Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
Növekszik tulajdonosi jogunk Kongresszusra készülve: Bővül as üsemi demokrácia A IX. pártkongresszus után helyeknél, s ezek eredménye- háborodását váltotta ki, hogy a gazdaságirányítási rendszer ként a dolgozóknak és képvi- a vezérigazgatóság gazdasági hatásaként nagyobb jogkört seleti szerveiknek, a szakszer- és szakszervezeti vezetése a kaptak a vállalatok, s ez ob- vezetőknek is egyre nagyobb gyáregységi kollektíva jogos jektív feltételeket, lehetősége- a befolyásuk, szavuk az üzem' de- részt érintő kérdések kialakíkét teremtett az üzemi mokrácia fejlődéséhez. A dől- tásában és eldöntésében, gőzök sokkal közvetlenebbül érdekeltebbek abban, hogy a Azonban több olyan vállalaigényét, álláspontját az 1969 es évi nyereségfelosztás kér désében figyelmen kívül hagyta. De hasonlóan lehetne más esetekben is rámutatni, VánaTat ve^tése milyen haté- I^é^pT'aEo! Tváí- ho^ a dolgozók a gyáregységi konysággal működteti a ren- mechanizmusa fej- kollektíva észrevételei, Javasdelkezésére bocsátott eszko- lesztésében korszerűsítésében latai esetén az egyseg V€zete~ vállalat jövője, a munkakörülmények javítása, s a vállaMég mindig túlzott a centrikus vezetés. Az inkodolatlanui éppÚgy> mÍnt 3 lat dolgozóinak jövedelme is építkezések, munkahelyek ve- A belső erőforrások egyre nagyrészt e tevékenység függ- vetésének jog- és hatásköre hatékonyabb vényé A megtermelt és tiszta jövedelem kiaknázásának az országos gyáregységeinél is — amint a salgótarjáni nem, vagy alig nőtt valame- egyik fő útja realizált lyest. Az olyan kérdésekben nagyvállalatok I ____ 1 tekintélyes ^ melyek a helyi munka- bél is — amin r észével a vállalatok önállóan viszonyokkal — bér, jutalom, öblösüveggyár esete is igazol- gazdálkodnak. Ennek hatása- fegyelmezés — függnek ősz- ía —> hogy a jogokat és ha- ' tulajdonosi sze, az építkezés, a munkahely belső kérdéseiben is a ként a dolgozók jogaikkal egyre közvetleneb bül élnek, munkavállalói jo tásköröket a engedik át í gyáregységeknek így bontakozközpontban döntenek. Az tátják ki az üzemi demokrágaik is növekednek, közvetett ilyen helyeken a dolgozók be- ciát, így tudják fokozni a dol- képviseleti szervük, a szak- leszólása a vállalat, munka- gozók kezdeményezését és szervezetek önállósága, hatásköre is erősen fejlődik. Az új körülmények a gazdasági, műhelyük életébe, gazdálkodásába, a belső tartalékok feltárásába, kiaknázásába vensenylendületét. szaki vezetők felelősségét az korlátozott, nagyrészt csak üzemi demokrácia fejlesztésé- formális. Márpedig a dolgo- ben nem csökkentik, hanem zókat elsősorban és leginkább növelik. A gazdaságirányítás szőkébb munkahelyük gondŐszinte bizalommal Szemléletbeli problémák is módosult rendszere a vállala- jai, problémái, tennivalói fog- nehezítik esetenként az üzemi lalkoztatják. Azon mérik le az demokratizmus üzemi demokrácia érvényesütokat egyre inkább arra kényszeríti, hogy belső erőforrásaikat jobban kiaknázzák, en- lését, hogy van-e szavuk, bének pedig egyik fonto-s útja az folyásuk közvetlen munkahe- rejlő lyük életébe, szélesedését, aktívabb kiteljesedését. Vannak egyes gazdasági vezetők, akik nem ismerik fel, hogy a irányításába, nyílt, vitázó, kritikai légkör üzemi demokráciában aktivitás kiaknázása. Az anyagi érdekeltség hatá- ... Hl ____ .RL.M________ ___ s ára jóval nagyobb lett az ra, épít-e javaslatukra _ a ve- az őszinteség, kezdeményező igény arra, hogy egy-egy dön- zetés, számol-e teljesítőképes- készség. Bővíti egyesek és <_ tés, intézkedés előtt a vezetés ségükkel, kezdeményezésük- kollektíva látókörét, hogy ne Tudnak-e hatni munkakörül- fejleszti az olyan kedvező ményeüc, helyzetük alakításé- emberi tulajdonságokat, mint kollektíva véle- kel, igazságérzetükkel. Innen csak a munkapadjáig lásson, tapasztalatával, kiindulva foglalkoznak a vál- hanem az üzen, a vállalat egységünk lalat egészének gazdálkodá- ügyeivel is törődjék, sával, sőt vállalaton kívüli számoljon a menyével, Legtöbb termelési gazdasági vezetése meg is értette, hogy felelőssége nemcsak az állammal, hanem a dolgozókkal szemben is nőtt. iAz üzemi demokrácia megkel válásának előfeltételeként rácia „csúcsemberei” egyre nem párt elegendő csupán helyes politikája, Bizonyítja ezt az is, hogy az «ökkenfi^ fékben a válla- dolgozók jogainak törvény_ demokrácia a formái- lat első számú vezetői, hanem Szükség van hogy párosuljon a műszaki vezetők üzemi aemoKracia a ionnal- ..»..vu, hofnc>ioiá«»i ban rejlő lehetőségeket egyre ^munkát közvetlenül^ irányító jobban kiaknázza. Jobban pezseg az élet Az Üzemi termelési tanácskozásokon — hasonlóan a Kohászati Üzemekhez — a beszámolókban jóval kevesebb a számadathalmaz, mégis felelősséggel adnak számot a gondokról. Törekvés van arműhely, üzem vezetői. Ez -a , , . körülmény a vállalat belső ^tSajdoirsagaival, heafőnakfigym: «»«1 magatartásával, tesztésere tereli a fő figyel hozzáért6 v€zetésével. SzükséAz üzemi demokrácia ges az olyan légkör, az olyan fej- feltételek megteremtése, ame- lesztésének akadályozója lyek közepette az üzemek dolegyes orezágos nagyvállalatok gozóinak túlnyomó többsége esetében, hogy megyei gyár- bizalmat érez vállalata iránt, egységeiknél még mindig nem segítő módon mondja el vélevégezték el az ésszerű munka- és hatáskör megosztást. A ményét, bírálatát, személyes javaslatait. Az ilyen légkör nagyvállalat és gyáregységeik ben a dolgozók és vezetők talajon áll egység kollektíváját, hanem elképzeléseket, feladatokat Lipták József SZMT vezető titkár A falu szélén épülő, terjeszkedő major már sejteti, hogy a romhányi II. Rákóczi Tsz Nógrád egyik legjelentősebb állattenyésztő gazdasága. Gépesített, nagyüzemi istállók sorakoznak egymás mellett, Vállalat új, korszerű tejfel- felsőpetényi és a tavasszal mintegy 800 dolgozó rendszerrel lepte meg ugyancsak sok romhányi dbl- letve az egészen automatikus termelőszövetkezet is társul- ezer forintért fürdőt, öltözőt a látogatókat, a mostani Me- gozik. Az ipar „jelenléte” ar- takarmánytermesztés és szálra, hogy a tennivalók terén ne között ezért nem egy kérdés- kapcsolata jó kész tények elé állítsák az ben az adott gyáregység veze- együttes tevékenységük ered- üzem, a műhely, a termelő- tője kénytelen saját kollektí- ményeként rendszeresen telje■’ ........... vája előtt az ésszerű munka- sitik, túlteljesítik gazdasági _______ és hatáskör megoszlásának célkitűzéseiket, tevőlegesen k örvonalazzanak a dolgozók hiányára hivatkozni. .Ez tör- kapcsolódnak be nemcsak az előtt. Ennek eredményeként a tént a LAMPART ZIM salgó- üzem belső feladataiba, ha- korábbi idők formális jóvátía- tarjáni gyáregységénél is ez év nem az üzemen kívüli társa- gyása tudomásulvétele he- tavaszán, mivel április első dalmi tevékenységbe is. lyett aktívabb, pezsgőbb lett napjáig nem kaptak keretet üzemeink élete. bérfejlesztésre. A bányagépHelyes az, hogy a „nagy”, gyárban a dolgozók jogos felösszevont termelési tanácsko- ______________________________ z ások egyre ritkábbak lettek. Ma már az ilyen jellegű tanácskozásokra elsősorban akkor kerül sor, amikor az egész vállalatot érintő kérdésekben kívánnak tárgyalni a dolgozókkal. Ez a kívánatos, mert az összevont, nagy termelési tanácskozásokon a beszámolók is érthetően általánosak, hosszúak, sokan vesznek részt ezeken, s idő hiányában érdemben hozzászólni is kevesen tudnak. Okosabb tehát, ha az egész üzemet érintő témákban — főleg a nagy létszámú vállalatoknál — a dolgozók képviselőivel (szakszervezet, szocialista brigádvezetők, törzsgárdatagok, újítók stb.) tanácskoznak. A megye termelő egységeinek többségére egyre inkább jellemző, hogy decentralizáltan, üzemen belüli termelési egységekre bontottan tanácskoznak a dolgozókkal. Az a tapasztalat, hogy ezeken a tanácskozásokon a dolgozók nagy felelősséggel vesznek részt és a termelést segítő, hasznos javaslatokat tesznek. Következik a belső leform Üzemeink nagy részénél eredményes erőfeszítések történtek az utóbbi időszakban a vállalat belső reformjának érvényesítésére. A jogokat és hatásköröket leadják a műMérlegen: öt esztendő Élet»»ínvonal — kicsiben és nagyban Mondják, jól élünk. ják az ellenkezőjét is. csak azt, hogy növekedett az Állít- 1961—1965 között 3,7 százalék na a reálbérek, a családok Akár- volt. 1966—1969 között 6,2 szá- nagy többsége csak a jelentős egyenletesen zalék. A lakosság főbb jőve- többletet — új kereső, na__________ életszínvonal, delmi forrásokból származó gyobb prémium stb. — _hajm eg azt, hógy nem emelke- pénzbevétele 1966-ban 98,1 landó növekedési tényezőként dett. Több a jövedelem? Na- milliárd forintot tett ki, 1969- elismerni, gyobbak az árak is! Ahány ben már 126,5 milliárdot.Ten- Azt pedig végkép nem, hogy ember, annyiféle nézőpont, gemyi pénz. S, hogy van, aki- a nemzeti jövedelemből nemHol az igazság, ki állít valót? nek fazéknyi, másnak osak csak a fogyasztásra, hanem a Hiszen aki egészen jól él, az bögrényi jut belőle? önmagá- felhalmozásra fordított hár is azt panaszolja: szeretne, de ban ez nem lenne baj, hiszen nyad is az életszínvonal emeljobban élni... cél volt és maradt, hogy az kedését szolgálja. Sokszor akkor az, aki életszínvonal elsősorban a közvetlenül is, mint például munkával összefüggő differen- a lakásépítés. (1966—1969 kö- ciált reálbérek útján emel- zött évente átlagosan 62 000 az, lakás épül.) Azaz: ma még az van emberek nagyobb része csunem tud még Mit mondjon valóban csak szerény körülmények között éli mindennap jait? Ahány ember, család, kedjék. A gond, a baj, annyi „életszínvonal”? Igen, hogy ma még kevésbé az életszínvonal: viszonyítás. Hozzátett az élet A harmadik ötéves szóló törvény IV. fejezete ha a nagy egészet molekulái- így. S ezért, hogy a családok pán fizetését, a forintot tekinra bontjuk. Az egész, meg a esetében, az egy főre jutó jö- ti „életszínvonalnak.” Baj ez? rész is igaz külön-külön. védelmét tekintve — szak- Kibírható. Kevésbé, hogy csu- Együtt azonban a való. Mert szerűen — „nagy a szóródás”, pán forintokra redukált „életAzaz: azonos jövedelem ese- színvonalat” a legtöbben éltén is jól élhet a háromtagú, választják attól, amitől elvás szerényen a hattagú család, laszthatatlan: a munkától, a Vagy: a jobban kereső, de sző- termeléstől, a javak előállítervről vetkezeti lakásban lakó esz- fásától. Holott csak a több 29. tergályos életszínvonala mér- munka, a jobb termék fialhat paragrafusának (3) bekezdésé- séklődik, míg gyengébb ké- bukszát vastagító forintokat ben ez áll: „A lakosság egy pességű, de olcsó állami bér- , főre jutó reáljövedelme 14—16 lakást élvező társáé emelke- Ml bén mérvet százalékkal növekedjék. A pa- dik... Furcsa? Igen. Ezért rasztság jövedelme — a me- szükséges a munkával össze- Végül is tehát miben lehetne, zőgazdaság termelési eredmé- függő jövedelemnek nagyobb kellene mérni Nagyék, Kissék, nyeire támaszkodva — az át- súlyt kapnia az életszínvonal Kovácsék, Szabóék életszínvo- nagyóbb emelésében. nalát? Abban, hogy 1966— Gyors, ötletszerű fölsorolás: 1969 között a nemzeti jövede- a harmadik ötéves terv esz- lem évi átlagban hét százabonyol-ult tendeiben több ízben került lékkai emelkedett, s ez a függvénye, sor bérrendezésre (textilipari legmagasabb növekedési ütem Alakításában része van abér- éjszakai pótlék bevezetése, modern történelmünk során? nek éppúgy, mint az árpolitika- egészségügyiek bérének ren- Abban, hogy 1965-ben 19 ornak, a szociálpolitikának s így dezése stb.). Emelték az ala- vos jutott tízezer lakosra, s csony nyugdíjakat, ma ötven 1969-ben 22? Vagy abban, százalékkal több pénzt fizet- hogy a harmadik ötéves terv lagosnál valamivel ütemben emelkedjék”. Az életszínvonal: jövedelmek, életkörülmények kölcsönhatásának tovább. Jövedelmünk is kétféle. A személyes rendelkezé sű jövedelem forrása a mun- nek ki nyugdíj címén, mint a éveiben a kiskereskedelmi formásodik ötéves terv észtén- galom esztendőnként átlago- deiben. Bevezetésre került a san 8 százalékkal, ezen belül 44 órás munkahét. Hétszáz- az iparcikkeké 9,2 százalékkal ezer család élvezi a felemelt emelkedett? Kukkantsunk vő gyermek költségeinek álla- családi pótlékot. Megvalósult asztalunkra? 1965-ben egy land fedezete stb. — társadalmi a gyermekgondozási segély. A kos 97 kg-ot fogyasztott tejjuttatások formájában járul szocialista iparban foglalkoz- bői és tejtermékből, 1969-ben hozzá életszínvonalunkhoz. tátották havi átlagkeresete 111 kg-ot. Tojásból 188 he- Tény: a törvény megfogal- 1756 forint volt 1965-ben, s lyett 218 darabot Gyümölos- mazta célhoz alaposan hozzá- 1990 forint 1969-ben... Mind- bői 52,8 kg-ról 68,9 kg-ra nőtt tett az élet. A reáljövedelem a ez része az életszínvonalnak, a fogyasztás, egy főre számít- százalékkal A gondoknak is alkotóeleme, va. Babkávéból 69 dkg-ról , , , 1,20 kg-ra. Nézzük meg, mi A megítélés mereeje készült nekik a gyárakban? T, . . . . 1965-ben 103 000, 1969-ben . ______________________ .. , dol?g< 8 ?agy vívmány, 214 000 villamos hűtőszekrény s zázalékkal emelkedtek. Apa- hogy a lakosság 97 százaléka például... írjuk föl, mit lá- rasztság személyes reáljove- élvezi a társadalombiztosítást, tunk konyhájukban, szobájuk- munkásokét 6 hogy a harmadik öteves ban? 1965-ben ezer lakosra rendben? terv esztendeiben a nemzeti 114 mosógép jutott, 1969-ben 158. Hűtőszekrényből 25, llletka. A meghatározott rendeltetésű jövedelem pedig — mint amilyen az ingyenes orvosi ellátás, a bölcsődében letervezett 14—16 szemben 30—32 százalékkal nőtt az 1966—1970 közötti években, a reálbérek pedig 9—10 százalék helyett 16—17 delme elérte a Tehát minden Nagyban igen, hiszen az életszínvonal-politika célkitűzései tak a társadalombiztosítási ki- ve go Tévéből 82, illetve 155. teljesülnek, összességében adások. Az összes jövedelmek g még személygépkocsi is.. minden társadalmi réteg job- ^ százalékát teszik ki a mun- 1965-ben ezer bakosra tíz au- ban él. Kicsiben már nem kaval összefüggő bevételek, s $<5 jutott, 1969-ben 19. Tehát? ilyen egyértelmű a kép, s a társadalmi rétegek életszínvonal emelkedése ellenére egyénileg nem mindenki 'él jobban, mint öt esztendeje. .Növekedés, ■»«ndokkal 25 százalékát a juttatások. Ám a mércéje torz. Az emberek döntő többsége természetesnek veszi e juttatásokat, s nem tekinti jövedelmének, hogy"ebbeTaz'‘igenhez még eletszmvonala részének! egy támaszt adjunk: 1950-ben Ahogy a 2—3 százalékos reál- mindössze 300 000 000 forint bér emelkedését sem, amint volt a takarékban. 1965-ben társadalmi Döntse el mindenki maga, megiteles alaposan, tárgyilagosan fölmérve, jobban él-e, mint öt éve. A nagy többség csakis igennel felelhet. S. ezt a vizsgálatok igazolják, s 20,4 milliárd S 1969-ben 351 A reáljövedelmek évi nőve- ezért, hogy bár 1957 óta műliárd forint . ’ kedési átlaga a második öt- egyetlen esztendő sem akadt, éves terv esztendejében, amelyben ne emelkedtek volMészáros Ottó Versenyfutás az idővel nya. — ugyancsak százezreket hoz. A tejfeldolgozó azonban ennél nagyobb tejmennyiséggel is megbirkózik. Kollár János arra gondol, hogy a területi ásványbányában pen. A későbbi cél a fél, il- szövetség segítségével több hat később tejfeldolgozásra, a Ha a ramhányiaknak megéri, sem építettek az állattenyészőknek. zőgazdasági Kiállításon. A ra sarkallja a szövetkezetét, látás. Mert egyszer eljön Az építők most azon fáradoz- romhányi tsz vezetői is hosz- hogy forradalmasítsa a mező- nap, amikor a mostani 50—60 más termelőszövetkezet nak. hogy tető alá hozzák a szasan nézegették a gépeket, gazdasági termelést, az ipar- éves munkások, az alapító ta- járna rosszul, tejfeldolgozó épületét is, mié- és megfelelőnek találták őket. hoz hasonlóan szervezze a gok nem bírják emelni kar- Ez azonban kicsit távolabbi Így az új tejházba ezt, a ki- munkát. Különben néhány év jukat. A fiatalok meg. akiket cél. Míg odáig érnek, sok állításon vásárolt berendezést múlva nem akad ember, aki a szövetkezet taníttat^ szíve- mindent kell rendberakniok a szívesen dolgozik az állatte- sebben vállalják a gépeket, Rákóczi Tsz vezetőinek. Nagy lőtt megjönnek a hideg napok. Korszerű módszerekkel ezerelik fel. Azt mondják, hogy január első napjaira el- nyésztésben. készül az egész üzem. a te- Most nincsenek ilyen jet tejfölnek, tejszínnek sajt- gondjaik. A 25 állattenyésztő nak túrónak dolgozzak föl. Mgy résae fiatal. Kollár Já_ Kollár János n Rákóczi v, onto®an úgy, mint az ipar- noSj aZ einök azt szeretné, ha " nak”. ^Naponta” e^T^erek késŐbb iS messzire kerülnék Tsz elnöke érthető büszkeség gél szemléli, hogyan növeked- ellátásáról gondoskodnak, nék az új épület falai. Mozgalmas napok — tele kétsé- r gekkei, izgalmakkal — előz- Valtosnak az menyek ték meg a m un'.tálatokat. Meséli, hogy a típustervet nézegetve egyszeresek rádöbben- elnök. Kádár Zoltán, a sző tek: alaposan melléfogtak. A tejház, a feldolgozás tech- azt vallja, nolóffiája messze elmaradt a gosság, a korszerűség követelményeitől, készteti a tsz-t a nagy ver- Hiáha költenek rá másfél— senyfutásra, az iparszerű tér kétmillió forintot. Mire elké- melés megszervezésére. szülnek vele, akár új bérén- Iónban az dezést is vásárolhatnak, ha ösztökélője valóban olcsón, gazdaságosan akarnak termelni. őket a gondok. Ezért aztán tesznek is egyet-mást. Az állattenyésztők társasháza gond Romhányban, hogy az állattenyésztés gyorsabban fejlődött mint a növénytermesztés. Szálas és abraktakarmány sem terem annyi, hogy zavartalanná tegyék a jószágok ellátását. , Kádár mint a vasviliát, a lapátot. Az „iparosítás * előnyei Az ipar azonban nemcsak „ . versenytársat, hanem a piacot holtán a foallattenyésztő soké- is jelenti a szövetkezetnek. váLaz UJ, ^rmanytóro- 6őbb, valamikor az ötéves terv „Étvágya” olyan jó, és olyan r*®1 H^aszerektol. De aggódik végén épül fel, A fürdő, az tartós, hogy az elnök szerint most megfelelő géAkárcsak Kollár János, az öltöző viszont már áll. Száraz érdemes beruházni, előlegezni hiányában nehézségekkel .nőik. Kádár Zoltán, a sző- István, az állattenyésztő te- a milliókat. Ha a piac biztos, a terrTlés öetakantasa. vetkezet főáUattenyésztője is leP vezetője magyarázza: úgy akkor a jövedelem sem ma- , , ren?sere átmeneti gonhogy a gazdasá- szervezték a munkát, hogy az rád el. A szövetkezetben na- ???.. eze, ■,. megoldásuk nem jövedelmezőség asszonyok hat, a férfiak nyolc gyón óvatosan, háromezer U- sofalg- , “if2®1 a fal.u órát dolgoznak naponta. Ke- teres tehénkén-ti teihozammál s .^®Tl terjeszkedő major is resetük 1700-2700 ' forint. . , , A tejhozammal sejteti, Romhányban sokat Kü- Jobb, mint az ipari munkások szamo Tlak' Az uí uzem már tesznek azért, hogy az állatipar is erőteljes átlaga a községben. is félmilliós többletbevé- tenyésztés gazdaságos, jövefejlődésnek. Ahogy Kádár Zoltán, Romhánynak ugyanis nem- állattenyésztő sorolta, a tócsák termelőszövetkezete van, karmány előkészítésétől kiezd- Szerencsére sikerült helyre- hanem cserépkályha gyára, ve egészen a fejésig, minden hozni a hibát. Az ÉLG-ÉP híradástechnikai üzeme is. A munkát gépesítettek a teleígy is félmilliós többletbevé- tenyésztés gazdaságos, a fő- tóit jelent. Az évi 650 mázsa delmező legyen. hús — az export növekvő aráVincze Istvánná NÓGRÁD - 1970. október 4., vasárnap i.
