Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
./■y' t" Tanácskozik partunk X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) san közvetíti a párttagságmak és a pártorakívülieknek, más- erősíti azokat a kapcsolata- részt a kommunisták és a kát, amelyek segítségével ál- pártonkívüll dolgozók több- landó érintkezés alakulhat ki s'égének véleményét, észrevé- a vezetés és a tagság, a párt teleit gyorsan és pontosan eles, a pártonkívüli dolgozók juttatja a vezetéshez. Ennek között. A pártban olyan szer- az állandó, kétirányú mozgás- vezett állandó belső mozgás- nak, mondhatnám, a párt po- nak kell lennie, amely egy- litikai vérkeringésének, sorészt a vezetés különféle el- hasem szaibad lelassulnia vagy képzeléseit gyorsan és ponto- szünetelnie. Számolunk a tömegek véleményével Ugyanilyen hiba volna, ha a párttagok és a pártonkívüli dolgozók észrevételeit, véleményét a valóságot nem pontosan tükrözve közvetítenék. A legnagyobb veszélyek egyike, ha elképzeléseinket, vá- . gyainkat tényként tüntetjük fel, hogy amit szeretnénk, azt megvalósultnak hisszük. Hogy ezt elkerüljük, a legfőbb biztosíték a demokratizmus fejlesztése. Ügy véljük, hogy a tömegek és a vezetés, a párttagság és a központi szervek közötti információk cirkulációjának a legfontosabb formáit, módszereit már kiépítettük, csak tovább kell munkálkodnunk a folyamat tartalmának fejlesztésén, színvonalának emelésén. A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrácia kiszélesítésével kapcsolatban nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és nevelése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi másfél évtizedben hasznosítani törekedni tünk fontos történelmi tapasztalatokat a vezetők kiválasztásában és nevelésében. 8 Fontos vonása ennek a nyíltság a tömegekkel szemben, r még akkor is, ha pillanatnyi- <? lag népszerűtlen feladatokról van szó, mert minden kérdésit ben az igazi érdekeiket kell ■ képviselnünk. Számoljunk te- í hát véleményűikkel, legyünk türelmesek, mert a hatalom nem személyeké, hanem az osztályé, a népé. Nem lehet jó vezető az, aki a közérdeket nem tudja emberséges módon, munkatársai megbecsülésével együtt képviselni. Az elmúlt másfél évtizedben kiváló ve- r aetők ezrei nevelődtek ki és dolgoznak eredményesen az élet különböző területein. Ugyanakkor megoldásra váró feladatunk,' hogy a tanult, közéleti tapasztalattal felvértezett munkásokat, dolgozó parasztembereket, párttagokat még következetesebben vonjunk be a kollektív vezető testületekbe. Hasonlóan gondot okoz a vezetők Indokolt | és szükséges cseréje felelős párt-, állami, társadalmi posz- ’ tokon, méghozzá oly módon. ! hogy a változással a politikai vonal stabilitása ne szenvedjen csorbát, s a jól dolgozó vezető közéleti megbecsülése is megmaradjon. A vezetők cseréjiánek többsége — ha jól dolgozunk —, nem lehet elsősorban csak leváltás. A cserének az egyén fejlődését is kell szolgálnia. S további külön megbecsülést érdemelnek azok, akik életkoruk, egészségi állapotuk miatt válnak meg munkakörüktől. A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy az a jól dolgozó vezető, aki mellett hasonló képességű, alkalmasság dolgában egyenrangú vezetők nevelődnek. Talán első hallásra furcsa, mégis igaz, hogy azok a vezetők dolgoznak igazan eredményesen, akik megteremtik önmaguk pótolhatóságának feltételeit. Nem véletlenül beszéltem vezetőkről. Ez fontos politikai kérdés. A vezetés feladatai annyira bonyolulttá váltak, hogy már nem elegendő egyetlen helyettest kijelölni. Minden vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy bármi történjék is vele, a munka zökkenő nélkül folyjék topább. A szocialista építőmun- za egyetlen területének sorsa sem függhet egyetlen ember előléptetésétől, felmentésétől. Erről azért is beszélni kell, mert még ma is találunk olyan vezetőket, akik nem szeretnek jó képességű, okos emberekkel dolgozni. Az pedig egyenesen aggasztja őket, ha egy munkatárs még vitatkozni is merészel velük vagy ellentmond nekik. Fontos tanulság, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez olyan rátermett vezetőkre van szükség, akik jól képviselik a munkásosztály ügyét, akik felfelé Is vitába mernek szállni, s egyben „oldalt” és „lefelé” maximális türelmet tanúsítanak. A kongresszust megelőző tanácskozásokon és itt, a kongresszuson is bírálat érte politikánk végrehajtását. Ha helyes a politika — márpedig erről elismerően szóltak —, minden a végrehajtáson, a vezetőkön múlik. A Központi Bizottságtól az alapszervezetekig biztosítanunk kell, hogy politikánkat értő és annak végrehajtását megvalósítani képes vezetők dolgozzanak. A hozzáértés és a demokratikus veze'és egymás kiegészítői Az élet azt mutatja, hogy a Icádé re k kiválasztásában is jobban kell igazodni a demokrácia követelményeihez. Ezen azt értjük, hogy valakinek aki- nevezése vagy leváltása, felmentése előtt figyelembe kell venni a közvetlen munkatársaik, a beosztottak véleményét. Sajnos, gyakran tapasztaljuk, hogy a felsőbb szervek egy-egy vezetőről kialakult jellemzése nem mindig esik egybe a munka tényleges eredményeivel és a közvetlen munkatársak véleményével. Van egy közmondás: „Lakva ismerni meg egymást”. Ez így is helyes: ..Munka közben ismerni meg egymást”. Ezzel összefüggésben még egy kérdésről kívánok beszélni: a vezetői posztra állított embereknek a rájuk bízott hatalomhoz való viszonyáról. Vannak jól képzett emberek, akiknek semmiféle hatalmat sem szabad a kezükbe adni, mert a legkisebb hatalomtól is megmámorosodnak, elvesztik a realitások iránti érzékükéig tönkreteszik a rájuk bízott ügyet is és önmagukat is. A kádermunka demokratizmusa, amely szerves része a párt- demokráciának, elősegíti, hogy jobban megnézzük, milyen emberek kerülnek hatalmi posztokra. Egy vezetőnek úgy kell a munkásosztálytól, a néptől kapott hatalmára tekintenie, mint a gyógyszerre, ami túlzottan használva pusztító méregként hat. Az a jó vezető, aki inkább óvakodik tőle, minthogy szeretné, aki immunis mindazokkal a mellékhatásokkal és veszélyekkel szemben, amelyek még a legkisebb hatalommal is együtt járnak. Természetesen nem a vezetői hivatás teljesítéséhez nélkülözhetetlen határozottságtól és erélytől kell óvakodni. Senkinek sem kell attól tartania, hogy a hatalommal való visz- szaéléssel gyanúsítják, ha erélyesen és határozottan fellép a jó ügy védelmében. A munkáshatalmat a saját hatalommal összetéveszteni, köz2 NÖGRAD - 1970. novembei 26., csütörtök j Nemzetközi politikánkat az internacionalizmus diktatúra erősítését, tovább- rokrácia ellen. A bürokrácia fejlesztését szolgálja. Amikor elleni harcot itt szélesebb érhazánkban az ötvenes évek telemben kell felfognunk, mert elején csorbát szenvedett a a bürokrácia nemcsak állami, szocialista demokrácia. le- hanem társadalmi szerveknél gyengült, veszélybe került is létezik, sőt újratermelődik, rendszerünk, hatalmunk, a proletariátus diktatúrája. Biszku elvtárs ezütáh az álA puszta fogadkozások es kijelentések nem bizonyultak és sohasem bizonyulnak elegendőnek megszüntetéséhez. Egyesek úgy vélik, hogy a bürokrácia felszámolásának vagy legalábbis jelentős csökkentésének, az államapparátus radikális csökkentése lenne a legfőbb eszköze. Az igazat megvallva, az államapparátus a jelenleginél lehetne kisebb, de ugyanakkor szakszerűbb és jobban megfizetett is. A gyakorlatban azonban jelentősebb létszámcsökkentés keresztülvitele nem egyszerű, és minden elhamarkodott, elsietett lépés zavarokat okozna. Sőt, ez a módszer jelenleg nem javítaná hanem rontaná állami szerveink munkáját Szükségünk van az erőtöbbletre friss erőit segíti bevonni harcunkba, szélesebb utat nyit a dolgozók tehetségének érvényesítése, teremtő gondolataik és építő tetteik előtt. Ezt az erőtöbbletet nem nélkülözhetjük. Meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia további kibontakoztatásában elért eredmények egyre jobban kitágítják ezt a forgást, s ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy újabb lépésekkel közeledjünk a párt és a nép közös céljainak megvalósulásához, a szocializmus teljes felépítéséhez. Javaslom, hogy a Központi Bizottság és a KEB beszámolóját a Szervezeti Szabályzat tervezett módosítását a kongresszus fogadja el és hagyja jóvá azt a politikai vonalat, amelyet pártunk a következő esztendőkben kíván megvalósítani. Biszku Béla nagy tapssal fogadott szavai után Horváth Gyula, a zalaegerszegi járási pártbizottság első titkára, Zala megyei küldött szólalt fel, majd Herczeg Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára kapott szót. Felszólalt még Uhrin Vendel Tolna megyei küldött, majd Wolter Wachs, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára tolmácsolta az osztrák testvérpárt üdvözletét Utána Kameniczki Antal, a MüM 212. számú Intézetének igazgatója. Heves megyei küldött szólt hozzá a napirendhez. Ezt követően dr. Molnár Frigyes, a man dátum vizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. A jelentést a kongresszus tudomásul vette, majd szünet következett. Szünet után Simon József né, a Lenin Kohászati Művek daruvezetője. Borsod megyei küldött elnökölt, aki Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának adta meg a szót. érdekre hivatkozva személyes érdekekben eljárni vagy fordítva: a hatalommal nem élni a köz érdekében — egyaránt vétkes dolog. S itt tesszük azt is szóvá, hogy az erélyt nem a hangmagasság fejezi ki, hogy a durvaság és a kíméletlenség, nem egyszerűen a modor kérdése. Az emberi érintkezésben a kulturált és figyelmes magatartás a vezetőknél még inkább kötelező, mint bárki másnál. Tisztelt kongresszus! Gyakran esik szó arról, hogy még nem mindenütt és nem a párt által kívánatosnak tartott mértékben honosodtak meg a vezetés demokratikus módszerei. Vajon nemakarásról, tudatos ellenkezésről van-e szó? Valószínűleg ilyen is akad. Mégsem ez a fő ok, hanem sokkal inkább az, hogy úgy véljük, demokratikus módszerekkel nehezebb vezetni, mint parancsolgatással. Mi a legfontosabb a vezetés demokratikus módszerében? A vezető embereknek az a kötelességük, hogy álláspontjukat, döntéseik helyességét meg is tudják indokolni és meggyőző érveléssel, bizonyítással el is tudják fogadtatni a munkatársaikkal. A meggyőző érveléshez, a bizonyításhoz természetesen tudásra, alapos felkészültségre, képzettségre van szükség. Minden tekintetben Tisztelt kongresszus! rendszer nevezetese Kedvezően uatott a szocialista ueiiiott- racta lejioaesere is. A gazdasági reionn tu vemen Kiuoigo- zasauan a hozzáértő emoerek tízezrei kaptak fontos szerepet, az eiaepzeiesek megvitatásában pedig százezrek vet- tea reszt, iiyenionnan azoa, akik ma a reionn megvaio- sitasaert doigoznaa, ott vol- taa annaa Doicsojenei is, közread taz tapasz uaiataiaat, el- gonooiasaiaat. mutes a de- mokxauaus előzménynek fontos szerepe van aooan, hogy mai gazdaságuanyita&i rendszerünkéi a társadalom túlnyomó töoosége heiyesli es munkájával támogatja. A gazdasági remiin számottevően megnövelte a neiyi szerven, a gaoasagi egysegea, a feieios vezetőn onanosagat, kiDovitette döntési hatáskórü- aet. Ez magaoan veve is előbbre viszi a szocialista demokrácia kioontaaozását. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy a felelős vezetők közül mind többen belátják: csaz munkatársaikra, a kollektívára, a dolgozókra támaszkodva, rájuk figyelve, javaslataikat meghallgatva és mérlegelve hozhatnak helyes döntéseket. Ha bárhol pasz- szivitást tapasztalunk, nem panaszkodni kell, hanem önmagunkban is keresni a hibát. A gazdaságirányításban növekszik a szakszerűség szerepe. A gazdasági törvényszerűségek megnatározó jelentőségűéit, de gazdasági vezetőink sohasem feledkezhetnek meg arról, hogy szocialista társadalmi viszonyok között dolgoznak. Azt sem szabad szem elől téveszteniük, hogy ezek a gazdasági törvényszerűségek a szocialista népgazdaságot, a szocialista társadalom építését szolgálják. Ezért nem lehet nálunk politikamentes gazdasági munka és vezetés. A szakszerű irányítás csak akkor hozhatja meg gyümölcsét, ha a dolgozók növekvő aktivitásával párosul. Ezért kiemelkedő jelentőségű feladat az üzemi demokrácia továbbfejlesztése. Az üzemi demokrácia érvényesülésének alapja és kiindulópontja pedig az üzem) pártszervezetek demokratizmusa. Ahol a pártdemokrácia mind | teljesebben érvényesül, ott hatékonyabb az üzemi demokrácia is. Tisztelt elvtársak! Amint már bevezetőben említettem. a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia köI smerni kell a munkaterületet és a feladatot. A szakszerűség, a hozzáértés és a demokratikus vezetési módszer tehát összefügg egymással. A kettő nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást, szerves egységet kell hogy alkosson. Ahol nem érvényesül megfelelően a demokratikus vezetési módszer, ott a vezetők vagy politikailag vagy szakmailag vagy mindkét vonatkozásban nem eléggé felkészültek. A szakmailag és politikailag jól felkészült, kulturált, rátermett vezetők viszont nemcsak megengedik a problémák demokratikus megvitatását, hanem egyenesen igényt tartanak rá, hogy hangot kapjanak az ellenvélemények is, és nem esnek kétségbe, ha nem mindenben az ő személyes javaslataikat fogadják el. A demokratikus vezetési módszerek bővítése nem menlevél a felelősség vállalása alól, nem lehet az opportunista, laza vezetés takarója. Fegyelem, felelősségvállalás, erély politikánk végrehajtásában, pártdemokrácia, szocialista demokrácia — társadalmi és állami életünkben — összetartozó, egymást kiegészítő fogalmak. Ezt a szellemet kell meghonosítani mindenütt, hogy a lenini vezetési módszerek jobban érvényesüljenek. zott szerves az összefüggés, a kulcsolnia um A szocialista detnoKracia lényégéiül az eloauo toooea Kozott megállapította; — ieíjcaea ieaeertik a szociálist^ uemuai'acia lényégéi es Uuiacion azon, akik szeinoeamijak azt a proletár- cliauituravai, es úgy aepzenk el, hogy a szocialista demokrácia a piuieurruiataturatoi Különálló tényező, a társadalmi iejioctes loiyamataban „átveszi”, „helyettesül” a proletárdiktatúra korábbi funkcióit. Vannak, atuk jobboldali, revizionista nezeteket képviselve ilyen szemleletnek engednek teret, a a szocialista demokrácia jegyében a proletárdiktatúra felszámolását szorgalmazzák. Vannak viszont áibaioidaU nézetek is. amelyek a proletárdiktatúra védelme jegyében aggályoskodva tekintenek a szocialista demokrácia fejlesztésére, tehát a szocialista demoKráciá- tól. féltik a proletárdiktatúrát, a proletárállam és az osztálypolitika védelmére hivatkozva ellenzik a szocialista demokrácia kibontakozását. De a kérdés olyan feltevése. hogy „vagy proletárdiktatúra vagy szocialista demokrácia” akár jobboldali akár „baloldali” nézőpontból történik, elméleti és politikai szempontból hibás. Pártunk tapasztalata is bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia kiteljesedése a proletárTisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Felszólalásomban pártunk nemzetközi politikájával kívánok foglalkozni. A marxizmus—leninizmus elvei szerint bármilyen társadalmi rendszerű ország bélés külpolitikája összefüggésben és kölcsönhatásban van egymással. A mi külpolitikai érdekeinket és törekvéseinket a szocializmus építésének céljai, a nemzetközi munkásosztály ügyének szolgálata határozza meg. Amint a Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozta, külpolitikánk fő feladata: kedvező nemzetközi lami munkával összefüggésben a következőket mondotta: — Pártunk már több éve a társadalomtudományok művelőinek a tudományos intézeteknek, gyakorlati párt-, társadalmi és állami vezetőknek a bevonásával, behatóan és meg- félelő körültekintéssel foglalkozik e kérdésekkel. Kutatjuk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet minél több dolgozó embert bevonni az állam ügyeinek intézésébe, ellenőrzésébe. Kutatjuk azt is, ,iogy milyen eszközökkel harcolhatunk eredményesebben a még jócskán létező és társadalmi fejlődésünket gátló büKidolgozás alatt áll az államigazgatási munka fej teszté, se, a párt és az állam viszonyának további rendezése, valamint a pártellenőrzés megjavítása az állami munkában. Mindezekkel a feladatokkal körültekintéssel és gondossággal szükséges foglalkoznunk, mert fontos összetevői ezek a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének. Amint a beszámoló hangsúlyozta: dolgozó népünk állama, a Magyar Népköztársaság betölti hivatását. De azt is tudjuk, hogy milyen tartalékok rejlenek az állami munka hatékonyságának fejlesztésében. Ügy véljük, hogy ez a fejlesztés nem egyik évről a másikra megy végbe, s itt sokszorosan érvényesül az a közmondás, hogy „Hétszer mérd le, egyszer vágd le.” Tisztelt kongresszus! Ügy gondolom, az elmondot. tak megvilágítják, hogy milyen célt követ a párt, amikor elvi síkon és a gyakorlatban egyaránt nagy figyelemmel foglalkozik a pártdemokrácia, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének problémáival Pártunk a X. kongresszuson meghozandó döntésekkel újabb, nagy feladatokra kötelezi el magát. Azt is bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagy többsége a párttal együtt vállalja ezeket a feladatokat, amelyeket úgy jellemzünk. hogy a szocialista társadalom teljes felépítését szolgáló munka magasabb szinten való folytatása. Pártunk munkáját ezekhez a magasabb követelményekhez kell igazítanunk. Pártszervezeteinkben, társadalmunkban új energiákat kell feltárnunk, amelyek elősegítik. hogy ezeknek az igényes és összetett feladatoknak is jól megfeleljünk. Ennek az energiának bőséges forrása a szocialista demokrácia, amely a társadalom KOMÓCSIN ZOLTÁN hatja át feltételek biztosítása a szocialista Magyarország építéséhez. A bel- és külpolitika összefüggésének és kölcsönhatásának témájában egyes imperialista sajtóorgánumok támadásokat intéznek ellenünk. A magyar párt- és állatni vezetésre nagy előszeretettel ragasztanák olyan címkéket, hogy „a legbátrabb reformerek” a belpolitikában, ugyanakkor „szélsőségesen konzervatívok” a külpolitikában. Mindenki számára világos: lehetetlen volna egyidejűleg bátor reformernek és szélsőséges konzervatívnak lenni. Miért próbálják a „szélsőséges konzervatlzmus” címkéjét reánk ragasztani? Azért, mert hűségesek vagyunk elveinkhez, szövetséges! elkötelezettségünkhöz. A Magyar Népköztársaság érdekeit és céljait szolgáló, a marxizmus—leninizmus elvei alapján kialakított nemzetközi politikánkban és gyakorlati erőfeszítéseinkben sarkalatos jelentősége van a proletár internacionalizmusnak Az internacionalizmus jelentősége, a fogalom általános meghatározása nem okoz problémát a nemzetközi kommunista moz. (Folytatás a 3. oldalon) Kiemelkedő geSenlőségű feladat az üzemi demokrácia fe^eszlése
