Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-11 / 239. szám

Éljünk a bizalommal PARTUNK IX. kongresszusa megtisztelő feladat és egében nagy erkölcsi, politikai felelősséget igénylő jogot adott a KlSZ-szer- vezeteknek: lehetőséget, hogy legjobb tagjai­dat ajánlhatják a pártba. A szervezett sza­bályzat rögzíti, hogy: „.. .ha a pártba KISZ- tagot vesznek fel, egyik ajánló a KlSZ-alap- szervezet taggyűlése lehet.” Ez a lehetőség rendkívül megnövelte az ifjúsági szervezetek felelősségét nemcsak az ajánlásnál, hanem a fiatalok eszmei-politikai nevelésének egész folyamatában. A KISZ párttagajánló tevé­kenysége az ifjúsági szervezetek 'feladatainak nem különálló, speciális része, nem csupán szervezeti jellegű kérdés, amely a szorosan vett ajánlást tartalmazza, hanem a nevelő- munka egészét jelenti. A KlSZ-szenvezetek- nek úgy kell dolgozniuk, hogy egész tevé­kenységüket a marxizmus—leninizmus esz­méi, a párt politikája és célkitűzésed hassák át. A megyei pártbizottság ifjúságpoli­tikai állásfoglalása megállapítja, hogy az if­júsági szervezetek többsége eredményesen dolgozik, hasznos" segítői a pártnak, a me­gye ifjúságának erkölcsi, politikai nevelésé­ben. Az eredmények mellett — jól tudjuk — sok még a tennivalónk. A KISZ-szervezetek egy részében — elsősorban falun és lakóterü­leteken — élénkíteni kell a munkát, fokozni kell a KISZ-mek a fiatalokra gyakorolt hatá­sát Pártunk IX. kongresszusát kővetően a KISZ-alapszervezebeink örömmel fogadták a szervezeti szabályzatból adódó lehetőséget: a párbtagajénlás jogát. Tapasztalataink azt bi­zonyítják, hogy jelentős részük — elsősorban az ipari üzemekben — megérti és helyesen értelmezi az ebből adódó feladatokat. A párt­szervezetekkel közösen arra • törekednek, hogy a termelésben, a i tanulásban, a társadal­mi tevékenységben élenjárók, az ifjúkommu- nisták legjobbjai, tagjai legyenek a pártnak. Megyénkben az utóbbi években a tagfelvé­telek 33%-a 26 év alatti fiatalból tevődik ki. A pártvezetőség-választások idején sok KISZ- vezető „előlépett” és párttttkárként vagy ve­zetőségi tagként végzi felelősségteljes meg­bízatását. A KlSZ-fcorosztályú fiatalok 54%-a az if­júsági szervezetek ajánlására került a pánt­ba. Elősonban Salgótarján város és a salgó­tarjáni járás alapszervezetei éltek az ajánlás lehetőségével, a megye más területein kisebb arányú a KISZ-ajánlás. Az eredmények ellenére a KlSZ-bdzottsá- gofc és -alapszervezetek pártépítő-párttag- ajánló tevékenységében több fogyatékosság te felfedhető. Ezekről mindenekelőtt azért kell szót ejteni, mert a fiatalok köréből tör­ténő pártépítésünk — adottságainkat, lehető­ségeinket, munkásmozgalmi tradícióinkat fi­gyelembe véve — elmarad a követelmények­től és a fiatalok igényétől is. A KISZ-szervezetek pártépítő munkájának hiányossága, hogy több helyen nem kísérik rendszeresen figyelemmel a fiatalok fejlődé­sét, párttagságra való alkalmasságát. Sokszor a legaktívabb, legrátermettebb fiatalok tag­felvételét sem kezdeményezik, nagyfokú bá­tortalanság tapasztalható e vonatkozásban. Találkozni olyan esettel te, hogy a párt­tagságra érett fiatalt „féltik’ a párttól, mond­ván: „ha az illető párttag lesz, akkor nem dolgozik tovább a KISZ-szervezétben.” Egyes KISZ-szervezetek formálisnak tartják az alapszervezeti ajánlást, nem tulajdoníta­nak neki különösebb jelentőséget és nem fed­ték fel még a párttaggá ajánlás nagy nevelő hatását és jelentőségét. A KISZ-tagok nagy része így még ma sem KISZ-ajánlással kerül a pártba. Akadályozza a jelentősebb előrelé­pést, hogy helyenként bizalmatlanok a fiata- lökkal szemben, túlzott követelményeket állí­tanak a pártba lépni szándékozóval sziemben. A megemlített helytelen szemléletek és gya­korlatok a legjellemzőbbek, amelyek akadá­lyozzák a fiatalok pártba való felvételét, és a KISZ-szervezetek párttagajánló tevékenysé­gének fejlődését. Pártunk X.' kongresszusa elé terjesztendő Szervezeti Szabályzat módosításában szerepel a párttagfelvétel korhatárának 18. évre tör­ténő leszállítása. A javaslat nagy visszhangot és élénk vitát váltott ki megyeszerte pártta­gok és pártonkívüliek, idősebbek és fiatalab­bak körében egyaránt. Egyike ez napjaink legvitatottabb kérdéseinek. Érvek és ellenér­vek egyaránt elhangzanak a vitatkozók tö­megében. Tapasztalataink alapján a véleményt nyil­vánítók döntő többsége helyesli é6 támogatja a párttagfelvételi korhatár 18. évre való le­szállítását. Megítélésünk szerint ez a helyes álláspont. Pártunk történelméből jól ismer­jük, hogy a párthoz közel álló legrátermet­tebb, legaktívabb fiatalok — a sokszor tizen­évesek te — milyen helytállást tanúsítottak mindig a párt eszméjének és célkitűzéseinek valóra váltásáért. Alapvetően tehát nem a kor dönt az alkalmasság kérdésében. A korhatár tervezett leszállításával mód nyílik arra, hogy választó és választható állampol­gár, a haza fegyveres védelmét biztosító ka- tonafiatal és az egyetemeken, főiskolákon tanuló jövőnk értelmisége, a pártban fejt­hesse ki tevékenységét, a korábbi hasonló korosztályokénál magasabb képességeit. A 18 éves korhatár a jövőben még nagyobb felelősséget jelent KISZ -szervezeteink sza­mára. A KISZ-ben folyó nevelőmunka még inkább stlapvető fokmérője lesz, hogy mi­lyen eredménnyel segítjük elő a fiatalok kommunista emberre jellemző tulajdonságai­nak kialakítását, milyen részt vállalunk a pártszervezetek utánpótlásának biztosításá­ban. A PÄRTTAGFELVÉTEL korhatárának le­szállítását követően minden bizonnyal jelen­tősen növekszik a pártszervezetekben a fia­talok aránya. Meggyőződésünk, hogy az if­júságpolitikában, a párt- és KlSZ-szerveze- tek munkájában mindez további jelentős előrelépéshez vezet. A fejlődés természetesen nem önmagától következik be, hanem átgon­dolt és következetes munka eredményeként. Ebben azonban a pártszervezetek irányításá­val KISZ-bizottságainknak és -alapéterveze­teinknek az eddigieknél többet kell tenniük. Skoda Ferenc A vörös Mekong (*.) Laosz népe október tfc-én ünnepli hazája függetlenségé­nek évfordulóját. Ebből az al­kalomból közlünk részleteket Madealíne Riffaux francia úJ- ságirónőnek a párizsi PHuma- nitében megjelent riportsoro­zatából. Papok X gyerek testét csíkos ké- Biszőttes szoknya borította. Már járni és beszélni kezdett. Szokatlannak tűnt jelenléte a hazafias erők harci akcióból visszatért katonáinak táborá­ban. „Teljesen magára hagyva. éhesen, egy fa odvábán talál­tunk rá. Ebbe a szoknyába csavarva feküdt ott, — ma­gyarázta az egyik katona. — Az amerikaiak elkergették a parasztokat a falvakból. Egy lélek sem maradt ott. Az -any­ja valószínűleg már nem tud­ta magával vinni a gyerme­ket.” A parancsnokság gépko­csiján elvittük a csatamezőhöz legközelebb eső, barlangban meghúzódó faluba, s a hadse­reg nevében a frontbizottság gondjaira bíztuk. ♦ N Amikor elbúcsúzott a kato­náktól, a gyerek sírva fakadt Belekapaszkodott a köpenyük­be, kabátjukba és ordított, mintha másodszor is szüleitől szakítanák el. S figyelmét egy pillanatra elterelte az aján­dék: nádból font kalitkában kék-fehér-piros madár ugrán­dozott, egyike annak a sok-sok ezer vad madárnak, amelyek a laoszi erdőket benépesítet­ték a B—52-es bombázók megjelenése előtt. Egy életben maradt madár, egy elveszített gyermek... S hirtelen rádöbbentünk, hogy a felszaggatott dzsungelek fö­lött, ahol az emberek a győ­zelemért képesek beásni ma­gukat a földbe, a természet szörnyű csendje honol: az ál­latok elpusztultak vagy el­hagyták a környéket. „Hosszú évekig éltem Vien­tiané-ban, — mondja a fiata­labb pap. — Szégyellem, de bevallom, akkoriban be tud­tak csapni az amerikaiak. Egé­szen 1966-ig nagyon keveset tudtam a hazám ellen elköve­tett agressziójukról. Az Egye­sült Államok kormányának hosszú ideig sikerült nálunk — ahogy a bűnügyi regények­ben írják — „tökéletes bűn­tényeket” elkövetnie. Vientiané-ban egy hamis béke és a dollárok teremtette hazug jólét körülményei kö­zött sokan még csak nem is sejtik, milyen drámák játszód­nak le a falvakban, hogyan koncentrálják a parasztokat a „jóléti falvakba” és a „gyűj­tőpontokra”, a katonai tá­maszpontok körül a Mekong mentén, ahol az amerikaiak megerősített agressziós vona­lukat építették ki, repülőte­rekkel, stratégiai utakkal. Mindezt Thaifölddel egyetér­tésben. .. , Sokáig még a bombázások puszta tényét te tagadták, egé­szen addig, amíg Nixonnakbe kellett ismernie, hogy „Laosz- ban széles körű légi háború folyik.” „Vientiané-ban a há­ború távoli dolognak tűnt szá­momra.” „Jó ideig úgy voltam, mint­ha beoltottak volna a felhábo­rodás ellen — folytatja a másik buddhista szerzetes, Szaleum. — Az amerikaiak még a vallási felekezetek is­koláiban is hazugságáradattal árasztottak el bennünket ar­ról, amit ölt a „Laosz elleni észak-vietnami agressziónak” hívtak. És csak fokozatosan, célozgatva kezdtek beszélni a saját indokínai katonai be­avatkozásaikról. Azért tették ezt, hogy hozzászoktassanak bennünket a gondolathoz, hogy helyeseljük az agresszi­ót. .. Végül azután túlságosan messzire merészkedtek vallási szervezeteink ügyeibe való be­avatkozásukkal. Kinyílt a szemünk... Hogy elkerüljem a letartóztatást, a felszabadított zónában tanítottam, amikor az amerikaiak a múlt nyáron Hosszú huzavona után elkezdődött a munka a volt patvarcl művelődési házban. Az Elektronikai és Átvi­teltechnikái Szövetkezet kezdte meg Itt működését, az üzem kialakítása hárommUllő forintba került éa 1971-re már tízmillió forintos tervet irányoznak elő termelésben, amihez hatvan dolgozóra lesz szük­ség. A szövetkezet híradástechnikai, átviteli mérőműszereket, beiendezéseket gyárt Budapesten, ezek­hez itt gyártanak alkatrészeket. A patvarcl üzemben az asszonyok majd főleg a nyomtatott áramkö­ri! lapok leszabását, fúrását és feltöltését végzik, valamint különböző elektronikus berendezéseket szerelnek. Jelenleg már néhányat! Budapesten tanulnak. Képünkön: az első dolgozók, Keresztúri Ist­vánná és Magát Jánosné, akik Bauer László üzemvezető útmutatása szerint ismerkednek a sokféle kábellel (k. gy.) Lakosok — szamok — célok Besaélgetés Illés Miklóssalf a megyei tanács elnökhelyettesével Az országgyűlés október 3-i ülésén törvényerőre emelte a Magyar Népköztársaság negye­dik ötéves tervét. Ez a tör­vény határozza meg népköz­társaságunk fejlődését a kö­vetkező öt esztendőre. A ne­gyedik ötéves terv előkészíté­se a megyékben te hónapok óta tart. Nógrádban te kialakultak a negyedik ötéves terv elképze­lései. Ezért felkerestük Illés Miklóst, a megyei tanács el­nökhelyettesét, hogy beszél­gessünk az új ötéves terv célkitűzéseiről, a megyei el­képzelésekről. — A törvényerőre emelt ne­gyedik ötéves terv a területi fejlesztéssel kapcsolatban ki­mondja, hogy a tanácsi hatás­körök bővítése érdekében nö­velni kell a helyi bevételek mértékét. Miképpen valósul ez meg megyénkben? — A kérdés összetett. Tar­talmazza a helyi tanácsok ki­bontakozó önkormányzati jel­legének erősítését és az ezt alátámasztó anyagi eszközök fejlesztését. A párt X. kong­resszusára kiadott irányelvek előírják a helyi tanácsok ön­állóságának és felelősségének növelését. Ténylegesen ott szülessenek meg a döntések, elfoglalták a Rizsesköcsög sík­ságot, s megkezdték a B—52- esek bevetését. Átéltem, — meséli a bonc — a megsemmisítő szőnyeg- bombázásokat, amikor a leve­gőből a legkülönfélébb puszti- tóeszközöket szórták le: ana- nászformájű golyósbombákat, levélformájú bombákat, ame­lyek beleolvadnak a növény- környezetbe, s robbannak, mi­helyt gyanútlanul rálép az ember, mágneses bombákat és az úgynevezett „pókokat”, me­lyek hosszú zsinórt húznak maguk után, aminek már az érintése is elegendő ahhoz, hogy a bomba száz és száz ha­lált hózó szilánkra robbanjon szét. Voltak ott szögbombák is, az ezek okozta sebeket igen nehéz gyógyítani. Ezt én na­gyon jól tudom, mert én is foglalkozom egy kicsit az or­vostudománnyal. .. S ne feled­je, hogy ott vannak még a »közönséges« napalm- és a foszforbombák is... Ha a Front nem foganatosí­tott volna időben megfelelő intézkedésieket, mi maradt vol­na most lakosságunkból?” (A Rizsesköcsög síkság har­cosai elmondták nekem, hogy az amerikaiak által ledobott hatalmas mennyiségű mágne­ses bomba, egy ideig korlá­tozta mozgásukat Azután a felderítőknek az jutott az eszükbe, úgy kellene megtisz­títani az utat a hadsereg előtt, hogy lövedékhüvelyeket szór­nak maguk elé. A fém érinté­sére a bombák felrobbantak.) (Folytatjuk). ahol az ismeretek, informá­ciók a legjobbak. Olyan konk­rét, fontos kérdésekre gondo­lunk itt, mint a, helyi költség­vetés egészének meghatározá­sa, a fejlesztési és beruházási tervünk jóváhagyása. A helyi tanácsoknak lehetőségük lesz arra, hogy a terveken belül te megállapítsák a végrehajtás sorrendjét. 1971-től nem lesz a megyében olyan gazdasági egység — lehet az központi, helyi, szövetkezett, vagy álla­mi, amely ne lenne valami­lyen gazdasági szállal össze­kötve a helyi tanács fejlesz­tési alapjával és költségveté­sével. A gyakorlatban ez azt jelentó, hogy minden vállalat és szövetkezet jövedelmének bizonyos hányadát befizeti a helyi tanácsnak. Ezért nem le­het közömbös egyetlen ta­nácsnak sem, hogy a területén levő vállalat hogyan dolgozik, milyen eredményeket ér el, mert ennek függvénye a bevé­tel. De fordítva te áld, mert a vállalatok, szövetkezetek dolgozóinak te az az érdeke, hogy a helyi tanács minél jobban ki tudja elégíteni a kommunális, kulturális, szo­ciális igényeket. Ügy gondo­lom, érzékelhető, hogy a most készülő tanácsi tervek többet jelentenek, mint a ré­gebbiek, gazdasági szálakkal átfogják a tanácsi munka egész területéit — országosan Is egyek legna­gyobb gondunk a lakáskérdés. Mire számíthatunk a követke­ző ötéves terv Időszakában, mi­ként Javul Nógrád megyében a lakáshelyzet? — Valóban, talán legége­tőbb gondunk a lakás. Bár megyei szinten teljesítjük a harmadik ötéves terv felada­tait, azonban őszintén meg kell mondanom, hogy a vég­leges megoldást még a negye­dik ötéves tervben sem tud­juk eléri. Sajátosan nógrádi, salgótarjáni gondjaink van­nak: az elavult, korszerűtlen, egészségtelen kolónialakások. Valamennyi lakásépítési for­mát és lehetőséget figyelembe véve, mintegy nyolcezer lakás megépítésével számolunk. Ez a szám körülbelül kétezerrel több a harmadik ötéves terv­ben szereplő lakások számá­nál. A lakásépítés a negyedik ötéves tervben kiemelt helyet kapott. A tanácsi bér- és szö­vetkezeti lakások építésére több mint félimilliárd forintot fordítunk. Az OTP többszin­tes társasházi építéseket szer­vez. Eredményes tárgyalásokat folytatunk a nagyüzemekkel, hogy segítsük az önálló lakás- építési akció kibontakozását. Minden remény megvan arra, hogy az üzemek segítségével növelni tudjuk lakásépítési lehetőségeinket. — Nógrád megyében tudvalé­vőén alacsohy a szolgáltatások mennyisége és minősége. Az életszínvonal emelkedése, a nem kielégítő ellátottság sür­getően veti fel a lakosság Ipari javító-szolgáltatási igé­nyeinek jobb kielégítését. Mi­lyen elképzelések szerepelnek ezzel kapcsolatosan a negyedik ötéves tervben? — Az ipari, kereskedelmi é6 más jellegű szolgáltatások je­lentősége egyre nő. Számításo­kat végeztünk és az adatok azt mutatják, hogy a követke­ző öt évben emelkedik a ház­tartási gépeik, rádiók, televí­zióik, személygépkocsik száma. A nők fokozott munkába állá­sa a textiltisztítás iránti ke­resletet növeli, a lakáskultú­ra növekedése pedig párhuza­mos a karbantartás iránti ke­reslettel. Ezért a fejlesztése­ket úgy kell megoldani, hogy például a gépjárműjavítás­ban egyrészt felszámoljuk a jelenlegi elmaradottságot, másrészt lépést tartsunk az igények növekedésével. Eh­hez azonban mintegy három­szorosára kell növelni ezt a szolgáltatást. Szükség van Ba­lassagyarmaton új mosodára, Salgótarjánban vegytisztító szalonra, továbbá a patyo­lattelep rekonstrukciójának megoldására. Emellett vala­mennyi községet szeretnénk bekapcsolni a patyolat- feivevő hálózatba. A megyei tanács a szolgáltatások fej­lesztésére szánt összeget negy­venmillióval kívánja kiegé­szíteni. — Végezetül szeretőén» meg­kérdezni, hogy az egészségügy, művelődésügy és más ágazatok fejlesztése miképpen szerepel a negyedik ötéves terv felada­tai között? — A negyedik ötéves terv időszakában egymilliárd fo­rintos tanácsi feljesztési alap­pal számolunk. Ennek több mint felét a lakásépítkezésekre fordítjuk. Emellett nagy gond a közismerten rossz megyei ivóvízhelyzet. Ebben minden­képp előbbre szeretnénk jutni, Nagyon fontos feladatnak tart­juk az egészségügyi és műve­lődésügyi ellátottság Javítását. Általános iskolai tantermekre, óvodákra, orvosi rendelőkre van szükség. Nagyon lénye­gesnek tartom és a negyedik ötéves tervi átmenet egyik feltétele, hogy az 1971—72-ben meginduló új beruházásokhoz a kiviteli tervek még ez év­ben készen legyenek, és biz­tosítsuk a kivitelezői kapaci­tást is. Végezetül, de nem utolsósorban, nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, hogy a negyedik ötéves terv sikere elsősorban az alsóbbfokú ta­nácsok ’ jó gazdaságszervező munkáján múlik. Az önálló­ság megteremtésével csak a feltételei vannak meg az ered­ményesebb gazdálkodásnak, a keretet a tanácsoknak fele­lősséggel, hozzáértéssel, meg­felelő szervezéssel kell kitölte- niök. Ez adja a megfelelő ala­pot a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltá­sához — fejezte be a beszél­getést ülés Miklós. Csatai Erzsébet f: r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom