Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

Magyar művészek túl az óceánon Hazai szavak és dalok csők- caóban, St. Louis-ban, Los is, ami az emlékezet földjét ráVal indult el óceánon tóira, Aneles-iben, San Francisco- elválasztja a mai Magyaror­az Észa'k-Aimerlkában élő ma- ban. Egyik nap még a Csen- szágtól. gyarok közé tizenegy színmű- des-óeeán partján szerepel­vész és zenész. Idehaza ismert te'k, másnap meg már több nevek, sok kimtélőben is em- ezer kilométerre, Miamiban. . lékeket élesztek. A Fővárosi A színpadi találkozások si- Opene«színház tagjai, Med- keréneik híre már megelőzte gyánszky Ági és Zenitay An- őket. Nyomon követhetjük na, Baksay Árpád és ifjabb útjukat az amerikai magyar Latabár Kálmán, valamint lapok lelkesedő beszámolóiból. ^jTtomÜgy tetezik ‘^bah'( Puskás Sándor zongoraművész A forró sikert jól jellemzi a h ez varázaLat ^ túl és Lakatos Sándor zenekara- clevelandi tedósatas címe: terjedt Az előadáeak utón a val. „ raps. taps. ps yen közönség a régi ismerősök meg nem volt az amerikai .. _ ~ . oromevei, egymásra találásuk /nr»*n í,«f Debrecenben . Ej j hangulatával várta, kÖ6zöntöt­Ot forro hét ragadt ezen az ama*» va- f^lta ^művészeket. ~ , * * roson, ahol az egykori „más- F^ ^ pmléfcük a ele öt hétig utaztak es szere- fél millió kitántorgó”-ból velíntó ^déeS A két é^é peltek Kanadaban es az igen sokan megtelepedtek. m ^ évtórdtótóát Egyesült Államokban. Korút- Meleg hangú cikkben emléke- Sf“ iL jukait egy amerikai magyar «tt meg az együttesről a New ^ És a színpadon hivüi ? A színpadi varázslat rend­szerint véget ér a színház ka­kezdemitóyezte: Gombos^Ztó York Times .Äsen £»*ÄÄt , ö vállalta az impressza Lakatos Sándorról es egyutte- ben őrz6 5reg munkásQk. Bn_ nek a városnak, az ottani ba­rió szerepét is— a turné szer- sérőL veziési és anyagi gondjait — az itthoni Interkoncerttal «. * „ .aI. megállapodva. Mint az Inter- Afí*g '• ÖSZÖntÖK koncert igazgatója, Varga Ist­ván jellemezte: azt jelzi, hogy ráti fogadtatásnak az emléke a jelképes városkulas, amit Medgyánszki Ági hozott ha­za. Lakatos Sándor ki sem És mit mesélnék a hazatér, a “ktartääTkívánjákT kap- J** Az élmények sokasága- fo^ a szóból, sorolva az ern- csolatot a szülőfölddel Ezt Í*>1 válaszuk ka annak az lekeket Valósággal külön mu- tanúsította a tizenegy művész >dos házaspárnak a képét, sorokat kellett adnia a ven- sikere is. Élményeikről a Ma- aklk Miamiban meghatottan deglatoknal Egyik helyen az- gyarok Világszövetségében köszönték meg a műsort, s zal nyomtak a kezebe a he- számoltak be ahol Kárpáti kiderült: jo ezer kilométert gedut, hogy úgy zenéljen: S fogadta őket. “ meg New Orleans-ból, negyven éve Rácz Laci járt hogy hallhassak a hazai mu- ott. Először Montrealban tartót- vészeket. Ezek a mozaikok nem csu­tak előadást, majd Torontó- Aki idegenben él, azt akié- pán kuriózumok. Emberi só­ban léptek féL Aztán Kana- pet őrzi szülőföldjéről, amit várgásról vallanak. A kint élő dából az Egyesült Államokba utoljára látott, vagy mint magyaroknak az egykori — vitt az útjuk. Egymást követő Zentay Anna mondta: „ahol sokukban valamiképpen ta_ szereplések Passaic-ben, Brid- abbahagyta Magyarországot”. Ián még ma is hazának érzett geportban, New Yorkban, a hírvivőknek tehát kétszere- — szülőföld utáni vágyáról, New Brunswick-ben. Ott pár Sen is nagy messzeséget kel- érdeklődéséről. S bizonyára napi pihenés után újból a kö- lett megjárniuk. Nemcsak azt többükben felmerült a haza- zönség elé álltak, repülés és az utat, ami a két világrészt látogatás gondolata, amikor fellépés nap nap után Pitts- összeköti, hanem a lélek — úgy búcsúztak, hogy „Vi- burgh-ben, Cleveland-ben, benne az idő múlásával le- szonüátásra Budapesten!” Acron-ben, Detroit-ban, Chi- ülepedő történelem — távolát Németh Ferenc F. Kamov Meghiúsult egyezség Egyik éjszaka eljött hozzám egyeztem bele. — Akkor halld Minden rendben volna, de van az ördög. a kívánságaimat: kocsi, ház egy aggályuk. Nem tudjuk, — Miéri hívtál? — kérdezte és jó állás. hogy egyáltalán van-e lelked? BZinte fenyegetően. — Es még? — kérdezte, — Ne viccelj velem! — ki­— Nem hívtalak..'. — tilta- mintha kevesellené. áltottam idegesen. — Én már koztam, és arra gondoltam: ez — Még annyit, hogy Iván kinéztem magamnak egy jó a szokásos ördögi módszer. Én Ivanovics törje ki a nyakát... állást és egy új, fiatal felesé- vgyan nem hívtam őt, de így — Kezdhetem? — kérdezte get is! könnyebben megismerkedhet szolgálatkészen. — Vagy van — Megkockáztathatjuk velem. — Megint tévedett a diszpé­cser. .. — mondta. — De már itt vagyok, parancsolj ve­lem. Árjegyzék szerint szolgá­latodra állok... — Mid van? — kérdeztem. még valami? dolgot, de csak egy kívánságo­J egyzetfüzetet vettem elő, és dat teljesíthetem a majdani ha kezdtem a többi kívánsá- lelkedéri... gaimat. Terjedelmes listát ka- Egyetlen szusszsanással ha- nyarítottam hirtelenjében. A dariam: lista végén belevettem még, — KocsilakásfizetésemeTés­hogy új feleséget is kérek, és újfeleségivánivanovicstörje- a jelenlegi főnököm legyen az kianyakát... _— Szívesen teljesítem a hí- én beosztottam.., — Elég! — kiáltott fel az ör­vánságaidat, te pedig ide adod — Túl sok kívánság — cső- dög haragosan, és keresztet a lelkedet. válta meg fejét az ördög, ami- vetett, majd futva elmenekült — Máris? — kérdeztem kor elolvasta a jegyzéket. — tőlem. megszeppenve. Ezt meg kell konzultálnom.., Ez lett a vége. Meghiúsult — Nem. A lelked ráér ké- Elment, és másnap este visz- az egyezség... sóbb. Majd, az életed végén... szatéri. Fordította: — így már rendben van — — Megbeszéltük a dolgot. Antalfy István Pataki József: FALUSI HANGULAT Irodalmi születésnapok Vígh Tamás remekbe min- diája, tázott Madách-portréjának Csák avatásakor az újjá varázsolt kelt az elmúlt években a ha- csesztvei kúria parkjában zai színpadokon. hanem a Mózes és a gin-je a Kisfaludy Társaság végnapjai is új életre kiadásában 1866-ban az ő for­dításában jelent meg először magyar nyelven. Századunk negyvenes évednek derekán Mészöly Gedeon, az ötvenes évek elején pedig Áprily La- , - - ... .. jós fordította 'magyarra Pus­meres fokozta az ugybuzgal- kin remekét, amely a három mat a megyében is, hiszen a fordításban huszonkét kiadást „,,. ............, ____, _ legőszintébb, legforróbb meg- ^,r| meg. Az úttörő jelentősé-* M adách halálának századik becsülést a ^ sziUőföld nyújt- g(j Bérczy-íordítás — ame- évfordulóját ünnepeltük. ” *■ A centenáriumi ünnepség­megannyi európai országból összegyűlt tudós és művész konstatálta megnyugvással, hogy a költőóriás szellemének mával ápolása jó kezekben van a „nyíltszívű palócok” között. 1964 októbert írtunk akkor, s Az ünnepségsorozat alkal- -—’ jogosan kivívott elis hatja. Évente kiosztják a Ma- ]yef tizenötször adtak ki dách-emlékpiakettet a ,.kuz- mjnfegy ny0ic évtizeden ke­____________ ____„ ú°k” közül azoknak, akik leg- resztül egyedül volt hivatott s orozat a Tragédia költőjének többet teszik a Madach-hagyo- pyg^m művének tolmácsolá- igazáért vívott százéves harc mány ápolásáért, az életmű sara. Puskin és az orosz iro­népszerűsítéseért, megyénk dalom megszerettetésén és jelentős állomása volt. Nem­csak azért, mert a Béke-világ­kultórális felemelkedéséért. A tanács a kulturális évfordulók Madách Gimnáziumban az ok tóber a filozopter költőre va­ló emlékezés jegyében telt el, sorába emelte Madách halá­lának évfordulóját, s e dön­megismertetésén túl Bérczy irodalomtörténeti érdemeit az is növeli, hogy szép Anyegin- fordításával új műfaj, a ver­tesben a haladó világ ismerte az iskola honismereti szakkö- ggg regény honosodott meg hazánkban. Mikszáth mindmáig leg­népszerűbb íróink egyike. A Tóth atyafiak és A jó paló­re szisztematikus gyűjtőmun­kát végez. A Palócföld egyik fő feladatának tartja a Ma­dáchtól szóló írások közlését, ____ ________ _ _______________ ___________ ihletője a Madách-irodalom cok szerzőjének a megyéhez n ak nyitányát is jelentette, megújhodásának. Salgótarján- — Balassagyarmathoz, Hor­Mint az eltelt hat esztendő ban új szobor emlékeztet me- pácshoz — kapcsolódó köz­bizonyítja: a centenárium nem gyénk világhírű szülöttére, életi és irodalmi tevékenysé­Balassagyarmaton az irodalmi , géj azonban még mindig nem színpad a madáchi eszméktől j ismeri eléggé a közvélemény, vezérelve Kiváló együttes ! Az évforduló erre is alkalmat címre tett szert. / kínál, minthogy a Madách­*■ kuitusz is tovább mélyülhet Az új év küszöbén ismét je- az ú->abb ünneP ürügyén. el életművének humanista esz­meiségét és világirodalmi mű­vészi értékét, hanem elsősor­ban azért, mert a jubileum a Madách-ikultusz reneszánszé alkalmi tisztelgés volt csu­pán Madách géniusza előtt. Szelleme, áttörve a nyelvi korlátokat, magára vonta a világirodalmi közvélemény fi­gyelmét, tovább gyűrűztetve a ,g-“da.g é’!^Ű S.eÍuÍwVÍuf„„hU.!" lentős irodalmi évfordulók lámáit, egyre inkább bizony­ságot adva Madách igazának. Sorra jelennek meg világ­előtt állunk: 1971 márciusa- A véletlen hozta így, hogy e ban, illetve 1972 januárjában nevezetes dátumok szinte ke­, Tragédia úi fordítá Bérczy Károly, valamint Mik- rek esztendőre következnek g r filológia fél- száth Kálmán születésének egymás után, az emlékezést adatának is tartia ezek nvo- mósfél századik évfordulójára azonban csakis a tudatosság mon követését - hatónkban emlékezünk, 1973. január 21- vezérelheti. A már megalakult ’ én pedig Madáchnak is szüle- emlékbizottság minden bi­pedig ki tudja, hányadik ki­adását éri meg a nagy mű. De nemcsak Az ember tragé­iyf arika még nagyon fiatal kislány. Két esztendővel ezelőtt búcsúz­tatták az általános iskolából. Arca ham­vas rózsaszín, a mosoly nem fáradt le róla. Mindent nagyon szépnek talál. Mikor a hajnallal ébredve lemegy a majorba és belebújik fehér köpenyébe, csendesen, hogy senki sem hallja, dú- dolgat magának. Azt is szégyellné, ha hallanák, hogy dalolgat. Ott éltesek már Vasárnapi jegyzet Kislány hófehérben Reggelre könnyes lett a párna, Ma­rika pedig szótlan maradt. Mikor Gor- dos Rezső, a tsz elnöke eljött megkér­dezni, döntött-e, igenlően bólintott. Az­tán egy másik iskola, valahol Jászbe­rényben, ahol nem a földet vallatták, nem jártak a szélfútta szántókon, ha­nem a jószágról tanultak, a tejről, apró részekre bontva minden cseppjét. Szán­tó Marika az iskola végeztével dicsé- az emberek, sok a gondjuk-bajuk, nem vágyódik haza. Amikor Marika este a retes tanulmányi eredménnyel tért nótával vigasztalódnak. Ha a jószág kollégium ablakából a feketébe fordu- haza falujába, Egyházasgergére. Azóta bőséggel adja a tejet, ha habfodor dóm- fd hegyeket nézte, oda valahol a he- ^ °tt dolgozik a tejházban, ahol min- borodik a kanna száján, megenyhül gyek mögött levő falujába álmodta űent az ő gondjaira bíztak. Reggel a szúrós tekintetük. A kislánynak annyit magát. Ilyenkor Juci melléje szegő- hajnallal ébred, délelőtt odahaza van, tése napját, a stózhuszonötö- zonnyal messzemenő támoga- diket ünnepeljük. Megyénk tást kap majd munkájához, hagypmánytisztelő hírnevét az Több kell azonban: a megyei -újabb nekibuzdulásra serken- irodalmi évfordulók ügyének tő irodalmi jubileumok méltó közüggyé kell válnia, csak. megünneplésével lehet és kell úgy, mint azzá lett a Ma­öregbítenünk. dách-centenárium 1964-ben. Kevesen tudják — talán Sokan figyelnek majd ránk még a megyében is —, hogy szerte az országból, sőt a ha- miért lehetünk büszkék Ba- tárokon túlról is. Bizonyíta- lassagyarmat szülöttére, Bérc- nunk kell, hogy a megyében zy Károlyra, akinek pedig a mély tisztelet övezi haladó ha­sírja is a megyében, Jobbá- gyományainkat, s olyan ju- gyiban van. bileumi programot kell össze­Bérczy Károly Petőfi, . Jó- állítanunk, amely méltó hír- kai és Madách pályatársa és neves szülötteinkhez, barátja volt. Puskin Anye- Csongrády Béla mondanak csak: — Leány, a többi már a te dolgod... Marika a tejkezelő az egyházasgergei termelőszövetkezetben. Másfél eszten­deje öltözik naponta hófehérbe, mert a tejházban fehér minden, a ruha is, a berendezés is, a falak is, fehér talán még az illat is. Törékeny, vékony ke- zében engedelmeskedik a műszer, fel­jött: délutántól estig a majorban. A múltko­Mit látsz ott messze, az alkonyat- Jhban Fehér Jancsi, az állattenyésztő ban? — A lámpákat. Otthon ilyenkor gyulladnak ki. — Hunyd le a szemed és gondold, hogy otthon vagy. Álltak az ablaknál, mindketten le­hunyt szemmel, hallották falujuk esti ü rÄe1!’ äTSi zsongását, a legények hívogató füttyét, a füzetébe. Aztán a tejet nagy tar­tályból a kannákba csurgatja, a kanná­kat meg útra készen felsorakoztatja. Mire a nap benevet a tejházba, az asz­talokon párolog a reggeli, amit Mari­ka küldött. A kislány nem így képzelte az életét. szinte érezték az otthon melegét. És ez olyap jó volt. Mintha otthon lettek volna, szépen megszokták a távollétet, egymást pedig nagyon megszerették. Már esztendő múlt az iskolában, jó barát lett a pad, a kollégiumi ágy, a kérdezte tőle: — Megszeretted-e már ezt a munkát? — Megszerettem. Pedig itt is van bosszankodni való. A múltkoriban éjszaka zörögtek az ab­lakukon. Ajtót nyitott és egy szakállas ember szólította, hogy menjen vele a majorba tejellenőrzésre. Apja kíséreté­ben ment le. Már csak vidul rajta. — Olyan álmos voltam és az a sza­kállas! Majdnem féltem tőle. Marika feladata gondolkodni róla, hogy a többiek fejeskor felvegyék a fehér köpenyt. Ezért sokat kell szólnia és komoly ábrázattal. A férfiak pedig Tibor, az iskola igazgatója kertésztanu- forduló hegyek sem vonzották már lónak vitte Szécsénybe. Falujától addig annyira esténként, amikor üzenetet ka- nem volt még távolabb. Hiányzott az P°ff hazulról. Korodi mama a te.iházbol otthon, de fegyelmezetten a tanulásra nyugdíjba vonult, Marikának kell he­fordította figyelmét. Jól tanult, mégis lyébe lépni. Hívatta az osztályfőnöke: szerény maradt, nem csoda, ha meg- — Szántó Marika, hát elmész? szerették. Legbensőbb barátnőié, a béri — Nem, én nem megyek. Koncsek Juci tudta egyedül, mennyire — De, ha odahaza így szeretnék! tették .. — Én aztán eszükbe hozom! Fs az emberek itt, a tejházban szót fogadnak neki. Mert ő a felelős érte, ő a tsz-ben a tejkezelő. Ö, Szán­tó Marika... Bobál Gyula DEMÉNY OTTÓ: Augusztusi vers Sziszeg a sárga rengeteg hullámzó hátú sík a fényözönben . forró nehéz kék levegő veri rögágya szikkadt már sovány üres nem ünnepre fürge késekre érett ahogy szegesre érik a kenyér bekerítik az arató-hadak tűzvörösen zihálva zakatolva s feledtetve a régi dalolást ami sosem volt se boldog se szép ahogy nem szép semmilyen gyötrelem de a kenyér a fehér asztalon ára a dacnak megpróbáltatásnak amit nem lehet már elénekelni a szájaktól ha kivettük a földből szép a kenyér, a fehér asztalon. j NÖGRAD — 1970. november 29., vasárnap 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom