Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
Grúz sajt készült Szécsényben Derék, piros képű ember Ciloszanyi Szergej Grigorjevics, a grúz föld fia, aki néhány napja Szécsényben él és dolgozik. A közeli hetekben érkezett Magyarországra abból az alkalomból, hogy Budapesten október harmadikától tizedikéig magyar—grúz barátsági napokat rendeznek. Szergej Grigorjevics nagy feladatot vállalt magára. A barátsági napok alkalmából a szé- csényi tejüzem dolgozóit megtanítja a híres grúz sajtok készítésére. Mestere ennek a munkának. Szamtrediában, szülővárosában, a helybeli tejüzem főmérnöke. Kitüntetések sokasága is arról tanúskodik,, hogy nagy becsülete van hazájában. Az elmúlt évben történt, hogy a Német Demokratikus Köztársaságba is meghívták. Itt is olyan ínycsiklandozóan finom sajtokat készített, hogy híre ment messze földön. Egy meghívás már ott lapul a zsebében, amely Párizsba, az ínyencfalatokat, sajtokat szerető ország fővárosába szólítja. Azt mondja a híres sajtkészítő mester, hogy az még a jövő zenéje, először itt Magyarországon szeretne vizsgázni, ahol az ételek készítéséről világhíres emberek élnek, és az ilyenek körében bizonyítani, mint a nagy tejipari szakértelemmel rendelkező szécsényiek, hogy a grúkacs Istvánt, a tejüzem vezetőjét. Üzemük történetébe.. nem volt még arra példa, hogj messze földről szakmabeli látogasson hozzájuk. Méghozzá olyan szándékkal, hogy megmutat a szakmából számukra még ismeretlen „titkokat”. Tisztességgel, ahogyan a magyar emberhez illik a jóbarát'- tal szemben, kitárták Szergej Grigorjevics előtt a tejfeldolgozó üzem ajtaját, ő meg úgy lépett a féldolgozóba mint munkatárs. Nagy tiszteletét fejezte ki a szécsényi tejipari munkásoknak, akiknek gyártmányait a grúz földön is ismerik. Szerényen, hogy senkit sem bántson meg, maga is hozzálátott a munkához. Már az is élmény, dolgozni látni ezt az embert. Üzemében főmérnök, de úgy mozgott, mintha mindig csak fizikai munkát végezne. Fején tornyos fehér szakáosföveg, elöl fehér kötény, lábán gumicsizma. Arcán sugárzott, hogy mindent feledve, nagy élvezettel dolgozik. Kavarta a nagy üstben a tejet, különböző oltóanyagokkal nemesítette. A folyadék egyre sűrűsödött, míg végül mint a rétestészta, a feldolgozó asztalra került. Üjabb művelet kezdődött. Apróra szeletelte a rugalmas masszát, aztán forró vízben érlelte, majd újra gyúrta, végül kis fémtányérokban formálta. Háromféle sajt készítéséi-e tanította a szécsényieTafcács István üzemvezető és a grúz vendég főmérnöke sajtkészítés közben Koppány György felvételei zok is hozzáértői a sokféle két A szurgunira, a nadugira ízű sajtok készítésének. és az imerulira. MindegyikHa őszinték akarunk lenni, nek más az íze. Az egyik a be kell vallani, a mester ér- grúz hegyek illatát sejteti, a kezese izgalomba hozta Ta- másik a fűszereik gazdagságát, Bánkon ülésezett a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkársága A Magyarországi Szlovákok lemokratikus Szövetségének itkársága. valamint a szövetég társadalmi bizottságainak -Inakéi, Such János főtitkár ■lnökletével a Nógrád megyei Iánkon ülésezett. Meghallgatták Rakonczay Antalnak, a tétsági járási Tanács művelődésügyi osztályvezetőjének leszámoló ját, aki a többi kö- :ött elmondotta, hogy a kez- ieti nyolcvan tanulóval szemlén, jelenleg mintegy ezer ál- alános iskolás tanul szlová- cui a járás nyolc szlovák lemzetiséigi községében. Bánkon és Alsópetényen a megyei tanács támogatásával nemzetiségi klubkönyvtárat létesítettek. A járásban korábban is működő kilenc nemzetiségi énekkar és hat néptánccsoport mellé idén további két kórus és eigy tánccsoport a!a- kult. Gyakorta fellépnek Szlovákiában. s látnak vendégül öntevékeny szlovák népi együtteseket. Bánkon, a balassagyarmati Palóc Múzeum gondbzásában szervezés alatt áll a szlovák nemzetiségi kultúrát, népművészetei; bemutató múzeum. Ciloszanyi Szergej Grigorjevics: a Szamtrediában készülő sajtnak híre van a harmadik könnyed, mint a felhő. Évezredek óta ilyen Grúziában a sajt, amely sohasem hiányozhat az asztalról. Ciloszanyi Szergej Grigorjevics, ez a derék, csupaszív grúz mérnök, talán életében még nem volt olyan izgatott mint amikor kóstolásra felkínálta készítményeit. Ott volt a tejüzem valamennyi dolgozója a kóstolón és örömmel szorongatták a mester kezét, melegen gratuláltak. Nem a kötelező udvariasságból, hanem a szakmabeliek szigorú kritikájával. Takács Istvánék hosszú recepteket írtak a készítmények összetételiéről, előállításának egyes szakaszairól. Mindezt majd munkájukban értékesítik. A napokban elbúcsúzik Szergej Grigorjevics Szécsénytől, a szécsónyiektől, akik közvetlenségét, egyszerűségét. meleg barátságát nem fogják soha feledni. Biztos, hogy a! rokonszenves Ciloszanyi Szergej Grigorjevics is szeretettel tart meg minket emlékezetében. Milyen lesz űz ősz? Tessék mondani ősz van? Igen, ősz? Köszönöm. Nem hiszem. Hetek óta lehangolt vagyok, szomorú és bizonytalan. Igen. Bizonytalan. Tegnap is. amikor meghallottam Kerényi Nárcisz hangját, aki bejelentette, hogy Them kell most már tüzelni, mert jön a meleg és félre az esernyőkkel, mert nem lesz csapadékos az időjárás, csak legyintettem. Naponként legyintek, mert becsaptak, mert bizonytalanságban tartanak, és nem hiszek már semmiféle jelentésnek. Ha ezt a szót hallom: „másodszor”, akkor meg egyenesen a guta kerülget, és szedem az andaxint marék számra. Önök is megértenek, ha elmondom mi történt. Nem is olyan régen, még nyár volt. Nyár volt és vidámak voltunk és aztán jött a nyárutó. Ekkor azon morfondíroztam, vajon meddig tart a nyár és segítségemre sietett a Hétfői Hírek, mert augusztus 24-én bejelentette, hogy hosszú lesz a nyár. Mi történt tulajdonképpen? Az történt, hogy másodszor is kivirágzott a magrutiliafa Celldö- mölk parkjaiban, s ez a másodvirágzás — legalábbis a kertészeti szakemberek szerint — azt jelentette, hogy hosszú nyárra lehet következtetni. Bizakodtam és bizakodásomban segítettek a kertészeti szakemberek. mert ugye, ha más nem, ők aztán tudják, hoyg hosszú lesz a nyár. No meg a magnóliafa másodszorra is kivirágzott. Örömöm nem tartott sokáig, mert három nap múlva belém ültették az ördögöt, kétségek gyötörtek, mert kezembe vettem a Magyar Hírlapot, amelyből megtudtam. hogy szokatlanul korán gyülekeznek a fecskék a Közép-Tisza vidékén. Ez még nem is lett volna baj. A baj ott kezdődött, hogy a lap a népi megfigyelésekre hivatkozott, és e szerint a fecskék gyülekezése a korai ősz beköszön- tét jelenti. Ezután nem tudtam, hogy kiknek higgyek. A kertészeti szakembereknek, vagy a népnek? Szerettem volna egy konferenciát egybe hívni, hogy döntsék el végre, ősz lesz vagy nyár, amikor pár nap múlva már biztosan tudtam, hogy ősz lesz. Kissé idegesen olvastam az Esti Hírlapot, amely hírül adta, hogy Szekszár- don és környékén dúsan virágzik a fehér akác. Nem először, másodszor. Mi több, Mözsön az orgona bontott szirmot. Az sem először, hanem másodszor. Ekkor meg az öregek szóltak közbe, akik szerint az akác és az orgona szeptemberi nyílása hosz- szú őszt jelez. Itt voltam a hosszú őszben, a teljes bizonytalanságban. és fogalmam sem volt, hogy mászok ki ebből. Mert ugye, nálunk, itt Tarjánban nincs Tisza, nem gyülekezhetnek a fecskék. Nem tudok magnóliafáról sem, pedig milyen jó lenne. Magnóliafa fecskefészekkel! A fecskék gyülekeznjének, a magnóliafa másodszor virágozna, az öregek és a kertészeti szakembere^ pedig mondanák a magukét. No, elég az hozzá, hogy a fákon és a bokrokon törtem a fejem, amikor a NÓGRÁD is segítségemre sietett. Ki derült, nem kell ide fecske, de még magnóliafa sem, megteszi egy szerény almafa is. Nem akármilyen almafáról van szó! Arról az almafáról, amely a boglyasaijai központi rabbanóraktár közelében kivirágzóit. Kivirágzott, mégpedig másodszorra. Az öregek újra megszólaltak, és most már én is tudom. hogy a ritka terme szett jelenségből hosszúra nyúló, kellemes, őszi napokra lehet következtetni. Közben megérkezett a talajmen ti dér és fagy, s ekkor a Szabolcs megyei Nyírszőlősön a Kossuth utca egyik udvarában rendkívüli dolog történt. Virágdíszbe öltözött egy terebélyes meggyfa. Ne csodálkozzanak, igen, virágdíszbe, a talajmenti fagy és dér ellenére. Tartósak i szirmok — olvastam — má sodszorra is tartósak. Hiába mondták hát az almafára a. öregek, hogy kellemes őszi napok lesznek, a meggyfa mellett a nyugalmazott kutató jegyzetel évről évre. Ö az ,aki hetven éve jegyzi az időjárás alakulását, az őszi virágnyílások, nyomán, s most kijelentette: Csapadékos lesz, és minden bizonynyal november végéig tart az idei ősz. A nyugalmazott kutatónak hiszek, de azért a várható időjárás-változásra — biztos, ami biztos — fel írattam egy újabb adag andaxint. Minden bizonnyal átsegít az időjárás-változáson. — székács — Zeneiskola Balassagyarmaton Sokáig a salgótarjáni zeneiskola fiókiskolájaként működött, majd 1966-ban önállósult a balassagyarmati zeneiskola. Növendékeinek száma azóta megduplázódott, ma 284 diák tanul zenét. A Deák Ferenc utcában levő iskolát három évvel ezelőtt felújítottak, akkor új szárnyépületet is kapott — javult az elhelyezési lehetőség. A szűkén vett zeneoktatáson túl az iskola egyre nagyobb szerepet vállal a város kulturális életének kibontakoztatásában is, mindinkább a város zenei életének, központjává válik. Falai közt az egyéni és a csoportos muzsikáláson túlmenően gyakorta rendeznek növendék-, tanár- és vendéghangversenyeket, az utóbbiakat országos hírű művészek közreműködésével. Gátolja az oktatás eredményességét, hogy a 16 tagú tantestület nagyobbik része nem a városban lakik, gondjaikat letelepítésük oldaná meg. Juhtenyésztés A balassagyarmati járás gazdaságaiban jelenleg összesen U ezer juhot tartanak. A gyapjúter- melésben sok lehetőség marad kihasználatlanul — ezt az egy anyára jutó gyapjúhozamok nagymérvű szóródása is bizonyítja. A hozamok között 2,87 és 4,42 kilogrammos egyaránt található. A tenyésztésben eltolódás várható a hústermelés felé — az értékesítési eredmények legalább is erről tanúskodnál?. A kedvező piaci lehetőségeket kihasználva a téeszek a szaporulat so százalékát görög, francia és olasz exportra, tejesés pecsenyebárányként szállítják. NÓGRÁD - 1970. október 3., szombat ASZÚD! JANOS: A KRIMINALISZTIKA feala^dOs TÖRTÉNETE A banditák a kérvények alapján kiadott behozatali és vámengedélyek birtokában, törvényesen bejegyeztették a gépkocsikat a rendőrségen a szóban forgó külföldiek nevére, akik — mondanunk sem kell! — sosem látták ezeket az autókat. A gépkocsiúzérek főleg a „Mercedes—Benz” gyártmányokra vadásztak, mivel az Ilyen kocsikért Spanyolországban sokkal magasabb árat fizetnek, mint egyebütt. Az NSZK Interpol—Országos Központi Irodája, amely Wiesbadenben székel, egyébként értesítette is a párizsi központot, hogy a nyugatnémet városokban egyre több „Mercedes Benz” gépkocsit lopnak el. A párizsi Interpol közlése nyomán a madridi Interpol—OKI rábukkant egy „Mercedes—Benz 230” típusú gépkocsira, amelyet az NSZK- ban loptak el, s amely hamis spanyol turista számtáblával közlekedett. A nyomozás alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a gépkocsilopást két német állampolgár követte el; az autó az NSZK-ból érkezett és Malagában adták el. A kocsiban talált hamisított igazolványban tulajdonosként egy dán nő neve szerepelt, aki túristaként járt Spanyolországban. Ez a felfedezés rávilágított a gépkocsiúzérek kiterjedt nemzetközi hálózatára. A tényeket alátámasztotta a következő eset is: felfedeztek egy dán rendszámú „Mercedes Benz 200”-as gutót, amelynek tulajdonosa egy ismert düsseldorfi gépkocsikölcsönző ügynökség volt. Az ügynökség bérbe adta az autót egy argentin állampolgárnak, akinél utóbb hamis olasz útlevelet és különböző nevekre kiállított ugyancsak hamis személyazonossági iratokat találtak. Mindkét gépkocsi azon autók közé tartozott, amelyeknek eltűnését a wiesbadeni Interpol—OKI korábban jelezte. Viszonylag ritka jelenségként került be az autós bűnözés történetébe egy 31 éves szélhámos, Alberto Ferrazza „modus operandi”-ja. 1967 novemberében szélhámosunk az NSZK egyik autósztrádáján száguldott luxusgépkocsijával es karambolozott. No, nem volt súlyos baleset! De elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy Ferrazza kártérítési igényekkel forduljon a biztosító társasághoz. Mondanunk sem kell persze, hogy emberünk a kiváló márkájú járművet és a hozzá tartozó iratokat — lopta. És a biztosító társaság a legelemibb ellenőrzés mellőzésével kerek 20 000 márták fizetett ki a szélhámosnak. 1967. decemberében Ferrazza Franciaországban lop el két igen drága és ritka gépkocsit: egy „Maseratti”-t és egy „Ferrari”-! Zsákmányát gyorsan Svájcba menekíti és Zürichben 16 000 svájci frankért elzálogosítja. Az új év kezdetén a szélhámos pillanatnyilag felhagy az autólopással és az utazási csekkekre szakosítja át magát. Mivel az ilyen fajta csalásokkal később külön fejezetben foglalkozunk, itt csak annyit említünk meg, hogy Ferrazza 1968 januárjában Majna-Frankfurtban tűnik fel, bejelenti, hogy elvesztette utazási csekkjeit s helyettük újakat kap, 500 dollár értékben. 1968. január 20-án Ferrazza, persze álnéven, Brüsszelben vásárol utazási csekkeket 400 dollárért. Másnap már a svájci Bázelben áll a helyi bank pénztárablaka előtt és ismét csekkjei elvesztésén kesereg. Űjakat kap s azokat az „elveszettekkel” együtt Luxemburgban, majd a franciaországi Stras- bourgban és az ausztriai Kuf- steimban fokozatosan felhasználja. Április 29-én a széljárás hirtelen megfordul, s utazónk „zátonyra fut” Zürichben, ahol szintén „elvesztette” csekkjeit... Csakhogy az Interpol immár tisztában van ezzel a „feledékeny” úriemberrel, aki folyton elhagyo- gatja fizetőeszközeit. A zürichi rendőrség tehát „segít” Fer- razzának zsebei átvizsgálásában. És a zsebekből — minő balszerencse! — előkerültek az „elvesztett” csekkek is... Lopásgátló készülékek USA-ban 1966 folyamán több mint 500 000 autót lop- "tak el, vagyis percenként egyet... A tolvajok többsége 20 éven aluli fiatal volt. Az autótolvaj bandák közül nem egynek olyan kulcsai vannak, amelyek minden autó zárját nyitják. A gépkocsilo- pás megelőzésére kínálkozó módszér: lopásgátló készülékek alkalmazása minden motoros járműnél. ' (Folytatjuk)
