Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
Tanácskozik a mray^i p ö ■■ t é B"fie koz! el Részlet a mihálygergei vízműről, 1968 (Folytatás a 6. oldalról) gálása továbbra is állandó feladatunk. Javítanunk kell világnézeti propagandánk arányait és színvon,alát, a társadalomtudományok marxista kutatási eredményeinek céltudatos felhasználásával. Kapjon nagyobb helyet a helyi politika célkitűzéseinek ismertetése, magyarítása. Fejlesszük a propaganda irányításának rendszerét, a propaganda módszereit és stílusát. Növelnünk kell a sajátos társadalompolitikai igényeket kielégítő megyei szervezésű tö- megpropaganda-tanfolyamok arányát. Tegyük rendszeressé a pártoktatás tartalmi elemzését a pártbizottságokban és a pártszervezetekben. Az oktatási igazgatóság és a NÖGRÁD munkája A megyében folyó káderképzés és pártoktató munka színvonalának emelése érdekében létrehoztuk az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságát. Az új intézmény fontos feladatot oldott meg. Emelkedett a párt- iskolái képzés elvi, politikai színvonala. Az esti egyetemi oktatás jelenleg megyénkben a káderképzés legmagasabb formája. A következő években az oktatási igazgatóság fordítson nagyobb gondot és figyelmet az oktatónevelő munka hatékonyságának fokozására, adjon konkrétabb elvi, módszertani felkészítést a párt aktivistáinak. Oldja meg az esti egyetemet és magasabb pártiskolát végzettek igényes továbbképzését. Megyei lapunk, a NÖGRÁD eredményesen magyarázza a párt politikáját és hasznos segítséget nyújt a megye politikai és gazdasági helyzetéből fakadó feladatok megoldásához. A lap olvasmányosabb lett, növekedett tömegkapcsolata, fejlődött kritikai tevékenysége. Szükséges, hogy a NÖGRÁD még következetesebben törekedjen a párt megyei bizottsága határozatainak, állásfoglalásainak olvasmányos ismertetésére. Tudományos igényességgel foglaljon állást ideológiai kérdésekben, szálljon szembe az eszméinktől idegen nézetekkel. Kerüljön közelebb az emberek mindennapi életéhez, gondjaihoz. Egységesebb koncepcióval foglalkozzon a kulturális élet, a művelődés problémáival, gazdasági fejlődésünk sajátos perspektívájával. A megye párt-, állami és társadalmi szervei tekintsék a NÖGRÁD-ot saját lapjuknak, mindennapi segítőjüknek, igényeljék és segítsék tevékenységét. Kívánatos, hogy 1975-ig újabb tízezerrel szaporodjék a NÖGRÁD előfizetőinek száma. A pártalapszervezetek tömegpolitikai tevékenysége az utóbbi években sokat fejlődött, de az új körülmények szükségessé teszik hatékonyságának további javítását. A párttagság tájékoztatása — elsősorban országos és nemzetközi kérdésekben — számottevően bővült. Megkezdtük az agitációval foglalkozó pártaktíva rendszeres képzését és tájékoztatását. Ezt a célt szolgálja a Nógrádi Szemle megjelenése is. Több egészséges kezdeményezés született a tömegpolitikai munka ésszerű koordinálására. A párt politikája széles körű magyarázásának jó eszközei a pártnapok, amelyeket évente 3—4 alkalommal tartunk, és alkalmanként 20—22 ezren hallgatnak meg, de még kevés a helyi témával szervezett pártnap. Szükséges, hogy tömegpolitikai tevékenységünk adjon több magyarázatot az élet eseményeire, tárja fel ezek összefüggéseit. Űgy •rzóljon terveinkről, lehetőségeinkről, nehézségeinkről, hogy támogatást, aktív tenniaka- rást váltson ki a közvéleményben. Legyen gyorsabb, színesebb, mozgékonyabb, gazdagodjon érvrendszere. Agitációs módszerek fejlesztésével segítsük elő pártpolitikánk vonzási körének kiterjesztését. Szükséges, hogy a párttagokat rendszeresen lássuk el gazdag érvanyaggal, mindenekelőtt a pártcsoportokon keresztül. Ösztönözzük a pártbizottságok és pártalapszervezetek önállóságának, kezdeményező készségének fokozását az agitációs munkában. Fordítsunk nagyobb gondot a kiscsoportos, szóbeli agitációs munkára. Igényeljük, segítsük a tömegszervezetek tömegpolitikai munkáját. Fejlesszük tovább a pártnapok és munkás- gyűlések rendszerét, adjunk több segítséget a szónokok előadókészségének tökéletesítéséhez. Közoktatásunk és a népművelés Az oktatási reform megvalósításának tapasztalatai megyénkben is kedvezőek. Tovább javultak az oktatás feltételei, eredményesebbé vált az iskolai munka. Óvodai hálózatunk — a számottevő fejlődés ellenére — az igényeket csak részben tud- :a kielégíteni. Ezért szükséges, hogy a nagyobb arányú hálózatfejlesztési feladatok megoldásában szélesebb korú legyen a társadalmi áldozatvállalás. Az általános iskolai alapképzés feltételeinek javulását 91 új tanterem és a szakrendszerű oktatás arányainak javulása jelzi, de a falusi iskolák munkafeltételei még jelentős mértékben elmaradnak a kívánt szinttől. Emiatt általános iskolai oktatásunk korántsem teljes. A jövőben a legelmaradottabb területeket kell felzárkóztatni a falusi és munkáslakta területek helyzetének javításával, általános iskolai diákotthonok építésével, a körzetesítés teljes befejezésével. Középiskolai hálózatunk az elmúlt években lényegesen átalakult, a fejlődés itt volt a legnagyobb. Új, korszerű gimnáziumokat építettünk Salgótarjánban, Szécsényben és Pász- tón. Megszerveztük a szakközépiskolai hálózatot, amely iránt az igény egyre fokozódik. A gimnáziumok és szakközépiskolák feltételei kpzött azonban lényegesek a különbségek, a szakközépiskolák rovására. A megye dinamikusan fejlődő ipara, az új iparágak telepítése, a mezőgazdaság fejlődése minden eddiginél nagyobb követelményeket támaszt szakmunkásképzésünk iránt. A korszerű szakmai műveltséggel rendelkező ifjúmunkások képzésében továbbra is a szakmunkásképző iskoláké a fő feladat, de a fettételek megteremtésében üzemeinknek is nagyobb anyagi áldozatot kell vállalniok. A szaifemunkásigényeget és a beiskolázási arányokat a jövőben jobban kell közelíteni egymáshoz. Mindezt számottevő mértékben segítheti a Salgótarjánban felépítendő — iskolát, kollégiumot és műhelyt magába foglaló — új iparitanuló-komplexum. A negyedik ötéves tervben a szükségleteknek megfelelően csökkentsük a gimnáziumi beiskolázás arányát, növeljük a szakközépiskolai és emelt szintű szakmunkásképzést. Középiskolai hálózatunk kapacitásának csökkentése a. demográfiai hullám elvonulása után sem indokolt. A felső fokú továbbtanulásban az utóbbi években nem sikerült jelentősen előre haladni. Továbbra is alacsony a munkás- és parasztgyermekek továbbtanulási aránya. Oktatásügyünk egyik alapvető, politikai kihatású feladata, hogy a jövőben nagyobb hatásfokkal segítse a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását. Elengedhetetlen követelmény, hogy e feladat megoldását a párt-, állami, társadalmi szervek az ügy társadalmi jelentőségéhez mérten, nagyobb erővel és eszközökkel támogassák. E területen több konkrét intézkedésre, a határozatok következetes végrehajtására van szükség. Az elkövetkező években indokolt a diákszociális intézmények gyorsabb ütemű fejlesztése. Iskoláinkban még kevés kezdeményezés történt az oktatómunka korszerűsítésére. Bár tettünk lépéseket a nevelésközpontú iskola megvalósítására, a nevelőmunka intenzitásával azonban nem lehetünk elégedettek. Iskoláink, nevelőink fontos feladata, hogy hatékonyabb nevelési törekvésekkel segítsék a világnézeti, politikai, közéleti nevelést, az iskolai munka szocialista elemeinek céltudatosabb erősítését. Iskoláink vezetési színvonalának állandó tökéletesítésével törekedjünk az oktató-nevelő munkában tapasztalható egyenlőtlenségek gyorsabb felszámolására. A lakosság anyagi helyzetének javulása, a művelődésre fordítható szabad idő növekedése, a tömegközlési eszközök nagymértékű terjedése lényegesen módosította a közművelődést. A hagyományos ágak (könyvolvasás, előadásos ismeretterjesztés, fümláto- gatás) számszerűségükben stagnálnak, szerepük nagy részét átvette a tv és a rádió. A televíziók száma az elmúlt években, megyénkben megkétszereződött, így a közel 35 ezer vevőkészüléken egy-egy kiemelkedő előadást 140—150 000 ember néz meg. Megyénkben is megteremtettük a lehetőséget a szocialista építésünkkel összhangban fejlődő közművelődésre. Ez akkor válik valósággá, ha a közművelődéssel kapcsolatos köz- szellemet is sikerül megváltoztatni. A munkahelyek, a társadalmi szervezetek vezetői érezzenek nagyobb felelősséget a környezeAz új megyei kórház tűkben élők művelődési igényeinek felkeltéséért, általános és szakmai képzettségük, termelőtevékenységük társadalmi életünk által megkívánt szintre emeléséért. A megye munkásművelődési hagyományait ápolva, kulturális intézményeink és irányító szerveink fordítsanak nagyobb gondot a munkások és a korszerű szocialista kultúra kölcsönhatásának erősítésére. Szükség van a jelenleginél szélesebb körű, hatékonyabb esztétikai, művészeti nevelésre. A közművelődési intézmények műsorpolitikájukkal, ajánlásaikkal határozottabban részesítsék előnyben az életünk gazdagságát, bonyolultságát reálisan feltáró, szocialista eszmeiségű, magas művészi értékű alkotásokat. A közművelődés célkitűzései és az anyagi ellátottság összhangba hozása szükségessé teszik, hogy állami és vállalati forrásból többet és hatékonyabban fordítsunk e területre, mindenekelőtt a munkáslakta helyek igényeinek kielégítésére. A tanácstik a közművelődés anyagi alapjainak megteremtése érdekében a jelenleginél határozottabban gyakorolják kulturális szervezőfunkcióikat. Az állami szervek, szövetkezetek vezetői tekintsék kötelességüknek a dolgozók művelődéséhez nélkülözhetetlen anyagi feltételek biztosítását. A megyénkbe települő üzemek vállalják a közművelődési objektumok átvételét és újabbak létesítését. A közművelődés intézményhálózatának bővítésében elsőrendű feladatunk a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum és a filmszínház felépítése, a bányamúzeum megnyugtató rendezése, művelődési központok létesítése Balassagyarmaton és Rétságon, a körzeti művelődési otthonok és könyvtárak fokozatos bővítése, a kis települések klubkönyvtárainak fejlesztése. Néprajzi értékeink védelme szükségessé teszi a hollókői rezervátum kialakításának gyorsítását. Feltétlenül szükséges, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek, kommunista vezetők tevékenységében mind nagyobb helyet kapjon az ideológiai-kulturális munka. Szilárduljon az a felismerés, hogy ma ez az osztály- harc döntő területe, ezért hatékonyságának javításához több tudatos erőfeszítésre van szükség. Ez legfőbb feltétele annak, hogy az erők jobb koncentrálásával fokozzuk az eszmei harcot, erősítsük a marxista-leninista ideológia uralkodó helyzetét, fejlesszük a szocialista kultúrát, emeljük a dolgozó tömegek műveltségi szintjét. A tanácsi demokrácia fejlesztése A tanácsok a megyében is mint a munkás- osztály és dolgozó nép állami szervei, a párt politikája alapján működnek. Eredményesen tevékenykednek a lakosság érdekeit szolgáló gazdasági, kulturális és szociális célok megvalósításáért. Helyesen élnek az alkotmányban és a törvényeinkben biztosított jogkörrel, messzemenően törekednek a szocialista demokrácia elveinek a gyakorlatban való érvényesítésére. A tanácsok, fennállásuk 20 éve alatt a lakosság bizalmát és támogatását élvezték és élvezik, s nagy részük van a megyében elért eredményekben. A gazdasági mechanizmus reformja, a tanácsok tevékenységét lényegesen befolyásolta. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésére tett intézkedések, a hatáskörök decentralizálása. a szakigazgatási szervek kettős alárendeltségének megszűnése, a községi- tanács-hálózat átszervezése, az egységes községi szakigazgatási szervek létrehozása mind abba az irányba hatott, hogy tanácsrendszerünk korszerűsödjék, munkájának hatékonysága növekedjék. Megyénk tanácsai megfelelően — bár nem minden szinten egyelő mértékben — éltek a lehetőségekkel, s ennek eredményeként fejlődött gazdasági, igazgatási, hatósági tevékenységük. A tanácsi munka fejlesztésének fontos lépése a községitanács-hálózat korszerűsítése, amely biztosítja a magasabb szintű munka végzésének feltételeit. A megyében az utóbbi években meggyorsult a közös tanácsok szervezése: községi tanácsaink száma 116-ról 79-re csökkent. Két nagyközséget szerveztünk. A közös tanácsok szervezésével a helyi lakosság túlnyomó többsége egyetértett. Ä helyi szervek és a lakosság felismerték és megértették azt a lehetőséget, ami a közös községi tanácsok létrehozásában, a községek gazdasági, kommunális, kulturális fejlődése előtt nyílik, de voltak, akik a demokratizmus csorbításától, az önállóság csökkentésétől tartottak. A közös községi tanácsok működésének eddigi tapasztalatai kedvezőek. A tanácsszervek a káderek kiválasztása és képzése során a párt káderpolitikai elveit tartották szem előtt. A dolgozók többsége lépést A Lovász József úti óvoda Salgótarjánban. 1967 tartott a fejlődéssel, növelte politikai és szakmai felkészültségét, becsülettel és hozzáértéssel végzi munkáját. A káderek egy része azonban a kellő képesség hiánya miatt nem tudott lépést tartani a megnövekedett követelményekkel. A tanácsi munka továbbfejlesztésének kulcskérdése, hogy tovább növekedjék az apparátus dolgozóinak, különösen a vezető beosztású kádereknek politikai és szakmai felkészültsége. A tanácsok párt irányításában erősödött az eszmei, politikai vezetés, csökkent az operatív beavatkozás, fokozódott a feladatok és módszerek helyes megosztása. A pártirányítás alapvetően a tanácsokban dolgozó kommunistákon keresztül valósul meg. Pártbizottságaink, pártszervezeteink éltek a beszámoltatás és ellenőrzés jogával, biztosították a taná(Folytatás a 8. oldalon) | NÓGRAD — 1970. X. 31., szombat 7
