Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYE?* H. IETEK1 XXVI. ÉVF.. 277. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. NOVEMBER 26.. CSÜTÖRTÖK A pártkongresszus feSszőfaiói: Komócsin Zoltán Nyers Rezső Á Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának szerdai tanácskozása 24 Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa szerdán reggel 9 órakor folytatta tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülést az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy nyitotta meg, bejelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üdvözletüket a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusához. Üdvözlő táviratot küldött tts Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, A Chilei Kommunista Párt, a Kommunisták Egyesült Pártja. Haiti támaszkodik, állandóan, figyel tokait, és döntésieket) kell a tagságára és annak segítségé- centralizmus fogalmába beso- vei az egész ország közvéle- rolni, hanem a helyi párt- Az elnök a kongresszus résztvevőinek nagy menyére, általánosítja a ta~ szerviekét, sőt az alapszerve- tapsa közben köszönetét fejezte ki a testvérpártok szívélyes üdvözleteiért. Ezután Biszku r Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bízott- Ä/t-Ci ' A / '»If|P|| ság titkára szólalt fel. í' * i iÍ^IMIi\. luÁ ‘ ✓ BISZKU BÉLA Páliunk munkáját a magasabb követelményekhez igazítjuk Tisztelt kongresszus! Tisztelt küldött elvtársak! A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, valamint a kongresszus elé terjesztett jelentése sokoldalúan foglalkozott a páirtdemok- rácia és a szocialista demokrácia jelentőségével, helyzetével és továbbfejlesztésének feladataival. Teljes mértékben egyetértve a bennük foglaltakkal, néhány gondolatot kívánok fűzni ezekhez a kérdésekhez. A demokratizmus helyes Irányú szocialista jellegű továbbfejlesztésének fontos követelménye, hogy a fogalom jelentését, mindenekelőtt a demokrácia osztálytartalmát valamennyien egységesen, marxista—leninista módon értelmezzük. Közismert, hogy osztályoktól független demokrácia nincs és nem is lehetséges. A demokratizmus eredeti jelentése a népuralom — hadd emlékeztessünk — csak a szocializmusban, a mi társadalmunkban valósulhat meg. Társadalmunkban, osztálypolitikánknak megfelelően a szocialista demokrácia fő célja az. hogy tovább erősödjék általa a munkásosztály hatalma, az egész dolgozó nép érdekében, hogy hatékonyabban érvényesüljön a munkásosztály és pártjának vezető szerepe, tovább szilárduljon a munkásosztálynak és szövetségeseinek termékeny kapcsolata. növekedjék a pártot támogató dolgozó tömegek közéleti aktivitása. Ebből a nézőpontból szükséges megítélnünk a demokratizmus minden problémáját. Társadalmunk létérdeke, hogy a még létező és a jövőben is jelentkező társadalmi ellentétek a haladás szellemében oldódjanak meg. Az ezért folyó küzdelmet csak a párt tudja vezetni, amely ösztönzője, fejlesztője, szervezője a . szocialista demokráciának. A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeit és feladatait vizsgáljuk. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó tömegek tevékeny közreműködésére, cselekvő közéleti részvételre van szükség. Annál erősebb a rendszerünk, minél többen, minél cselekvőbben vesznek részt célkitűzéseink meghatározásában és megvalósításában, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek. Hol dönthetett demokratikusan a munkás a gyár ügyeiben, a dolgozó paraszt, a földműn-. kas a nagybirtok bármely kérdésében, a város vagy a falu doigaiuan az ezt megelőző tarsaciamaaaban? Csaü a szocializmus kepes százak, ezrek és tízezrek; párttagok és partonkivüUek; a tömegek alkotó részvételét biztosítani a döntésekben. Ennek előmozdítása és szüntelen ösztönzésé a párt alapvető politikai feladatai közé tartozik. A párt úgy tehet eleget ennek a feladatának, ha a párttagság példásan aktív, a partéiét erőteljes politikai- társadalmi energiát sugároz. A kommunisták aktivitásának viszont nélkülözhetetlen feltétele az, hogy minél jobban kiteljesedjék a pártélet belső demokratizmusa. A néptöme- gek növekvő, alkotó részvétele a szocializmus építésében a párton belüli demokrácia és az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését, szélesítését követeli. Ezért mi a demokratizmus sokoldalú fejlesztését a szocializmus építése törvényszerűségének tekintjük, amely az új társadalom teljes felépítésének egyik legfontosabb eszköza Helytelen volna, ha a pártdemokrácia erősítését kizárólag a párt belső ügyének tekintenénk. illetve elválasztanánk a szocializmus építésének általános feltételeitől és követelményeitől. Különösen fontos felismerés ez a hatalmon levő munkásosztály vezető pártjai, így tehát a mi pártunk számára is. Ugyanis a történelmi fejlődés tapasztalatai szerint a demokratizmus fejlettsége meghatározóan befolyásolja a párt politikájának kidolgozását, megvalósítását. Hazánkban a kibékíthetetlen osztályellentétek és osztályösszeütközések korszaka már a múlté, de az osztály nélküli társadalom létrehozása még sok-sok évig tartó folyamat. Ennek következtében léteznek és hatnak a szövetséges osztályok, valamint a társadalom különböző rétegei közötti érdekkülönbségek. Az előadó ezután awől beszélt, hogy ezzel a jelenséggel számolni kell a politikában is, majd így folytatta: — Minél teljesebben érvényesül a demokrácia, annál nagyobb lehetőség nyílik a politika és a szocialista építés folyamatainak társadalmi ellenőrzésére, a hibák gyors feltárására, a nehézségek leküzdésére, a problémák megoldására. Amint ismeretes, nálunk úgy alakult a történelmi fejlődés, hogy a proletárdiktatúra mechanizmusa az egypártrend- szer viszonyai között működik. Ez a helyzet korántsem mindenben könnyíti meg, hanem bizonyos fokig bonyolultabbá teszi a vezetés munkáját. Pártunknak be kell töltenie vezető szerepét, meg kell határoznia a társadalom haladásának irányát, kezdeményeznie és ösztönöznie kell a szocialista építőmunikát Az is a pártra hárul, hogy ellenőrizze a végrehajtást, támogassa a helyes kezdeményezéseket. tárja fel a fogyatékosságokat, az életben, kitermelődő ellentmondásokat és he- helyes választ adjon a problémákra. Pártunk tehát olyan kormányzó párt, amelynek a kritika funkcióját is maigára kell vállalnia. A párt csak- úgy tőiül érti be ezt a szerepét, ha a társadalom tapasztalataira nulSágokat és gondoskodik érvényesítésükről. A tömegek tapasztalatai elsősorban a szocialista demokrácia révén jutnak el sokoldolúan. teljesebben a vezetésihez. Népüsik szolgálata megköveteli a párt vehető szerepének erősítésé! Biszku elvtárs ezután, a demokrácia és centralizmus ösz- szefüiggéseiről beszélt. Kifejtette: — A párton belüli demokratizmus elveszítené jelentőségét. ha nem szolgálna meghatározott, konkrét célokat, így a párt politikájának kialakítását és leninista fejlesztését, a párt egységének, szervezettségének erősítését, a párt politikájának végrehajtását. Ami pedig a centralizmus demokratikus tartalmát illeti, elsősorban, arra utalok, hogy nemcsak a központi határozazetek vagy a helyi állami és társadalmi szervek vezetőségének a határozatait is. Így pártunk a demokratikus centralizmus egységes, összefüggő, egymásba kapcsolódó irányítási rendszert biztosít, amely a Központi Bizottságtól a helyi szervezetekig érvényesül, nélkülözhetetlen része és ösztönzője a helyi szervek öntevékenységének, a helyi kezdeményezések kibontakoztatásának, vagyis a politikai tevékenység demokratizmusának. Tisztelt kongresszus! Központi Bizottságunk mindenkor nagy figyelmet fordított a pártdemokrácia fejlesztésének kérdéseire. A fejlődés azonban növekvő követelményeket támaszt pártunkkal szemben. Leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait és történelmileg új viszonyok között folytatjuk a szocialista építőmunikát. Hogy a párt megfelelhessen a növekvő követelményeknek, szükségképpen arra kellett és kell törekednünk, hogy a pártdemok- ráoia kiteljesítésével is növeljük szervezeteink cselekvő- képességét, gyarapítsuk alkotóerejét. Ennek a folyamatnak fontos állomása volt, amikor pártunk IX. kongresszusa megbízta a Központi Bizottságot: elméletileg kutassuk a pártdemokrácia fejlesztésének új lehetőségeit, és. ennek eredményeit formáljuk konkrét döntésekké. így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka után a Központi Bizottság 1969 novemberében átfogóan megtárgyalta a párt- demokrácia helyzetét. Ezt a kérdést elméletileg vizsgálva és a gyakorlati tapasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indultunk ki, hogy a nép szolgálata, a szocialista építőmunka megköveteli a munkásosztály, a! párt vezető szerepének erősítését, a vezetés hatékomysái- giának javítását. A pártirányí- tás rendkívül fontos feladatja. hogy gondoskodjék az elvi politika érvényesítéséről, a politika védelméről és továbbfejlesztéséről. Politikánkban szükség van állandóságra és megújulásra.' elvi szilárdságra és rugalmasságra. Állandóságra a szocializmus céliaiban, a tömegekkel való kapcsolat fejlesztésében; az életkörülmények állandó javításában? megújulásra az új kérdésekre adott, új alkotó válaszokban; szilárdságra alapél veinkben; rugalmasságra, körültekintésre módszereinkben, E bonyolult folyamat céltudatos irányítása elképzelhetetlen, ha hiányosaik azok a demokratikus formák és módszerek, amelyek erre biztosítékot nyújtanak. A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fejlesztése, amely a vezetés minden szintjén a párttagok legjobbjaiból hozza létre a kollektív vezető testületeket (Folytatás a 2. oldalon.) A magyar irodalmi és kulturális élet jeles képviselőinek egy csoportja a jobbra): Németh László, Illyés Gyula, Darvas József, dr. Bognár kongresszuson. Az első sorban (balról m József és Lukács György látható
