Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

Rablötamadös, négy rablőmese? Ciprusi barangolás (V.) A söld Kiraboltak, kiraboltak —­mond La sírástól el csukló han­gon a szuhai postahivatal ve­zetőjének november 13-án reg­gel Stork Ferencné kézbesítő. Az asszony szinte beesett az ajtón, s alig lehetett szólásra bírni. A hivatal vezetője azon­nal telefonált a rendőrségre, s a Nógrád megyei Rendőr-fő­kapitányságról bizottság indult a helyszínre. Storknét látható­an megviselték a történtek. Elmondása alapján összeállt a kép a rablótámadásról. Stork Ferencnét mint postai kézbesítőt alkalmazzák a szu­hai postahivatalnál. Feladat­köre, hogy Mátraalmás köz­ségben szedje össze a boltok pénzforgalmát, s az állampol­gárok által feladásra szánt pénzösszegeket. A kezbesítőnő november 12-én és 13-án reg­gel több mint hétezer forintot gyűjtött össze, s az összeget a szuhai postahivatalba akarta vinni. lia*zfthÖHxőnt — Jejbe vágott — Nem autóbusszal, hanem reggel 7.10 órakor gyalog vág­tam neki annak a mezei ös­vénynek, mely a két falut összeköti. Az úgynevezett szénégető résznél, a gyéren bokros területnél egy férfi állt. Megszeppentem. Amikor elhaladtam mellette, még oda Is köszöntem, hogy jó napot. A férfi visszaköszönt, aztán a nyomomba szegődött és meg­szólított. — Mit visz abban a nagy bugyellárisban ? — Újságot — volt a válasz. — Pénzt nem? — kérdezte az ismeretlen. — Mit volt mit tennem, megmondtam, hogy pénz is van nálam. Megkérdezte, mennyi. Mondtam, nem va­gyok ón gazdag, pénzes pos­tás. Együtt mentünk vagy öt­ven méteren, amikor a férfi megkérdezte, olvastam-e már az újságokban arról, hogy száz forintért is ölnek? Nagyon megijedtem. Gyor­sítottam a lépteimet, majd fu­tásnak eredtem. A férfi utá­nam. Már kiértünk az or­szágúira, amikor üldözőm egy fahusánggal a lábamra ütött. Vagy ettől, vagy attól, hogy el­gáncsolt, elestem. Elém lépett és pénzt követelt. Mit tehet­tem. átadtam a nálam levő 7300 forintot. Ekkor fejbe vá­gott a husánggal úgy, hogy el­veszítettem eszméletemet. Csak 15—20 perc után nyitottam W a szemem, s az ismeretlen ek­kor már nem volt sehol. — így beszélt Storkmé, a nyomo­zóknak. Kitűnő a személy leír ás Az asszonyt a helyszínire vitték, mutassa meg, hol tör­tént az eset. A rendőrök az „áldozattal” Mátraalmásról in­dultak el. A kis község mint­egy felibolydult méhkas. Az asszonyok együtt sírtak Stork- néval. Sajnálták, vigasztalták. Storkné elindult a mezei ös­vényen. Bemutatta, merre ment Festői volt a környék. Az ösvénytől 100—150 méter­re kezdődik az erdő. A rab­lás színhelyén az ösvény egy erdei földútba torkollott. A földön mintegy 20 centiméter átmérőjű körben üvegidara- bokat találtak a nyomozók. — Akkor ejtettem ki a ke­zemből, amikor elestem — mondta Storkné, majd vá­laszt adott arra is, hogyan né­zett ki a támadó. — Ügy 30—35 év közötti le­hetett. 170—175 centi magas. Erősen borostás volt a képe. Lehet, hogy öt-hat napja nem borotválkozott. Fekete garbót, sötétkék zakót, erősen kopott kék farmernadrágot viselt. Használt posztócipő volt a lá­bán. A kés markolata fekete volt, a penge hosszúsága 25 centiméter lehetett. Kitűnő, meglepően pontos volt a személyleírás. A rend­őrök első feladata volt az is­meretlen elkövető üldözésének megszervezése. Segítettek a la­kosok is. Bakos Sándor és Vigh László szuhai önkéntes rendőrök mellett odaadó lel­kesedéssel kezdtek a kutatás­hoz a környező község dolgo­zói is. Amíg a szervezett ku­tatás tartott, a nyomozók az adatokat értékelték, s az érté­kelés során egyre több kér­désre kellett választ keresniök. Nine» sérülés — kő alatt a pénz Milyen kérdéseikről volt szó? Nézzünk néhányat. Az isme­retlen elkövető honnan tudta, hogy Storkné nem autóbusszal — egyébként így szokta meg­tenni az utat —, hanem gya­log indult Szuhára? A támadó miért választotta a nyílt terü­letet. mikor annak környékért. dolgoznak. Ha Storkné az ese­mény után három-négy órá­val, rendkívül rossz idegálla­potban van, miért tudott pon­tos személyleírást adni? Ho­gyan lehet, hogy esés közben földhöz vágódott üveg darab­jai csak egészen kis területen találhatók? Miért nincsenek a helyszínen a tettesre utaló nyomok? A szemlébe bevont orvos­szakértő Storknét megvizsgál­ta, s nem talált olyan sérülést, amilyennek keletkezni kellett volna, ha igazat mond. Stork­né vallomásával egyre több el­lentétes adat gyűlt össze. Az asszony pontosan megnevezte mikor, kitől, mennyi pénzt szedett össze. Említettük, hogy 7300 forintról volt szó. Val­lomásának ellenőrzésekor a nyomozók megállapították, hogy a kézbesítőnő majdnem tizenegyezer forintot gyűjtött össze. Hol van a különbség? A kiterjesztett helyszíni szemle során egy kő alatt nylonba csomagolva, majdnem négy­ezer forintot találtak a rend­őrök. Az ellentmondásokat Stork­né elé tárták, aki elismerte, hogy huzamosabb idő óta sik­kaszt, s attól félt, hogy rá­jönnek, ezért találta ki a rab­lómesét. *■ Mátraalmás és Szuha köz­ség lakói megnyugvással vet­ték tudomásul, hogy a község környékén, az erdőben nincs rabló. Nyugodtan dolgozhat­nak, szórakozhatnak. Az önrabló lelepleződött. Lát­hatták, hogy a rendőrség minden bejelentést komolyan vesz. Nagy erőket vont be a bűncselekmény tisztázásába. Elég megemlítenünk, hogy csak az első napon kilenc gép­kocsi 923 kilométert tett meg Storkné meséje alapján. A költségek természetesen az asszonyt terhelik. Az ügy tisz­tázódott. A lakosság és a rend­őrség együttműködése most is bizonyította, hogy a kölcsönös támogatás gyors eredményre vezet. Dicséret illeti az ön­kéntesek segítségnyúi | át, fá­radozását. Storkné ellen ható­ság félrevezetése, és társadal­mi tulajdont károsító sikkasz­tás miatt eljárás indul. Az ügy tanulsága: a „rablótáma­dásra” nem kerülhetett volna sor, ha Storkné munkáját el­lenőrzik. Szigetvári János r. őrnagy Mozié! et ALÁLOS TÉVÉDÉ Jelenet a filmből Egy filmet vetítenek a sal­gótarjáni November 7. Film­színházban a november 19-től 25-ig terjedő filmhéten. A Ha­lálos tévedés című színes, szé­lesvásznú NDK film jelenti a hét mozieseményét. A film 76 évvel ezelőtt játszódik Wind­river Cityben, ahol az indián rezervátum területén gazdag olajforrásra bukkannak. A történet kalandos motívumai, a váratlan fordulatok, az iz­galmak most sem hiányoznak. A különleges tájak s az illú­ziót keltő színes képek a fel­Jutalom a A „Spolem” lengyel fogyasztási szövetkezet versenyt hirdetett ez­zel a jelszóval: „legyünk kar- csúak és egészségesek”. A ver­senyben 14 ezer ember vett részt. A verseny kezdete előtt vala- mennyiük súlyát megmérték. A verseny szabályainak értelmé­fogyásért ben az a résztvevő, aki öt ki­lónál többet lefogy, minden to­vábbi leadott kilogrammért száz zlotyit kap. Egy varsói férfi került az első helyre, aki a verseny idején 39 kilót fogyott: eredetileg 134 kiló volt a súlya. (MTI) 4 NÓGRÁD - 1970. november 17., kedd táratlan, vadregényes Észak- Amerika hangulatát árasztják. A Nagy Medve fiai, a Vadölő, A sólyom nyomában és a Fe­hér farkasok után ez az ötö­dik indiánfilm, amelyet Gojko Mitic főszereplésével forgat­tak. A többi főszereplő kö­zött lengyel, magyar, szovjet és jugoszláv színészek is ját­szanak. Közülük Krystyna Mi- kolajewska és Bús Kati nevét említjük meg. A filmet Kon­rad Petzold rendezte. A salgótarjániak Idén harmadízben szűrtük le Salgótarján lakosait. Megálla­pítottuk, hogy mindenkinek rendben van-e a tüdeje, nem történt-e az eddig egészsége­seknél megbetegedés, s a régi. már gyógyult betegek álla­pota nem rosszabbodott-e. Sok fáradozás és sok pénz fekszik ebben a munkában — és mégsem lehetünk teljesen elégedettek az eredménnyel. Az elmúlt négy esztendő alatt sokan költözködtek a városba, ezért behívóinknak mintegy tíz százaléka a „címzett ismeret­len” jelzéssel érkezett vissza. Kérjük tehát mindazokat, akik idén nem kaptak behívót tüdőszűrésre, vagy bármi ok miatt nem tudtak eljönni, ke­ressenek fel bennünket ön­ként. A szűrésből kimaradta­hét oldala Mecsettornyok a zöld vonal másik oldalán Nicosiái tartózkodásom alatt meglátogattam egy olyan in­tézményt, amely töröklafcte területen fekszik. Az 1963-ae és 1967^es görög—török fegy­veres konfliktus óta ugyanis a török közösség a görögök kö­zé beékelt területeken vissza­húzódva, szinte csak önmagá­nak él, a fővárosban épp úgy, mint az egész országban. A szálloda portását megkértem, hívjon taxit. Türelmet kért, mert mint mondotta: „Török­országból” hívja az autót. A görög gépkocsivezetők ugyanis nem hajlandók elhagyná a sa­ját népük által lakott részt. Most értettem csak meg iga­zán, mennyire ólő a szigeten az imperialisták pénzén fel­szított török—görög viszály! Bár az 1967-es zavargások óta nem következett be na­gyobb fegyveres incidens, mégis lépten-nyomon érzi az ember a két nép közti feszült­séget. Ha Nicosia, de bármely más város utcáit rója az em­ber, eljut az úgynevezett zöld vonalig, ahol fehérre festett benzines hordók szűkítik össze a forgalmat ugyannyira, hogy csak egy autó, no, meg a gyalogosok férnek át rajta. A hordókat homokzsákokkal erősítették meg, gondosan ki­alakítva a lőréseket és a fi­gyelőhelyeket. Amikor először hallottam a zöld vonal elneve­zést, találgatni kezdtem, hon­nan is származhat a megjelö­lés. Megkérdeztem alkalmi is­merőseimet is. Voltak, akik azzal magyarázták, hogy Cip­rus a zöld övezet, a virágok, a pálmák hazája, s éppen az el­keseredettség, a gúny akasz­totta rá a nevet e helyekre, ahol még fű se nő. De lehet, hogy valamelyik dús fantáziá­jú újságíró röppentette világ­gá, vagy éppen diplomata mondta ki először. Az átjárók melletti házak, üzletek még most is üresek, legtöbbjük ki­égve, ahogy a fegyveres össze­tűzések során megrongálódtak. Láttam Nicosiában olyan zöld vonalat is, amelyen nem volt átjárás. Itt az utca közepén barrikádot emeltek, s az utca» ba csak a két végéről lehet bemenni. A gyerekek, akik a barrikád két oldalán játszanak, még véletlenül sem próbálták „megmászni” a roncsautókat, a homokzsákokat, a benzines hordókat, hogy egymáshoz át­menjenek. Lehet, hogy ők is haragszanak egymásra?! Nicosiáiból a 12 kilométer­nyire levő Kyrénába, a híres tengeri fürdőhelyre — miután az út török falvakon visz ke­resztül — úgy lehet csak el­jutni. ha összegyülekezik 15— 20 gépkocsi, a karaván élére és végére egy ENSZ-dzsdpp áll. amelyen annyi fegyveres helyezkedik el, amennyi csak elfér, biztosítva a konvojt. Aki erre nem vállalkozik, nem te­het mást. 50—60 kilométeres kerülővel, göröglakta területen jut le a tengerpartra. Az enoziszen túlmenőleg, amelyet leegyszerűsítve úgy fogalmaznak meg: a görögök akarják, a törökök nem, vita folyik az új alkotmányról is tíz százalékához kát hétfőtől csütörtökig dél­előtt 8—12 és délután 2—4 óra között várjuk. Hozza magával mindenki személyazonossági igazolványát, hogy az esetle­ges név- és címváltozást sa­ját nyilvántartásunkba át­vezethessük. Államunk évente sok mil­lió forintot áldoz a tüdőszűrő vizsgálatokra. Ennek köszön­hetjük, hogy Magyarországon ma már nem rettegett rém a tuberkulózis. Büszkék lehe­tünk arra. hogy hazánk a? NDK után a világon a máso­dik helyet foglalja el a szer­vezett tüdőszűrésekben. Ne hagyjuk hát a lehetőséget ki­használatlanul! Megyei Tbc- és Tüdőbeteg- gondozó Intézet Az eredeti alkotmány — ame­lyet Anglia, Görögország és Törökország garantált — 70/30 százalékban állapította meg a kormányon belüli számarányt. A görögök vétót emeltek, mondván: Ciprus lakosságának 77 százaléka görög, 18 százalé­ka török, a többi angol, ör­mény és szíriad arab, s e szá­mok azt bizonyítják, hogy a törököknek számszerűségüket messze meghaladó beleszólá­suk van az országos dolgok­ba. A józanabb görögök azt is felvetették, hogy a 9251 négyzetkilométeres szigeten teljesen értelmetelennek lát­szik a helyi kormányt két kü­lönálló igazgatásra osztani. Vi­tatkoznak azon is, hogy a tö­rökök, illetve a görögök fe­lett bíráskodhat-e a másik nemzetiségű, milyen legyen a választási törvény, helyes-e vagy sem, ha önállóan intézik vallási, kulturális és kommu­nális ügyeiket. Sőt, egyes tö­rökök, még gyanakvással szemlélik az érseket is, sze­mére vetve: a kormány nem tud megfelelő védelmet nyúj­tani a törököknek. Nehezíti a A lézersugár észrevehetően csökkenti a bab, a tök, a re­tek és a lucerna magjának nö­vekedési idejét. A lézersugár hatásának kitett bab például hét nap múlva kicsírázik, a lé­zersugárral nem kezelt ellen­őrző babszemek pedig csak 9 nap múlva. Emellett a lézer­rel kezelt babszemeknél a tel­Tegnap megkezdték a me­gyei vadászati kiállítás építé­sét. A vadászok seregszemlé­je rendkívül látványosnak ígérkezik. Amikor a látogató a kiállítási terembe lép, a fő­fal tárul eléje, amelyen arany-, ezüst- és bronzérmek­kel kitüntetett agancsok látha­tók. . A főfal közepén kapott helyet a három világrekorder agancs. A tuskói 14 kilogram­mos páros tizennágyes szarvas­agancs. a^híres martonvásári őzagancs “vfc gyulaji világre­korder 'wámlapát. A nagy Egymotoros sportgépével va­sárnap délután leszállt a to­kiói nemzetközi repülőtérre Mario Rosati 35 éves olasz új­ságíró és Giancarlo Zane, vele egykorú fotóriporter. Október 115-én szálltak fel Rómából a oiros-fehérre festett kis gép­iéi, hogy megismételjék előde­ik 50 éves rekordját: 1920. március 31-én, 94 óra és 40 perces repülés Után ugyanis ekkor repülte át először két olasz pilóta egymotoros gép>en’ a Róma—Tokió távolságot, „közös nyelven való beszó­lást”, hogy a töröklakta terü­leteket a ciprusi kormány lát­ja el például vízzel és villany­árammal, aminek értéke másfél millió fontra rúgott az elmúlt öt év alatt, s aminek a felét sem fizették be az államkasz- szába. Szemükre vetik a tö­rököknek azt is, hogy nem járulnak hozzá az ország gaz­dasági életéhez, s mintegy 35 ezren nem a kormánynak, ha­nem a török községi kamará­nak fizetik adójukat. Semmi kétség,, az erőszak nem segíthet a szigetország belső dolgain. Erre hívta fel a figyelmet Ezekiel Papajoan- nu, a kommunista párt főtit­kára a márciusban megtartott III. pártkongresszuson, amikor leszögezte: „Ragaszkodnunk kell a görög—török megbeszé­lésekhez, mert biztosak lehe­tünk benne, hogy ha mi ma­gunk nem oldjuk meg probié- máinkat, megteszik ezt mások, de nem a mi javunkra”. Fodor László Következik: Üvegházi éghajlat jes fejlődés 16 nap, az ellen­őrző babszemeknél pedig 26 nap. Néhány tudós feltételezi, hogy a magok lézersugárzás­sal történő kezelése a termés­hozamok növekedéséhez fog vezetni. Ezenkívül a lézersu­gár elpusztítja a kártevőket is. (MTI) Világrekorder agancsok a főfalon Sportgépen Tokióba értékű trófeákat Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban őr­zik, s a kiállítás időtartamára kölcsönözték Nógrád megyé­nek. Szállításkor 300 000 fo­rintra biztosították. Elkészültek a kiállítás tisz­teletei íjai is, amelyeket a me­gye különböző üzemei ajánlot­tak fel a rendező bizottságnak. Értékes csiszolt üvegtárgyakat, és más használati eszközöket osztanak szét azok között a vadászok között akik a leg­értékesebb trófeákkal szere­pelnek a megyei kiállításon. 16 250 kilométert. Rosatiéknak több időre: 104 órára volt szükségük, mert szombaton le kellett szállniuk a rossz idő miatt Közép-Ja­pánban. Legizgalmasabb kalandjuk — mint Tokióban elmondták — az volt, amikor Kambodzsa fölött dél-vietnami vadászgé­pek vették őket üldözőbe. A két kalandvágyó olasz a Szovjetunión át tér majd ha­za. (MTI) Léser a kertészetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom