Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

Rátermett asszonyok (I.) Abol intézkedni lehet Az asszonyok előtt jegyzet­füzet, toll. Az előadások, kon­zultációk alatt szorgalmasan négyszáz forint különbőzért hogy nincs megoldva az asz- nem éri meg a nagyobb fele- szonyok, lányok munkába álli- lősség vállalását, az idegeske- tása. Aki dolgozni akar, talál dést, az állandó értekezletekre is helyet. Kevés viszont a jegyeznek. Minden felkerül a járkálást” — így lehetne sum- szakképzett nő. Legnagyobb füzetlapokra, hogy otthon, gyárban, zetben, hivatalban mázni húzódozásuk okát. Hoz- részük betanított vagy segéd- a termelőszövetke- zájárul ehhez, hogy az az asz- munkásként dolgozik. Ennek ... -, szony, aki egyben családanya megfelelően kevesebb a fize- segitseg kisgyereke van, nem ren- lésük is. Ez a párthatározat adjon a következő hetek, hó- delkezik kötetlenül az idejé- végrehajtásának egyik sarka- napok munkájához. Salgótarjánban, az oktatási ^ nem engedheti meg magá- helyzet. Hosszú ideig az volt és kisgyereke van, nem ren- tésük is. Ez a párthatározat delkezik kötetlenül az idejé- végrehajtásának egyik sarka­vel. Sietnie kell a gyerekéért latos pontja. A munkakörül­az óvodába vagy az iskolába menyek terén sem rózsás a- - .. és nem engedheti meg magá- helyzet. Hosszú ideig az volt igazgatóság eloadotennebe_ a nak azt a „luxust”, hogy eset- a gyakorlat, hogy először meg­partalapszervezetek most g j egy-egy értekezlet után építették a gyárat, az üzemeit, választott nofelelosei ülnek. - - • - ................................- ­m ég a fehér asztalnál is ott aztán ha maradt pénz, psi- Hetenkénti váltással, ot nete maradjon. Ezek azok a szem- náltak öltözőt, mosdót, zuha- keresztül hallgatják az • eio^ Jéletbeli és sajnos, gyakorlati nyozót, járdát. Ha a pénz el­adásokat, gyűjtenek eimeie 1 akadályok, amelyeken nem le- fogyott, ezek elmaradtak. A és gyakorlati tudnivalókat, ta- het rögtön változtatni. Mégis munkakörülményeken máról pasztalatokat. Ok azok az asz- szükség van intézkedésekre, holnapra lényegesen és gyö- szonyok, akikre komoly es ^ert az elvekből akkor lesz kérésén változtatni nem lehet, felelőssegteljes feladatot bi- valóság ha azt valóra is vált- de javítani igen, és kell is. — zott a párt: számon tartani az Ott foglalkozzanak a nők Nem kellemes a három mű­asszonyok gondjait, munkahe- gondjaival, ahol dolgoznak, szak sem. De országos szinten lyi vagy otthoni problémáit, es napj nyolc órát töltenek el, és milliárdokba kerülne, ha egyik minden eszközzel támogatni a ah0i mód van az intézkedé- óráról a másikra, hirtelen át- Központi Bizottság határozata- ^kre. nak megvalósítását. Mondhat­nánk úgy is, hogy „élő lelki­ismeretként” betartani és be­tartatni a párthatározat vég­rehajtását állnának a gyárak. Ezt pedig az állam nem tudja vállalni, legalábbis jelenleg nem. IXőfelelőaök Kibővült a nők között vég- .jV TPasofik műszak meg- zett politikai munka. Széles a c,fUdl ™u?ka: körű nőbizottságok rendszere me°°S2rtósrű jött létre. A pártszervezetek “ ,marMaz el keU választott testületéi felelősek Nem veletien, hogy- ---------- pontosan, ezért a politikai munkáért, sok iparilag fejlett országban s zabatosan és szigorúan meg- irányítani, ellenőrizni és ősz- a fiak és, lány°k egyformán határozza a tennivalókat. Mert szehanaolni — ez a feladat A meStanulják a háztartás veze- tennivaló bőven akad, az min- nTS gazdli” a tóSelo^ «"* sök. Bekerültek a pártvezető­JSle csak elvekben! A párthatározat denki előtt világos, aki nyi- __________ _ t ott szemmel jár a világban, ségek be, joguk és kötelességük Már ismétlésnek hat, ha a felszólalni az asszonyok érdé­nek kettős műszakjáról besze- kében. Ott vannak az ülése­lünk. Lehet, hogy unalmasnak ken, mint egyenjogú partne­Fent es leni hangzik, de megvan. Ezen változtatni nem lehet máról holnapra. A határozat végrehajtásá- Mindennapi, folyamatos nak útja és módja — fent és szükség lent — központi intézkedésék- évente ben és helyi megoldásokban rek. tevékenységre van merit ha a nőfelelős A nők nagyon gyakran nem egyszer vagy kétszer beszámol keresendő. A határozatot út­tol tik be azt a szerepet, amelyre alkalmasak lennének. Rátermettsége, tudása, tapasz­a vezetőségnek, az kevés. A nőfelelősök mutatásként kell kezelni, amely irányelveket ad. A végrehajtás nagy önállóságot ezekben a , ^ talata sok asszonyt tenne ké- hetekben kezdik meg a tény- igényel, és végeredményben a----- vezető állasra. Ennek . __ , ... l eges munkát. Felmérik a le­éli enére — és ezt a statiszti­kai adatok pontosan megmu­hetőségeket, ismerkednék a pártbizottságokon, pártszerve­zeteken, üzemekben, intézmé­nyekben, gyárakban történik. tátják — kevés a magas be- tényekkel, számba veszik az ott, helyben kell elhatározni osztásban dolgozó asszony. A üzemükben dolgozó agszo- a párt- és gazdaságvezetésnek keil0lMertÓ1a nők** nyok gondjait. Sokszor mond- együttesen, hogyan tovább, szelnünk kell. IVlcrt 3. nők is ................. mi o g yakran vonakodnak, félnek a - Juk buszkén — és erre való- felelősségtől. „Az a három— ban büszkék is lehetünk —, mi a legközelebbi teendő. Csata! Erzsébet Összevonások után 18 község — 7 központtal a nép- Az új vb-vezetőknék meg- Tanácsa felelő a kapcsolata a lakos­több igazgatási-iterületszerve- Sággal. A fogadónapok iránt „ zésd intézkedést hozott a ko- van érdeklődés, egyéni ügye- °me.< ikkal is elsősorban a vezető­ket keresik fel a tagközsé­gek lakosai. Most van kiala 1970, július 1-én köztársaság Elnöki rabbinál nagyobb, életképe­sebb államigazgatási egységek létrehozására. Ezek közül né­tómának rendezésére Indo­kolt a közös tanácsok vb-ve­az eddigi tapasztalatok összege­zése céljából. Megállapítható, hogy a ba­Ma befejeződik az almaszüret a Migyarnándorl Állami Gazdaságban. A termés kevesebb ugyan a tavalyinál, mindössze 250 vagon, de a minősége várakozáson felüli. Így aztán értékesítési gondjaik sincsenek. Északi szomszédainkkal Csehszlovákiával közvetlen exportszállítási kapcsolatban vannak. Szállítás előtt gondos kezek válogatják, csomagolják a gyümölcsöt (Koppány György felv.J Ki javítsa a gépeket? Munkában a Népi Ellenőrzési Bizottság hány a balassagyarmati járás kulóban a tömegszervezetek, lassagyarmati járásiban a kö- községeire vonatkozott; a ren- tömegmozgalmak helyi veze- zös tanácsok nagyobb zök­delkezésék után a járásban tőivel való együttműködés. A kenők nélkül kezdték meg látszatnál jóval több nehéz- tevékenységüket, s az új fel­ségeit okoz ez, s mivel előre- tételese között is képesek a láthatólag nem várható, hogy lakosság igényednek toielégíté- A hét községben — tizen- valamennyi ilyen szervnek sére. egy társközség tartozik hoz- közös tanácsi szintű csúcs­hót közös községi tanács kezd­te meg munkáját, s a járás­hoz csatolták Szécsénkót is. Több mint másfél ezer trak­tor, sok ezer mezőgazdasági munkagép található ma már a nógrádi termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok tu­lajdonában. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság most fo­lyó vizsgálata arra keres vá­laszt, hogy a mezőgazdasági gépek üzemeltetése, javítása megfelel-e a kívánalmaknak? Az ellentmondás Tíz évvel ezelőtt az erőgé­pek és az értékesebb munkagé­pek többsége is a gépállomá­sokon volt. Az erősödő, gya­rapodó termelőszövetkezetek alig végeztek mezőgazdasági munkát. Legfőbb feladatuk a mezőgazdasági gépjavítás volt. vitás szervezése; a gépparü összetétele, jelenlegi, állapota, a tárolási lehetőségek, a gép­távúnak javító bázis felszereltsége, a kapacitás kihasználtsága és a gépjavítás gazdaságossága; Gondot fordítanak a bizottság kiderült, hogy rosszul számol­tak, mert a gépjavító vállala­tok évről évre kevesebb me­zőgazdasági gépet javítanak. A termelőszövetkezetek több­ségében ugyanis arra töreked­nek, hogy saját maguk javít­sák a mezőgazdasági munkák­hoz szükséges erő- és munka­gépeket is. Kialakult tehát egy rendkívül visszás helyzet. A jól felszerelt, a mezőgazda­vezetői azonban gyorsan felis- sági gépiek javítására berendez- merték a saját géppark kiada- kedett gépjavító vállalatok ma A munka hosszú ígérkezett és ennek megfele­lően a javításhoz szükséges munkaeszközök, gépi berende­zések egész sorát vásárolták a . . . . . _„ g épjavító állomások. Közben alkatr^zeUáté^J* beszerzési kításának előnyeit. Egyre-más- ra vásárolták a nagyteljesít­ményű traktorokat, a szüksé­ges munkagépieket, -eszközöket. Így aztán az 1960-as évek kö- zep>étől a gépjavító állomások, majd gépjavító vállalatok már zajuk — július első felében tartották meg az alakuló ülé­seket. Az újonnan megvá­lasztott végrehajtó bizottsá­gok megkezdték működésü­ket; mindenütt intézkedése­ket hoztak a közös tanácsi szervezetek kialakítására. Melyek az összevont taná­csok három és fél hónapos működésének legfőbb tanul­ságai. tapasztalatai? A vezetésre vonatkozó alap- szervezett vető irányelv a színvonal ja- galgagutai vitására való törekvés volt. Ennek eredménye máris meg­szelve alakuljon ki, minden­egyes esetben, ki kell dolgozni a kooperáció legmegfelelőbb formáját Eddig főként Ma- gyarnán dórban és Nógrádkö- vesden jelentkezett ezen a té­ren nehézség. Országos tapasztalatok sze­rint kirendeltségek működte­tése csak az 1200 lakoson fe­lüli társközségekben indokolt, gazdaságos. így a korábban cserháthalápi és kirendeltségek megszűntek — viszont ilye­nek kialakítása vált szüksé­mutatkozik; három és fél hó- gessé Patakon, Hugyaigon, nap alatt is emelkedett a vb- ülésak napirendi pontjainak igényessége, s megállapítható, hogy a végrehajtás érdeké­ben is hatékonyabb intézke­dések születtek mint koráb- munkaszervezési ban. A végrehajtó bizottságok Ez természetes; Mohorán és Herencsényben. Alig volt olyan közös közsé­gi tanács, ahol az eltelt idő­szak alatt ne merülitek vol­na fel kisebb személyügyi, nehézségek, a megfelelő sízemélyi összetételénél külö- arányok kialakítása nem nős gonddal vették figyelem- megy könnyen. Annak csak be, hogy a tagközségek min­denütt arányos képviselettel örülni lehet, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a lakos­rendelkezzenek. Néhány he- sag részéről nem merült fel lyen máris megállapodás szü­letett arra, hogy a testületi ülések egy része az községekben Megalakultak területi csopiortjai — az ed­digi tapasztalaitok szerint több bátorítást kellene kapniuk önálló tevékenységük kibon­takoztatásához. ügyintézési probléma. Bár a néhány hetes működésből nem érintett lehet messzemenő következte­kerüljön sorra, téseket levonni, az eddigiek a tanácstagok alapján célszerű lenne olyan új félfogadási rendszer kidol­gozása, mely figyelembe veszi a lakosság reális igényeit, a tényleges szükségleteket. En­nek, s a többi hasonló prob­Üj hizlalási forma A háztáji állattenyésztés to­vábbfejlesztése a balassagyar­mati járásban is a sertéste­nyésztésben valósítható meg leghatékonyabban. Mivel a gépesítés, a korszerű techno­lógiák bevezetése a háztáji gazdaságokban is megoldha­tó, a tenyésztés és hizlalás fejlesztését a szövetkezet—ház­táji kooperáció színvonala ha­tározza meg. Az együttműkö­dés elsőnek Patakon valósult meg. A községben két háztáji hizlalda épült fel; az egyiket idén júliusban töltötték fel 31 kilós átlagsúlyú hízóalanyok­kal. Az új hizlalási forma iránt az érdeklődés a község­ben és a környező falvakban rohamosan nő. ■ Háromszáz ember munkáját A balassagyarmati piorce- lángyár budapiesti központjá­nak vezetői tárgyalásokat folytatnak egy nyugatnémet céggel, kondenzátort gyártó automataberendezés megvá­sárlásáról, amiért az eladó 22 millió forintot kér. Az új automata kondenzátor­gyártó gépsor olcsóbb mint amit a franciák és a japánok ajánlanak. Amennyiben a gyár a megvétel mellett dönt, akkor egy év alatt megtérülne a berendezés vásárlására for­dított összeg. Ugyanis ez az új nagy teljesítményű gép tíz asszony, lány segítségével annyit termelne, mint ameny- nyit jelenleg háromszáz dolgo­zó; hárommillió forint értékű terméket. Az új berendezés nem kíván nagy helyiséget, elférne a je­lenlegi műszerész üzemrész­ben. Ha a gépiét beállítják, akkor sem válnak feleslegessé a dolgozók, mert a gyár ve­zetői olyan speciális konden­zátorok gyártásába térnének át, amit csak kézi munkával lehet előállítani és biztos pia­ca van. már készítenek autóbusz-al­katrészeket, kerítéselemeket, csak éppien mezőgazdasági gé­peket nem javítanak. A mun­kában elhasználódott, törött traktorokat, munkagépieket, a rosszul felszerelt tsz -gépjavító műhelyekben próbálják újra üzemképes állapotba hozni. Az okok A szövetkezeti vezetők az­zal magyarázzák mindezeket: a gépjavító vállalatok kóny- szerítették őket, hogy maguk javítsanak. Korábbi munká­jukkal ugyanis sok gazdaság­ban elégedetlenek voltak. Egy- egy gép rendszerint csak hosszú idő után került ki a gépjavító vállalattól, nem is mindig a megfelelő minőség­ben végezték el a munkát és drágán dolgoztak. Ezenkívül az életbe lépiett új közgazda- sági ösztönzők is arra kész­tették a gépjavító vállalatokat, hogy kapacitásukat a legtel­jesebb mértékben kihasználják és más népgazdasági ágakba is „bedolgozzanak”. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálatának az a célja, hogy készleteiben is feltárja a kialakult helyzetet, megvizs­gálja az okokat, s megkeresse az ellentmondások oldásának útját, módját. Olyan témákban vizsgálódnak többek között, mint a mezőgazdasági gépja­a szükséges gépek lehetőségeire is. A társulások Az már most is világos, hogy a gépjavító vállalatok csak nevükben viselik a „me­zőgazdasági” jelzőt. Tevékeny­ségük egyre kevésbő függ ösz- sze a mezőgazdasági üzemek­kel. Mindez abból következik, hogy a termelőszövetkezetek igénye kevés, a javítási mun. ka nem kötötte le teljes kapa­citásukat. így aztán kénytele­nek voltak más területen munkát keresni. Ugyanakkor jogosan vetik fel a mezőgaz­dasági üzemek, hogy a gép­javító vállalatok vajmi keve­set tettek az évek óta fennál­ló súlyos gépalkatrészhiány enyhítésére. Éppen ezért a vizsgálat arra is választ keres, hogy a mezőgazdasági üze­mek jobb alkatrészellátásáért mit tehetnének a megyei gép­javító vállalat üzemei, A gépjavítás és az -alkatrész­ellátási gondok enyhítésére hozták létre Bercelen a gépja­vító társulást. A kezdet, az indulás gondjait sajnos még nem sikerült leküzdenie a viszonylag rövid múltú társu­lásnak. Nem kielégítő az esz­közellátottsága és gond a fo­lyamatos munka biztosítása is. A mezőgazdasági gépjaví­tás árbevétele tavaly mind­össze 23—24 százaléka volt a társulás összes bevételének. A megye mezőgazdasági üzemei eddig nem használták ki kel­lőképpen a társulásban rejlő lehetőségeket, előnyöket. A közeljövőben bizonyára nö­vekszik majd a társulások sze­repe a gépek javításában is. Ugyanis a korszerű gépiek ja­vításának tárgyi és személyi feltételeit egyre kevesebb szö­vetkezet tudja önállóan meg­teremteni. Tari János NÓGRAD - 1970. október 20., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom