Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

megyei pőftértekezlet uitäja

(Folytatás a 4. oldalról)

BRUTYÖ JANOS

ról van szó. Ha egy kicsit

gondolkodunk, eszünkbe jut, hoigy régen munkanélküliséggel fegyelmeztek. A gazdaság- irányítási rendszer bevezetése előtt egyes közgazdászok műn. kanélkttllséggel is számoltak. Most meg az országban mindenütt azt halljuk, hogy nincsen munkaerő, itt azt mondják, lesz-e munkaerő — egyszóval baj van a munkafegyelemmel és ez valóban széles körben kedvezőtlenül hat a .legderekabb munkások hangulatára. Sokan központi, adminisztratív intézkedést várnak, gondolva, hogy ezzel az ügyét rendezni lehet. A probléma megoldása összetett feladat. Ennek érdekében helyileg Is sokkal többet kellene tenni. Mindenekelőtt több megbecsülést a törzsgárdának, de a helyes bérpolitika, az erkölcsi megbecsülés, a munkahelyi légkör javítása, az üzemi demokrácia kiszélesítése, a műszaki feltételek javítása, a vándormadarak elleni együttes — ha kell adminisztratív intézkedések is — mind-mind a munkafegyelem javítását kell, hogy szolgálják.

—■ Egyesek azt mondják, hogy az osztályszemlélet háttérbe szorul és elhanyagolják a társadalmi jelenségek politikai oldalát. Az utóbbi időben mind sűrűbben volt tapasztalható a gazdasági feladatoknak a politikától elvonatkoztatott kezelése. Ez hibás gyakorlat, hiszen gazdasági feladataink meghatározásának kiinduló pontja és eredményeinek mércéje az, hogy megvalósításukkal mennyire közelítettük meg a főbb politikai célunkat, a szocializmus teljes felépítését, A mi gyakorlatunkban a politika, a szocializmus, az ember az elsődleges — jelentette ki Brutyó János.

Hozzászólása további részében arról szólt, hogy 1957 óta, mióta a szocializmus felépítésével az életszínvonal rendszeres emelését is hangsúlyozzuk, elmondhatjuk, ezt a politikát népünk elfogadta, támogatta és ez sikereink alapja. Kötelességünk, hogy ezt a jövőben is így csináljuk.

. A Központi Bizottság képviselője ezután a megnövekedett önállóságról, a reális közgazdasági szemlélet kialakításáról, az anyagi ösztönzés szükségességéről szólt, majd méltatta a Központi Bizottság februárt határozatát, amely a nők, és az ifjúság helyzetével foglalkozik. Beszédét így fejezte be:

— Jó és felemelő érzés részt venni a Nógrád megyei kommunisták pártértekezletén. Érezni lehetett a beszámolóból ,és a hozzászólásokból azt az erőt és kommunista helytállást, amelyet a megye kommunistái, a dolgozók, a bányászok, az acélgyáriak, az üvegesek a felszabadulás előtti legvadabb Horthy-fasizmus éveiben is bátran tanúsítottak, az újjáépítés, a szocializmus alapjainak lerakása időszakában mutattak és ez jellemzi őket ma is, amikor a feladat a szocializmus teljes felépítése magasabb szinten. A dicső harcok örökösei, a nagy munka folytatói Nógrád megye mai kommunistái méltó utódok. Ezért nagy örömmel jöttem el a megyei pártértekezletre — fejezte be hozzászólását Brutyó János, a KEB elnöke. ,

amely össztársadalmi tevékenység is, nem kielégítő. Vannak gazdasági vezetők, akik nemtörődömségükkel szinte csábítják az embereket a bűnözésre; nem törődnek megfelelően a társadalmi tulajdonnal, nem vonják felelősségre a munkafegyelem megsértőit, sőt előfordul, hogy közülük is hozzányúlnak a társadalmi tulajdonhoz. Ennek kapcsán beszélt azokról a fiatalokról, akik bűnt követnek el, de még nem bűnözők. Véleménye szerint ezekhez még nem jut el « KISZ szava. nem tudják, hogy mit nyújtott nekik ez a társadalom, mi a kötelességük, hogyan kell szolgálniuk ezt a társadalmat.

Az ítélkezésekről szólva elmondotta, hogy valóban vannak olyan bírósági döntések, amelyek nem találkoznak a közvélemény egyetértésével. A bűncselekmények elkövetésének legfőbb indokaként a túlzott alkoholfogyasztást jelölte meg. Foglalkozott még azzal, hogy a gazdaságirányítási reform bevezetése óta a szerződéses viszony kiszélesedése következtében megnőtt a polgári peres ügyek száma is* Ez a bíróságokra olyan követelményt ró. hogy a pereskedőikkel szemben magasabb erkölcsi követelményt állítsanak. Befejezésül megígérte, hogy munkatársaival együtt igyekszik hozzájárulni az emberek tudatának formálásához, hogy visszatartsák az embereket a bűncselekményektől.

HORVATH LÁSZLÓ,

a 211. sz. ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola Igazgatója

DR. OPPE EMIL,

a balassagyarmati kórház Igazgató főorvosa

Az elmúlt négy év változást hozott Nógrád megye egészségügyében is — állapította meg hozzászólásában dr* Oppe Emil. Ennek bizonyítására elmondotta, hogy ebben az időszakban épült meg a salgótarjáni megyei kórház, amely országos viszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozik. Nagybátonyban és Pasztán korszerű járóbetegellátó üzemet létesítettek. Ba- ' lassagyarmaton pedig felépült a rendelőintézet első része. Az egyre javuló objektív helyzetet a személyi feltételek kedvező változása kísérte.

Az elmúlt négy év alatt 30 ój orvos vállalt munkát a megyében és a jelenleg itt dolgozó 340 közül mintegy 220 a szakorvosok száma* Szerencsés dolog az Is. hogy nagy részük fiatal és nemcsak átmeneti állomáshelynek tekinti Nógrádot. Többségük úgy döntött. hogy hosszabb időre vállalja itt a munkát.

A későbbiek során a balassagyarmati kórház igazgató főorvosa azt hangsúlyozta, hogy megváltozott az értelmiség, közöttük az orvosok szemlélete is.

Szükséges, hogy a mi értelmiségünk az eddiginél még jobban és folyamatosan képezze magát, tartson lépést a tudományok és a technika fejlődésével, önmagával szemben legyen még igényesebb — hangsúlyozta dr. Oppe Emil.

A legutóbbi pártértekezlet még hibául rótta fel, hogy az értelmiség többsége megelégszik a gondok, , problémák feltárásával, p viszonylag keveset tesz annak érdekében, hogy ezek a gondok megoldást nyerjenek. Ma már ez a szemléiét alapvetően megváltozott és ilyen körülmények között lehetőség van arra, hogy magasabbra emeljék az egészségügyi követelményeket is. A legsürgősebb tennivalók között említette a megfelelő gondozási rendszert, s a kórháznak mint gyógyító egységnek kialakítását. A gondozási rendszer pontosan beilleszkedik ábba a korszerű szemléletbe, amely nem a gyógyító munkát, hanem a betegség megelőzését helyezi előtérbe. Ily módon elősegíti a kórházak jobb. hatékonyabb gyógyító tevékenységét*

A megoldatlan gondok között említette az orvosi; lakások gyorsabb építését, az egészségügyi középkáderek helyzetének további javítását, valamint a rendkívül magas táppénzes állományt Elmondotta, hogy vannak időszakok, amikor Nógrád megye egészen „előikelő” helyet foglal el ilyep tekintetben -az országos értékelésben. A' megoldásnak komplex módját ajánlotta dr. Oppe Emil. Javítani kell a munkakörülményeket, a munkahelyek szociális ellátottságát. Másrészt meg kell változtatni a dolgozók szemléletét* Ebben sokat segíthetnek a szocialista brigádok tagjai, akiknek többsége már megtanult szocialista módon élni és dolgozni.

Végezetül a műszerellátás további javítását, a nők helyzetének javítását és a balassagyarmati kórház tervezett rekonstrukcióját tette szóvá a kórház igazgató főorvosa.

Bevezetőjében a szajtmun- kásjtepzés eddigi eredményeiről, a megye iparában betöltött szerepéről, az iskola és a diákok sokirányú tevékenységéről szóit, majd a következődet mondotta:

— Az utóbbi időben gondjaink voltak és várhatóan lesznek a szakmunkásképzésben, mindenekelőtt a tanulók beiskolázásában* Ezeket a vállalatait ma még nem érzékelik eléggé, néhány év múlva azonban ez már közvetlen nül is érezteti hatását a vállalataik munkaerőpóUásában* Az 1970/71-es tanévben az iskola a reális vállalati igényeknek csak 47 százalékát tudta teljesíteni. 1400 tanuló helyett 655-öt vett fel. Mi az oka ennek? A felszólaló szerint az iparstruktúra átalakulása*. A másik az, hogy a szakmunkásképzés megoszlik a többi középfokú oktatási intézmények között. Mivel a következő években csaknem' 40 százalékkal csökken a nyolcadik osztályból kikerülő tanulók száma, még kevesebben kapcsolódnak be a szakmunkásképzésbe. Mivel a középiskolai hálózat kapacitása sem csökken, a demográfiai hullám elvonulása még nehezebb helyzetbe hozhatja a szakmunkásképzést. Figyelembe véve a többi középiskolai beiskolázás jelenlegi szinten tartását, a szakmunkástkép- zésiben bevontak száma nemcsak 40, hanem ennél jóval pagyobb százalékkal csökkent* Ez azt jelenti, hogy a szakmunkásképzés négy-öt év múlva a jelenlegi létszámnak 30—32 százalékával fog rendelkezni. Ezt a csökkentett létszámot arányosan kellene megosztani a szakmunkásképzés és a többi középiskolák között. A megye ipart fejlődése, a népgazdaság jelenlegi fejlettségi szintje nem teszi lehetővé, hogy a szakmunkásképzést ilyen hátrányos helyzetbe hozzuk. Felszólalása további részében hangsúlyozta: a közvéleménnyel el kell fogadtatni azt. hogy a középfokú műveltséget ma már szakmunkásképzés útján is meg lehet szerezni, az emelt szintű oktatás keretében. Ez módot nyújt a továbbtanulásra, a főiskolai, egyetemi felvételre. Beszélt továbbá a beiskolázás egyéb problémáiról, elsősorban a képzés feltételeiről.

— A leendő szakmunkástanulók és szülők nagyon megnézik azt a munkahelyet, ahol gyermekük a tanulóéveit tölti eh Figyelembe veszik az élet- és munkakörülményeket, a szociális és egészségügyi viszonyokat* A rossz munkakörülmények és a nehéz fizikai munka nem vonzza a tanulókat. Vizsgálataink is azt mutatják, hogy intézetünkhöz tartozó üzemeinknél a feltételeknek csak egynegyed része van biztosítva. Mindenekelőtt tanműhelyek létesítésére és azok korszerű, sítésére van szükség. Azonkívül társadalmi érdek, osztályérdek, hogy az iskola mellett az. üzemek is segítsék a hátrányos helyzetű tanulókat. Ne várják azt, hogy a munkások gyerekei jöjjenek segítséget kérni, hanem az üzem siessen segítségükre. hogy gondtalanul meg tudják szerezni a szakmunkás-bizonyítványt, az érettségit

Befejezésül a szakmunkásképzés reformjáról szólt. Bejelentette, hogy eddig 74 szakmai oktattak az intézményben, a jövőben az országosan kialakított körzeti szakosított iskolákban folyik majd a szakmunkásképzés olyan szakmákban, ahol egy, vagy két tanulóra van szükség. A reform nemcsak oktatás, hanem nevelés kérdése is, ezért javítani kell a nevelő- munka hatékonyságát, ki kell alakítani a szocialista tanárdiák viszonytDR. BOROS SÁNDOR,

a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője

DR KOVÁCS LÄSZLÖ. a megyei bíróság elnöke

— A bíróságok a párt Irányításának megfelelően végezték munkájukat, a IX pártkongresszus határozatainak megfelelően igyekeztek hozzájárulni a társadalmi rend védelméhez, erősítéséhez. Arra törekedtek, hogy ítélkezéseik árnyaltak legyenek és feleljenek meg a j*(h politikai elveknek.

Sajnos, a büntetőperek zö- fliét a bíróságok nem tudják tót hónapon belül lezárni* A tűnözés alakulásával kapcsolatban a következőket mondotta:

— A bűnözés csökkenő tendenciát mutat, ezen belül azonban az erőszakos cselekedetek száma nőtt. Ez azt mutatja, hogy a megelőzés,

Ideológiai és kulturális fejlődésünk négyéves tapasztalatait vázolta dr. Boros Sándor. Elöljárójában elmondotta: az ideológiai, a kulturális életünk eredményeit, a gazdasági, a politikai élet és az életmód fejlődése méri reálisan. Az elmúlt négy év nem hozott ugyan látványos sikereket, de mindén nagyobb megrázkódtatás nélkül folyt a békés, építő, alkotó munka.

A X. kongresszus előkészítésének politikai légköréből ítélve, a következő időszak is hasonlónak ígérkezik. A kommunisták, a szélesebb közvélemény egyaránt a korábbi politika folytatását, megerősítését és következetes megvalósítását várja. Az oktatási igazgatóság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ideológiai fejlődésre ható tényezőket célszerű elemezni, hogy hatásukkal tudatosabban számolhassunk.

Az eddigi tapasztalatok akt bizonyítják, hogy az ideológiai fejlődés meghatározó tényezője a párt helyes, marlödés folyamata nem volt zavartalan. A gazdasági építőmunkában jelentkező gondok, ellentmondások, többek között a szénbányászat visszafejlesztése, iparunk műszaki színvonalának viszonylagos elmaradottsága. a mezőgazdaság kedvezőtlen esztendeje bonyolultabbá tették, lassították a fejlődést.

A tapasztalatok alapján azonban egyéb következtetéseket is levont dr. , Boros Sándor; az eszmei fejlődést befolyásoló konkrét feltételek rendszeres elemzése teszi lehetővé, hogy a megyei és járási pártirányítás, a helyi feltételekhez igazítsa az Ideológiai munka formáit, módszereit, eszközeit. Felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy az ideológiai nevelő- munkában rendkívül fontos szerepet töltenek be a munkahelyi kollektívák, a brigádok, a pártcsoportok, az alap- szervezetek és a nőbizottságok. Ezek a közösségek ugyanis hatékonyan közvetíthetik a párt eszméit a tömegekhez. Fontos továbbá a közvéleményt formáló, embereket nevelő személyek rendszeres tájékoztatása, politikai látókörük szélesítése, képzettségük növelése.

A káderek képzésében és továbbképzésében jelentős szerepe van a Nógrád megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának. A megyei pártiskola. az esti egyetem, a marxista—leninista esti középfokú iskola jelentősen kiszélesítette a képzést, a továbbképzés kereteit. A pártiskolán az elmúlt négy év alatt több mint háromezren tanultak. Az esti egyetem és az esti középiskola hallgatóinak száma átlagosan 1700—19ÖO fő évente. A megyében folyó tervszerű, sokirányú káderképzés kedvező hatása érződik a pártmunkában is. Az alapszervezeti vezetők felkészítése — a múlt évben először a megyében —, öthónapos pértiskolán történt. Az igények természetesen tovább növekszenek az oktatási igazgatósággal szemben. Dr. Boros Sándor azt tanácsolta a járási és városi pártbizottságoknak, mérjék fel az igényeket és egy-két évre előre tervezzék meg a káderképzést. Így elkerülhetők mindazok _ a gondok, amelyek az elmúlt években az oktatásban jelentVégezetül még két lényeges kérdésről, a továbbképzés rendszerességéről, valamint ,a politikailag fejlett fizikai munkások továbbképzéséről, vezetői munkakörökbe való előkészítésekről beszélt az oktatási* igazgatóság vezetője.

POTHORNIK JÓZSEF,

a Központi Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák igazgatója

A megye gazdasági, politikai életében továbbra Is fontok szerepet tölt be a szénbányászat. amely nagy tradíciókkal rendelkezik. Mégis mi tette szükségessé megyénk bányáinak visszafejlesztését? Kezdetben a felszabadulás után erre a rosszabb minőségű szénre Is szükségé volt az országnak. De hol van olyan állam, amely tartósan képes arra, hogy egy mázsa szén kitermeléséhez 150 forint állami dotációt adjon?

Amikor felfejlődtek a jobb kaiórlájú szenet termelő bányák, állást kellett foglalni a nógrádi bányászkodás jövőjével kapcsolatban, tekintettel arra, hogy az állami hozzájárulást hosszabb ideig nem lehet fenntartani. Népgazdasági érdekből a kormány a visszafejlesztés mellett döntött. Ennek lebonyolítása igen komoly politikai problémát jelentett. De szerencsére a mi kommunistáink nem törtek le, megértették, hogy a népgazdaság, végső soron a visszafejlesztés az ő érdekeiket is szolgálja. Nem volt könnyű ezt megértetni a bányászokkal. Egyikmásik helyen jelentkeztek problémák, ott, ahol nem álltunk hivatásunk magaslatán, ahol nem készítettük elő megfelelően a visszafejlesztéssel kapcsolatos emberi problémák megnyugtató megoldásét. Munkánkban nagy segítséget kaptunk a kormánytól. A bányászat nagy kérdéseit megoldó kormányrendeletek visz- szatükrözik azt a megbecsülést, gondoskodást, amelyet

Kádár János, a Központi Bizottság első titkára mondotta IX. pártkongresszuson ezzel kapcsolatban. A rendelet minden sora bőséges gondoskodást és messzemenő humanitást biztosít a visszafejlesztés során más munkakörbe kerülő bányászoknak.

A szénbányák igazgatója szólt a magas táppénzes állomány csökkentesének lehetőségeiről, szükségességéről, fontosságáról, majd így folytatta.

— Meg vagyok róla győződve, hogy Noarádbanetovábbra is lesz bányászat. Ehhez az szükséges, hogy a megmaradó négy akna termelését gazdaságossá tegyük. Ennek érdekében új szénmezőket kell bekapcsolni, új, nagy teljesítményű, korszerű gépeket kell beállítani a termelésbe. Mindezek pénzbe kerülnek. A megmaradt bányák fejlesztésére, gazdaságosabbá tételére központi segítséget is kérünk, igényeljük a megválasztandó pártbizottság támogatását.

Mi sem várunk mindent felülről. Korábban a feleslegessé váló, felszabaduló épületeket, berendezéseket könyvjóváírással adtuk át a1 letelepülő új üzemeknek. Most az értékesítésből befolyt pénzt fejlesztésre használjuk fel.

Végezetül arról beszélt, hogy a bányánál dolgozó technikusok közül eddig 150-en jelentettek be, hogy különböző iparágakban kívánnak elhelyezkedni, s hajlandók az átképzéssel kapcsolatos követelményeknek eleget tenni.

xista—leninista politikája, e politika megvalósítása a helyi feltételek figyelembevételével. A megyei pártbizottság érdeme, hogy az elmúlt években, jól látta fejlődésünk legfontosabb kérdéseit, és kidolgozta a gazdasági fejlődés, az életviszonyok további javításának legfontosabb feltételeit. Az eredmények ma már kézzel. foghatóan bizonyítják a dolgozók széles rétegei előtt, hogy szocialista építömunkánk mindannyiuk személyes érdekeit szolgálja.

Ezt erősítik azok az intézkedések is, amelyek a szocialista demokrácia szélesítése érdekében történtek. Ilyen többek között a politikai tájékoztatás javítása, a helyi, valamint az országos problémák őszinte, nyílt vitája a párttagság és a munkáskollek- tívák előtt. Ez az aktív társadalmi tevékenység arról győzi meg a dolgozókat, hogy életviszonyaik alakítása saját tevékenységük függvénye, amiért érdemes dolgozni. Természetesen az ideológiai fejRfiZSÖ ENDRE,

s karancslapujtői területi pártbizottság titkára

i A párt vezető szerepének

I érvényesüléséről, a tömegpo- J útikai munkáról beszélt a te- cületl pártbizottság titkára- I hangsúlyozta, hogy a tömegek j meggyőzéséhez, mozgósításá- ! :ioz a hatékonyabb tudation ! máláshoz mind jobb feltétele-, j két teremt pártunk helyes,

! következetes politikája. A i pártszervezetek olyan körülmények között végezhetik politikai, felvilágosító munkájukat, amikor a két dolgozó osztály, a munkásosztály és a parasztság szövetsége szilárd, tovább erősödik a népi nemzeti egység, a szocialista demokrácia. v

Az alapszervezeti munka módszereinek fejlesztése, az agitációs munka fokozása, a szervezett 1 oktatás alapvető feltétele a nevelőmunkánaik, a tudatformálásnak. Az elmúlt években a területi párt(Folytatás a 6. oldalon)

] NÓGRÁD — 1970. november 1., vasárnap