Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-20 / 246. szám
fefo Kral kiállítása Egy év eredményei Ö| üj munkaalkalmak Ferő Kral csehszlovák festőművész és grafikus kiállítása vasárnap délelőtt nyílt meg Salgótarjánban, a megyei József Attila művelődési központ üvegcsarnokában. A tárlat, amely november 1-ig tart nyitva, az érdemrenddel kitüntetett művész életművéből ad ízelítőt, illetve áttekintést. Kral Liptovsky Mikuláson született 1919-ben, ma Zilinán lakik és alkot, önálló kiállítása volt Csehszlovákián kívül, a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban, Franciaországban, Egyiptom ban, Olaszországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és az USA-ban. A képernyő előtt A közérdekűség dicsérete A budapesti művészeti hetek emblémája a múlt héten egy tévébemutató fölé került. E művészeti eseménysorozatról a televízió — véleményünk szerint nagyon helyesen — rendszeresen tájékoztatja az egész ország közvéleményét, hatását így több millió néző szellemi fejlődésén is lemérhetjük. (Nem vagyunk ilyen nyugodtak azonban, ha azt vizsgáljuk, közművelődési dolgozóink mennyi energiát fordítanak ez adások megtekintésének szervezésére, hatásuk vizsgálatára? Ha tetszik, ha nem. a televízió ma már egyik legjelentősebb „népművelővé” is vált, vagy legalábbis azzá kellene válnia. Népművelőinken múlik, mennyire lesz nemcsak egy-egy otthon, hanem egy egész falu vagy város szerves tartozékává, tudatformálójává.) Németh László; Eklézsia megkövetése című történelmi darabja a XVII. századi Erdélybe visz bennünket. Az „aranykor”-t követő időszakban vagyunk, Bethlen Miklós, Pápai Páriz Ferenc, Misztót- falusi Kis Miklós tipográfusmester korában. Misztótfalusi életének tanulságai azonban a mának is szólanak a darab aktualitása ezért vitathatatlan. A mindenkor időszerű nemzeti Lelkiismeretvizsgálatra tereli figyelmünket Németh László. A darab a történelemmel érvelve a mának szól és a jövőbe mutat. A televíziós változat hiteles, atmoszférateremtő voltáért Hajdúfy Miklós rendezőt és Siklós Olgát dicséret illeti. A legutóbbi pécsi filmszemlén elhangzottak szerint is, irodalmunkból, fimművésze- tünkből hiányzik a munkásság. parasztság mai változó életének ábrázolása. Fájó hiányosságról van szó, okainak kutatása feltétlenül indokoltnak látszik. Ha erre nem is, arra feltétlenül vállalkozott Megyeri Gabriella filmje, A vérségi krónikásasszony, hogy egy negyedszázados menyecskesors hiteles bemutatásán túl, újabb ismereteket szerezzünk a mai magyar faluról, s örömmel köszöntsünk egy sajátos tehetségű, s minden ízében közéleti gondolkodású asszonyt. Ügy véljük, nemcsak az 57 éves Márton Pálné művei, hanem e dokumentumfilm is szérencsésen tömörített szociográfiai tanulmány, amelyből mind a televízióban, mind pedig másutt több kellene. Jóval több. Közélet! A Hét című műsor, amely Szepesi György vezetőriporterrel másodszor jelentkezett, a X. kongresszus előtt, álló ország, s a párttagság készülődéseiről számolt be. Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tájékoztatott a pártalapszer- vezetek vezetőségválasztó gyűléseinek légköréről, eredményéről. Mint megtudtuk, több mint százezer párttag mondta el véleményét, mintegy a tagság egyharmada az irányelvekről, a Szervezeti Szabályzat tervezetéről. Az összes jelentős társadalmi kérdések terítékre kerültek. Ha meg akarnánk vonni a mérleget, azt mondhatjuk, a IX. kongresszus határozatait végrehajtottuk, a társadalom fejlődése a tervezettnek megfelelően alakult, de érthetően nagy nyomatékkai tették szóvá a taggyűléseken a még meglevő visszásságokat, gondokat is, amelyek megoldásán még munkálkodnunk kell. Mint Biszku Béla mondotta, természetesen nemcsak a kommunistáknak, hanem az egész népnek épül a szocializmus, ezért a munkából a nép minden rétegének tehetségéhez képest a legjobban ki kell vennie a részét. A Hét jó szolgálatot tesz akkor, amikor népünk vezetőit „invitálja” szobánkba, effajta komoly beszélgetésre. Sarlós Istvánnal készült interjú is ebben erősít meg bennünket A Hét különben egyre népszerűbb műsora lesz a televíziónak, bizonyítva egyfajta, helyesen vett társadalmi érdeklődést és aktivitást, amelynek további erősítésére is hivatott. Egyik néző már az „elődöt”. Kiss József A Hét című folyóiratát is felkutatta, s elküldte a stúdióba. fte) Az utóbbi években sorra települnek kisebb és nagyobb üzemek a balassagyarmati járásba. Ezerkilencszázhatvan- kilenc értékes éve volt a járásnak: egy év alatt több munkalehetőség teremtődött a járásban, mint korábban hosszú időn keresztül A járás vezetői elsősorban a nagyobb beruházást nem igénylő, kisebb termelőüzemek letelepítését, a helyi munkaalkalmak gyarapítását szorgalmazták. Ennek eredményeiről Eszményi József, a járás ipari főelőadója adott tájékoztatást. Telem itt dolgozhatnak A helyi jellegű munkaalkalmakat szaporította a bedolgozói rendszer kiépítése. Galgaguta községben huszonöt női dolgozó foglalkozik bedolgozóként varrási munkákkal. Az általuk végzett gondos munka eredménye, hogy az elkészített leánykaruhákat a Szovjetunióba exportálják. A budapesti Haladás Htsz, a bedolgozói konstrukció további kiszélesítését tanulmányozza. A péceli Háziipari Szövetkezet Patak, Mohóra, Szandaváralja községekben szervezett bedolgozói rendszert, és számos falusi háziasszonynak biztosított varrást munkát. Hozom-viszem formában túra járattal, hetenként egy alkalommal keresik fel a községeket, hozzák a kiszabott ruhaanyagot, és viszik az elkészített készterméket. Jelenleg Drégelypalánk, Becske, Herencsény, Terény. Szanda tanácsai tanulmányozzák a bedolgozói rendszer szervezésének lehetőségeit, hogy a falusi asszonyok téli foglalkoztatási gondjait megoldják. Társadalompolitikai érvekkel indokolható, hogy ipartelepítésre kapott lehetőséget a Budapesten helyiségproblémákkal küzdő „MŰDÉKOR” Ktsz. Magyamándor közös tanácsától bérleményként átvette Cserháthalápon a volt tanácsháza épületét, melyben a falújítás és közművesítés után kulturált munkakörülményeket teremtett. Negyvennyolc dolgozója között csökkent munkaképességűek is akadnak. Méltó versenytársuk Ez év februárjában szövetkezeti erőforrásból vidéki kisüzem szervezésére került sor Bercelen, a községi tanács által rendelkezésre bocsátott Kastélyépületben. Nagy szükség volt erre az üzemre, amit az is igazol, hogy százhúsz lány és asszony jelentkezett felvételre az üzem beindulásakor, akik közül negyvenhatot alkalmaztak. A budapesti Textilfeldolgozó Ktsz hulladékszőrme felhasználásával a kereskedelemben hiánycikknek számító munkaruha, illetve speciális védőmellény gyártását indította be, amely kedvező ára miatt is széles körben keresett. Az üzem máris kétműszakos termelésre állt át, hogy a megrendeléseknek idejében eleget tehessen. A részleg egyébként „kiszolgálója”, tehermentesítője a helyiségproblémákkal küzdő budapesti központi műhelynek. A berceli részleg asszonyai, lányai — most már ötvennyolc fő —, a beinduláskor tett vállalásaiknak folyamatosan becsülettel eleget tesznek és elismert versenytársai a több éves szakmai gyakorlattal rendelkező budapesti női törzsgárdának. Ennek hatása nemcsak az erkölcsi megbecsülésben, hanem a teljesítmények és keresetek kedvező alakulásában is megmutatkozik. Fejlődés minden vonalon A múlt év szeptemberében 35 alapító taggal alakult meg Drégelypalánkon a „Szondi” Általános Lakatos Szakszerelőipari Ktsz. A községi tanács telekkel és épületekkel támogatta a kezdést. Az eltelt egy év alatt a tagság mintegy hatszorosára nőtt, alkalmazottakkal együtt már 260 dolgozót foglalkoztatnak. Termelési eredményeik, nyereséges működésük fejlődést tükröz. A végzett munkák minőségével, a vállalási határidők betartásával, áraikkal kiérdemelték megrendelőik bizalmát. Ennek alapján máris újabb megrendelők jelentkeztek, így például a hűtőgépszerelési és felújítási munkák végzésére az ország különböző részeiből kaptak megrendelést. Az év második félévére termelési tervük 12 millió forint, melyben a lakossági javító-szolgáltató tevékenység is helyet kapott. Tárgyaltak a Nógrád megyei Fémipari Vállalattal, hogy lakatosrészlegük alumínium-munkadarabok megmunkálását vállalja, és ezzel „kiszolgálják” a nagyüzemet. A szomszédos Hont községben, a tsz-től bérleményként átvett épületben korszerű lámpa, illetve műanyag lámpaernyő gyártását kezdték meg huszonöt dolgozóval. A tetszetős termékekből a megyei kereskedelem is rendelt. Patvarcon a több mint két éve húzódó üzemtelepítést vállalta át a budapesti Elektronika-, Átviteltechnikai Szövetkezet. Gyártmányaik: speciális telefontechnikai mérőműszerek, berendezések és alkatrészeik. Ezeknek 75—80 százaléka exoortra, 20—25 százaléka belföldi megrendelésekre készül. A települő ktsz- nek jelenleg 409 tagja van. Termelési értékük 1970-re 68 millió forint. A legutóbbi lipcsei kiállításon a szövetkezet aranyérmet kapott. K. S. Csökkenő háztáji Negyvenhat százalékkal csökkent a háztáji szarvasmarha-állomány az eltelt négy esztendő alatt a balassagyarmati járás községeiben. A csökkenés jól érzékelhető a vágóállat-felvásárlás alakulásában. Míg 1966-ban az ösz- szes hízómarha-felvásárlás 17,1 százalékát a háztáji gazdaságok biztosították, addig ez a szám tavaly csak 6 százalékot tett ki. Bár az Állatforgalmi Vállalat 51 vemhes üszőt helyezett ki háztáji gazdaságokba, ez az akció is csak mérsékelni tudta a csökkenést. Ez legjelentősebb Dré- gelypalánkom és Hontan: 56— 64 százalékos. Kislány a liftben _ fel tetszik vinni a liften? Van nekünk is kulcsunk, d e ma anyukám elvitte. Gyalog meg nem szeretek menni, mert sok a lépcső. És tetszik tudni, nagyon elfáradok. Pedig most még horgolni is kell nekem. Az iskolában horgolni tanulunk, és muszáj) megcsinálni. — Szeretsz horgolni? — Nem nagyon. De muszáj. Ha egyszer tanulni kell, mit lehet tenni. Ugye, így van? Különben is hamarosan befejezzük a horgolást. — Aztán? — Jön a kötés. Tessék elképzelni, az iskolában ötvenhat forintért kell venni a kötéshez fonalat, meg mindent. — Olyan sok? — Igen. Nekem anyukám nem is veszd meg. Legalábbis azt mondta. — Mi lesz akkor? — Mi lenne? Kapok egy csikót. Aztán jól van. Már itt is vagyunk. Máskor is megkérhetem a nénit, ha nem lesz kulcsom? Köszönöm, hogy fel tetszett hozni. — csatai — NÓGRÁD - 1970. október 20.. kedd ASZÓDI JANOS: A KRIMINALISZTIKA kai a ni i IOs rÖRTÉNETE Gátat a tolvajok útjába A „La Joconde” eltűnése óta már két év és három hónap telt el, amikor 1913. december 11-én Alfredo Geri firenzei képkeresikedő furcsa levelet kap: „Olasz vagyok. Én vittem el Mosa Lisát a Louv- re-ből.” „Ismét egy bolond” — gondolja magában Geri, de mégis válaszol a levélre. És két nappal később találkozik is a levél írójával. Rosszul öltözött férfi, kis, harmadrangú szállodában lakik. A hotelszoba ágya alól előkerül egy fából készült utazóláda, amelynek dupla feneke vörös selyembe burkolt, lapos tárgyat rejt. A selyemhuzat lekerül, s a nyomorúságos szobát egyszerre beragyogja Giocom- da mosolya. 1913. december 31-én, húsz rendőrfelügyelő kíséretében Mona Lisa visszatér Párizsba. Leonardo Perrugia szobafestő egyike annak a négy munkásnak, akik 1910-ben védőüveget szereltek Mona Lisa arcmása elé. Beleszeretett volna Mona Lisába? Vajon ezért lopta el, ez lett volna az ok, amiért egymagában élt, csak a festmény társaságában, szerény és csendes szállodai szobácskájábán? „Nem — jelentette ki Perrugia a vizsgálat során. — Olvastam, hogy a La Giocondá-t Napoleon rabolta el Firenzéből. É6 hazafi vagyok, vissza akartam juttatni Olaszországnak.” Perru- gia tehát nem ismerte Leonardo da Vinci festményének igazi történetét. E tájékozatlanság nem befolyásolta azonban a törvényszéket, amely 1914. június 4-én egy év és tizenöt nap szabadságvesztésre ítélte Perrugiát. A büntetést azonban két hónapra csökkentették, s amikor Perrugia útban szülőfaluja felé Firenzében megszakította útját, régi szállodája a „Tipoli- Italia” helyén egy teljesen újjá alakított épületet talált. Főbejárata fölött frissen festett cégtábla: „Hotel della Giocon- da.” A világ 12 000 múzeumát évente 220 millió látogató keresi fel. Az óvintézkedések napjainkban tehát szükségesebbek, mint bármikor. Nem az UNESCO, hanem a Múzeumok Nemzetközi Szervezete is szoros kapcsolatban áll az Interpollal. Ha valamely lopott műtárgy feltételezhetően külföldre került, a nyomozás nemzetközi jelleget ölt, következésképpen az Interpol hatáskörébe tartozik. Ilyen esetekben az Interpol, miután tájékoztatták az ügyről, az OKI-k útján haladéktalanul értesíti hálózatát a lopás körülményeiről, megküldi a műtárgy fényképét és részletes leírását, a képlopással foglalkozó gonosztevők nyilvántartó lapjait és ujjlenyomatait. Ily módon szakemberek széles köre részletesen megismeri az eltűnt festményt, szobrot, vagy mellszobrát, gobelint vagy ékszert. A műkincs- űzérkedés, a lopott műkincsek továbbadása így szinte lehetetlenné válik. A szélhámosok számára nem marad más lehetőség, mint a zsarolás és a váltságdíj. A múzeumokban elektronikus vagy infravörös sugarakkal működő védőberendezések helyettesítik az őröket. A megtéveszthető emberi szem és fül szerepét elektromagne- tikus szerkezetek veszik át. A diszkréten elhelyezett televíziós kamerák lehetővé teszik, hogy egyetlen őr a képtár termeinek hosszú sorát megfigyelje. S minthogy a betörők rendszerint éjjel dolgoznak a néptelen csarnokokban radarképernyők és infravörös sugarakkal működő detektorok felfognak minden gyanús mozgást. A tolvaj azt hiszi, hogy egyedül van az üres múzeumban, és nem is sejti, hogy belépése pillanatától automatikus készülékek egész sora figyeli minden mozdulatát. A szőnyeg például, amelyen jár, nem azért van ott, hogy felfogja a léptek zaját. Jelzőszőnyeg ez, valóságos kelepce, amely akkor lép működésbe, amikor az utolsó látogató is elhagyta a múzeum épületét. Már egyszerű érintésre is önműködően meggyújtja a múzeum összes lámpáit és bekapcsolja a riasztókészüléket. De tegyük fel, hogy a betörőnek sikerült elkerülni az első akadályokat és eljutott az antik ékszerek gyűjteményét őrző páncélkamrához. Korszerű lemezvágó készüléke teljesen zajtalanul működik, de hatalmas hőt fejleszt. Mivel a páncélkamra acéllemezei hőjelző készülékekkel vannak összekapcsolva, a vágópisztoly működésbe hozza a riasztóberendezést. De menjünk tovább feltételezéseinkkel. A tolvajnak sikerült kiürítenie a páncélkamrát, vagy kivágnia keretéből néhány festményt, mit sem törődve azzal, hogy megcsonkítja-e őket vagy sem, és zsákmányával a kijárat felé indul. Ekkor azonban önműködően működésbe lépnek a infravörös sugarú fényképezőgépek. s ezek az éj sötétjében felvételt készítenek róla, esetleg le is filmezik. Fényképe már másnap ott fekszik a rendőrfelügyelő asztalán és az Interpolnál, sőt megjelenik az aznapi újságok első oldalán. (Folytatjuk)
