Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

AZ,MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 238. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970. OKTÓBER 10., SZOMBAT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUFTEK! A KISZ vb megtárgyalta a nők helyzetével foglalkozó páethatározat Ifjúsági feladatait A KISZ Nógrád megyei vég­rehajtó bizottságának tegnapi ülésén megvitatták azt a ja­vaslatot, amely a nők hely­zetével foglalkozó párthatáro­zat nyomán jelöli ki az ifjúsá­gi szervezetek sajátos felada­tait. A javaslatot a KISZ me­gyei bizottsága készítette az­zal a céllal, hogy a kiegészíté­sekkel együtt a KISZ árnyalt munkáját segítse megvalósíta­ni: megyei szinttől az alap­szervezetekig számítva azt a kört, amelyen belül érvényesül­nie kell a párt és az if­júsági szövetség nőpoli­tikájának. A javaslat elsősorban álta­lános érvényű feladatokat tar­talmazott. Szólt például azok­ról a célkitűzésekről, amelyek a jövőben arra ösztönzik a KISZ-t, hogy a sajátos felada­tok, a rétegpoliiftiikai tevékeny­ség mellett szorosabbra fűzze a kapcsolatait más szervek­kel. amikor a lányok és a fia­talasszonyok közötti munka kialakításáért, hatékonyságá­nak fokozásáért akar tenni valamit. ,A KISZ tegnaipi végrehajtó bizottsági ülésén hangsúlyoz­ták. hogy a lányok é6 a fiatal- asszonyok teljes egyenjogúsá­gának megteremtése elsősor­ban politikai kérdés. Ennek érdekében a KISZ bi­zottságai és alapszervezetei so­kat tehetnek az ifjúsági moz­galmon belül is! A fiatalok­nak küzdeni kell a még ható konzervatív szemlélet ellen, segíteni kell — képzéssel, a lányok és asszonyok érdeklő­désének jobban megfelelő megbízatásokkal — a nők köz­életi szereplésének mindenna­pos gyakorlatát. Javítani kell a feltételeket arra, hogy ez a közéleti tevékenység a jelen­leginél megfelelőbb körülmé­nyek között valósuljon meg. A vitában többen is szóltak a család szerepéről, a szocialis­ta erkölcs, a korszerű család ma még' sok tekintetben visz- szás helyzetéről, s arról, hogy a KISZ eddig is sóikat tett a lányok és fiatalasszonyok el­ismertetéséért. Az ifjúsági szövetség alap- szervezeteiben tovább kell erősíteni a lányok és asszo­nyok felkészítését a politikai feladatok ellátására, arra, hogy minél több fiatal nő ke­rüljön a KISZ-ből a pártszer­vezetekbe, hiszen sok helyen a párt­alapszervezetekben is ke­vés a fiatalok és a nők aránya. A KISZ a sajátos eszközeivel hathatósan közreműködhet például abban, hogy a csalá­don belül — a fiatal házaspá­rok esetében, de végered­ményben nemcsak az ő ese­tükben — a nők egyenrangú félként szerepeljenek, s ugyan­olyan lehetőséggel rendelkez­zenek egyéni érvényesülésük tekintetében, mint a férfiak. A nők helyzetével összefüg­gő párthatározat, a nőtaná­csok helye és szerepe megyei és járási szinten megfelelően érvényesül — ugyanakkor vi­szont a községeknél megala­kult nőtanácsok még nem dolgoznak az általános kíván­ságoknak és elvárásoknak megfelelően. Az illetékes szer­veknek, köztük a KISZ-nek, most arra kell törekedni, hogy a konkrét feladatok és célok azokon a helyeken is ismertté váljanak és megvaló­suljanak. ahol végeredmény­ben eldől a nőpolitika érvé­nyesülése. Több használható tám­pontot kell adni a közsé­gekben működő nőtaná­csoknak — s ez a társadalmi-politikai feladat az ifjúsági szervezetre is vonatkozik — hangsúlyoz­ták a végrehajtó bizottság ülésén. Az ülésen elhatározták, hogy rövidesen megyei aktíván vi­tatják meg a nőkkel foglalko­zó párthatározat végrehajtásá­nak községi, járási és városi szintű tapasztalatait, amelyre nővezetöket és KlSZ-aktivá- kat is meghívnak. Kedvez az időjárás Meggyorsultak az őszi mezőgazdasági munkák Az elmúlt három hetben az időjárás kedvezett az őszi mezőgazdasági munkáknak, bár ez az időszak sem volt mentes a gondoktól. Az or­szág egyes vidékein túlságo- an száraz volt a talaj, emiatt a talajelőkészítéssel nehezen haladtak gépek és csak az október eleji egy-két napos esőzés nyomán javult vala­melyest a helyzet. Kedvezőt­len volt az is, hogy szeptem­ber végén sokfelé fagypont alá süllyedt a hőmérő higany­szála; a fagyok a paprika-, a zöldbab-, az uborka-, és a pa­radicsom kultúrákban okoz­tak kisebb-nagyobb károkat. Megsínylették a hirtelen le­hűlést a szőlőskertek is. A szakemberek megfigyelték, hogy a növények levelei idő előtt elsárgultak, ami annak a jele, hogy megszűnt az asszimiláció és további fej­lődésre már nem lehet szá­mítani. A napsütéses, száraz időt azonban általában jól hasz­nosították a mezőgazdasági nagyüzemekben. A munka meggyorsult, de kétségtelen, hogy az idei két-három he­tes időeltolódás behozásáról már szó sem lehet. A vető­szántás kétharmadával ké­szültek el országszerte, a ta­valyinál valamivel kisebb területen. A búza vetéséhez is hozzáláttak, a rozsvetőmag fele már a földben van. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben a továbbiakban is min­dent meg kell tenni azért, hogy kihasználják a száraz időjárást, annál is inkább, mert a búza optimális ve­tési ideje már elérkezett. Az őszi betakarítások üte­me is megjavult. A burgo­nyatermés több mint 80 szá­zalékát már betakarították, a cukorrépa egynegyedét szed­ték . feí? ^ földekről. A nap­* ■ í- "*•’ «* t­raforgó betakarítása csak most kezdődhetett meg és a kukoricatöréshez sem láthat­tak előbb hozzá, mert a ked­vezőtlen nyári időjárás mi­att nagyon megkésett a nö­vény érése. Egyelőre csak a korai kukoricákat törik, a középkorai fajták nagyjából már beértek, betakarításuk­kal azonban néhány napot még várnak. Még mindig nagy erőket köt le a siló- kukorica betakarítása, holott ezzel a munkával már régen el kellett volna készülni. Az almaszüret az elmúlt hónap közepén kezdődött meg, s azóta folyamatosan szedik a gyümölcsöt. A szü­rethez főleg azokon a vidé­keken láttak hozza, ahol a szeptemberi fagyok károkat okoztak. A történelmi borvi­dékek jó részén azonban még várnak a szedéssel, mert ar­ra számítanak, hogy a nap­sütéses idő növeli a szőlők cukortartalmát. A vidéki gaz­daságokból érkező jelentések szerint a paradicsom és a paprika szedése közvetlenül a befejezés előtt áll. Jó ter­mést hozott a gyökérzöidség és a fűszerpaprika, bár ez a növényi kultúra nagyobb ká­rokat szenvedett a szeptem­ber; fagyoktól. Intézkedések a vasút korszerűsítésére A negyedik ötéves tervben csaknem 30 milliárd forintot fordítanak a vasút fejlesztésé­re, s ezen belül az állomások korszerűsítésére, a járműpark oővítésére, dieselesítésére, vil­lamosítására és szociális léte­sítményekre. A IV. ötéves tervidőszak­ban befejeződik Veszprem- külső vasúti csomópont re­konstrukciója. A munka jó ütemben halad. Eddig 180 ezer köbméter földet mozgattak meg, s ennek során csaknem végig elkészült az a vasúti tol­les, amely Veszpróm-külsőtől Székesfehérvár irányába 2400 méter hosszúságban épül. A hidászok felépítettek egy vas­beton vasúti hidat, amely alatt a közút halad át. Az állomáson jelenleg négy új vágány épül, s ha elkészülnek, megkezdik a régi vágányok felújítását. A tervek szerint a jövő évben megindul a forgalom az új vá­gányokon, s következhet a cso­mópont többi létesítményének építésé. Folytatódik a Székesfehér­vári MÁV-járműjavító kor­szerűsítése is. A tervek sze­rint a következő öt év alatt a rekonstrukciós munkák értéke eléri a 65 millió forintot. Ta­valy kezdték meg a kocsigyár­tó csarnok építését, amelyben két párhuzamos kocsigyártó- ciklast alakítanak ki, s fö­löttük szintén párhuzamos pá­lyán négy 20 tonnás daru men­tesíti a dolgozókat a nehéz fi­zikai munkától. A csarnok vi­lágítása és szellőzése a legmo­dernebb megoldású lesz és 1971 végére készül el. Ezután az üzem rekonstrukciója azzal folytatódik, hogy lebontják a régi kazánműhelyt, a alkatrész- gyártó csarnokot építenek he­lyette. Űj hőenergia-központ is Létesül földgáztüzelésű kazá­nokkal. Ezzel nagy része meg­valósul annak a távlati terv­nek, amely során a székesfe­hérvári járműjavítót gyártó­üzemmé alakítják, ahol külön­bőzéi speciális teherkocsikat és a többi járműjavító számára alkatrészeket gyártanak. Közel 300 millió forintot for­dít a MÁV 1975-ig új szociá­lis létesítményekre. Ennek ke­retében 1971-ben 8 szintes épület alapozását kezdik meg, melyben helyet kap egy 500 fős öltöző-mosdó, orvosi ren­delő, 100 fős munkásszállás, 19 egy- és kétágyas vendégszoba, oktatótermek és egy 160 sze­mélyt befogadó kultúrterem. Talajvédelmi tanácskozás Hátságon A Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság és a Nóg­rád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ok­tóber 9-én, pénteken Rétságon megyei talajvédelmi tanácsko­zást rendezett a Nógrád me­gyében tevékenykedő vízgaz­dálkodási ■ és talajvédelmi tár­sulások vezetőinek, agronó- musainak részvételével. A ta­nácskozáson meghallgatták Kiss Sándornak, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizs­gáló Intézet meliorációs osz­tályvezetőjének előadását a komplex talajvédelem felada­tairól, beszámoltak eddigi munkájuk eredményeiről a vízgazdálkodási és talajvédel­mi társulások elnökei is. For­gó Imre, a megyei tanács vb mezőgazdasági - és élelmezés­ügyi osztályának főagronómu- sa a következő ötéves terv ta­lajvédelmi feladatait vázol­ta a megbeszélésen. Részt vett a tanácskozás munkájában Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese is. A tanácskozás aktualitását, egyben alaphangját az adta meg, hogy a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégiben megtárgyalta a ta­lajvédelemmel kapcsolatos ed­digi eredményeket és tenni­valókat. Nógrádban különös jelentőséget kölcsönöz ennek a munkának, hogy talaja ki­lencven százalékban erodált, szántóföldjeinek mintegy hat­van százaléka 12 fokos, hu­szonöt százaléka lejtős terület. Ezért a közös gazdaságok két­harmada a kedvezőtlen adott­ságú tsz-ek kategóriájába tar­tozik. Különösen a harmadik ötéves terv időszakában tettek sokat Nógrádban a talajjaví­tásért. Az állam és a megyei tanács támogatásával több mint hatszáz kilométer hosz- szúságban, lényegében a nóg­rádi vízfolyások hatvan szá­zalékán történt vízrendezés. Megkezdődött az üzemi és üzemközi vízrendezési létesít­mények kiépítése. A megmű­velt terület háromnegyed ré- jgynevezett savanyú talaj a megyében. így a meliorációs beruházások közt nagy szere­pet játszik a kémiai talajja­vítás : az utóbbi években a javítandó terület huszonöt szá­zalékán végeztek el kémiai ja­vítást, legnagyobbrészt a kormány által is kiemeltté nyilvánított Lókosvölgyben. A harmadik ötéves terv időszakában mintegy százöt­venmillió forintot költöttek Nógrád megyében talajjavítási célokra. A negyedik ötéves terv esztendeiben ez az összeg még nagyobb lesz: előrelátha­tólag körülbelül száznyolcvan —kétszázmillió forintot fordí­tanak erre a célra. A tanács­kozáson hangoztatták: a talaj- védelemben eddig elért ered­mények megteremtették a fel­tételeket ahhoz, hogy erőtelje­sebben érvényesüljön a talaj- védelem komplexitása. A jö­vőben még inkább törekedni kell a vízrendezés, az üzemi és üzemközi létesítmények megépítésére, hasznosítására, a kémiai talajvédelem és az agronómia összehangolására. Kanadái exportra B Az elmúlt hónapban űj üzem kezdte meg működését Rét­ságon. A Fém- és Vastömegcikk-készítő Ktsz létesített tíz­millió forint befektetéssel kempingfelszerelést gyártó üze­met. Tóth Józsefné az excenterprésen dolgozik A csőhajlító gépen Adamov Mária formálja a kanadai ex­portra kerülő kempingszék vázát. Az üzem végleges fejlesz­tése 1972 decemberére fejeződik be, ekkor a jelenlegi 25 főről 130 dolgozóra növelik a létszámot Ritkán fordul elő egy kezdőüzem életében, hogy már eisj cikkei exportra kerüljenek. Ebből az üzemből 35 000 kenn pingszéket szállítanak a kanadai Montreaiba. Hosszú Anna­mária az üzem első termékét mutatja Koppány György képriportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom