Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
Asszony, új szerepkörben Váratlanul érte, de... Áz eífteit négy esztendő alatt Balassagyarmaton öt és fiél százalékkal csökkent a fizikai dolgozó párttagok száma. Ezt a nem éppen örvendetes számadatot a legutóbbi alapszervezeti választások — a X. pártikongresszus irányelveinek szenemében — már egy kissé kedvezőbbre módosították. A 44 alapszervezeti titkár esetében 12-ről Ifi százalékra nőtt a fizikaiak aránya, E a vezetőségekben is változott az arány: 15-ről 21 százalékra. Az Qy módon megújult afapszervezetek többsége aztán bátrabban léptette elő a szocialista szemléletű, a. párt politikáját értő nőket és tehetséges fiatalokat — ugyancsak a kongresszusi irányelvek szerint. A Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat balassagyarmati, I. számú telepe pártszervezetének élére így került Ben- esik Józsefné. Beszélgetésünket ezzel kezdem: — Kérem, mutassa be magút a NÓGRÁD, olvasóinak! — Tizenegy éve vagyok a ■vállalatnál, jelenleg a doboz- üzemben dölgozom, fűzőként. Huszonnyolc éves vagyok, három éve párttag. Titkárrá' szeptember 8-án választottak, korábban még pártvezetőségi tag sem voltam. Megmondom őszintén, a megbízatás váratlanul ért. — Mekkora az alapszervezet? — Tízen vagyunk, egy dolgozót most javaslunk felvételre. — Az eddig elmondottak alpján — tart-e attól, hogy fizikai, méghozzá fiatal dolgozó létére majd gazdasági, vezetők, műszakiak élén hék majd állnia? — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy kezdetben ez nem okozott gondot. De a korábbi alapszervezeti titkárok: Lombos Mártonná és Bálint János messzemenő támogatást ígértek, s az első kibővített pártvezetőségi ülésen, ahol a politikai oktatás kérdését vitattuk meg, olyan közvetlen, elvtársi légkör alakult ki, hogy rájöttem: fölösleges volt a félelmem. — Maradjunk még egy pillanatig az oktatásnál. Milyen ...’ | ,r . , fjei. Munka közben Minek tanuljak meg szépen írni? Én orvos akarok lenni. 4 NÓGRÁD - 1970. október 11., vasárnap | formában, hány résztvevővel folyik, ez majd a telepen? — Október végién, 46 fővel, két csoportban indul, a téma mindkét helyen „A Szocializmus építésének időszerű kérdései” lesz. — Milyen a alapszervezet korátlaga? Lehet-e számítani Oi pataiokra? — A telep legfiatalabb párttagja 25 éves; a többség kor- átlaga 40 év. Párttagjaink zöme a megbízható szakmunkások közül kerül ki, ők pedig már régebb óta itt dolgoznak. Jövőre új, tágasabb üzemépületbe költözünk, létszámunk 120-ról 160 főre növekszik. Nyilván nő majd az alapszervezet taglétszáma is. S''az is valószínű, hogy aikkor a fiatalabbak felvétele kerül előtérbe. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy jelenleg nincs olyan KlSZ-korosztályú fiatal a telepen, aki munkája, hozzállása révén ne lenne alkalmas a jelölésre. — Az alapszervezet élén mik a legközelebbi tervei? — Szakszervezeti választásra íkészülünk; ezen a területen is kérik a párt segítségét. Megnyugtat, hogy az alapszervezeti instruktornak. Horváth Béla személy szerint is támogatást ígért ennek lébonyolításában. — Végezetül egy, az előbbieknél valamivel személyesebb kérdés: férje mit szól az új feladatkörhöz, tennivalóinak megnövekedéséhez? — Mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy Dejtáron lakunk, onnan járok be dol- ‘gozni. A titkári megbízatás így valóban plusz-elfoglaltsá- -got jelent, de férjem megért, s ha szól is, csak jót szól emi att: ő ugyanis a határőrségen politikai tiszt Örvendetes tény, hogy Ba lassagyarmat párttagjai kö zött aránylag nagy, 22 száza lékos a dolgozó nők aránya. Még örvendetesebb, hogy az alapszervezeti vezetőségekben ennél is magasabb ez a szám: 27 százalék. A nők Balassagyarmaton egyre inkább kiveszik részüket szűkebb hazájuk, s az ország fontos ügyeinek intézéséből, szocialista módon akarnak dolgozni, élni — Bencsik Józsefné titkárrá választása erre példa. Baranyai László Szaiscufabb kézzel — főbb életünkért AMI AZ ELMÚLT időszakban jórészt csak a bennfentesek körét foglalkoztatta, az ma már — a napilapok, a rádió. és Tv jóvoltából — a széles tömegek hétköznapi problémájává vált; mit tegyünk és hogyan a köz színvonalasabb művelődéséért ? Ez az általános gond hívta életre a népművelési konferenciát, ez volt átfogó témája a nevelésügyi kongresz- szusnak és többek között az országgyűlés múlt heti tanácskozásának is. A negyedik ötéves terv előestéjén értünk el ahhoz a ponthoz, amikor a társadalom gazdasági fejlesztés mellett szükségesnek látszik megsokszoroznunk az emberek magasabb szintű művelésére fordított erőinket. Lehetőségeinkhez mérten. Mert tudjuk, s az országgyűlésen is elmondták, hogy elegendő pénzünk a jelenlegi igények kielégítésére nincs, ezért a rendelkezésre álló összegeket minél hatékonyabban kell felhasználnunk. *1 A hosszú távon kijelöltcé- lok nem változtak, de igenis megváltoztak, illetve most jelöltettek ki a holnapi, holnaputáni lépések mértékei és arányai. És új formák és új módszerek. Mert nem elsősorban a közművelődés, de a közművelődés színvonal- emelésének biztosításáért is növeli a társadalom a helyi öntevékenység lehetőségeit. A falun, a városban élők, a települések lakosai, gazdái tudják leginkább, hogy mát akarnak, mit akarhatnak. A jövő évtől gazdagabb erszényük és szabadabb kezük lesz arra, hogy saját okos. s esetleg oktalan elképzeléseiket valóra válthassák, Ez a döntés ésszerű és szükségszerű. Ésszerű, mert okos centralizmussal az élet rendje ugyanabban az irányban folyik; és szükségszerű, mert napról, napra összetettebb teletünk miatt egyre bizonytalanabbá válik a csak felülről irányítás jövője. Mit jelent ez a művelődés- ügyben és mit jelent konkrétan Nógrád határain belül? KIS MEGYE vagyunk. Ennek ellenére százegynéhány településünk a lakosság számát és foglalkozási megoszlását tekintve igencsak eltér egymástól, s erősein különbözik a kulturális intézmények-! kel való ellátottság tekintetében is. Mert például; „A” faluban 500 lakos él — fór leg mezőgazdaságból. Klub- könyvtára van, mozija nincs. A járási székhelytől távol esik. „B” község jellemzői hasonlóak, csak közel van a megyeszékhelyhez, míg „C” községben kisebb ipari üzem is működik. És még folytathatnánk a különbözőségek felsorolását egy típuson belül, nem is ejtve szót a típusok sokaságáról. Konkrét példára térve. Néhány hónapja ,,N” községben jártam. A helyi ismeretterjesztés problémáival szerettem volna megismerkedni. Sajátos, csak ebhez a községhez kapcsolódó problémákkal. Amikor az összképet — az illetékes vezetők segítségével — megalkottam, semmi szokatlant nem sikerült felfedeznem; ebben a községben ugyanazoknak a sikereknek örülnek és ugyanazokat a gondokat emlegetik fel, mint a megye még ötven más településén. A lakosság heterogén, ami az igények sokrétűségét is jelenti. Az emberek egy része tsz-tag, más részüknek a községben működő papucskészítő ktsz ad munkalehetőséget. A fiatalok — nos vannak akik tanulnak közülük, a legtöbben azonban dolgoznak. Az ismeret- terjesztő előadásoknak tehát olyanoknak kell lenni, hogy minden réteg igényeit kielégítsék. Az eddig alkalmazott formák; szakmai tanfolyam mok, tsz-akadómia, szülőik iskolája már elavultak, a község vezetői új utakat keresnek. De visszatérve a helyi önállóság növelése szükségességének kérdésére, mondhatja- e bárki, aki nem imerte meg „N” község életrendjét, életritmusát, hogy így vagy úgy kell változtatni a problémák megszüntetése érdekében? Vagy mondhatja-e azt, hogy ami helyes döntés N-ben, az éppen úgy helyes CS-ben és D-ben is? • Ma még viszonylag kialakulatlanok a felülről jövő irányítás jövőbeli formái, s emiatt a helyi közművelődés vezetői magukraihagyatottság- tól félnek. De nyilván lesznek a falusi könyvtár. a falusi művelődési ház életét általánosan irányító elvek, á kulturális tevékenységet segítő állandó kapcsolatok, amelyek minden községben érvényes lépéseket segítenek elő. De az, hogy ezeket a lépéseket „A” községben lassan, „B”-ben gyorsan és „C”- ben kerülővel lehet megtenni, az már legyen helyi elhatározások kérdése, a helyi felelősségé. fGY LESZ BIZTOSÍTÉK arra, hogy saját jobb életük érdekében csak alapos megfontolások után, de akkor tág= ra nyitják pénztárcájukat minden faluban és városban. — vkin — Antal a teherautó előtt Iszákos embernek ismerik lakóhelyén Antal Ferenc 35 éves salgótarjáni lakost, aki garázdaságért került a bíróság elé. Nem tud lemondani az italról, s nem egyszer az eszméletlenségig részegre isz- sza magát. Augusztusban történt, hoéy miután több tarjá- ni italboltban alaposan lert- ta magát, délután a Csizmadia-telepen leszállt az autóbuszról. Részegen kitántorgott az úttestre, s egy tehergépkocsi elé állt. Hiába volt a vezető felszólítása, Antal nem tágított. Amikor a sofőr újra és újra kérte, hogy menjen el az útból, még neki állt feljebb. Szidalmazta a járművezetőt, majd odalépett a gépkocsihoz, nekitámadt a sofőrnek és ingét széttépte. Antal garázda magatartásának a rendőrjárőr megjelenése vetett véget. A Salgótarjáni Járásbíróság négy hónap szigorított büntetésvégrehajtási' munkahelyen letöltendő szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. ASZÓDY JANOS: A KRIMINALISZTIKA feala/ydOs TÖRTÉNETE .Camorra", „Manó Móra", „Maffia" Colossimo., Torrio és A1 Capone félelmetes bandavezérek utódai szintén olaszok voltak: Lucky Luciano, Fírank Costello, Albert Anastasia, Vitone Genovese. E jelenség magyarázatát a múltban, a szicíliai titkos szervezetek eredetében kell keresni. Aki felvételét kérte a Ca- morrába, előbb piciotto, azaz jelölt lett. A banda teljes jogú tagjává csak azután válhatott, miután tanújelét adta bátorságának: tehát miután meggyilkolta azt a személyt, akit a banda főnökei kijelöltek. Ha erre nem adódott lehetőség, unatiratá-ra kénysae- rítették, vagyis egyfajta párbajt kellett vívnia valamelyik társával. Sok évi ellenőrzés után a piciottó-t vechi-vé avatták a régi tagok előtt, esküt kellett tennie, hogy örök- ellensége lesz a hatóságoknak, hogy semmilyen kapcsolata nincs a rendőrséggel, s hogy soha nem fogja feljelenteni g tolvajokat. Lombroso leírja a Camorra egyik tagjának esetét, akit felettesei arra kényszerítettek, hogy ölje meg legjobb barátját. Tudta, hogy a szervezet vasfegyelme alól nincs kibúvó, s ezért megkérte barátját, hogy válasszon: melyik halálnemet tartja elviselhetőbbnek. Ez a kolerát választotta (Nápolyban éppen kolerajárvány dühöngött). Ráfeküdt egy alig valamivel előbb meghalt ágyára; a hullaszállítók összetévesztették ■ a halottal, s a közös sírba vetették. Sikerült megmenekülnie ebből a pokolból, ámde nem Camor- rától, amely pt is, barátját is meggyilkolta. A Manó Nera (Fekete kéz), a maffia e hajtása, nem jelentős szervezet. Minden városban néhány tagja van, akik együttesen követnek el különböző bűncselekményeket, a gyilkosságtól a zsarolásig. A Fekete kéz égisze alatt szervesztek bandákat az Egyesült Államokban és Dél-Amerikába emigrált olaszok is. E bűnszövetkezetnek a maffiáéval és a Camorráéval azonos módszerei és tevékenysége bőséges témaforrást jelentettek a századelőn a'» detektívregé- nyek és -filmek számára. Napjaink legjelentősebb nemzetközi titkos szervezete kétségkívül a maffia. Minthogy e bűnszövetkezet problémája nemzetközi jelentőséggel bírt, az Interpol, a szervezett bűnözéssel kapcsolatban, 1962 novemberében Párizsban tartott tudományos ülésszakának keretében megvitatta „A titkos társaságok befolyása _a bűnözésre” című témát. Ä maffia-akciónak nemzetközi következményeit, éppen e vita alapján, az alábbiakban vázoljuk. A maffia már a/z olasz egység megvalósítása előtt létezett Szicíliában. Elnevezésének eredetével kapcsolatban különböző feltevések születtek. A legelfogadhatóbb, hogy a maffia az arab „maha” (kőpince) szóból kölcsönözte a nevét, mert tagjai rendszerint a Trapani környéki barlangokban gyűltek össze, hegy előkészítsék akcióikat. Ugyancsak .ide rejtőztek el a banda tagjai a hatóságok elől. A maffia vezetői a bravik, egyszerű tagjai pedig a maffiosdk. Szicíliában még a XX. század elejétől kezdve minden községnek megvolt a maga „maffio”-csoportja. Ezeket egy vagy több főnök vezette, akik jnaguk is alá voltak rendelve egy magasabb rangú vezetőnek. Korunkban a maffia — akárcsak az USA-ban működő gengszterbandák — az ipari és kereskedelmi vállalatok „védnöke” lett, terrorizálta a tömegeket, sztrájktörőket szállított az üzemeknek (ami egyébként nagyon jól jövedelmező foglalkozás). Ilyen tevékenységet nem lehetett kifejteni erőszak, magán a szervezeten belül elkövetett gyilkosságok nélkül. Ezek elkerülhetetlen következményei a hatalomért folytatott belső harcnak. Az amerikai kontinensre menekült „maffiosi”-k és „bravi”-k révén a maffia gyökeret vert az Egyesült Államokban is. i Cosa Nostra' A „hallgatás összeesküvését”, amely az Egyesült Államokban működő titkos bűnszövetkezetek körül kialakult, csak 1962-<ben sikerült megtörni. Több évtized után első ízben fordult elő, hogy az USA bűnügyi szervei, majd az FBI, valamint az igazságügyminisztérium keretében a kábítószerek kérdésével foglalkozó szövetségi iroda, a szervezett bűnözés kérdéseivel foglalkozó osztály, és az úgynevezett „racketeering”, s közvetítésükkel az Interpol olyan adatok birtokába jutottak, amelyek fényt vetettek egy hatalmas bűnözőapparátus titkaira. ' *"-0ytatjuk) ; 6
