Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
Képzőművészetről — röviden Ha megfeszülök, akkor sem értem EZT BIZONY nem egyszer hallottam már, mai művészek kiállításaim. Helytelen, volna fölényes vállrándítással elintézni a dolgot, mondván* a közönség még nem érti meg az új szándékokat. Ezt annál is kevésbé tehetjük, mert a művész igényt tart a közönség elismerésére, bátorítására. Nincs művész és nincs művészet, amely tartósan elbírja a légüres teret. Oxigén nlélkül elpusztul csakúgy, mint a természet bármely más teremtménye. Deháit hol van a hiba? Nagyon könnyű és tűi kényelmes válasz lenne: képzőművészeti kultúrák, műveltségünk, iskolázottságunk kezdetleges ; elmaradtunk a világtól. Ez a válasz azért nem helytálló, mert a képzőművészeti közműveltséget mindenekelőtt azoknak kellene megteremteniük, akik a műveit rajzolják, festik, faragják, vésik, domborítják, és persze azoknak, akik írnak, felolvasnak, beszélnek az ecset, a véső, vagy a rajzceruza munkájáról. Ügy gondolom: a közönségnek bizonyos előlegezett bizalommal kell közelednie az új művészethez, mindenekelőtt a fiatalokhoz, (persze, az előlegezett bizalom nem árt az öregeknek sem!), a művésznek pedig keresnie kell a szorosabb kapcsolatot a kö- zözömslégigel. Megalkuvást kérünk? Semmi esetre. Tagadja meg a művész azt a hangot. azt a színt, formát, amit őszintén, meggyőződéssel a magáénak vall? Ez árulás lenne önmagával szemben, ami dőbb-utóbb oda vezet, hogy a művész elárulja magát a művészetet és a közönségét is. Mi tehát — a mi szerény megítélésiünk szerint — a közeledés útja? AZ ELSŐ lépés: a gyerek rajzoljon. Benn az iskolában és az iskolán kívül is. Se az iskola, se a szülő ne kényszerítse rá a gyerekre a maga felnőtt szemléletét. Ehelyett mutassa meg a gyereikeknek, fiataloknak, hogy a valóság megjelenítése milyen különböző lehet Hiszen Tiziano is az életet festi* Van Gogh nemkülönben. Rembrandt a' maga világáról tesz vallomást, és ugyanezt cselekszi Matisse is. A maga módján. A körülötte levő vi lág szókincse, élménykincse alapján. Nos, innen már egy lépés, ha megmagyarázzuk a gyerekeknek, ifjaknak (és persze a felnőtteknek is, ha hagyják), hogy a XX. század harmadik negyedének emberét új szókincs!, a látvány új anyaga, új élmények lés benyomásom fantasztikus sokasága veszi körül. A valóságot' már nemcsak a saját szemével nézi, hanem mikroszkópon át is, tehát az anyagról nemcsak olyan képzetei vannak, mint Tiepoló- nak vagy Veronesenek lehettek, hanem olyan ismeretei is* amikről a hajdani művész nem is álmodhatott. De a mai művész nemcsak az anyag természetét illetőleg nyer új benyomásokat, hanem a mozgásra, a sebességre vonatkozóan, is. Lát 100 —150 kilométeres sebességgel elviilanó testeket, s jól tudja, hogy ez csak afféle gyerekjáték az űrben vágtázó csodákhoz képest. Vajon festői gyakorlatában nem keli-e megváltoztatnia az anyag és mozgás ábrázolását? A hajdani piktor honnan szemlélte a tájat? Műterme ablakából, vagy — a romantika korában — a hegytetőről. A mai művész mindennapi élménye viszont, hogy 8—10 ezer méter magasmiŰjvidéki vendégjáték Sohasem volt még annyi közönség magyarországi művészegyüttes vendégjátékán, mint nemrég, a budapesti Vidám Színpad újvidéki fellépésén. A Hadseregotthon mozitermében legalább félszázzal többen szorongtak, mint ahá- nyan a széksorokon elfértek volna. Az óriási érdeklődés nemcsak a műsor kabaréjellegével magyarázható, hanem nyilván azzal is, hogy a Vidám Színpad úgyszólván egész társulata eljött Újvidékre, Topolyára, Szabadkára. Hfl Mindhárom helységben az ÉS MI LESZ HOLNAP? című politikai kabarét látta, hallotta a közönség. Azt a műsort, amely már jó ideje fut Pesten, s amelynek a színlapra nyomtatott — igen találó — prológusa így záruk „Attól múlhatnak el a gondok és bajok, Ha odatapintunk, ahol éppen sajog.. * Nos, a két és fél órás kabaré láttán elmondhatjuk, hogy a műsor elmésségével, időszerűségével, merészségével — és a neves színészek egy részének alakításával — átütő sikert aratott. Az egész műsor jó átlagából főképp Horváth Tivadar, Faragó Vera, Alfonzó és Lórán Lenke magánszáma emelkedett ki. Kár, hogy a színészeket — legalább néhány szavas közléssel — nem mutatták be a közönségnek, mert így, mindazok, akik nem nézhetik a Magyajr Televízió műsorát, s mindazok, akik ritkábban fordulhatnak meg Pesten: egymást lök- dösve kérdezgették, találgatták, hogy egy-egy jelenetben ki is játszik. Apró szépséghiba, mulasztás volt ez a rendezésben, szervezésben — de mégis szóvá kell tenni. A Vidám Színpad művészegyüttese vastapsot kapott újvidéken, Topolyán és Szabadkán, s ezt — minden elfogultság nélkül — meg is érdemelte. Még mindig a mini Úr V V \ JL rJ5_„ Ilin '(r\ KIK Ulti <, V / í—1 A repülőgép a legjobb i"t! leggyorsabb és a legbiztjc íf ( / közlekedési eszköz. Megfc 4 Ez blúz volt, csak felhajtottam ruhának... (Kallus rajza) NÖGRÁD — 1970. október 4., vasárnap ságból látja világunkat, s dón a repülőgép landol — tér, távlat, sebesség, látvány olyan új benyomásai érik, amelyeknek művészi tükrözéséhez már új eszközöket kell keresnie. Ne feledjük el azt már a múlt század tökéletesítette a manapság pedig a zőgép lencséje szinte ra képes. A fes meg akarja őrizni vi fenn akarja tartani szete jelentőségét, fontosságát, akkor rületeket kell keresnie, lyefc a fotografált valí többé-kevésbé függetl tők. Ezért a modern összegez, summáz, tömői csak úgy, mint a modem [próza, vagy a modem vei nemcsak hízelgő szépséggel közelít felénk, hanem fii ;yel- meztető, gondolatserkentő döbbenettel is (a sokkl tatás nem idegen a zenétől, a színpaditól, az irodalomtól sem!) Vagyis a művész többbet akar nyújtani, mint a valóság hűséges mását, alázatos ti ferö- zését. Ahogy minden kor minden nagy művésze, az igazi modem művész bele akar nyúlni az életedbe. Forrfiálni akarja. Változtatni magatartásodon. Nemcsak látóidegeidre akar hatni, hanem szívedre, idegeidre, gondolataidra is. Ezért használ olyan eszközöket, amelyek nem az idill boldogságával vesznek körül EZEKET a gondola: kis írásom során — ban a gyermekek és pedagógusok figyelmébe ajánlottam. Nem tévedésből, nem is a probléma iskolai leszűkítése céljából. A mi gyermekeinkből a holnap műélvezője, talán iműértője, az sincs kizárva — műgyűjtője lesz. Ez magában is nyomós érv. Még nyomosabb, ha hozzátesszük, hogy a jól irányított' ifjúság magával ragadja a felnőtteket is. A Kodály nevelte kis muzsikusok kinyittatják j szüleikkel a rádiót, ha Beethoven, Liszt vagy zenéje szólal meg. ... __ d ésern, hogy a fiatalok, akik hasonló képzést képzőművészet „tantá magukkal viszik majd két a kiállításokra, a mai vészét kiállításaira és a napsakra is. Gál György Sándor Barbárok... Este háromnegyed tizenegykor fejeződött be a délutáni műszak, A lány tanácstalan volt. Lekéste az autóbusz- járatot, s azon gondolkodott, hogyan kerül haza. A sofőr felajánlotta, hogy hazaviszi, csak várjon egy kicsit. Tesz egy fordulót, lerakja a munkásokat, aztán elviszi. A lány nem akart az úton várakozni. Félt egyedül, ezért úgy döntött, felül az autóbuszra, hátra a munkások közé. A sofőr gázt adott, az autóbusz elindult. Amikor az utolsó munkás is leszállt, a lány. előre ült. Beszélgettek. A férfi vitte a szót. A gépkocsivezetőkről beszélt, arról, hogy nem éppen hűségesek. Kérdezgette a lányt, aki elmondta, hogy tegnap volt áz eljegyzése és, hogy gyűrűs menyasszony. A lány kinézett az ablakon. Ismerős volt a vidék. A sofőr hirtelen fékezett, s megállt az út szelén a kocsival és leszállt. Lucernát hozott, és egy pokróccal letakarta. „Nyu- lakat tartok Pesten, azoknak kell” — válaszolta a férfi a lány kérdésére, majd felült a motorház tetejére. „Mit gondolt, hogy ingyen viszem?” A lány nem értette. „Megfizetem az utat, itt van ötven forint”, — válaszolta, de a férfi következő mozdulatát már nem lehetett félreértem. A lány menekülni próbált, de megcsúszott Könyörgött a férfinak. Könyőrgött, hogy tegnap volt az eljegyzése, de a férfi rárivallt: ha kiabálni mersz, megfojtalak. A lány 17 éves volt A Pásztói Járásbíróság erőszakos nemi közösülésben mondta ki bűnösnek Pálinkás József 29 éves apci lakost, és három év börtönre ítélte, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Sokan a pohár fenekére néztek Ösagárdon a múlt év egyik téli napján. Búcsú volt a faluban. Ivott Húsvéti Balázs 33 éves traktorvezető is. Sokat ivott. Délelőtt pár féldeci pálinkát és egy liter bort fogyasztott el, aztán ösz- szeakadt a barátjával. A cimbora is szeretett poharazgat- ni, s délután Húsvéti lakásán, este hat óráig két liter bort nyakaitok be ketten. A kul- túnotthonban táncmulatság volt. Húsvétiék nézték a táncotokat, közben sörözgettek, majd este tíz után elindultajc hazafelé. A tűzoltószertámál váltak el. A barát hazament, Húsvéti útja másfelé vezetett. Az egyik lakás előtt megállt és zörgetett az ajtón, „Nyissa ki, mert betöröm” — hörögte. BÍentről nesz, mocor- gás hallatszott. A nő megijedt a durva hangtól, s ezért ajtót nyitott. „Mit akarsz itt? Menj haza!” — mondta, de több szóra már nem volt ideje. A férfi, ahogy belépett az ajtón, torkon ragadta. Fojtogatta, majd a földre teperte. A szerencsétlen megtámadottnak még kiáltani sem volt ideje, mert Húsvéti többször is erős ütéseket mért az arcára, a nő eszméletét veszítette, amikor fejét a szék lábába is beverte. A férfi már otthon volt, amikor a nő magához tért, és elmondta a szomszédoknak a történteket. Olyan súlyosan megsérült, hogy mentők vitték kórházba. A nő 85 éves volt. A Balassagyarmati megyei Bíróság megváltoztatta a Rétsági Járásbíróság ítéletét Húsvéti Balázst erőszakos nemi közösülésben és súlyos testi sértésben mondta ki bűnösnek, s ezért halmazati büntetésül három év szigorított büntetéarvégrehajtási munkahelyen letöltendő szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Szokács László Megjelent Béke és Szocializmus jubileumi száma Novemberben lesz Friedrich Engels születésének 150. évfordulója. A Béke & Szocializmus szeptemberi száma csaknem teljes egészében Engels életével és munkásságával foglalkozik. Vezető helyen Leninnek En- gelsről írt cMdcét közli, amely alapvető jelentőségű Engels forradalmi munkásságának megértése szem- poratjábőL „Friedrich Engels és a kommunista mozgalom” címmel rövidítve közli a folyóirat a prágai szerkesztőség által rendezett nemzetközi elméleti konferencia anyagát Magyar részről Gedő András filozófus és Vészi Béla, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektorhelyettese szólalt fel az értekezleten. A folyóirat továbbá közzé teszi az SZKP KB mellett működő Marxizmus—Leni- nizmus Intézetben készülő Engels-életrajz rövidített változatát és más, a közelgő jubileummal foglalkozó anyagokat Tetivér őrült „Inkább pusztuljon A egSsz családom, sem hogy bármelyik tagjának ereiben akár csak egy csepp fekete vér is legyen” — jelentette ki az amerikai Louisiana állam parlamentjében Archie Davis. A parlament ülése a véradásnak, a vér tárolásának és transz- fúziójának a szabályait vitatta meg. Amikor a vita során Ernest Mortal azt javasolta, hogy a vérplazmát tartalmazó üvegekről távolítsák el a véradó fajának megjelölését, és az egészségügyi minisztérium erre vonatkozó határozatára hivatkozott, Archie Davis valósággal fuldoklott a dühtől. „Az egészségügyi minisztérium — kiáltotta — tetőtől talpig kommunista szervezeti” ASZÚD! IÁN A OSs A KRIMIN. I?a! UISZTIKA —- xgrJE o K2i\ l|cUr€IU)S TÖRTÉNETE A biztosító berendezések kötelező alkalmazása ellen azonban maguk az autógyárosok tiltakoznak. Azt állítjják, a túl költséges szerkezetek | megdrágítanák a szériában (gyártott gépkocsik árát. Ennek ellenére az NSZK-ban már bevezették, Franciaor pedig 1969. szeptember 1-én vezetik be a biztosító berendezések kötelező módon történő felszerelését. Ez a rendelkezés már szerepelni fog a közúti közlekedés megjelenés alatt álló, új szabályzatában is. korszaka, amikor az üzletemberek (és a bűnözők) 2500 kilométeres óránkénti sebességgel utazhatnak majd egyik földrészről a másikra. A „Concorde” repülőgép utasa, anélkül, hogy fantaszta lenne, ilyen programot tűzhet maga elé: „Délelőtt átszaladok New Yorkba, este várjatok meg a vacsorával.. A könnyű aviatika, a kisebb repülőgépek szintén nagy lehetőségeket kínálnak a bűnözők számára. Kambodzsában 1965-foen olyan pilótákat tartóztattak le, akik tnrista- gépeken ópiumot csempésztek, s a dzsungelben szálltak le kis, rögtönzött kifutókra. Hát a helikopter? Jelen van mindenütt, ahol a szokásos közlekedési eszközök csődöt mondanák. Ismeretes, hogy ezeknek az óriási szitakötőknek, amelyek elég nagy sebességgel repülnek, a le- és felszálláshoz nincs szükségük kifutópályára. Alkalmazásuk előnyeit a rendőrség a gonosztevőknél jóval hamarabb felfedezte. Egyes országokban a helikoptereket a forgalom ellenőrzésére használják, főleg olyan napokon, amikor a közlekedés erősen zsúfolt. A helikopter lehetővé teszi a bűnügyi rendőrség számára, hogy például 100—150 kilométeres távolság esetén rendkívül gyorsan a bűntett színhelyére érkezzék. Egyes szerzők máris ügy vélekednek, hogy néhány év múlva a nyomozók sürgős kiszállások esetén szívesebben veszik majd igénybe a helikoptert, mint a gépkocsit Rablók a levegőben Légi kalózok nyíti a kapcsolatot a váirosok, az országok, a földrészek között, új korszakot nyit aj közlekedésben, hiszen valósággal „leszűkíti” a világot, égbolt „országútjain” haladó légi járatok összekötik a kontinenseket, előmozdítják! az idegenforgalom fejlődését, lehetővé teszik, hogy az Emberek legyőzzék a távolságokat, jobban megismerjék egymást, közelebb kerüljenek egymáshoz. Ha azonban a kriminalisztika szempontjából tekintjük a dolgokat, meg kell állapítanunk, hogy a repülőgép a nemzetközi gonosztevők számára is komoly lehetőségeket nyújt a cselekvéshez és a meneküléshez. A légi járatok minden tilalomtól mentesen nyitva állanak a bűnözők előtt. Az egyetlen feltétel, hogy megfizessék a repülőjegyet, külföldi út eisetén pedig érvényes útlevelet mutassanak fel. Nincs messze már a szuperszonikus repülőgépek A múlt században Anthony Hart Gregson valószínűleg csak szerény tisztviselőcske, vagy esetleg csupán jelentéktelen csirkefogó maradt volna. A repülőgép azonban Greg- sonban is felébresztette a meggazdagodás vágyát. Heteken, hónapokon át lelkiismeretesen kerekítgette, csiszol- gatta tervét. Fiatalember volt, alig 31 éves, s egy ideig a Consolidated Discovery Yellowknife kanadai részvénytársaságnál dolgozott. Itt született meg agyában az „üzlet”, amely 50 000 dollár „nyereséget” eredményezett számára. És elérkezett a nagy nap. A Yellowknife-i bánya 1954. július 3-án ötven kiló aranyat küldött, zsákokba csomagolva, a részvénytársaság repülőgépén a legközelebbi repülőtérig. Itt a zsákokat — a weekend idejére — a Franchey szállítócég páncélszekrényébe zárták. Hétfőn reggel a cég egyik tisztviselője, amikor előkészítette a zsákokat, hogy tovább küldje őket Ottawa felé, megállapította, hogy azok súlya nem egyezik a szállítólevélen feltüntetettel. Amikor hivatalosan felbontották a zsákokat, nemesfém helyett ólomrudakat találtak bennük. (Folytatjuk)
