Nógrád. 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

Ü megyei pärtfirVekeslet uitüja (Folytatás az 1. oldalröT) KURIS MIHALT, A fejlesztésben fontos ré­sze volt az építőiparnak, amelynek termelése az utób­bi négy év alatt megnöveke­dett. Különösen a rétsági Tö- VÁLL fejlődése volt számot­tevő. de a járásban tevékeny­kedő hat termelőszövetkezet építési részlege is mintegy 55 millió forint értékű munkát végzett az elmúlt négy év alatt. Technikai felszereltsé­gük és a munkáslétszám egy­aránt növekedett. Az építők száma ma már meghaladja a íJOO-at. A következő eszten­dők megnövekedett feladatai változatlanul napirenden tart­ják az építőipar folyamatos gépesítését, műszaki fejleszté­sét, s a munkafegyelem javí­tását. A tennivalók sokasága arra is figyelmezteti a járás, a községek vezetőit, hogy a mostaninál jobban számolja­nak az építőanyag-ipari bázis fejlesztésével. A romhányi cse- répkályhagyár 70 milliós fej- - lesztése, bizonyos profilválto­zása nyílván segítséget jelent ilyen tekintetben. Jobban ki kell használni azonban a he­lyi lehetőségeket, többek kö­zött Nézsa térségében a mész és egyéb építőanyagok feltá­rását. Végezetül a járás kongresz- szusi előkészületeiről, a kom­munisták és a dolgozó töme­gek • szoros kapcsolatáról, a pártszervezetek, többek között az ásványbánya 65 tagú alap­szervezetének belső életéről szólt Kuris Mihály. A pártépí­tő munka javítására, a párt­csoportok aktivitásának nö­velésére, a járás gyengébb pértalaipszervezeteinek foko­zottabb támogatására hívta fel a figyelmet. KOVÁCS GÁBOR szocialista brigádvezető, Kányás — Kányás-aknaüzem dolgo­zói és kommunistái a X. párt­kongresszus Irányelveinek nyil­vánosságra hozatala óta sokat beszélgetnek, vitatkoznak, és úgy gondolják, hogy a kong­resszus nagyon sok kérdésre ad majd megfelelő választ — Kányás-aknaüzem, a nóg­rádi szénbányák egyik jelentős termelő egysége, amely fontos szerepet tölt be a vállalat éle­tében, tevékenységében. Igaz, 1970. évi teljesítményünk nem úgy alakult ahogy szerettük volna, vagy ahogy ezt több éven keresztül teljesítettük, il­letve túlteljesítettük. Az el­maradás okai között szeretném megemlíteni a rossz geológiai viszonyokat, a gépesítés ala­csony színvonalát. Nem sike­rül másfél év után sem ter­melni a Dobson önjáró szer­kezettel. — A kongresszusi Irányel­vek és a negyedik ötéves terv feladatai előírják a munka termelékenységének növelését. Sajnos, jelenlegi gépi berende­zéseink nem adnak arra lehe­tőséget, hogy ezt megvalósít­suk. Gépeink és ' alkatrészeik igen elhasználódtak, sorozato­san tönkremennek, a termelést nagyban gátolják. Kérjük, hogy gépesítésre és a műszaki fej­lesztésre nagyobb támogatást kapjunk felsőbb szerveinktől. Kovács Gábor ezután el­mondta, hogy jelenleg 6000 tonna adósságuk van. A hul­lámvölgyből kivezető utat megbeszélték az aknaüzem vezetőivel. Megállapították, hogy a lemaradást pótolni tudják. Ezt ígéri az aknaüzem 30 szocialista brigádja és a brigádmozgalmon kívül tevé­kenykedő kollektívák. A jövő bányászkodásáról és a szénbányászat visszafejlesz­téséről a többi között a követ­kezőket mondotta. A vissza­fejlesztés nemcsak az északi, hanem a dél-nógrádi aknákat is erősen érintette. Ez termé­szetes. A nógrádi bányászok gondját-baját közösen kell vállalni és * megoldani. A fel­szólaló szerint a visszafejlesz­tést túlzottan propagáltuk, aminek következtében a fiatal dolgozók elmentek, vagy más iparágban akarnak elhelyez­kedni. Nem látnak távlatot, jövőt maguk előtt. Olyan munkatársak mentek él, akik már 10—15 évet ledolgoztak a bányában. Véleménye szerint a jövőben komoly gondot okozhat a munkáslétszám elő­teremtése, ha tavasszal, ami­kor nincs Igény a szénre, el­engedik a bányászathoz értő dolgozókat. Tapasztalata sze­rint az utolsó három esztendő­ben nem volt mód a fiatalításra, az előbb említett okok miatt. Kovács Gábor ismertette a bányászok bérezésének gond­jait. Befejezésül a törzsgárda megtartásával, anyagi és er­kölcsi elismerésének fontos­ságával foglalkozott. LIPTÄK JÓZSEF, az SZMT vezető titkára Felszólalása első részében azt hangsúlyozta, hogy alkotó négy év áll mögöttünk, orszá­gosan és megyeileg is. Kije­lentette: — Mi, a szakszervezetben dolgozó kommunisták abban egyetértünk, hogy a jövő, a mai politikánk folytatásával még dinamikusabb, hatványo- zottabb fejlődést hoz. Tudatá­ban vagyunk annak is, hogy lesznek gondjaink, problémá­ink. hiszen ez is az élet vele­járója. Hozzátesszük azonban, hogy ezeket a gondokat le­het csökkenteni. Ezután a munkásosztályve­zető szerepével foglalkozott. Kijelentette, hogy a párt osz­tálypolitikája a gyakorlatban is érvényesül annak ellenére, hogy találkozunk olyanokkal, akik közömbösséggel viselked­nek a munkásosztály vezető szerepét illetően, sőt egyesek egyszerűen vitatják a munkás­osztály vezető szerepéről szóló marxista élveket. A szervezett dolgozóknak az a véleménye: a munkásosztály szövetségese­inek is érdeke, hogy ezekkel a helytelen nézetekkel szemben mindenhol és mindenkor egyértelműen képviseljék a páirt álláspontját. A munkásosztály vezető sze­repének további erősítése, fo­kozása megköveteli, hogy az állami, gazdasági élet vezető posztjaiban tervszerűen, cél­tudatosan, intézményesen biz­tosítsák, hogy az osztály leg­jobbjai nagyobb számban kap­janak helyet. „Csak egyedül ezúton leszünk képesek friss munkásszellerpet, osztályszem­léletet mélyíteni, szélesíteni e fontos posztokon. így nyílik lehetőség arra, hogy rendsze­resen, tervszerűen kapjon minden szintű vezetés után­pótlást a munkásosztályból, a kétkezi Fizikai dolgozók sorai­ból.” Felszólalása további részé­2 NÓGRÁD - 1970. november 1., vasárnap ben. arról beszélt, hogy a sze- képzeteseket törvényes joguk- mélyes jövedelmek differen- nál fogva véleményezik, meg- ciálása mellett harcolni kell vitatják. Év közben is Ügye- az egyenlősdiség ellen, a lemmel kísérik azok teljesíté- végzett munka hatékonyságé- sét, megvalósításukra a dolgo- tól függő, megkülönböztető bé- zókat szervezik, mozgósítják, a rezest kell érvényesíteni, még a vezetőket pedig beszámoltat- jelenleginél is teljesebbé tenni. ják. így magasabb szinten Itt említette meg a másod- biztosított a termelést segítő állásokból származó gondokat munka, mint a reform előtt is. Hozzászólásában hangsú- volt. Ezekkel a lehetőségekkel lyozta a nehéz anyagi kö- a szakszervezetek helyesen rülmények közé került csa- kezdenek élni. A jövőben min- ládok helyzetét, s utalt arra, den szinten még hatékonyab- hogy ennek megoldására az bá tesszük az ilyen' jellegű össztársadalmi anyagi erőfpr- munkát. Fokozni kell a szak- rásofeból vpn lehetőség. Fog- szervezetek tevékenységét, lalkozott az életszínvonal ala- hogy mint a munkások kép- kulásával, majd a szakszerve- viseleti szervei, mielőtt ter­setek előtt álló feladatokat melési, érdekvédelmi kérdé- emlitette. sekben állást foglalnak, még — A szakszervezetekkel szélesebb körben tanácskozza- szembeni igények különböző- na^ a dolgozókkal, kérjék, ek. Vannak, akik úgy ítélik igényeljék valamennyi dolgozó meg, hogy feladata kizárólag állásfoglalását, véleményét, az érdekvédelem. Mások arra ezael is bővítve az üzemi, és esküsznek, hogy csak a tér- szakszervezeti demokráciát — melési kérdésekkel kell fog- hangsúlyozta, lalkoznia. Végül vannak — Hozzászólása befejező ré­főlieg műszaki-gazdasági veze- szében Lipták József arról tők —, akik olyan követel- szólt, hogy az elmúlt évek so- ményt támasztanak, hogy a rán a szakszervezetek munka- szakszervezet az 6 külön in- kapcsolata fejlődött, erősö- tézkedéselket hivatott támo- dóit a gyárkapukon kívüli ál- g&tni, bizonyítani. Az ilyen lami, társadalmi szervekkel, felfogás így külön-külön egy- testületekkel. Ezt az egészsé- oldalúan, egyik sem helyes, ges, együttes tevékenységet nem fogadható el. A gazdasá- kell a jövőben folytatni, fino- gl reform jogilag is, társadéi- mítani, erősíteni. Mindezeknek mllag Is lehetővé tette, hogy a együtteseként a párt irányítá- szakszervezetek az érdektevé- sával meg hatékonyabban kell kenységgel együtt még akti- azon dolgozni, hogy a szak- vabban vegyék ki részüket a szervezetek csaknem 70 ezres termelést segítő munkából, az tagságát a miegyében alkotó anyagi javak előállítására még tevékenységre mozgósítsák, jobban mozgósítsák a dolgo- energiáját, erejét a párt. a zókat. Ma már az üzemi, dolgozó nép előtt álló felada- szakszervezeti bizottságok az tok megoldására összpontosít- előzetes vállalati terveket, el- sák. BACSA MIHALYNE, • Szécsényi Mezőgazdasági Szakiskola tanára Bacsa Mlhályné megállapí­totta, hogy az elmúlt négy év alatt a személyi és tárgyi fel­tételek' egyaránt javultak ' a szécsényi járás oktatási in­tézményeiben. Többek között Nógrádmegyerben. megépült a nyolctantermes általános isko­la, Nógrádszakálban pedig egy korszerű óvoda. Az oktatási intézmények nagy többségét felújították, ám a korszerűsí­tést nem követte nyomon a tervezett körzetesítés, A középiskolai hálózat a Széosényben felépült modem, nyolctantermes gimnáziummal bővült. Megnőtt a jelentősége a technikumot felváltó me­zőgazdasági szakközépiskolá­nak is, amely a mezőgazdasá­gi szakember-, szakmunkás- képzésben vállal szerepet. Or­szágos felmérések bizonyítják, hogy a szövetkezetekből és állami gazdaságokból mintegy 11 és fél ezer középkáder, technikus hiányzik. Hasonló gondok jelentkeznek Nógrád megyében is. Az elkészült fej­lesztési terv, amely az 1975-ig terjedő időszakot öleli fel, mintegy 120 újabb mezőgazda- sági technikussal számol. Ezért feltétlenül szükséges — hangsúlyozta Bacsa Mihályné —, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolák végzett ta­nulóit képzettségüknek megfe­lelően foglalkoztassák a mező­gazdasági üzemekben, s bizto­sítsák az érdeklődők tovább­tanulását is. Ugyanis félő, hogy a ' jelenlegi bizonytalan­ság a szakemberképzés rová­sára megy. A későbbiekben arról beszélt, hogy az általános és a szak- műveltség fokozását sürgeti szocialista társadalmunk fej­lődése, a napjainkban zajló tudományos-technikai forra­dalom. Ebben fontos szerepe van közművelődésünknek. A népművelés hagyományos for­mái sokat fejlődtek az elmúlt években. A szécsényi járásban gyarapodott a könyvtárak könyvállománya és az olvasók A meglevő kulturális, művelő- száma is. Hollókőn, Ipolytar- hési intézmények megóvása nócon, Nógrádszakálban, Szál- ugyancsak lényeges. Hollókőn ma teresen és Zsunypusztán a népi építészeti hagyományok működő klubkönyvtárak mű- megóvására, helyreállítására ködését a legjobbak között ér- tekintélyes összegeket, fordított tékelik a meevében Gond az Országos Műemlékvédelmi azonban, hogy négy községben Bizottság. Szécsényben a For- a személyi feltételek hiánya gach-kastély ^ helyreállítása akadályozza a klubmozgalom megkezdődött, és az elkövet- gyorsabb terjedését, eredmé- kezendő években mezőgazda- nyesebb munkáját. sági, természetrajzi múzeum nyílik benne. Szükség van ar­Mégis, a gondok ellenére is ra is. hogy Közép-Európa a falu. kulturális élete, mű- egyik legértékesebb őskori le- veltségi szintje egyre emelke- lőhelye, Ipolytamóc, megfele­dik. A termelőszövetkezetek lő védettségben részesüljön. vezetői egyre több gondot for­dítanak arra, hogy a kultu­rális alapot a közművelődési céloknak megfelelően haszno­sítsák. Országos, külföldi ta­nulmányú takat, tapasztalatcse­réket szerveznek. Ezeken az utakon bizonyos, hogy hasznos ismereteket gyűjtenek a résztvevő tsz-tagok. De ugyan­akkor a mostaninál többet kell fordítandók a mezőgazda­sági üzemeknek, a közműve­lődési intézmények, a művelő­dési* házak, könyvtárak, klu­bok, szakkörök támogatására is. Hiszen ezek ugyancsak a falusi emberek, szövetkezeti tagok kulturálódását, műve­lődését szolgálják. Befejezésül a mezőgazdasági szakiskpla tanára azokról az erőfeszítésekről szólt, amelye­ket a járás párt- és gazdasági szervei tesznek annak érdeké­ben, hogy Szécsény a járás művelődési centruma legyen. BÁLLÁ az irháim! Hazafias Bevezetőjében arról beszélt: a termelőszövetkezetek meg­alakulásakor senki sem mert arra gondolni, hogy ilyen nagy fejlődésen mennek ke­resztül, mint amilyet az el­múlt tíz év alatt elértek. Ko­moly erőfeszítéseket kellett és kell tenni a mezőgazdaságban dolgozóknak is, hogy a mun­kákat időben és jól elvégez­zék, bár sokat segítenek a gé­pek. A mezőgazdasági átlag­termések emelkedése is bi­zonyítja á nagyüzemi mező­gazdaság helyességét. Megíté­lése szerint a szakemberek, a helyes agrotechnika, a mező­gazdaságiban csodákat művelt. Ezután az idei szeszélyes idő­járás hatásáról szólt, majd vá­zolta, hogy milyen módon pró­báltak úrrá lenni a nehézsége­ken. Felvetette, hogy sok eset­ben lehet hallani: a termelő- szövetkezetek drágán adják a termésiüket. Nem tehet másta termelőszövetkezet, ha drágán jut hozzá a gépekhez. Amiga Szovjetunióban egy traktort meg lehet vásárolni két vagon búza áráért, addig nálunk egy valamire való traktor ára — D4—KB — nyolc vagon búza árába kerül. Hasonló a hely­zet más munkagépeknél is. A drágán vásárolt gépekkel csak drágán lehet termelni. Felve­tődhet, hogy az egységnyi te­rületen termeljen többet a ter­melőszövetkezet. Nálunk ez a következőképpen alakult. Az idei rossz időjárás, valamint a termelőszövetkezetek egyesü­lése ellenére is 18 mázsán fe­lüli átlagos búzatermést ta­karítottunk be, az államnak pedig a tervezettnél 3b va­gonnal több gabonát adtunk át. Jó lenne az Illetékeseknek elgondolkozni azon, hogy mi­ISTVAfí, Népfront Tsz elnöke lyen módon lehetne csökken­teni a gépek árát A felszólaló drágának talál­ja a traktorok javítását is. Ez részben annak tudható be, hogy igén sokan öreg, elhasz­nált gépekkel dolgoznak, rész­ben pedig azért, mert nem mindig lehet kapni olyan gé­pet, amilyenre a termelőszö­vetkezetnek szüksége volna. A gépesítés nagyon sürgős fel­adat, mert a közös gazdaság tagsága nemcsak kiöregszik, hanem számuk is egyre keve­sebb lesz. Ezért olyan gépe­ket kell munkába állítani, amelyek el tudják végezni a munkát. Véleménye szerint a termelőszövetkezetek akkor cselekszenek helyesen, ha nem mindegyikük hoz létre egy-egv kisebb, vagy nagyobb javítóműhelyt, hanem társu­lásos alapon korszerű gépja­vítóüzemre van szükség. Felszólalása további részé­ben hangsúlyozta, hogy mi­lyen fontos a terméseredmé­nyek növelésében a szakmai tudás bővítése. Ezt követően beszélt arról, hogy a pártta­gok példamutatása, a gazdál­kodás helyes irányainak ki­alakításában való aktív rész­vétele, a feladatok eredmé­nyes segítése, a felvilágosító, a párt nevelő munkája, mi­lyen sokat segít a gazdasági eredmények elérésében. A párttagok munkáját mások elé ís követendő példaként lehet állítani. Szólt még arról, hogy a párttagság a község életé­ben is aktívan kiveszi a ré­szét a társadalmi munkában. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezet kommunistái és tagjai min­dent elkövetnek a IX. kong. resszus határozatainak végre­hajtásáért. LIPTAK GYULA, rendőr ezredes a BM Nógrád megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője A Belügyminisztérium Nóg­rád megyei . Rendőr-főkapi­tányságának vezetője hozzá­szólása első részében arról szólt, hogy akár az írásos elő­terjesztésben. vagy pedig a szóbeli kiegészítésben foglal­takkal, amelyek a megyei rendőr-főkapitányság és sze­mélyi állományának munkáját ítéli meg, azokkal a megálla­pításokkal egyetért, s azokat kötelező érvényűnek tekintik. Feladatuk, hogy ezeket a meg­állapításokat végre Is hajtsák. — A megyei rendőr-főkapi­tánysághoz tartozó személyi állomány — folytatja Lipták Gyula ezredes — a párt IX. kongresszusa határozatának szellemében dolgozott eddig is és széles társadalmi össze­fogással tevékenykedik annak végrehajtásáért, az előttünk álló X. kongresszus célkitűzé­seinek megvalósításáért. A megyei rendőr-főkapi- tányság vezetője hozzászólá­séban ezután arról szólt, hogy a megye közbiztonsági helyze­te szilárd, érvényesül az al­kotmányos rend. Beszélt ar­ról, hogy a társadalmi tulaj­don védelme megyénkben is csakúgy mint országosan, kö­zös ügy, amelyben részt kell, hogy vállaljanak az állam- pblgárok — vezetők és be­osztottak csakúgy, mint a Bel­ügyminisztérium dolgozói. Hangsúlyozta a bűncselekmé­nyek megelőzésének fontossá­gát, majd a közlekedésfegye­lemről beszélt. Hozzászólását azzal fejezte be, hogy a bel­ügyminisztérium szervei biz­tosítják a néphatalom vívmá­nyainak védelmét és őrköd­nek a törvényes rend felett. BAZSÓ GABOR, • Kohászati Üzemek művezetője Azt elemezte, hogy az el­múlt négy év nagyszerű ered­ményeiben milyen része van a fiataloknak. A Kohászati Üzemek ifjúsági üzemének KISZ-titkára joggal állapítot­ta meg, hogy az ifjúmunká­sok tevékeny részesei voltak a gyár , évről évre emelkedő termelési eredményeinek. A fiatalok munkájára, társadal­mi tevékenységére mindig szá­míthatnak. Ök kezdeményez­ték az árvízkárosultak meg­segítését, s dolgoztak a kom­munista vasárnapokon. Olyan kiváló kollektívák kovácsolód- tak össze, mint az 1957-ben alakult szegkovácsoló KISZ- exportbrigád. Az üzemi párt- bizottság a közelmúltban a Lenin nevet adományozta a hajdani brigád örököseinek eredményes munkájukért. Az üzem KISZ-titkára nyíl­tan szólt a fiatalok gondjai­ról is. Az ifjúsági üzemben olyan fiatalok is dolgoznak, akik egyenesen az iskolapad­ból jöttek a gyárba. Akadnak olyanok is, akik el sem vé­gezték az általános iskolát. Nevelésük, oktatásuk egyik legfontosabb feladata a KISZ- szervezetnek. A fiatalok több­sége szívesen tanul, pótolja hiányzó ismereteit. Az álta­lános és a középiskolák esti tagozatának az üzemből több látogatója is van. Mintegy hu­szonötén vesznek részt a KISZ politikai oktatásán is. Bazsó Gábor befejezésül ar­ról beszélt, hogy a KlSZ-szer- vezet eddig is eredményesen tevékenykedett a fiatalok ér­dekében, jól szolgálta eszmei, politikai nevelésüket. Értékes segítséget adott ehhez az üzem pártbizottsága, az idősebb, ta­pasztaltabb kommunisták. A munka további javítása, ha­tékonysága azonban megköve­teli az alapszervezet szerveze­ti erősítését, a taglétszám nö­velését. Hiszen csak erős, egységes KISZ-alap6zervezet töltheti be azt a feladatát, hogy a párt előiekolája le­gyen. (Folytatás a 3. oldaloni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom