit betanítottak a finom, ügyes kezeket igénylő munkára. Október elején indult meg a próbagyártás. A kereskedelem máris érdeklődik utána. A munkások is annyira begyakorolták magukat, hogy ebben a hónapban már z—2500 lámparnyőt gyártanak. Az ernyők előnye az eddigiektől, hogy tartós, sem szakítani, sem törni nem lehet. A másik tulajdonsága, hogy a porszemcséket anyagának különleges összetétele következtében taszítja. A tervezők miután a próba- gyártás bevált, változatos formákban tervezik az ernyőket. Készítenek méltóságteljes állólámpákat, különböző falilámpákat asztalra valókat. A közeljövőben az ország különböző városaiban, köztük Balassagyarmaton és Salgótarjánban kiállítást is rendeznek a fiatal honti kisipar termékeiből. Az iparosodásnak első lépése ez a községben. B. Gy. Salgótarján a miskolci üvegművészet! kiállításon Mint ismerete^, a mai magyar üvegművészetet bemutató miskolci országos kiállításon, amelyet az Országos Iparművészeti Tanács és a miskolci galéria közösen rendezett; ötszáz művészi alkotást láthat a közönség. A kiállításon hat üveggyár és négy kisebb üzem mutatja be művészi termékeit A salgótarjáni üvegipar'! üzemek közül az öblösüveggyár küldött szép anyagot a miskolci bemutatóra. A kiállítás 28 üvegtervező résztvevője között öt salgótarjáni van. akik díszműáruval. szervizkészleteikkel, világítási cikkekkel és természetesen, egyedi darabokkal is képviselik az üzemet. A salgótarjáni termékek közül több már korábban elnyerte az év legszebb terméke címet. Az öblösüveggyár kiállítási terveiben szerepe! a megyei, majd a Budapesten megrendezésre kerülő vadászati világkiállításon való részvétel — vadászmotívu- mokkal tervezett üvegművészeti cikkekkel. Az üzem rövidesen Debrecenben is kiállítást rendez legszebb termékeiből a TIT felkérésére. Itt az új árpa A Magyar- Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetében Martonváisárom dr. Pollhamer Ernő és munkatársai több mint húsz éve foglalkoznak az árpa nemesítésével. A munka eredményei az utóbbi években jelentkeztek. Az idén az állami gazdaságok körülbelül ötezer mázsa első fokú vetőmagot állítottak elő az MK—47 fajtáiból. Ez a sörárpa, tápanyagban kevésbé dús talajon és a kedvezőtlenebb évjáratban is jó minőségű termést ad. Az MK—47 tavaszi takarmány- árpa viszonylag jól bírja a gyengébb talajukat s a műtrágyázást nagy röbbletter - méssel hálálja meg. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaki- sérleti Intézet kísérleteiben a nitrogén fejtrágyázásra a tavaszi árpák közül a legnagyobb terméstöbblettel reagált. Szalmaszilárdsága igen jó, ezért gépi betakarításra különösen alkalmas. Az MK—47 fajta fehérjetartalma két és fél, három százalékkal magasabb a tavaszi .sörárpákénál. Ebből a fajtából 1971-ben. mintegy ezer mázsa elsőfokú vetőmagot kaphatnak az állami gazdaságok és termelőszö-’ vetkezetek. A munkafolyamat első lépcsője Megformálják az ernyőt Osztályozzák a kovácsolt vasra szerelt sokszínű asztali hangulatlámpákat NÓGRÁD — 1970. november 10., kedd 3
