Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

Irodalmi színpadi napok, 1970., Balassagyarmat ALIGHA hiszem, hogy me- géltől eltérő közönségrétegek fontossá, aktuálissá tartalml- gyénik közművelődési nagyrem- is szívesen tapsolnának a „kis lag, másrészt dramaturgiai dezvényed között lenne még wargáné” történetének, Csabai következetlenség, a szerkesztés egy — amely az évek során Magdolnának, aki a címszerep- egyenetlensége, bosszantó hd- úgy tudna gazdagodni, telje- ben tizennyolc éves magát ad- bád miatt még a lehetséges ha­sadni, mint a balassagyarmati ja érzelemgazdagon, színesen, tás is elmaradt. Előrevivő ba- irodalmi színpadi napok. Az mégis egyszerűen, közvetlenül, nulságot kell keresnie az idén hatodik alkalommal ren- \ HÁZIGAZDA Madách együttesnek: semmiképp sem dezték meg ezt a bemutató- irodalmi színpad, mely ez év- arról van szó, hogy ez a fesz- sorozatot, a lelkes, irodalom- ben nyerte el a Kiváló eg'yüt- bivál elutasította a politikai értő közönség őszinte megle- tes címet, a fesztivál program- tárgyú vállalkozást, hanem ar- petőssel tapasztalhatta, milyen jában Bartók-emlékműsorral ró!, hogy a politikai meggyő- csúcsokat képes meghódítani szerepelt. Az összeállítás címe aés, érzelemformálás az át- az öntevékeny színjátszás, iro- — nem éppen szerencsésen tagosnál nagyobb szakmai fete dalmi színpadi mozgalom. A „Hangzavar” volt — s a szer- készülést igényel. A ma pali­budapesti Vári-együttes „Perlő kesztő-rendező Csikasz István tizálló embere ágy vállal part- éneke” olyan forróságú szín- arra törekedett, hogy úgy em- ner szerepet egy politikus házi élmény volt, mely jelle- lékezzék Bartókra zenével, műsor nézőterén, ha az első généi fogva profi színházaknál verssel, dokumentumanyiag- pillanattól érzi, rendkívül fon- számte elképzelhetetlen; a gai; hogy közben a Bartók- tos számára, amiről itt szó veszprémi Vegyipari Technd- életmű nagy tanulsáigai, köz- esik. 8 afcük beszélnek vele, kum fiataljai „Így vagyunk vetlen kapcso.lataikban érzete jól informált, gondolkodó em. itt” című összeállításaikká! mileg ragadják meg a közön- bérként kezelik, nem becsülik úgy vallottak magukról, élet- séget. Így ez az összeállítás az 1® ítélökészségét. érzésükről, szorongásaikról, alkotómunka emberteremtő Érdekes színfoltként jelent- hogy közben elfeledtették ve- diadaláról, igazi hazaszere- kezett a fesztivál programjá- lünk, hogy színhazat _ jatsza- tétről, küzdelemváldalásról is ban a nógrádmarcali iklub- nakj a külföldiek közül a ki- fontosat tudott adni a Bartók- könyvtár színpadának előadá- tűnő komáromi irodalmi szín- műsor keretei között. A komp- sa, A rumra cserélt feleség c. pad szerkesztett műsora rend- iex szerkesztésű előadás nagy- népi komédiát mutatták be. A kívüli szwggesztdvdtásaval, szerű momentuma volt Her- kisegyüttes jóízűen koméd'iá- érett komolyságával vált rend- rnann János zongorajátéka, zott, kétségtelen közönségsii- kívuüvé. A kituno^ vendeg- Für Éva éneklése. Csak di- kert arattak fiataljai, de ru- együttesek produkciódnak so- csérni lehet a kezdeményezést, tintalanságuk is nyilvánvaló rát még dicsérhetnénk to- ahogy évek óta együtt dolgo- volt, leleményesebb rendezés- vátab, de fontosabb szamunk- zjjj a Madáoh-színpad a he- sei mozgalmasabbá, fordula­ta az a probléma, megyei lyü zeneiskola előadóművész tosabbá tehették volna bemu_ együtteseink hogyan üieszked- tanáraival, s hadd írjuk le itt tatójukat. A drégelypalánki tek a rendezvény programja- az igényt, erre az együttdolgo- színpad Pongrácz Gézáné Ve­hs» meg tudták-e közelíteni a zásra ünnepi alkalmaikon túl zetésével már törzsvendég a legjobbak színvonalát, a mos- is szüksége lenne a város, a balassagyarmati fesztiválon, tani szereplések nyomán^ mit járás közművelődésének. idei bemutatójuk egy Győre­vár ha tűnik tőlük a közművelő- a. salgótarjáni József Attila vers oratórikus feldolgozása dés holnapi hétköznapjai so- művelődési központ színpadé- volt: Vers a szociakzmus- tón. nak szereplését igen nagy rói. Tisztességes, szép munkát A megyei résztvevők közül várakozás előzte meg. Az produkáltak, az együttes jó legnagyobb meglepetéssel a együttes tavalyi, harcosan po- versmondói azonban igénye- Szántó Kovács Gimnázium litizáló vietnami műsora még sebb, differenciáltabb félada- diákegyüttese szolgált, G. Lor- emlékezetes volt, s a bernuta- tok megoldására is alkaüma- ea: A csodálatos vargáné cí_ tót megelőzte a hír, a salgó- sak. mű produkciójuk igényes, vé- tarjániak újra fontoß politikai Végezetül néhány szót egy giggondolt, szellemes előadás problémát megragadó összeál- egészen kezdő balassagyarmati volt, méltán nyerték el a Irtással szerepelnek. Nos, az diákcsoportról, mely ez évben megyei KlSZ-bizottság külön- idén Krízishegy címmel bemu- „Anonym”-együttes néven je- dd.iát, s méltán avattak egy- tatott programot a jelenlevő lenkezett a fesztdválon. össze- értelmű közönségsikert, szak- szakmai közvélemény, s ami állításukban ógörög költők mad elismerést. Olyan 62Ínvo_ nagyobb baj, a közönség is műveit hallottunk színvonalas nalú előadás volt ez, melyet elutasította. A közelmúlt évek- tolmácsolásban, kár, hogy örömmel látnánk viszont Ba- ben az Amerikai Egyesült Ái- pusztán az ismeretterjesztés lassagyarmait környéki kisköz- kunokban lezajlott társ ad almi - ségek színpadán, meggyőződé- politikai válság kórképét sunk, hogy a fesztivál vendé- nyújtó vállalkozás nem vált Képernyő előtt Rossz kaland- és jó bűnügy ifilm-sorozat Egy kétrészes bűnügyi- cs az általános zűrzavarban, egy történelmi kalandfilmso- melyet Majano, mint reiiüe­igénve határozta meg szándé­kukat. MEGYEI együtteseink, cso­portjaink ígéretesen szerepel­tek: nem érték el még ugyan az ország legjobb amatőr szín­játszóinak színvonalát, de szé­gyenkezniük sem kellett Bi­zonyos, hogy közművelődé­sünkben az elkövetkező évek­ben is nagy szerep jut még irodalmi színpadainknak, kor­szerűsödő színjátszó mozgal­munknak. Erdős István rozat befejező része volt az elmúlt hét tévéműsorának említésre leginkább rászolgá­ló eseménye. Hogy épp e két műsorral kívánunk ezúttal bővebben fogalkozni, távolról sem a produkciók közös szín­vonalára kíván utalni. Sőt! A két sorozat abból a meg­gondolásból és nézőpontból került egymás mellé, hogy rámutathassunk: bár két nem egészen azonos — de minden­esetre rokonvonásokat hordo­zó elénk tálal. Az úgyneve­zett „költői igazságszolgálta­tás” természetesen precízen találkozik az erre hajlamos közönségigénnyel, ilyen vo­natkozásban A fekete nyíl esetében tökéletes filmbest­sellerrel volt dolgunk. Annál kiválóbbat nyújtott szerdán és csütörtökön a Do- minas banda című, kétrészes. NDK tévéprodukció. A nyo­mozati. bírósági és korabeli sajtódokumentumokra támasz­zó műfajban — miképp lehet kodó, azokból kibontakozta- silányat és kiválót alkotni tott bűnügyi történet a ma- Ami az előbbi értékítéletet ga nemében a legkiválóbbak illeti, a pénteken véget ért közül való, melyekkel az hétrészes olasz sorozatra, A fekete nyílra érvényes, mely egy bizonyos angol történel­mi közegben játszódó, vadro­mantikus história, hihetetle­nül bárgyú, valószerűtlen for­dulatokkal. újra és újra is­métlődő motívumok halmazá­val, ami arra vall, hogy író és rendező minél hosszabbra nyújthassa az alapul szolgáló utóbbi években a Televízió szolgált. S nem véletlenül, mert írója, Günther Prodöhl a valóság anyagához nyúlt, s azt tolmácsolta hitelesen, min­den lélektani szövevényessé­gével számolva Hubert Hoelz- ke rendezésében. A Dominas banda külön értéke, hogy, hogy nem puszta bűnügyi his­tóriát nyújt, de a nyugatné­Stevenson-regényt. Ennek met állam politikai hátterébe eredményeként aztán sikerült is hét erősen unalmas film­részletet produkálniuk, mi­közben a történés úgy elvé- konyult, mint a réteslap. A regényt filmre író Maja­no (egyben, mint rendező) és Failoni, — múlt századi jel- lemábrázoló eszközökkel fo­is bevilágít, felfedi a nagy­szabású bűnügy újnácizmus­sal való szoros érdekkapcsola­tait. A kitűnő filmet ragyogó színészi alakítások fémjelzik és teszik emlékezetessé szá­munkra. A hét műsorában újból szí­ssatmazta alakiait celluloid- vesen élveztük Molnár Ferenc szalagra, Egysíkú, fekete-fehér jellemek jámak-kelnek előt­tünk, a befejező rész nagy csataielenetei pedig annyira zűrzavarosak, hogy ember le­svén a talpán, ki a szemben­álló felek között külö-nHséset kénes tenni. A szegerdők kosz- tümözés« szerpnesétten módon megkülönböztethetetlen abban végig fölényes színpadtechnikai ismeretre alapozott vígjátékát, a Játék a kastélyban-t és na­gyon szép, tiszta emberi port­rét láttunk vasárnap este a Három arckép című sorozat­ban Horváth Teriről, a Thália Színház saiátosan egyéni al­katú művészéről. B. T. Less-e emléhmúseum Pásztón ? Romkert és helytörténeti kiólhtéis nyílik A helytörténeti kutatómun- mélyi feltételeket biztosították ka körülbelül tíz év óta fo- az illetékes szervek, lyik Pasztán. E tevékenység a Jelenleg a feltárás befej e- helyi gimnázium honismereti zéshez közeledik. Már az szakkörében kezdődött, Pintér októberi, második pásztói is- Nándor vezetésével. Kezdet- meretterjesztő napok ós a mű­ben főleg a tárgyi emlékek gyűjtése, a néprajzi anyag. Pásztó sajtója, iskolatörténeté­nek felkutatása és feldolgozá­sa folyt. Később — már nem szakköri programként —, el­sősorban Pintér Nándor szak­irányú érdeklődése következ­tében a község történetének részterületeit kutatták, a kö­zépkori mezőváros virágzását és hanyatlását, a szabadság- mozgalmak visszhangját, a céhek történetét, a közoktatás kialakulását és fejlődését, az első világháború és a forra­dalmak korát, és így tovább. E kutatásokból először Pásztó rövid története címmel egy stencilezett tanulmány jelent meg 1963-ban. Később, a ku­tatócsoport kibővülésével a felszabadulás negyedszázados évfordulójára napvilágot lá­tott a Pásztó története című monográfia 1970-ben. Szerzői: zeumi hónap programjaként a nyitásra is gondoltak. A föld­munkálatok és a parkírozás elhúzódása miatt azonban erre nem került sor. Közben a Nógrád megyei Tanács VB határozata értel­mében a pásztói ipari szak­munkásképző intézet átköltö­zött Nagybátonyba, így az az épületrész, amelyet eredetileg is múzeumi célra szántak meg­üresedett, lehetőség nyílt a beköltözésre, amely október elején meg is történt. Az ad­dig különböző helyeken őrzött helytörténeti anyagot itt he­lyezték el, de továbbra is csak raktározási jelleggel, jóllehet a két kiállítási terem és a fo­lyosó lehetőséget nyújtana egy Pásztó történetét szakszerűen bemutató kiállítás megrende­zésére. Közben azonban az az elhatározás született, hogy cél­szerű lenne a gyűjtőmunkát Pintér Nándor, Vincze Ferenc szervezettebbé tenni, s 1971 tanár és Csépány István vb­ednök. A kutatások során sok le­véltári, régészeti és tárgyi anyag került elő, amelyet ele­inte az iskolában, később a művelődési központban őriz­tek, ez utóbbi helyen külön szoba is rendelkezésre állt, de a közönség számára az emlé­kek csak időszaki kiállításokon voltak hozzáférhetők. Pedig már 19ÍJ4-ben a Nógrád me­gyei Múzeumi Szervezet „be­ütemezte” egy múzeum létesí­tését, azonban erre akkor — épület hiányában — nem ke­rült sor. Igaz, hogy közben a. cisztercita kolostor renoválása megtörtént, s ennek egyik szárnyát úgy alakították ki, hogy ott raktározási, feldolgo­zási és kiállítási termek léte­sültek, de mivel a pásztói szakmunkásképző intézetet is el kellett helyezni, az ipari tanulók költöztek be, s 1970 nyaráig az épület a szakmun­kásképzést szolgálta. Közben folytak a bencés és cisztercita templom maradvá­nyait feltáró régészeti kutatá­sok is 1967 és 1970 között dr Valter Ilona, az Országos Mű­emléki Felügyelőség régé­sze vezetésével. A feltárás so­rán nagyon érdekes, Közép- Európéban egyedülálló alap- falakra bukkantak. így szüle­tett az az elhatározás a köz­ségi tanács és az OMF részé­ről, hogy célszerű lenne Pasz­tán romkert létesítése, s erre mind az anyagi, mind a sze­októberében megrendezni a ki­állítást. A tárgyi feltételek tehát már adottak. De a személyi és anyagi feltételek még nem áll­nak rendelkezésre, mivel a Nógrád megyei Múzeupii Szervezet ós a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosz­tálya nem tartja szükséges­nek újabb múzeumok létesíté­sét az országban. A meglevők fejlesztése, színvonalának eme­lése a cél. Pásztón azonban úgy vélik, még sincs szó teljes elzárkó­zásról. Először bizonyítani kell a meglevő anyaggal, annak tu­dományos és reprezentatív módon való feldolgozásával. S ha e tevékenység a kívánt színvonalat eléri, akkor elő­ször védetté nyilvánítják az anyagot, később pedig meg­kaphatják az emlékmúzeum címet. Éppen ezért saját (köz­ségi) erőből rendezik a rom­kerthez kapcsolódó kiállítást, amelynek forgatókönyvét dr. Valter Ilona, grafikai részét Takács Imre grafikus készíti. Terv szerint e november vé­gén vagy december elején a romkerttel együtt a helytörté­neti kiállítást is megnyitják a közönség számára. Az anyag- gyűjtéshez a szakmai segítsé­get dr. Szabó Béla, a salgótar­jáni megyei Munkásmozgalmi Múzeum igazgatója és a ba­lassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója, dr. Zólyomi József adja. Lesz-e tehát emlékmúzeum Pásztón? A nehézségek ellenére is a községi tanács vezetőjének az az elképzelése, hogy a hely- történeti kiállítást saját erő­ből létrehozzák. Pásztó múltja, jelene és jövője, másrészt az összegyűjtésre váró anyag is erre kötelez. De maga az ur­banizáció, s Pásztó idegen- forgalmának növekedése is in­dokolja az emlékmúzeum és romkert létesítésének gondola­tát Már most is nap mint nap tömött autóbuszok állnak meg a romkert környékén, s a he­lyi köztudatban is élénken él a múzeum létrehozásának ügye. A pásztóiak várják a megnyitást, s remélik, legké­sőbb jövőre ki is elégítik e várakozásukat T. E. 14 deífín hátán Ma és holnap ismét Salgótarjánban lép fel a szolnoki Szigligeti Színház társulata. Műsorukban egy szovjet darab, ZSUHOVICKIJ: A delfin hátán bemutatója szerepel. A mai történet főhőse egy rámenős újságíró, aki kényes társadal­mi kérdésekkel foglalkozó riportjairól ismert. Az egyik ilyen me­rész írása fájdalmas bonyodalmakat okoz. a fordulatos cselekmény- bői nem hiányoznak a szórakoztató, vígjátéki elemek, sőt a sze­relem sem. A darabban a színház csaknem valamennyi művésze színre lépt Ifj. Üjlaky László, Baranyai Ibi, Hollósi Frigyes. Halász László Ja- szai-díjas Liska Zsuzsa, Verebes Károly és a többiek. Az egyik fő­szerében Szoboszlai Sándort, a bébéscsabai Jókai Színház Jászai-dí- jas művészét ismerheti meg a közönség. A főrendező Berényi Gábor, a színház igazgatója, az alábbiakat mondta a Magyar Nemzet munkatársának a műről; „A fiatal szerző saját regényéből dramatizálta a harmincképes filmszerűen mozgalmas, színpadi játékot, amelynek egy bonyodalmas ügyeket kedvelő újság író a főhőse. A fordulatos történet differenciáltan veti fel a mai szov­jet társadalomban napirenden levő problémákat és arról szól, hogy milyen nehéz a saját hibáinkkal szembenézni, még akkor is, ha erre megvan bennünk a jó szándék. Mindannyiunk számára ismert ez a uálunk is gyakorta előforduló szituáció, hogy senki sem akar sem­miért felelősséget vállalni és sokszor ezért nehéz az elkövetett hibá­kat jóvátenni. A szovjet író műve ezt szórakoztató és ugyanakkor igen elgondolkodtató -formában viszi a közönség elé. Zsuhovickij A delfin hátán című darabját háromszor adja elő a megyeszékhelyen a szolnoki Szigligeti Színház társulata. Kedden es­te 7-kor a „B”-bérlet, szerdán délután 3-kor a „C”, szerdán este pedig az „A”-bérlet érvényes. Fotózzon a NÓGRÁD-nak Koós Pál (Salgótarján) fényképére a zsűri 5 pontot adott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom