Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
f fintfer’ímcionalixmiis a «^axdaság'ban A szocialista világgazdaság kialakulása, a felszabadulást követő történelmi fejlődés eredménye nem szerepel a naptárban piros betűkkel. Pedig azzal, hogy a szocializmus építése túlnőtt egyetlen ország, a Szovjetunió keretein, új kansaak kezdődött a világgazdaság történetében. így a proletár internacionalizmus, e politikai kategória, a szocializmusért, a társadalmi haladásért vívott erők nemzetközi méretű összefogása új, konkrét gazdasági tartalommal telítődött. Megkezdődött az azonos elveket valló, a közös társadalmi berendezkedésű szocialista országok gazdasági tömörülése. fogyasztójának szükségleteit kell az anyagi és szellemi erők nemzetközi összefogásával minél hatékonyabban kielégíteni. A termelőerők és a fogyasztói piacok nemzeti keretednek feloldása, integrálása meg csak éppen, hogy elkezdődött. Csupán a termelés szűk körében sikerült az optimális nagy sorozatok számára 100—200—300 milliós fogyasztói piacot létrehozni. A KOST 23. ülésszakának határozatára a tagországok megkezdték az integráció' elvi és gyakorlati kérdéseinek tisztázását, a szükséges intézmények, eszközök, módszerek komplex rendszerének kidolgozását. Ma már nyilvánvaló, hogy a szocialista integráció kiban42 000 autóbuszt készít az űj ötéves tervidőszakban, túlnyomó többségét, csaknem 35 000 darabot, főleg szovjet, NDK és lengyel rendelésre. Az autóbuszokhoz és a nagyteljesítményű tehergépkocsikhoz viszont 200 000 hátsóhíd készül egyebek közt a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia részére. Hazánk viszont az autóbuszok mellső tengelyeit, automata sebességváltóit stb. importálja a KGST-országokból. A Szovjetuniótól. 1975-ben már 43 500 ' személygépkocsit vásárolunk, köztük 30 000 Zsigulit. Ezen belül 13 000 FIAT-licenc alapján készülő szovjet autóért a kooperáejós egyezmény értelmében magyar alkatrészekkel fizetünk. . s v 1 *> V A taskenti új Lenin-múzeum épülete. Közöm kutatóintézetek A szocialista országok külke- reakedelmi forgalma gyorsan bővült, 1950 és 1968 között több mint megnégyszereződött. Időközben azonban a szocialista országok belső gazdasági mechanizmusa tovább fejlődött, reformokat vezettek be, növelték a pénz- és áru- viszonyok szerepét, a vállalatok önállóságát, csökkentve a túlzott centralizálás mértékét a nemzeti tervezésben. Főként a műszaki-tudományos mun- ikátoan kezdődött el a kutató- és fejlesztőintézetek, a vállalatok összehangolt közös tevékenysége. De a termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja is megindult. Elég csupán a nagy teljesítményű közúti járművek (az autóbuszok és a tehergépkocsik) főegységeinek és a FIAT-licenc alapján készülő szovjet Zsiguli szerelvényeinek alakuló nemzetközi kooperációjára utalnunk. Ez a folyamat a jövőben tovább bővül és mélyül. Valószínűleg még az új ötéves terv időszakában közös kutatóintézetek létesülnek, ahol a szocialista országok legjobb szakemberei együtt dolgoznak majd közös témákon a Dubnád Nemzetközi Atomkutató Intézet mintájára. És újabb, nemzetközileg összehangolt kutatásokra és kísérletekre Is sor kerül a KGST-országok közös űrkutatási programjához hasonlóan. Nem véletlen, hogy éppen a tudományos-műszaki forradalom élen járó ágaiban, például a számítástechnikában a legkedvezőbbek a közös kutatás lehetőségei, ezekben az ágazatokban ugyanis rendkívül gyors a fejlődés, éles a nemzetközi verseny és viszonylag kevés a nemzeti hagyomány, amely gyakran nehezíti az integráció térhódítását. S a közös fejlesztés és kutatás a termelés nemzetközi szakosításának és kooperációjának műszaki alapjait rakja le. Az sem véletlen, hogy az energiaihordozók, valamint a nyers- és alapanyagok termelésében a legszorosabb a KGST-országok együttműködése. Főként a természeti kincsekben gazdag Szovjetunió szakosodott a szocialista országok iparosításához nélkülözhetetlen vasérc, koksz, hengerelt áruk, fa, kőolaj, földgáz stb. termelésére. Ezt még az extenzív fejlesztés létszükségletei diktálták. S miután a szocialista országok nagy része jelentős feldolgozóipart teremtett, s az intenzív fejlesztés útjára lépett, gazdaságilag arra kényszerül, hogy a feldolgozóipar nemzetközi szakosításával és kooperációjával is fokozza a nemzeti munka hatékonyságát. E gazdasági kényszer és érdekeltségi azonban még nem általános érvényű, s így az integráció sem lehet teljes körű. Egyikmásik ország már jelenleg is növelheti termelését extenzív módon, új dolgozók munkába állításával, persze alacsony hatékonysággal és főleg saját szükségletre. 300 m'lliő foggyanztó A szocialista integráció Ideálisan működő modelljét tehát nem alakíthatjuk ki máról holnapra. Jóllehet a eél, amelyet csak fokozatosan érhetünk el, nyilvánvaló. A KGST- országok több mint 300 millió takozáoához vállalati kezdeményezésekre, közvetlen nemzetközi kapcsolatokra éppen úgy szükség van, mint a tagországok párt- és kormányfőinek magas szintű elvi é6 gyakorlati állásfoglalásaira, a tagországok tervező és irányító szerveinek összehangolt közös munkájára. Az új ötéves tervek kétoldalú koordinációnál például már a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésében leginkább érdekelt országokban határozott fejlődés tapasztalható. A munka nem korlátozott a tervkészítés befejező szakaszára, hanem azt megelőzően 2—3 évvel már elkezdődött. A tagországok tehát az információk kölcsönös cseréjén túl már menet közben erőfeszítéseket tehettek az ésszerűtlen termelési párhuzamosságok mérséklésére, gazdaságos közös gyártókapacitások, létrehozására. r Uj9 haladó formák így az 1971—1973-ös éveikre szóló magyar és szovjet népgazdasági tervek összehangolását a nemzetközi munka- megosztás 'új, haladó formálnak térhódítása jellemzi. Az új tervidőszakban növekszik a szakosítás és a kooperáció szerepe, s ez hozzájárul kölcsönös áruforgalmunk dinamikus fejlesztéséhez. Nem véletlen például, hogy a tervtárgyalások záróokmányával együtt két másik újszerű dokumentum is aláírásra került. Az egyik megállapodás szerint hazánk áruszállításokkal hozzájárul a Szovjetunióban a papírkarton, az azbeszt, valamint a foszfor tartalmú nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fejlesztéséhez. S a Szovjetunió a magyar áruhitelt e fontos anyagok növekvő szállítmányaival" fizeti vissza 1976 és 1990 között. A másik megállapodás a kémia legkorszerűbb ágának szakosításáról és kooperációjáról intézkedik. Tovább fejlődik az autóipari kooperáció. Hazánk mintegy A több mint tíz esztendeje szerveződött Ifjú Gárdát még ma is a KISZ „elit csapatának” szokás emlegetni. Tény, hogy az ellenforradalmat követő időszakban a gárdisták jelentős szerepet töltötnek be a rendőrség és a munkásőrség mellett a helyzet megszilárdításában. erkölcsi és gyakran valóságos erővel is segítették a konszolidálódás meggyorsítását. ,. Mostanra — néhány éves szünet után — nagyrészt megváltoztak a körülmények, mások a feladatok, elsősorban nem „harci egység” az Ifjú Gárda, de a fiatalok között sem egészen tisztázott: mi hát valójában az Ifjú Gárda szerepe? Erről beszélgetünk a salgótarjáni gárdisták két parancsnokával Voszkí Gézával és Praveczkí Zoltánnal, a Stromfeld Aurél Gépipari Technikum negyedikes diákjaival. — Négy évvel ezelőtt szerveződött az iskolai Ifjú Gárda a technikumban — mondja Voszki Géza, aki termetét tekintve valamennyi gárdában elől állna a sorban. — Env- nvi idő alatt sokat fejlődött a mi szervezetünk, s persze a városi gárda is. Ez azonban a magától értetődő kapcsolaton túl is jeGepkoeniggy árián nagyban A negyedik ötéves terv központilag kiemelt hazai programjai — a petrolkémiához, a közúti jármű-gyártáshoz hasonlóan — szorosan kapcsolódnak a baráti országok távlati terveihez. Megemlíthetjük az alumíniumipar, a számítástechnika fejlesztését, a textil- ruházati ipar nagyszabású rekonstrukcióját, vagy a 6aén- hlgrogének fokozott térhódítását. Valamennyi így van úgy érinti főként a Szovjetunió és még néhány más szocialista ország terveit, vásárlásait, eladásait. Mindez nem véletlen. Negyedik ötéves tervünk fő célkitűzése a hatékonyság fokozása, a gazdaság magasabb fejlesztési szintjének elérése. Kis országunk, amely évi nemzeti jövedelmének mintegy 40 százalékát a külkereskedelemben kicseréli, csak akkor képes magasabb színvonalú, hatékonyabb munkára, ha hasznosítja a nemzetközi munkamegosztásban rejdő lehetőségeket. Ha megkülönböztetett módon fejleszti a hazai adottságoknak megfelelő a külföldön is előnyösen értékesíthető termékeit és importálja mindazokat, amelyek a bánáti országokban vagy másutt a világon készülnek olcsóbban, jobb, korszerűbb kivitelben. Nemzeti érdekünk és haté. rozott célunk a szocialista országok gazdasági tömörülésének magasabb szintre emelése. Pártunk és kormányunk gazdaságpolitikája is következetesen internacionalista. A tények, a tettek buzdítják, hogy ez a politika egyre kedvezőbb feltételeket teremt a vállalatok nemzetközi termelési és fejlesztési kapcsolatainak kibontakoztatásához, s kezdeményező módon hozzájárul a szocialista országok közötti gazdasági integráció térhódításához. Kovács József Szibériai arcok Mihail Már ötödik napja járjuk a hatalmas Szibériát. A Tajgá- ból utunk visszafelé, Keme- rovóba vezet. Pihenőre állunk meg Prokopjevszkben. A hatalmas méretű külszíni fejtés, több bánya és óriási gyárak megtekintése után házigazdáink könnyebb műsorról gondoskodnak. A prokopjevsz- ki városi múzeumba invitálnak. Alacsony, erősen őszülő férfi fogad már a bejáratnál. Az 56 éves Mihail Georgij Jelkin, a múzeum igazgatója, tanár, a Nagy Honvédő Háború egykori partizánja. Rendkívül dinamikus férfi. A háborúban sebesült meg. ezért görbe botra támaszkodva járja n múzeum termeit. Minden darab régi ismerőse, mindenről mond valami emléket Féltve Őrzi kincseit. Nagy szeretettel szól a gyermekekről — ők gyűjtötték az első darabokat; a bányászokról, akik a föld mélyéből hozzák fel az értékes leleteket * Tőle, Mihail Georgij Jelkin tői tudjuk meg, hogy a múzeum az emberek kezdeményezésére alakult Először egy kis iskolába gyűjtötték össze az első tárgyakat maguk a gyerekek. Szinte minden vitrin előtt megállunk, így ismerjük meg Kuzbasz földjét történelmét aminek emlékeit az iskolás gyermekek gyűjtötték össze. Látható itt 2500 éves edény, 1100 éves gyermekcsontváz, medvék, szarvasok és mam- mutagyarak. Az edényeket, az agyarat a bányászok ajándékozták a múzeumnak. — Most is ezerkilencszáz rubelt kaptunk a további kutatásokra. A bánya szakszervezeti bizottsága ada. Ebből a pénzből a gyermekek toGeorgij vább utazgatnak, gyűjtik az értékes leleteket —■ mondja az igazgató. ♦ . Tovább haladunk. A bányászat történelmével ismertet meg Mihail Georgij Jelkin. — Él még most is olyan bányász, aki Leninnel dolgozott. Ezerkltencszázh úszónnégyben Kailnyin is járt nálunk, gyermekzenekar fogadta. Gyűlésen szólt a bányászokhoz.,. Menjünk csak tovább. Itt azokat az emlékeket őrizzük, amelyek bizonyítják, hogy Krupszkája Is tanította a mi bányászainkat a forradalmi elméletekre, az írásra, olvasásra... Talán az is érdekes, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején még kézi fúróval termelték a szenet a bányászok. Jó eredményeket értek el, hogy segítsék a forradalom győzelmét.., De menjünk topább. Ebben a szobában a Nagy Honvédő Háború hőseinek emlékét őrizzük. Ez IváQ Csemi repülős felszerelése. A hősi halott ruhája. Igazolványai, fényképek, óra, cigarettatárca. Van repülőgép-alkatrész Is. Iván Csemi Prokop- jevszk szülötte. hősi halált halt a népek szabadságáért, életét áldozta csakúgy, mint sok-sok tízezer prokopievszki bányász, technikus, mérnök és sokap mások... * Hangja megcsuklik. Pedig edzett, bátor ember Mihail Georgij Jelkin. Végág küzdötte maga is a’ második világháborút S amikor arról kérdezzük;' hogyan vett részt a partizánharcokban, mindent elhárít magáról. — Azt tettem, amit sok-eolj: ezer szovjet ember — hangJelkin zik az egyszerű, de határozott válasz. És hiába kérdettem, faggattam tevékenységéről, harci élményeiről, mindig azt hangsúlyozta: — Nézzék itt ezeket a tárgyakat, emlékeket, hősi halált halt baj- társaink fényképeit — önmagukért beszélnek. Arról a két nagy tettről, hogy az orosz ember miképpen vitte győzelemre az októberi forradalmat, arról, hogy a szovjet emberek hogyan védték meg hazájukat a betolakodó német fasisztákkal szemben... De ha jól szétnéz, akkor megtalálja itt Leonov űrhajós bányászruháját is, hiszen Leonov és Kuzbasz szülötte. .1 Szinte három nemzedék találkozója ez a kiállítás. Mennyire igaza van Mihail Georgij Jelkinnek! ♦ Egy másik terembe invitál rendkívül kedv« kalauzunk. Érezzük, meglepetést készít elő számunkra. így is történik. Még séta közben említi. — Engem régi szálak fűznek a magyarokhoz, éppen ezért őrülök, hogy önök is magyarok. Még Moszkvában együtt dolgoztam Kun Ágnessel. Ismerik őt, nem kell külön bemutatni. Az újabb szálak pedig most fonódnak, éppen az önök szűkebb hazájával, Nógrád megyével. Nézzék ezeket a vitrineket. Itt őrizzük azokat az ajándékokat, emléktárgyakat, amelyeket a nógrádiak küldtek a prokopjevszk ieknek. Ezen a napon is nagy-nagy szeretettel gondolunk szibériai barátunkra, akit szívünkbe zártunk, s akit így távolról is köszöntünk ma, a nagy évforduló alkalmából. Somogyvári László „Nagy játék" és még valami más... lent említésre méltó összefüggést Négy évvel ezelőtt az ötvgn salgótarjáni ifjúgárdistából húsz a gépiparisták közül került ki. Jelenleg 138 a tarján! IG tagjainak száma, közülük negyven az iparista cjiák. A városi díszszakasz negyven válogatott fiatalt egyesít a Bolyai gimnáziumból. a szakmunkásképző intézetből és a technikumból. A díszszakasz fele is a gépipari fiataljai közül való. A magyarázat? — Nem elsősorban a „jó kiállás”, bár ilyen is van kétségtelenül. Inkább a jó hagyományok, az intézeti gárda magasabb fokú szervezettsége és az a tény. hogy nálunk sok a fiú — mondják a gépiparista gárdisták. A szerénység is az ifjúgárdista erények közül való. — Tavaly a szokásosnál is nagyobb propagandát fejtettünk ki az iskolában az IG- vel kapcsolatban. Az a tapasztalatunk, hogy országosan is nagyon keveset tudnak a fiatalok az Ifjú Gárdáról — mondja Voszki Géza. — Az egyenruha árát is leszállították Időközben. A KISZ növelte a hozzájárulás mértékét, most ötszáz forintba kerül a fiatalnak az 1300 forintos ruha — mondja Pra- veczki Zoltán, — Ennek ellenére nem érvényesült eléggé a több oldalú propaganda, de ebben szerepe van a nagyon is sokféle megítélésnek és a ma sem eléggé elterjedt valódi célnak. — Sokan valamiféle túlbuzgóságot látnak az Ifjú Gárdában, mások egyszerűen rendőrnek tekintenek bennünket és — dekorációnak! — mondja Praveczkj Zoltán. A gárdisták szívesen látnak el ilyen feladatokat is: rendszeresen ügyeletet adnak és ha kell. fel is lépnek a rendet- lenkedők, mások szórakozását zavarók ellen a beatkon- certeken és a moziban is. — A „rázósabb” filmek műsorra tűzéséről értesít bennünket a November 7 Filmszínház. A Helga vetítésekor bizony volt. akit ölben kellett kivinni... De többnyire a kalandos filmek fiatal közönsége ad munkát a gárdista ügyeleteseknek. Erre a vállalásra azért volt szükség, mert a város lakói rengeteg panaszt emeltek az értetlen hő- börgők ellen. A mozi dolgozói elégedettek velünk, mi is örülünk ennek, de nem lehet csak ez a feladatunk. Gyakran az utolsó pillanatban szólnak az ünnepséget rendező intézmények, társadalmi szervezetek is„ hogy gárdisták kellenek. Szívesen megyünk oda is. de legalább annyi megbecsülést szeretnénk, hogy két-három nappal az esemény előtt jelezzék Igényüket — mondják a fiatalok. — Ki lehet az Ifjú Gárda tagja? — Ezzel kapcsolatban is változásra számítunk. A KISZ központi szerve november végén tűzi napirendre a gárda kérdését. Szó lesz az ünállór sag növelésének lehetőségéi ről és arról is, hogy a rátermett fiatal akkor is tagja lehessen az IG-nek, ha a KISZ- nek történetesen nem tagja. A szempontok: az intézeti IG- mél az osztály bizalmi vagy -titkár javaslata, az intézet igazgatójának beleegyezése, a személyes aktivitás és az ezzel összefüggő példás magatartás. Voszki Géza a felsőtárkányj parancsnokképző táborban volt az ősz elején. — Komoly kiképzést kaptunk, éjszakai harci túrák, éjjeli lövészet... Először volt a kezemben valódi fegyver. Az országos IG-szemlén & nógrádiak a negyedik helyet szerezték meg, de alaki feladatokban az elsők lettünk! És az Ifjú Gárda szerepét is ehhez kapcsolva látják. — Nagy játék és valami más is egyúttal az IG. Sokat tehet a fiatalok honvédelmi nevelőijéért, de szüksége van arra is, hogy ne csak az önállóságra. hanem működésének feltételei is javuljanak — mielőbb! I Pataki László NÖGRAD — 1970. november 7., szombat 3 4
