Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

A ÄG PRÖtffíÖWAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV!. ÉVF., 241. SZÁM ARA. SO FILLER 1970. OKTÓBER 14., SZERDA Fontos szovjet—francia megállapodások Pompidou hazautazott Moszkvából Hável József, az MTI tudósítója, jelenti: Kedden véget ért Georges Pompidou francia köztársasági elnök nyolcnapos szovjetunióbeli hivatalos látogatása. Az es­ti órákban a francia államfő és kísérete hazautazott Párizs­ba. A hivXitálos látogatás során folytatott tárgyalások ered­ményeképpen két nagy jelentőségű okmányt fogadtak el: a politikai együttműködést és konzultációt részletesen megha­tározó szovjet—francia jegyzőkönyvet, valamint közös nyi­latkozatot, amely tartalmazza a két félnek a nemzetközi kérdésekben, valamint a kölcsönös kapcsolatokban elfoglalt álláspontjait. A jegyzőkönyvet Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke és Georges Pompidou köztársasági elnök írta alá. A látogatás utolsó napján, kedden délelőtt került sor Leonyid Bressnyev és Georges Pompidou négyszemközti megbeszélésére. Az SZKP KB főtitkára és a francia állam­fő meleg, baráti légkörben eszmecserét folytatott a szovjet— francia barátság és együttműködés továbbfejlesztéséről, va­lamint az európai biztonság és a világbéke megerősítéséről. A délutáni órákban a Kremlben fogadás volt, ahol Podgomij és Pompidou pohárköszöntőt mondott. NylEatkoxat Kedden a Moszkvában aláírt szovjet—francia nyilatkozat szövegéből: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak Elnöksége és a szovjet 'kormány meghívásá­ra Pompidou francia köztál” sasági elnök és félesége 1970. október 6-tól 13-ig a Szovjet­unió vendége volt. A francia köztársasági elnököt M. Schu­mann íkülügyminisziter kísér­te. A francia köztársasági el­nök égi kísérete látogatást lett a Szovjetunió több körzeté­ben és megismerkedett, a Szovjetunió ipari. tudomá­nyos. műszaki és kulturális vívmányainak különböző vo- naÉteoeásaiwBŰ!. A francia köztársasági el­nök tárgyalásokat és megbe- széléseket fojytaitíorttt L. I. Breasnyevvel, A. N. Koszágín­nel, N. V. Podgom íjjal. A szovjet vezetők és a fran­cia köztársasági elnök kiféj- tétíéki kormányuk politikájá­nak alapgondolatait, Mind­két kormány c'élija á békés kapcsolatok és az együttmű­ködés kifejlesztése minden ál­lam között. tekintet nélkül ideológiájára és rendszerére, továbbá a nemzetközi bizton­ság erősítése minden vonalon. A szovjet államférfiak és Pompidou elnök ebben a szélijeimben megvizsgálták az európai helyzetet. Megelége­déssel állapították meg, hogy az európai kontinens keleti és nyugati országait átható ten­dencia; az érintkezések és kü­lönféle kapcsolatok, valamint a csere fokozása és elmélyíté­se. Mint az egyik legkedvezőbb tényezőt állapították meg, hogy az európai államok kö­zötti kapcsolatok fejlődését jelenleg nem csupán a gazda­sági, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok kibon­takozása jellemzi, hanem olyan erőfeszítések is, ame­lyéknek célja a politikai kap­csolatok rendezése és javítása, valamennyi európai állam je­lenlegi határai sérthetetlensé­gének elismerése és e határok mindenki részéről való tisz­teletben tartása, az erőszak- ital való fenyegetőzésnek, il­letve az erőszak alkalmazá­sának kizárása, mert csak az ilyen irányú együttes erőfe­szítések teremthetik meg a feltételeket az európai bizton- síáigöt érintő problémák ren­dezéséhez, teszik lehetővé Európa politikai és katonai csoportosulásokra osztásának megszüntetését, az európai kontinens békéjének biztosí­tását. Ezzel kapcsolatban, mint olyan hatalmak, amelyekre az ismert négyhatalmi egyezmé­nyek alapján felelősség hárul, kifejezésre juttatják, hogy elé. gpdebtek a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság 1970. augusztus 12-én kelt szerződésének aláírásával, mert e szerződést fontos hoz­zájárulásnak tekintik az eu­rópai enyhülés kibontakozta­tásához, és az európai bizton­ság megszilárdításához. A szovjet vezetők és a fran­cia köztársasági elnök kifeje­zik reményükéit, hogy a je­lenleg folyamatban lévő egyéb tárgyalások, köztük a négy­hatalmi tárgyalások is. ked­vezően végződnék, és előse­gítik az európai helyzet to­vábbi javulását, A felék véleménye szerint az európai enyhülést előmoz­dítaná a kellőképpen előké­szített összeurópai értekezlet összehívása. E tanácskozásnál': feladata lenne elősegíteni va­lamennyi érdekelt állam kap­csolatainak fejlődésiét és ál­landó együttműködésének ki­alakulását. a tömbpolitiika ka­tegóriáin túlmenően. A felek kijelentik, hogy he­lyeslik aiz összeurópai értekez. let megtartására irányuló ja­vaslatot és az értekezlet si­keres lebonyolításának bizto­sítása céljából szükségesnek tartják az aktív és sokoldalú előkészítés megkezdését két­oldalú érintkezések útján, va­lamint — mihelyt lehetséges — sokoldalú érintkezések keretei között. A felek véleménye szerint a Biztonsági Tanács négy ál­landó tagjának aktív konzul­tációkat kell folytatnia annak érdekében. hogy a Jarring- féle misszió sikerének elő­mozdítása céljából megfelelő javaslatokat dolgozzanak ki az ENSZ-főtitkár, különmeg- bízottjai számára. A felek sajnálattal jegyez­ték meg, hogy miközben a világ más térségeiben legu­tóbb észrevehető haladás volt megfigyelhető a béke és az enyhülés irányába, addig Indokínában folytatódik a há­ború és a külföldi interven­ció. A véleménycsere igazol­ta, hogy a tárgyalófeleknek az indokínai béke visszaállí­tását előmozdító rendezéssel kapcsolatos álláspontjuk igen közeli. Megállapodtak abban, hogy folytatják erőfeszítései­ket. az érdekelt felek közötti tárgyalások előmozdítása ér­dekében, amelyek e térség népeinek biztosítanák a lehe­tőséget, hogy. az 1954-es gen­fi megállapodás alapján min­den külső beavatkozás nélkül maguk rendelkezzenek sor­sukkal. A felek hangsúlyozták, hogj a Szovjetunió és Franciaor­szág nagy jelentőséget tulaj­donít a leszerelés problémá­jának. Felismerve a nukleá­ris leszerelés különös fon tosságát, megerősítették azt a közös meggyőződésüket, hogy a nukleáris fegyverek­kel rendelkező nagyhatalmak­nak össze kell ülniök e lesze­relési terület kérdéseinek megvitatására. Megállapítot­ták: nézeteik azonosak a ve­gyi és baktériumfegyverek betiltását illetően, megjegyez­ték. hogy az emberiség szá­mára rendkívül nagy veszélyt jelent az óceánok, s a ten­gerek fenéktérségének hadi célokra történő felhasználása­A Szovjetunió és Francia- ország hangsúlyozta hűségét az ENSZ alapokmányában le­fektetett célok és élvek iránt, A szovjet vezetők és Pom­pidou elnök hangsúlyozta, hogy a két ország kormánya nagy jelentőséget tulajdonit a Szovjetunió- és Franciaor­szág közötti kapcsolatok megszilárdításának. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a keres­kedelemben és a gazdasági együttműködésben a kétolda­lú kapcsolatokat töretlen fej­lődés jellemzi, így például a Szovjetunió és Franciaor­szág .áruforgalma az 1965— 69 közötti időszakban két- és félszeresére növekedett. Meg­elégedéssel szóltak az ipari együttműködési megállapo­dásokról és szerződésekről. Megállapodtak abban, hogy hozzájárulnak más, nagysza­bású közös tervek megvalósí­tásához. amelyek méretei egyes esetekben megkövetelik más európai országok közre­működését is. A felek hangsúlyozták, hogy létfontosságú és nemzetközi együttműködés fejlesztése a tudomány és a technika te­rén, többoldalú és kétoldalú alapokon egyaránt­A felek hasonlóképpen ki­fejezték készségüket. hogy továbbfejlesszék a két ország között meglevő kulturális kapcsolatokat. Megállapodás született ar­ról, hogy a közeljövőben a Szovjetunió főkonzulátust nyit Marseille-ben, illetve Franciaország Leningradban. Pompidou elnök emlékezte­tett arra a meghívásra, hogy Leonyid Brezsnyev. Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgor- nij tegyen hivatalos látoga­tást Franciaországban. A szovjet vezetők látogatására 1971-ben kerül sor. Elutazása előtt Pompidou elnök fogadta az őt kísérő újságírókat és válaszolt kér­déseikre. A repülőtéren a francia el­nököt Leonyid Brezsnyev. Alekszej Koszigin és Nyiko­laj Podgomij búcsúztatta. Pompidou tegnap visszaér­kezett Párizsba. (A szovjet—francia jegyző­könyv szövege a 2. oldalon). A „Fegyverbará'tság”-hadgyakorlat során Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára szívélyes beszélgetést folytatott I. I. Jakubovszkij marsall«!. a Varsói Szerződés egyesített haderőinek főparancsnokával. Középen Heinz Hoff­mann hadseregtábomok, az NDK honvédelmi minisztere áll 4 MÉM és a TÓT felhívása az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsítására A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa felhívással for­dult a közös gazdaságok tag­jaihoz, és vezetőihez: gyor­sítsák meg az őszi mezőgazda­sági munkákat. A felhívásban egyebek között ez áll: a szö­vetkezeti mozgalom eltelt két évtizedének talán legnehezebb esztendeje az idei. A késői kitavaszodás, a sok csapadék, az árvfzi^éti jégverés megne­hezítette a munkát. Ezért idén a gabonából a vártnál keve­sebb került a magtárakba, a készletet ki kellett egészíteni a tavalyról megmaradt tarta­lékkal és így lehet biztosítani az ország kenyerét. Más nö­vényi kultúráknál is mutat­koznak kdse'bb-nagyobb ki­esések, mindent egybevetve azonban arra van szükség — állapítja meg a felhívás —, hogy a mintegy négymillió hol­don termelt növényi kultú­rákat — a cukorrépát, a kukoricát és másokat — gyorsan és a lehető leg­kisebb veszteséggel be­takarítsák. Még ebben az idő­szakban el kell vetni az őszi kalászosokat és mintegy 4 millió holdon fel kell szánta­ni a talajt. A nagy munka a szövetkezetek tagjaitól és ve­zetőitől fokozott erőfeszítést kíván. A tagok és a vezetők csak jól szervezett munkával, a gépek megfelelő kihasználá­sával és a szövetkezetekkel kapcsolatban levő állami és társadalmi szervek nagyfokú segítségével boldogulhatnak. A felhívás megállapítja: az állam az árvíz idején és most is a lehetőségekhez képest se­gíti a szövetkezeti parasztsá­got. Az idei kisebb termés be­vételkieséssel jár, ezért az ál­lami szervek — az állam anya­gi erejéhez mérten — olyan intézkedéseket tettek és tesz­nek a jövőben is. amelyek le­hetővé teszik, hogy a szövet­kezeti tagok tervezett részese­dése ne csökkenjen számot­tevően. A nehéz helyzetben a szö­vetkezetek összefogására van szükség, ugyan úgy mint az árvíz idején. A szövetkezetek között átkeli csoportosítani a gépeket és messzemenően fel kell tárni a helyi lehetősége­ket. A mezőgazdaságra háruló feladatokat csak úgy lehet tel­jesíteni — mutat rá a felhí­vás —} ha a jövő évi termést megfelelő színvonalon ala­pozzák meg a gazdaságok. Ezért — amennyiben szükség van rá — a gazdaságoknak igénybe kell venniük a ren­delkezésre álló hiteleket, és minden lehető módon gon­doskodnak kell az elérhető legkedvezőbb anyagi-műszaki feltételekről. (MTI) Kína és Kanada diplomáciai kapcsolatot létesít A Kínai Népköztársaság és Kanada elhatározták, hogy nagyköveti szinten diplomá­ciai kapcsolatot létesítenek. Az erről szóló kínai—kanadai közös kormányközleményt kedden az Űj Kína- hír ügynök, ség az alábbiakban ismertet­te: A Kínai Népköztársaság és Kanada kormánya úgy dön­töttek, hogy kölcsönösen elis­merik egymást és 1970. októ­ber 13-i hatállyal diplomáciai kapcsolatot létesítenek. A kínai kormány megerősí­ti, hogy Tajvan a Kínai Nép- köztársaság területének elide­geníthetetlen része. A kana­dai kormány a kínai kor mánynak ezt az álláspontját figyelembe veszi. A kanadai kormány a Kínai Népköztársaság kormányát Kína egyetlen törvényes kor­mányaként ismeri el. A kínai kormány és a ka­nadai kormány megállapodott, hogy hat hónapon belül nagy­követet küld egymás orszá­gába. s minden szükséges se­gítséget megad az érintett fő­városokban a diplomáciai ki­rendeltségek felállításához és feladatuk ellátásához . az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, s a nemzet­közi gyakorlattal összhang­ban. (MTI) Tanácskozás a kukoricatermesstésről A kara-ncslapujtői termelő­szövetkezet két. esztendő óta foglalkozik a takarmányozás szempontjából nélkülözhetet­len és vidékünkön legmeg­felelőbb kukoricafgjta ter­mesztésiével. A két esztendő óta folyó kísérlet értékes eredményeket hozott. Az itt termesztett kukorica jól bír­ja az északi klímát és a ter­méseredmények is figyelemre méltók. A Cserhát- és Karancs­hegyvidéki Termelőszövetkeze­teit Területi Szövetsége és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya teg­nap Karaiicslapujitőre össze­hívta a szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek főagro- námusait. hogy a helyszínen tanulmányozzák a Karames- naante Tsz kukorica,termeszté­si tapasztalatait. Dr. Baldasztí László, a Martomvásári Tudo­mányos Kutatóintézet tudo­mányos munkatársa tartott tájékoztató előadást a kuko­ricatermesztés jelenlegi hely­zetéről és fajtaválasztékéról. Ugyanis a kutatóintézet részt vett. a karaincslapujtőiek ku­korica termesztési munkájá­ban. Az előadó hangsúlyozta: Nógrád megye északi része nem tipikusain kukoricatermesz. tő vidék, itt a feladat: olyan fajtát kialakítani, amely mi­nőségben és mennyiségben a legjobb takarmányt adja. A karamcslapujttői tsz-nek abban van az érdeme, hogy ebben a törekvésben a kétéves kísér­letezés során követésre méltó eredményeket ért el. A tanácskozást követően a résztvevők a kukoricaföldekre mentek, ahol gyakorlati be­mutatón vettek részt. Fazekas Márton a vendéglátó termelő- szövetkezet főagronómusa tá­jékoztatta a résztvevőket, ter­mesztésük agrotechnikai mód­szereiről. A?, ankétem résztve­vő főagronómusok a látottak­ról elismeréssel nyilatkoztak. Folytatják a konzultációt A négy nagyhatalom ENSZ- küádöttei kedden megállapod­tak abban, hogy „folytatják és meggyorsítják koznultációikat a közel-keleti béke előmozdí­tása érdekében”. A francia delegátus szállás­helyén tartott kétórás, sor­rendben 45., találkozó légköre — a Reuter tudósítója szerint, — „barátságos” volt. A kül­dötthelyettesi szintéin tartott tárgyalásokon tanúsított ame­rikai magatartás nem került szóba. Mint ismeretes, az el­múlt héten a helyettesek kö­zel-keleti megbeszéléseiről az Egyesült Államok visszavonta képviselőjét, a tűzszüneti megállapodás egyiptomi rész­ről történt állítólagos megsér­tésének ürügyén. Ezt a lé­pést megfigyelőik egybehang­zóan a négyhatalmi tárgyalá­sok megtorpedózására irányu­ló törekvésként értékelték. Ily módon a 45. találkozó után kiadott pozitív hangú nyilatkozatot politikai körök­ben meglepetéssel fogadták. Nem ismeretes, hogy az Egye­sült Államokat mi késztette álláspontjának felülvizsgálá­sára. A kiadott közlemény leszö­gezi, hogy a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határoza­tát következetesen valamennyi részletében végre kell hajta­ni. A Palesztinái ellenállási szervezetek központi bizott­ságának kedden hozott hatá­rozata értelmében Ibrahim Bakr lesz a központi bizott­ság hivatalos szóvivője. (MTI) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom