Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
megyei pőrterSelcezlet wiVafa ÍFolytatás a 3. oidalrőQ BATTA LÁSZLÓ értök; 80 százaléka a termelékenységből származik. A harmadik ötéves tervben még mindössze 45 százalék volt ez az arány. A következő esztendő fontos feladataként jelölte meg a városi pártbizottság első titkára, hogy megteremtsék a tárgyi feltételeket az ideológiai és kulturális fejlődés meggyorsításához. A munkások szociális, kommunális helyzetének javítása, életszínvonaluk emelése a legközelebbi gyakorlati tennivalók közé tartozik. A negyedik ötéves tervben mintegy 800 milliós beruházás megvalósítását tervezik. Az üzemek korszerűsítése mellett nagy összegeket fordítanak a lakáshelyzet javítására. A következő években 1100 lakást építenek, 300- zal többet mint a harmadik ötéves terv ideje alatt. Batta László azt kérte, hogy a megyei párt- és állami vezetés bátorítsa, anyagilag is segítse az építőipart. Hiszen a nagyszerű tervek megvalósítása igen nagy mértékben azon múlik, hogyan dolgoznak az építők. Ezután a munkastílust, a párthatározatok végrehajtását a kódermunka kérdéseit elemezte. Mint mondatta, az új helyzet, a megnövekedett feladatok elemzőbb munkát követelnek minden szinten. Az ilyesfajta vezetési gyakorlat hatékonyabbá teszi az operatív tevékenységet Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pártmunka operatív jellegéit a párthatározatok következetes végrehajtása, ellenőrzése jelenti. A taggyűléseken, a pártértekezleten sok szó esett a pártirányításról, a munkásosztály vezető szerepéről, a ká- denmunkáról is. Mint mondotta, a vezetők jelentős része megfelel a hármas követelménynek, jól látja el feladatát. Szólt a funkciójegyzékekről, amelyek meghatározzák a pórt- és gazdasági vezetők feladatát. Itt azonban gondot okoz, hogy a hatásköri listában, a funkciójegyaékben foglaltakat nem mindenütt tartják be. Előfordul az is. hogy egynémely vezető önké- nyeskedik, megsérti a kollektív vezetés elvét. Az ilyen jelenségek ellen küzdeni kell, mert idegenek a párttól, és semmiképpen sem erősítik a párt vezető szerepét. Végezetül a párton belüli ideológiai nevelőmunkára hívta fel a párt- értekezlet figyelmét Batta László. köbén — a tervaklus második felében' megkezdődik a regionális vízmű második lépcsőjének építése. Tovább bővül a szennyvíz-, a csapadékvíz- hálózat, közös erőforrással különböző víztárolók jönnek létre. Javulnak a rossz útviszonyok, jobb lesz a személyes áruszállítás. Sajnos, a vasút korszerűsítésén alig lesz változás. A fejlesztési előirányzatok igen fontos feladatot tartalmaznak a kulturális területen is. Az óvodai férőhelyek száma 450-nel bővül, de még így sem képes az igényeket kielégíteni. Bővítik a szak- rendszerű oktatást, 30 tantermet építenék és nagy befogadóképességű kollégiumot. A középiskolai hálózat a szakközépiskolák javára tolódik el. Az egészségügy fejlesztése után a szolgáltatásokkal kapcsolatos terveket, elképzeléseket ismertette, majd befejezésül a tanácsi munka továbbfejlesztése szempontjából nélkülözhetetlen szocialista demokratizmus növeléséről beszélt^ amely nem csupán eszköze a szocializmus építésének. hanem célja is. Géczi János szólt még a vezetés színvonalának emeléséről, a testületek és tanácstagok munkájának további javításáról. Foglalkozott a különböző szervekkel való együttműködéssel, majd így fejezte be: biztosíthatjuk a pártértekezletet, a megválasztott párt- bizottságot, a kormányszerveket, hogy Nógrád megyében a tanácsszervek dolgozói legjobb tudásukkal tevékenykednek a párt-, a 'kormányhatározat végrehajtásáért, a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való megvalósításáért ALICS JÁNOS, nyugdíjas HAVAS PETER, m megyei pártbizottság titkára GECZI JANOS, a Nógrád megyei Tanács VS elnöke község szervezése jelenti. Szolt arról, hogy a községi közös tanácsok és nagyközségek működése jó irányú, az elfogadott terv végrehajtása nem okozott zavart a lakosság ellátásában, jó hatással van a testületi és igazgatási ihunka színvonalára, A további szervezés során a közös tanácsokat egy egységként kell kezelni, a fejlesztési beruházási tevékenységet, a meglevő intézmények működését ennek megfelelőim kell kialakítani. Gyorsabb ütemű fejlesztést kell a járási székhelyközségek után a nagyközségekben, a közös tanácsok központjaiban biztosítani, A megnövekedett feladatok megkívánják a vezetők politikai és szakmai iskolázottságát, az apparátus minőségi fejlődését. Ezután a megyei tanács tevékenységét ismertette, majd a jövő feladatainak vázolása során hangsúlyozta, hogy nagyon szoros együttműködésre van szükség a gazdasági egységek és a társadalmi és tanácsi szervek között. A realitások megkívánják, hogy ne- csak a nem termelő, hanem a termelő szférákban is ismerjék a célokat, a megvalósításhoz szükséges anyagi eszközöket, személyi feltételeket, szervezeti működési elképzeléseket. Kölcsönös érdekeltség van abban — szektorra való tekintet nélkül —, hogy minden gazdasági egység nyereséges legyen, mert csak így lehet többet fordítani különböző beruházásokra, szociális, kulturális célokra. Az információk fontosságának és gyorsaságának méltatása után rátért a tanácsi szektorba tartozó nem termelő ágazatok beruházásainak problémáira. A negyedik ötéves tervben 1 milliárd forintot költenek a nem termelő ágazatok beruházásaira. Ez 70 százalékkal több mint a harmadik ötéves terv eredeti előirányzata. Ezen belül a legnagyobb arányt. 57 százalékot a lakásépítés jelenti. A fejlődés ellenére sem tudjuk a lakáskérdést még a tervciklus végére sem megoldaná, az elavult kolóniákat teljesen felszámolni. A másik igen fontos feladat a vízellátás javítása lesz. A tervek szerint 15 helyen -létesítenek törpe vízmüvet, Salgótarján vízellátásának javítására — hosszabb távon a megye A legjelentősebb változást a nagy részét érintő olcsó, biz- 29 közös tanács és a két nagy- tos vízforrás és -ellátás érde4 NÓGRÁD — 1970. november 1., vasárnap — Jóleső érzéssel vesszük tudomásul azt az értékelést, amelyet a húszéves tanárai szervék munkájáról ad a beszámoló — mondotta. — Tudjuk, hogy ez az elismerés a több mint 3000 tanácstagnak, az apparátusban dolgozó kommunistáknak, a becsületesen dolgozó .embereknek szól. Egyetértünk, jogosnak tartjuk es elfogadjuk azokat a kritikai megjegyzéseket, amelyek munkánk gyenge pontjaira utalnak. Éremük ázt is, hogy bíznak bennünk, igénylik véleményünket, nyugodtan vitatkozhatunk a határozathozatalig minden fontos kérdésről. Mindez jó hatással van a tanácsi dolgozókra. Ezt követően a tanácsi szervek tevékenységének továbbfejlesztésével foglalkozott. Utalt arra, hogy a Központi Bizottság irányelve, előtte a Központi Bizottság és a kormány áprilisi határozata leszögezte, hogy a helyi államszervezet, a tanácsi forma továbbra is alkalmas arra, hogy keretei között oldjuk meg a helyi önkormányzati jellegű teendőinket és a helyi szervek közreműködését igénylő feladatokat. Szükséges azonban, hogy a tanácsok szervezetét, működését, gazdasági lehetőségét hozzáigazítsuk a növekvő feladatokhoz. — Az államigazgatási jelleg lényegében magába foglalja azokat a tevékenységeket, amelyek a központi érdekek érvényesítését és a helyi igények kielégítését állami eszközökkel biztosítják. E tevékenység során újfajta kapcsolat van kialakulóban a különböző szövetkezeti gazdaságokkal, szervekkel, szövetkezetekkel. A népképviseleti jelleg egyértelmű meghatározása erősíti a tanácsok demokratikus vonásait, a tanácstagok felelősségét. a lakosság és a helyi tanácsok kapcsolatát. Ezt szolgálja a választójogi törvény módosítása is. Az előzőkkel szemben új vonás az önkormányzati jelleg. A tanácsi feladatok ellátásában a legnagyobb hangsúlyt a helyi, a városi és községi tanácsoknak kell adni. Ezzel kapcsolatban Géczi János felsorolta hol, milyen területen növekedett az alsóbb tanácsi szervek döntési jogköre, • anyagi lehetősége. Hangsúlyozta, Hogy az egységes szakigazgatási szervezet létrehozásával a községekben egyre szakszerűbb tevékenység kezdőt! üt el. A megye ideológiai és kulturális élete az elmúlt években a pártbizottság elképzeléseinek megfelelően alakult, gyarapodott. Fejlődtek az ideológiád, kulturális munka tárgyi és személyi feltételei. Kivehetően, jól érzékelhetően alakultak a kulturális, ideológiai munka keretei. Jól működik az oktatási igazgatóság, fejlődött a megye zened, szín- bárt élete, megyei művészek kiállításai szinte mindennapi események megyénkben. A tudománypolitikai elképzeléseket a megyei pártbizottság elfogadta, sok tudományos ülésszak zajlik le. A megye kulturális, ideológiai éledének folyamata egyre jobban kapcsolódik a megye gazdasági, társadalmi fejlődésének konkrét igényedhez. Propagandamunkánk, közművelődési tevékenységünk, a káderképzés, a szakközépiskolai ellátottság mind-mind a megye sajátos gazdasági, társadalmi igényeit szolgálja. Ez a megye híres volt arról, hogy nagyon szerény kulturális, ideológiai örökséggel rendelkezett. Sokat hoztunk be abból a viszonylagos szellemi hátrányból, ami a megyére jellemző volt. Akik mostanában Nógráűba jönnek, kibontakozó szellemi életnek lehetnek tanúi. Ennek ellenére a megyei pártbizottság titkára megállapította, hogy vannak gyengéink, akadnak gondjaink, s félő, hegy ha gyorsabb ütemben nem számoljuk fel ezeket, egy-két év m úlva hatványozottabban fékezhetik a megye társadalmi, gazdasági fejlődését A felszólaló adatokkal igazolta hiányosságainkat, de bizonyította azt is, hogy falun a tudati kérdések kerülnek előtérbe és jó példaként említette az őrhalmiak módszerét, ahol a korszerű termeléshez tanfolyamokon képzik a szakembereket. A nemzedékváltáshoz falun olyan kulturális szellemi életet kell teremteni, amely az ifjúság igényeit kielégíti. Szükséges, hogy egyes értelmiségi szakmáknál növeljék a létszámot és jó volna minél több nógrádi fiatal értelmiségi szakembert visszahozni a megyébe. Az ideológiai munkával szembeni igényeket növelik az ideológiai harc követelményei. Pártunk politikájának egyik jellegzetessége, hogy alkotó, bátran keresi az újat és megoldja a felvetődő kérdéseket. Közben azonban új és új ellentmondások keletkeznek, amelyek leküzdéséhez elengedhetetlen ideológiai pozíciónk erősbítése. Új jelenségeket nem lehet régi politikai sémákkal értékelni. Havas Péter utalt a kispolgári jelenségek erősödésére. Az anyagi érdekeltség szerepének növelése sajátos átmeneti tudatszint közepette játszódik le. De nem elég ostorozni és tagadni a kispolgári . jelenségeket. Nagyon fontos, hogy az egyéni Mimit a fegyelmi bizottság elnöke, a megye párttagságágának fegyelmi helyzetéről szólt- Elmondotta, hogy megyénk párttagsága fegyelmezett, munkájában példamutató. Azt hangsúlyozta, hogy a pártfegyelmi munka az utóbbi években egyre jobban a nevelés szolgálatában - áll. Párttag-' jaink élnek a Szervezeti Szabályzatban biztosított jogaikkal és kötelezettségeikkel. Szólt arról is. hogy megyénk párttagsága körében jól alakult a tagdíjfizetési morál. Azt ajánlotta és emelte ki: az elkövetkezendő évek feladata legyen nemcsak a fegyelmi bizottságoknál, hanem a párt- alapszervezeteknél is a fegyelmi vétségek elemzése, hogy így segítséget nyújtsunk párttagjaiinknák ' az alapvető normák betartásához, illetve betartatásához. Hozzászólalása további részében statisztikai számokkal ismertette a megyei pártértekezlet előtt a megyei fegyelmi bizottság négyéves tevékenységétHangsúlyozta, hogy a pártfegyelem betartása fontos követelmény. Különösen a veze- •tő beosztású párttagok járjanak élen személyes példamutatásukkal. Ugyanis ha tíz egyszerű párttag fegyelmi vétséget követ el, azt általában könnyebben tudomásul veszik és megbocsátják az emberek. De ha valamelyik vezető pártfegyelmijéről hallanak, akkor hetekig erről beszél a város és a környék. Nógrád megyében az utóbbi években csökkent a pártvétségek száma, de ha jobban vigyázunk egymásra, ha a pártszervezet idejében közbeszól, akkor tovább csökkenthető a pártvétségek száma. boldogulás és a társadalmi felelősség harmóniájára törekedjünk. Ebben a kérdésben elvi, tudományos álláspontra helyezkedjünk és mindezt megfelelően alkalmazzuk propagandamunkánkban. Pártunk vallja, hogy aki többet ad a társadalomnak, az jobban éljen, de határozottabban kell érvényt szerezni annak a fő követelménynek, hogy első a társadalom szolgálata. Egyre többen élnék jól, egyre többen gyarapodnak. Felvetődik, hogy miként alakuljon szocialista viszonyok között az ember életcélja, meddig lehet elmenni a „gyűjtögetésben”, és közben hogyan alakuljanak a szellemi igények. A felszólaló Osztrovsz- kij szavával válaszolt: „Ügy kell leélni az életet, hogy utána ne kelljen sírni, a hasztalanul, buta módon eltöltött időért.” Ideológiai munkánk hatását azért is növelnünk kell, mert szervezettebben szembe kell szállni az imperializmus fellazító politikájával. Nagymértékben indokolja az ideológiai, szellemi élet fejlődését a párt vezető szerepének növekedése. Ha azt akarjuk, hogy nagyobb meggyőződéssel, mélyebb tudatossággal kövessék a pártot, akkor hatékonyabb szellemi, tudati tevékenységre van szükség. Ha azt akarjuk, hogy az ifjúság mind szélesebb rétegei kerüljenek a párt befolyása alá, akkor javítani kell a tudati munkát, mert a mai ifjúság művelt, képzett ifjúság. Mindezek a követelmények indokolják az ideológiái, szellemi, kulturális élet bővítését, elmélyítését. A felszólaló feltette a kérdést, hogy milyen lehetőségeink vannak az ideológiai munka hatásfokának javítására. Azt válaszolta, hogy tárgyi adottságaink bővítésére, az anyagiakra is nagy szükség van. De jelen pillanatban fő tartalékunk a kommunista vezetők szemléletének1 gyorsabb és egészségesebb fejlődése Meg kell érteni, hogy az ideológiai front ma az osztályharc egyik legfontosabb területe, nem szabad mechanikusan értelmezni az anyagi fejlődés elsődlegességét. Nem szabad lebecsülni a politikaieszmei ösztönzés erejét. A kommunisták feleljenek az eddiginél jobban azok művelődéséért, kulturális igényeinek bővítéséért, akiket rájuk bíztak A megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a kulturális életnek, az ideológiai tevékenységnek vannak belső tartalékai. De nagyobb alapossággal kell keresni, hogyan lehetne egész szellemi tevékenységünket még jobban, még következetesebben a tömegek művelése szolgálatába állítani. Ha tovább növekszik az ideológiai, szellemi, tudatformáló munka becsülete, marxista—leninista elismerése, ha gyorsabban bontakozik ki kulturális, ideológiai nevelőtevékenységünk, ez a megye társadalmi. gazdasági fejlődésének fontos tényezője lesz az elkövetkező években. BRUTTO JANOS, az. MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke eredmények hűen mutatják munkásosztályunk gondolkodását, tenndakarását. A munkásosztály a jövőben is eszméjével, szervezettségével, fegyelmével előrelendíti a szocialista építés nagyobb követelményéinek, népünk és a haladó világ előtt vállalt kötelezettségeinek teljesítését. A munkásosztály vezető szerepe a párt és annak marxista- leninista politikája, a proletár diktatúra államhatalma és intézményei útján érvényesül. Brutyó János ezután azt hangsúlyozta: párttagságunka viták során egyértelműen kifejezte, hogy a IX. kongresz- 6zu6 óta tovább erősödött a munkásosztály, a párt vezető szerepe, helyeselte, hogy az irányelvek is megfelelő figyelmet fordítanak erre. Ugyanakkor bírálni kell azokat a jelenségeket, téves nézeteket, rossz gyakorlatot, amelyek ez ellen hatnak. Ezekkel szemben lép fel helyesen a Nógrád megyei pártbizottság írásos beszámolója és a vita néhány résztvevője is. A hozzászóló ezután a pártértekezletnek adott beszámolót értékelte, amely Nógrád megye fejlődéséről, a párt politikájának következetes érvényesüléséről adott hű képet. Mint mondotta: a beszámoló a valóságnak megfelelően tükrözi, hogy érvényesül a párt, a munkásosztály vezető szerepe. Itt hangsúlyozta, hogy a felszabadulás után Nógréd megyét úgy emlegették, mint a Magyar Kommunista Párt szilárd bázisát. Ez meg is felélt a valóságnak, mert az iparmedencében a Magyar Kommunista Párt más pártokkal szemben is mindig a legtöbb szavazatot kapta. Sok helyen nagy létszámú pártszervezetek voltak. A kiküldött anyagból is látható — hangsúlyozta Brutyó Jánps —, hogy most is az aktív keresőkből majd 15 százalék, az ipari dolgozókon belül 18 százalék a párttagság aránya. Ez jobb az országos átlagnál. Ezután a KEB elnöke, a gazdaságirányítási reform három évének tapasztalatairól szólt. Mint mondotta, a gazdaságirányítási reform mint eszköz, alapjaiban jól szolgálja szocialista céljainkat, a munkásosztály érdekeit. A szükségletre való termelés arányának javulása, a kezdeményezőkészség fejlesztése, az adott lehetőségek hasznosítása gazdaságirányítási rendszerünk fejlődéséből adódik. Pártrendezvényeinken éppen a reform védelmében, a párt gazdaságpolitikájának következetes végrehajtása érdekében bíráltak több olyan jelenséget, amelyek a gazdasági életben mutatkoznak. — Az alapszervezeti taggyűlések, pártértekezletek hozzászólói szenvedélyesen bírálták a káros munkaerő-vándóriást Nógrád megyében is — folytatta hozzászólását. — Nagyon időszerű és fontos problémá(Folytatás az 5. oldalon) Felszólalása első részében tolmácsolt» a Központi Bizottság és személy szerint Kádár János elvtárs üdvözletét a megyei pártértekezletnek, rajta keresztül Nógrád megye dolgozóinak. Hozzászólását így folytatta: — Pártunk X. kongresszusára készülünk. A kongresz- szusnak az a feladata, hogy értékelje az elmúlt négy esztendő munkáját, a IX. kongresszus határozatainak végrehajtását, megjelölje feladatainkat, illetve határozataiban útmutatást adjon az elkövetkezendő évekre. Ezután az elmúlt hetekben lezajlott alapszervezeti, városi és járási pártértekezletek tapasztalatait mérlegelte, s kijelentette, hogy ezek alapján nyugodtan állíthatjuk: a párttagság alapjaiban egyetért a IX. kongresszus óta eltelt négy esztendő munkájának értékelésével, a meghatározott feladatokkal. Helyesli az eddig folytatott politikát, kéri, hogy továbbra is elvi engedmények nélkül, de még következetesebben hatjsuk végre a feladatokat, még eredményesebben folytassuk a szocializmus építését. Beszédét így folytatta: — Kongresszusunkra készülve úgy látjuk, a szocializmus teljes felépítésének az eddigieknél magasabb szinten való folytatása, az ennek érdekében meghatározott feladatok teljesítése szükségessé teszi a munkásosztály szemléletének, magatartásának, fegyelmének erősítését, hogy ezáltal is növekedjék befolyása a dolgozók minden rétegére, a gazdasági, a kulturális életre, egész társadalmunkra. Erre azért is szükség van, mert 25 év alatt végzett munkánkban a munkásosztály élen járt, nagy áldozatot hozott az előrehaladásért. Pártunk X. kongresszusára kezdeményezett sikeres munkaverseny * is ennek méltó bizonyítéka. Olyan példák, mint a Salgótarjáni Koháázati Üzemekben, vagy a síküveggyárban elért
