Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
fi megyei pártértekezlel uitä|a (Folytatás a 2. oldalról) SZOÓ BÉLA, a megyei pártblzo mg titkára Nem könnyű, de szép fejlődési szakasz áll előttünk. Elképzeléseinket meg tudjuk valósítani, mert a harmadik ötéves tervben, megfelelő alapot teremtettünk hozzá. A gazdasági feltételeken kívül van politikai erőnk, nagy az alkotóvágy — kezdte felszólalását Szoó Béla, majd utalt arra, hogy az építőipar kapacitásával, a jelenlegi fennálló helyzettel, a lehetőségekkel, továbbá a munkaerő-problémákkal és azok összefüggéseivel kíván foglalkozni. Utalt arra, hogy mostanában többen megkérdezik a megyei párt- bizottságtól: Nem hoztatok-e túl sok üzemet, lesz-e elég munkaerő? Ezek a megjegyzések, észrevételek valószínűleg jóindulatúak. Egy-két évvel ezelőtt egyesek azt mondták: miért nem hoztok más üzemet a bánya helyett, mit csináltok a felszabaduló munkaerővel, nem látom a fiam jövőjét, mert a megyében ' , nincs munkalehetőség, nincs távlat. De a mai helyzet jobban elviselhető, mint a két-három évvel ezelőtti. Felvetődik a kérdés, mennyi erőnk van az építéshez? A negyedik ötéves tervben több mint 8 milliárd forint értékű fejlesztést kell megvalósítani. Ebből 5,6 milliárd forint az építőipari hányad. Ez újszerű feladat! A 12 új nagyüzem építése mellett biztosítani kell ä régi üzemek rekonstrukcióját is. Tető alá kell hozni 8000 lakást, a mezőgazdaság fejlesztése érdekében is jelentős beruházásokat kell elvégezni, sok pénzt fordítunk út-, víz-, csatornahálózatra, és a szolgáltatások fejlesztéséra Az építőipari kapacitás népgazdasági szinten is szűk. Megyénk építőipari vállalatai a harmadik ötéves tervben kevés pénzt kaptak fejlesztésükre. Mégsem itt kell kezdenünk a megoldást, hanem abból kell kiindulni, hogy a tervezett ipari objektumokat, lakásokat határidőre építsük meg. Ezt kéri a népgazdaság, ezt várják az üzemi kollektívák, ezt kívánja a megye fejlődése. Milyen lehetőségeink vannak az építőipari kapacitás fej lesztésében ? Több mint százmillió forintot biztosítottunk a kapacitás fejlesztésére. Emellett a vállalatoknak van saját fejlesztési alapjuk is. Sok múlik azon, hogy az előbb említett helyeken dolgozó pártós gazdasági vezetés hogyan tud élni a kapott lehetőségekkel, milyen célszerűen használja fel a támogatást az építési technológia korszerűsítésére, mikor jelentkezik ,a többletkapacitás, a tervezett termelési felfutás mikor lép be. Ügy néz ki, hogy összességében meg lesz á szükséges kapacitás, az időeltolódás azonban problémákat okozhat. Nekünk itt kell segítenünk. De sok olyan lehetőség is van, amihez nem kell pénz. Gondolunk itt a tervezők, beruházók, kivitelezők munkájának jobb összhangjára. E tekintetben a harmadik ötéves tervben elkövetett hibákat a negyedik ötéves tervben nem szabad újra megismételni. E nagy feladat semmiféle mulasztást nem bír el. Az építőipari . vállalatok helyzetéről a vezetőkkel folytattunk tanácskozást, és úgy látjuk, hogy javulás várható. Az elképzelések azonban még írem felelnek meg az igényeknek, a jogos követelményeknek. Azért tesszük ezt szóvá, mert a létesítmények tervellátottságában előbbre tartunk mint a harmadik ötéves tervben, pénzügyi forrásaink is megvannak, tehát az előbbiek sem adhatnak okot a különböző vitákra. A munkaszervezés és a munkafegyelem javítására is nagyobb figyelmet kell fordítani, annak elismerése mellett, hogy az építőipar tevékenységét sok külső tényező befolyásolja. Számos tartalék van. Elég ha csak azt vizsgáljuk, hogy hány órát dolgoznak hetenként, milyen a hétfői és a pénteki munkaidő- kihasználás. Legtöbb helyen még a negyven órát sem dolgozzák ki hetenként. A gépek kihasználása sem megfelelő, több tekintetben alig haladja meg az 50 százalékot, A gépek munkaszervezési hiányosságok miatt nem vesznek részt a termelésben. Gond, hogy a napi létszám 10—12 százaléka igazolatlanul távol van. Annak elismerése mellett, hogy a legfejlettebb építési technológia alkalmazása többe kerül mint a hagyományosé, azonban e mögé bújtatni a vezetői tehetetlenséget, a hanyag munkaszervezést, a laza vállalati belső fegyelmet nem szabad, de nem szabad a partnerekkel sem megfizettetni. A megyei párt- és állami vezetésnek egyik fő feladata lesz a jövőben is az építőipari vállalatok munkájának segítése, az e téren jelentkező problémák megoldása. Jó értelemben vett operatív munkát is elvégzőnk, de a munkákat nem akarjuk rangsorolni, nem kívánunk a vállalatok életébe beleszólni, a vezetőket azonban a végzett munka alapján kívánjuk rangsorolni. Mivel a negyedik ötéves tervben az építőipar fejlesztése kulcskérdés, szükségesnek látszik, hogy a megyei pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai bizottságon belül egy megyei szintű operatív bizottság koordinálja az építőipari tevékenységet. Ezután a társadalmi munka hatékonyságának növeléséről, a munkatermelékenység emeléséről szólt az életszínvonal-politika érdekében. Hangsúlyozta: az előbb említett feladat a megyei pártbizottságtól az alapszervezetekig, a gazdasági szervező munka egyik kulcskérdése lesz a negyedik ötéves terv során. Elemezni kell a vállalati belső mechanizmust, megkeresni a munka termelékenysége emelésének forrásait, fel kell tárni a tartalékokat. Ez a terület eddig el volt hanyagolva. Az üzierni pártbizottságok és -alapszervezetek is elsősorban a vállalaton kívüli okokban keresték a megoldás útját és lehetőségeit. Hol ken keresni a munkaerőt? Az ésszerű, racionális munkaerő-gazdálkodásban. Jó lenne a munkaügyi osztályok ez irányú tevékenységét a minisztériumok segítségével megvizsgálni. Ügy tűnik, hogy jelenleg üzemeinkben még nem alakult ki a tudományosan átgondolt munkaerő-gazdálkodás. Nézzük meg a munkaerő-gazdálkodást a munka hatékonyságán. A munkások 50 százaléka dolgozik jelenleg normában, de még itt is sok a lazaság egyes üzemekben. Van olyan hely, ahol 30 százalékos veszteségidővel termelnek. Ennek 90 százalékát a munkástól függően tüntetik fel. Ez nemcsak hogy nem igaz, de sérti a munkások önérzetét. A valóság az, hogy a veszteségidő alapvetően vezetési, munka- szervezési, fegyelmezetlenség! problémákat takar. Az'- sem tartható sokáig, hogy a munkaidő csökkentése révén a teljesítmények mérséklődtek, ezzel szélűben a bérek jelentősen emelkedtek. 1969-ben egy műszakban átlagban 6,1 órát dolgoztak üzemeinkben. Tartalékok vannak még az improduktív munkaerők helyes felhasználásánál. Ezek száma az elmúlt években erősen megnőtt. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 1300 dolgozót 3200 ember szolgál ki. Mindezek szükségessé teszik a létszámgazdálkodás ésszerűségének felülvizsgálatát, a végzett munka hatékonyságát a bérpolitika tükrében. Befejezésül Szoó Béla a társadalmi munka hatékonysága, a munka termelékenysége érdekében azokat a tényeket említette meg, amelyeknek feliszámoláséhoz alapvétőén nem állami költségvetésre, bankhitelre van szükség. Ezek elsősorban nem gazdasági kérdések, hanem politikai-vezetési-szemléletbeli tényezők, s ha ezekben előbbre lépünk, akkor feladatainkat jól meg tudjuk oldani. SKODA FERENC, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára Megyénk úttörői, KISZ-tag- sága és egész ifjúságunk nevében köszöntőm a X. kongresszusra készülő párttagságunkat, a pártértekezlet valamennyi résztvevőjét -r* kezdte felszólalását a megyei KISZ-bizottság első titkára. Majd így folytatta: —• A kongresszusra való készülődés megyeszerte nagyfokú társadalmi aktivitásban nyilvánul meg. ez alól természetesen nem kivétel megyénk ifjúsága sem. Mindjárt tényekkel is bizonyította a megye ifjúságának aktivitását, a különböző mozgalmakban való részvétellel. Hozzászólását így folytatta: — A pártértekezlet joggal értékelheti az elmúlt évek munkáját és eredményeinket úgy, hogy azokat a nagy történelmi és társadalmi évfordulók méltó megünneplése közepette, a proletár internacionalizmus és a szocialista hazaiiság jegyében érték el. A nagy eseményeket alkotó módon a szó szoros értelmében cselekvőén, tettekkel ünnepeltük meg. Mindezeken túl azonban jól érzékelhetők azok az eredmények is, amelyeket a nevelésben, a tudatformálásban, megyénk forradalmi- munkásmozgalmi hagyományainak ápolásában és továbbfejlesztésében elértünk. •. Jelenthetem a pártértekezletnek, hogy az ifjúsági és gyermekszervezeteink lényegében teljesítik a párt által kitűzött feladatokat. Skoda Ferenc hozzászólása további részében azzal foglalkozott,, hogy az elmúlt időkben színesebbé - és sokrétűbbé vált a fiatalok között folytatott politikai nevelőmunka. Fejlődött és új formákkal gazdagodott a termelést segítő KISZ-tevékenység. Nőtt az üzemi és helyi kezdeményezés. Ezek közé tartozik az építőktől indult tninőség- lánc-mozgalom, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek ifjúelőrelépésünk záloga az alapszervezeti ifjúkommunista közösségek erősítése, a KISZ- aktivisták fejlesztése, a KISZ- tagokkal szemben támasztott erkölcsi-politikai követelmények növelése. A négy év fejlődéséről 6zólva hangsúlyozta, hogy a megye összlakossága közül is talán a fiataloknak jelentett a legtöbbet- Beszédét így fejezte be: — Mi, Nógrád megyei fiatalok, a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai és vezetői a jövőben még hatékonyabban kívánjuk kivenni részünket a párthatározatok eredményes végrehajtásából, az előttünk álló nagyszerű, lelkesítő program megvalósításából. Skoda Ferenc a megye ifjúsága nevében ezután a X. kongresszusra készülő megyei pártértekezlet számára me- -gyénk ifjúságának ajándékát, a Ctsikász István rajza alapján Ábel György, a Balassagyarmati Ipoly-bútorgyár szakmunkása által készített ajándékot nyújtotta át. A „Hűség a néphez — hűség a párhoz” jelszót viselő táblát Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára vette át BREHÖ GYULA, az Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára munkásainak 133 napos munkaakciója a Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére, a kommunista vasárnap és a vietnami műszakok eredményei és megannyi munkaakció. Teljesítették a KISZ VII. kongresszusán meghirdetett lakásépítési akcióból a megyére eső 250 lakás felépítését, s pályázatuk eredményeként ifjúsági kollektívák kidolgozták Salgótarján zöldséggel való ellátásának tervét, KISZ- védnökséggel épül egyik legnagyobb üzemünk, a Vegyigépszerelő Vállalat salgótarjáni gyáregysége— Mindezek mellett természetesen legnagyobb értéknek azt tekintjük — folytatta felszólalását —, hogy ifjúságunk nagy többsége becsülettel él, dolgozik és tanul, felelősséggel készül a felnőtt életre. Hozzászólása további részében kijelentette: — Megyénk ifjúsága, a KISZ-tagok és az ifjúsági vezetők tábora nagy figyelemmel és várakozással tekintett a párt Központi Bizottsága ifjúságpolitikai állásfoglalása és határozata elé. Várakozásunk man volt hiábavaló. Nagy örömmel fogadtuk az állásfoglalást, amely mélyreható elemzés, bírálat, nagyjelentőségű, határozott feladat az ifjúságpolitika megvalósításában érdekelt párt-, állami, társadalmi szervek, szervezetek és természetesen a KISZ számára is. Örömmel tapasztaljuk azt a magasfokú felelősséget, körültekintést és következetességet, amellyel pártbizottságaink és pártszervezeteink feldolgozzák és kialakítják az ifjúság- politikából adódó feladatokat megyénkben is. Ezután arról szólít, hogy a KISZ Nógrád megyei bizottsága egyetért az állásfoglalásban megfogalmazott megállapításokkal, bírálatokkal és teljes mértékig azonosítja magát a határozatban megjelölt tennivalókkal. Kijelentette: Az építőipar munkájához nagy segítséget adott a megyei pártbizottság 1969 szeptemberi határozata, amely a párt, a gazdasági vezetés figyelmét a meglevő hiányosságokra irányította, s egyben megszabta azokat a tennivalókat, amelyek megoldásával előbbre léphetünk. E határozat nyomán nagy erőfeszítéseket tett a vállalat a hiányosságok felszámolására, A vállalati pártbizottság egy sor kérdésben állást foglalt, a végrehajtó bizottság intézkedési tervében rögzítette, hogy mit kell tenni. Elsősorban a fejlődést gátló szemlélet ellen és a különböző vezetési hiányosságok megszüntetésére tettek javaslatokat. Tisztázták a kommunisták, a pártszervezetek feladatkörét, munkájuk elveit és módszereit. Az építők pártértekezletei nete küldöttei, a vállalat párttagsága egyetértett a hiányosságok kiküszöbölésével, s megerősítette a feladatok következetes végrehajtásának szükségességét. A felszólaló elmondta, hogy a vállalati vezetés és a dolgozók egyetértenek azzal a megállapítással, hogy az építőipar jelenlegi állapota a megye fejlődését gátolja. A felszólaló nem kívánta csökkenteni az építők felelősségét, de megemlítette, hogy az építőipar fejlesztése a többi népgazdasági ág fejlődése mögött messze elmarad. Az is igaz azonban, hogy a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat fejlődése az országos átlagot sem érte el. Ebben már vállalati objektív és szubjektív tényezők játszottak közre. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatra a negyedik ötéves terv során — az eddigi ismeretek szerint — több mint 2 milliárd forintos építési feladat - vár, kétezer annyi lakást kell építeni, mind az előző időszakban. Ezért a vállalati pártbizottság elsőrendű feladata a hiányosságok mielőbbi gyors feltárása és szükséges, hogy a vállalat gazdasági-műszaki vezetése számára meghatározzák azokat a legfontosabb feladatokat, amelyekkel biztosítani lehet a feladatok teljesítését. A vállalati pártbizottság titkára részletesen ismertette azokat a tennivalókat, amelyeket a vállalati pártértekezlet már megszabott a gazdasági vezetés számára. A megyei pártbizottság nagy segítséget adott az építőipari vállalatnak azzal, hogy az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól 30 millió, a megyei tanácstól 15 millió forintos anyagi támogatást juttatott, amelyhez a vállalat mintegy 23 milliós fejlesztési hitelt vett fel. Ezt a segítséget a vállalat párttagjai ismerik és a pártértek ezleti hozzászólásokban a kommunisták felelőssége domborodott ki. Az építők pártbizottsága érzi, hogy a kommunisták egyértelműen a pártbizottság mellett állnak és támogatják a fejlesztési feladatok megvalósítását Az építők küldötte tolmácsolta azt a kérést: bízzanak bennük, mert az építők azon lesznek, hogy a megye előtt álló nagy feladatokért, a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért eredményesebben dolgozzanak. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói egyetértenek pártunk politikájával, a kongresszusi irányelvekkel és a Szervezeti Szabályzat módosításával. ígérik, hogy minden igyekezetükkel és tudásukkal azon lesznek, hogy az építőkikel szemben támasztott nagy feladatoknak az eddiginél jobban megfeleljenek. BATTA LÁSZLÓ, az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságának titkára első Elöljárójában a megyei fejlesztési koncepciók következetes végrehajtásáról, az új ipartelepítésről, a politikai, ideológiai fejlődésről szólt. Mint mondotta, Balassagyarmat város eredményekben leggazdagabb korszaka volt az elmúlt négy év. A hajdani kispolgári, hivatalnokváros egyre inkább ipari, munkásvárossá alakul. Ennek bizonysága, hogy a 14 000 lakosú Balassagyarmaton 8000 munkahely van, s ennek ötver százalékában ipari munkás dolgozik. Az elmúlt négy év alatt kétezer új munkahelyet létesítették. A keresők 75 százaléka az iparban dolgozik, s ez a folyamat a következő években még tovább folytatódik. A négy év legpozitívabb eredményeként értékelte Batta László, hogy a városban meghatározó erővé vált a munkásság. Ehhez a közelmúltban települt új üzemek adták a gazdasági alapot. Mint mondotta, az ipari termelés évről évre tervszerűen, fokozatosan növekedett, és 1975-re előreláthatólag eléri a két és fél milliárd forintot. S a korábbi létszámnövekedés helyett egyre inkább a termelékenység játsz- sza a fő szerepet a termelési érték növelésében. A negyedik ötéves terv végére a termelési (Folytatás a 4. oldalon.) A meghívott vendégek az előadót figyelik NÓGRÁD — 1970. november 1., vasárnap i
