Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

ircsKSESSsCgesife ca mesgyei pcsptilrteleeaelet (folytatás as 5- oldalról) menti regionális ivóvízellátás! rendszer má­sodik lépcsőjének megépítését, összekapcso­lását a mátrai regionális vízrendszerrel. A vízkutatás meggyorsítása mellett a lakossági és tanácsi erőforrások koncentrálásával ja­vítjuk a falvak egészséges vízellátását. To­vább folytatjuk az Ipoly, Zagyva és Lókos szabályozását, vízgyűjtőinek rendezését, a tavak környékének üdülőtelepekké történő fejlesztését. A kommunális ellátottság javí­tása településeink fejlesztésének jelenleg olyan kulcskérdése, mint évekkel ezelőtt a villamosítás volt Feladatainkat az elfogadott közlekedés­politikai koncepciók megvalósítása határozta meg. Ennek megfelelően a Hatvan—Somoskő­újfalu közötti vasútvonal korszerűsítése be­fejezés előtt áll. Utaink állapota elmaradt a forgalom növekvő követelményeitől, és az országos átlagtól. A pormentes utak aránya a megyében csak 44 százalék az országos 53,3 százalékkal szemben. A közúti teherszállítás­ban élért fejlődés mögött elmaradt a sze­mélyszállítás fejlődése, nem megfelelő az utazás kulturáltsága. Nem javultak a köve­telményeknek megfelelően a posta és hírköz­lés szolgáltatásai. Igen fontos feladat a Balassagyarmat—Vác közötti vasútvonal fejlesztése. A vontatás korszerűsítésével csökkenteni kell a menet­A pásztói új tanácsház, 1970 idCt. Ä negyedik ötéves tervben a központi és helyi lehetőségek jobb felhasználásával biztosítani kell utaink állapotának javítását, az országos átlaghoz viszonyított elmaradá­sunk behozását. Ezt segítse a létrejött közúti igazgatóság is. Biztosítani kell a 21-es számú főközlekedési útvonal hiányzó szakaszának, a salgótarjáni új autóbusz-pályaudvarnak a megépítését, az autóbuszpark bővítését, kü­lönös figyelmet fordítva a városok belső köz­lekedésének és a munkásszállítás javí­tására. Fontos feladat a megyei postahivatal meg­felelő elhelyezése, a településhálózat fejlődé­sét figyelembe véve, a várható közületi és la­kossági igények kielégítése. Az elmúlt négy évben nagyobb szerepet ka­pott a pártszervezetek munkájában a keres­kedelmi és szolgáltatói tevékenység elemzése. A harmadik ötéves tervben a kiskereskedel­mi forgalom 49,5 százalékkal emelkedett, ez 22,5 százalékkal meghaladja a tervezettet. Fejlődött a városok és járások bolthálózata. Az állami kereskedelem fejlődését meghala­dó mértékben nőtt a szövetkezeti kereskede­lem. Változott a lakossági fogyasztás szerke­zete. Az átlagosnál gyorsabban növekedett a korszerűbb élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek forgalma. A városok és a koncentrált települések élelmiszeripari termékekkel való ellátása kielégítő, a távoleső falvak megfe­lelő ellátása azonban még mindig megoldat­lan. Előrehaladás történt a korszerű kiszol­gálási formák alkalmazásában, javult a ke­reskedelmi dolgozók szakmai felkészültsége. A következő tervidőszakban fordítsunk na­gyobb figyelmet a településhálózat és fo­gyasztói kereslet változásait figyelembe véve, a koncentráltabb árukínálatot nyújtó nagy egységek kialakítására. Szorgalmazzuk a sal­gótarjáni vásárcsarnok felépítését, a bevá­sárló központok kialakítását, a rosszul ellá­tott periférikus területek bolthálózatának, a raktárhálózatnak bővítését, az olcsóbb, tö­megigényt kielégítő áruválaszték biztosítását " 6 NÓGRÁD - 1970. X. 31., szombat | az ipar és a kereskedelem jobb együttműkö­dése útján. A lakossági szolgáltatás fejlődése nem tartott lépést az igények növekedésével. Nem egyenletesen éreztették hatásukat a gazdasá­gi szabályozók sem, a szolgáltatóegységek az árutermelés irányába tolódtak el. A meglevő elmaradottság felszámolása érdekében a ne­gyedik ötéves tervben az országosnál gyor­sabb ütemű fejlesztés szükséges. Igénybe kell venni a szövetkezetek és a magánkisipar ilyen irányú tevékenységének fejlesztési lehetősé­geit. Támogassuk a társulások, közös beruhá­zások megvalósulását. Pártszervezeteink gazdasá gszervező, -irányító és -ellenőrző tevékenysége Pártszervemk a IX. kongresszuson megha­tározott elveknek megfelelően irányították és szervezték a gazdasági építőmunkát. A me­gyei pártbizottságtól az alapszervezetekiig — a sajátos körülmények figyelembevételével —, fokozódó igényességgel, nagyobb hozzáértés­sel igyekeztünk a feladatokat elvégezni. Nö­veltük a területi és helyi pártszervek önálló­ságát, felelősségét a gazdasági önállósággal párhuzamosan. Munkánkban nagy szerepet kapott a közép és hosszú távra szóló gazda­ságfejlesztési elképzelések kidolgozása, poli­tikai elemzése és végrehajtásának segítése, el­lenőrzése. Megnőtt a választott testületek igényessége, megalakult a gazdasági és szövetkezetpoliti­kai munkabizottság, létrejött a gazdaságpo­litikai osztály. Javult az osztályok munka- 1 kapcsolata. Igényesebb közgazdasági propa­ganda és agitáció folyt. Mindezek együttesen elősegítették a jobb gazdaságpolitikai elkép­zelések kialakítását, a területi és ágazati ér­dekek összhangjának megteremtését. Javtílt a járási, városi pártbizottságok gaz­daságszervező tevékenysége. Helyesen ismer­ték fel, hogy a korábbi term eléscentrikug szemlélet helyett a gazdasági élet komplex összefüggéseit kell vizsgálniuk. Csökkent gaz­daságszervező munkájuk operatív jellege, többet foglalkoznak a területüket érintő kér­dések elemzésével, állást foglalnák, javasla­tokat dolgoznak ki. Munkájuk jobban segíti a megyei határozatok területi megvalósítását. Nőtt a testületek önállósága és felelőssége az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a kommunális fejlesztésben. Fejlődött a gazdasági élet különböző terü­letein működő pártszervek, -alapszerveaetek gazdaságszervező munkája. Alapjaiban tisz­tázódtak azok a helytelen elvi, politikai, szemléletbeli és gyakorlati torzulások, ame­lyek a reform első éveiben gátolták az üze­mekben a követelményeknek megfelelő gaz­daságszervező munkát. Munkájukban na­gyobb teret kap a termelőegység jövőjének tisztázása mellett a közgazdasági és természe­ti tényezők számbavétele. Nőtt a helyi tár­sadalmi, gazdasági szervek önállósága, párt­szervezeteink jobban támogatják a helyes kez­deményezések kibontakozását. Munkájuk kö­zéppontjában az emberi viszonyok, az egyéni és csoportérdekekből adódó ellentmondások­nak politikai eszközökkel való feloldása ke­rült tits „• «I A rétsági felszabadulási emlékmű, 1969 Kiülöm gondot kell fordítani a mezőgazda­sági es szövetkezeti területen dolgozó párt- sz^7?zetek gazdaságszervező munkájának to­vábbfejlesztésére a párt szövetkezetpolitiká- janak végrehajtása érdekében. A elet területén dolgozó vezetők nagy többsé- ge megfelelt az új követelményeknek és a lövőben is alkalmas feladatainak ellátására. Efe káderpolitikánk helyességét bizonyítja. Ja­vult a vezetők felkészültsége, kedvezően vál­tozott munkastílusuk, a reájuk bízott terület­itek egyre mkabb politikai és gazdasági veze­tőivé válnak. Nem kielégítő azonban még egyes szakmai vezetők politikai képzettsége előfordul, hogy nem fordítanak kellő figyeL met az utánpótlás nevelésére. A beszámoló megállapította, hogy minden szinten nagyobb figyelmet kell fordítani a vezetés színvonalának emelésére a korszerű tudományos képzés biztosításával. Törekedni kell a vezetés korszerű technikai feltételeinek megteremtésére, számítógépek több vállalat által történő közös igénybevételével. Növelni kell a gazdasági vezetők egyéni felelősségét a határozatok végrehajtásában. Pártszervezete­ink álljanak fci a jó gazdasági intézkedések mellett, védjék és segítsék a gazdasági veze­tést a végrehajtásban. Pártszervezeteink és a szakszervezetek szorgalmazzák a helyileg szervezett ágazati, üzemi tanfolyamokon a köeépkáderek képzését és továbbképzését XXL Ideológiai és kulturális életünk fejlődése Lakosságunk pártunk politikáját bizalom­mal fogadta, fogadja s támogatja. A szocia­lista tudat, a közélet, a közerkölcs, a társadal­mi közvélemény további fejlesztése azonban még számottevő feladatokat állít elénk. Szocialista tartalommal gazdagodva erősö­dött a jogos nemzeti, hazafias érzés. A ta­nácsköztársasági és felszabadulási jubileumi ünnepségek légköre, a bensőséges megnyilvá­nulások kifejezésre juttatták, hogy megyénk lakosságának gondolat- és érzésvilágában ha­zánk szeretete elválaszthatatlan a munkás- osztály forradalmi harcától, a 25 éves szo­cialista fejlődéstől. Mind nagyobb szerepet kap a szocialista hazafiság gyarapodásában a Palócföld szocialista megújhodása iránti büszkeség és ragaszkodás, a helyes irányban fejlődő nógrádi lokálpatriotizmus. A megye lakossága és főként a fiatalok megértik a honvédelmi kötelezettségek jelentőségét és fontosságát. Örömmel üdvözöljük, hogy az internacio­nalista gondolkodás fejlődésének részeként az utóbbi években érezhetően sokasodtak a magyar—szovjet barátság szálai, erősödött a Szovjetunió iránti szeretet. Meleg érzésekkel ünnepelték megyénk dolgozói a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. és Lenin szü­letésének 100. évfordulóját. Fokozta, mélyí­tette ezt a baráti érzést a szibériai Kemerovo területtel kialakult testvéri kapcsolatunk ápolása. Bővülnek elvtársi kapcsolataink a szomszédos Banská Bystrica-i testvérmegyé­vel. Valamennyi járásunk kapcsolatot létesí­tett a közép-szlovákiai kerület egy-egy járá­sával. Elvtársiasan alakul határmenti együtt­működésünk a gazdaság, a kultúra és az idegenforgalom területein. Fokozódott a szolidaritás a kapitalista or­szágok munkásosztályával, a függetlenségért harcoló népekkel. Tömegméretűvé vált az imperializmus agresszív politikájának elíté­ffise. Erősödött a megyénk 25 községében élő szlovák és német ajkú nemzetiségiek megbe­csülése. Kultúrájuk, hagyományaik ápolására egyre több ösztönzést kapnak. Ennek méltó színfoltjai a rendszeresen megrendezésre ke­rülő nemzetiségi napok. A jövőben tovább kell bővíteni a nemzetiségiek anyanyelvi ok­tatásának, kultúrájuk fejlesztésének feltéte­leit. Továbbra is biztosítanunk kell a'szocialista hazafiság és az internacionalizmus fejlődésé­ben kibontakozó kedvező irányzat erősítését Számítani kell annak lehetőségére, hogy — 'nem utolsósorban a szocialista országok kö­zötti nézeteltérések hatására —, a naciona­lizmus bizonyos elemei újratermelődhetnek. Fel kell lépnünk a hazafias öntudat lebecsü­lése és a Nyugat előtti hajbókolásnak az ér­telmiség és az ifjúság szőkébb köreiben ta­pasztalható megnyilvánulásai ellen, elsősor­ban a meggyőzés, az eszmei harc eszkozeiveL Az alapvető politikai kérdések megítélésé­ben erősödő egység elősegíti a különböző ré­tegek világnézeti fejlődését. Látványos sike­reket azonban e területen nem érhettünk el, mert a tudati elmaradottságot még ma is számottevően táplálják a múlt előítéletei, ha­gyományai és beidegződött szokásai. Sőt, tár­sadalmi életünk fejlődésével új ellentmondá­sok is születnek. Napjaink egyik ilyen problémája, a kispol­gári vonások nyíltabb jelentkezése egyesek magatartásában. Vannak, akik közömbösek a közösség, a társadalom nagy kérdései iránt, apolitikusan visszavonulnák a magánéletbe, és úgy hiszik, hogy számukra minden eszköz felhasználható az egyéni érvényesüléshez, az anyagi haszonszerzéshez, ők azonban a kö­zösségnek semmivel sem tartoznak. Különö­sen károsan hat a közerkölcsre, ha az emlí­tett jelenségek vezetők gyakorlatában jelent­keznek. Pártunk tekintélyével, támaszkodva a közvéleményre, lépjünk fel a kispolgári ma­gatartás megnyilvánulásai ellen. Leküzdésük alapvető, de nem egyetlen útjának a türel­mes, nevelő munkát tartjuk. Egyidejűleg to­vább kell tökéletesítenünk anyagi érdekeltsé­gi rendszerünket, hogy az ne adjon alkalmat a munka nélküli haszonszerzésre. Az élet minden területén növeljük a szocializmus aktív híveinek megbecsülését. Az utóbbi években fokozottabban számo­lunk az imperializmus ideológiai fellazító te­vékenységével. Agitációs és propagandamun­kánk egyre rendszeresebben leplezi le az im­perializmus tevékenységét és mozgósít visz- saaszorítására. A jövőben tovább kell fokoz­ni éberségünket az ellenséges ideológiai di- verziókkal szemben, határozottabban kiak­názni társadalmi és eszmei fölényünket, tá­jékoztató munkánkban nagyobb hatásfokkal és gyorsabban ellensúlyozni az ellenséges propagandát. A kulturális élet pártiráayíiása Az elmúlt évék megyénkben az ideológiai és kulturális élet gyarapodásának, agitációs és propagandatevékenységünk biztató fejlődésé­nek, a marxizmus—leninizmus további térhó­dításának évei voltak. Az 1906-os pártérte­kezlet határozatait az ideológiai és kulturális élet területén egészében végrehajtottuk. Pártpropaganda munkánkat az elmúlt párt­értekezlet óta tömeg jellegének fokozása, a gazdaságpolitikai kérdések arányának növe­kedése, hatékonyságának javulása jellemezte. Figyelemre méltó eredmény, hogy a pártokta­tás jobban szolgálja az üzemek, gazdaságok sajátos politikai feladatainak magyarázását. A pártpropaganda eredményesen formálta a dolgozók közgazdasági szemléletét, polemiku- sabb lett, teljesebb, valósághűbb képet ad a szocialista fejlődésről és a világjelenségekről. Lényegesen emelkedett propagandistáink kép­zettségének, oktatómunkájának színvonala. Szélesedtek propagandánk szervezeti kere­tei. Az 1969/70-es oktatási évben pártpropa­gandánk 26 300 hallgatót, megyénk felnőtt la­kosságának 18 százalékát fogta át. Örvende­tes, hogy négy év alatt több mint 20 százalék­kal gyarapodott a pártoktatás keretében ta­nuló kommunisták aránya és az elmúlt okta­tási évben párttagságunk 68 százaléka tanult, A szakszervezeti politikai oktatásban 8800-an, a KISZ-oktatásban 12 200-am ismerkedtek po­litikai alapfogalmakkal. A marxizmus—leninizmus igazságának jól szervezett, igényes, magas hatásfokú propa­(Folytatás a 7. oldalon) A bujaki határban dolgoznak a gépek 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom