Nógrád. 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

ÄZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA VILÁG PROLETÁR#«, EGWESOCJffOP! XXVI. EVF., 230. SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1970. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK a kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozó járói 1970. szeptember 28-tól 30- ig 43 kommunista és munkás­párt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az im­perializmus elleni harc né­hány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erő­feszítéseket tesznek a kommu­nisták és más antiiperialista szervezetek, erők összeforrott­ságának megerősítésére, együtt­működésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fo­kozzák szolidaritásukat az im­perializmus elleni közös harc­ban. A találkozó tárgyilagos lég­körben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zaj­lott le. (MTI) Szerdán délelőtt Kállai Gyula elnökletével megnyílt az ' országgyűlés őszi ülésszaka. Az elnök kegyelettel emlékezett meg Nasszerndk, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének elfiunytáról, akiben a Magyar Népköztársaság barátját és szövetségesét vesztette eí. Az országgyűlés egyperces néma csend-ben emlékezett meg a kiváló államférfiről. Kállai Gyula ezután ismertette az ülésszak napirend­jét, amelyen első helyen a népgzdaság negyedik ötéves ter­véről szóló törvényjavaslat, a következőkben pedig a kép­viselők és tanácstagok Választásáról szóló korábbi törvény módosításának javaslata áll. Előreláthatóan egy interpellá­cióra is sor kerül. Mvekedtek a reálbérek Az 1971-ben kezdődő, új öt­éves tervről tartott expozéjá­ban Párdj Imre, az Országos Tervhivatal elnöke hangsú­lyozta. hogy miközben a terv épít eddigi eredményeinkre, a párt irányelveivel összhang­ban reálisan számol szocialis­ta tálrsadalmunk építésének új feladataival. Ami az idén záruló harma­dik ötéves terv már látható eredményeit illeti; mintegy 40 százalékkal nő a nemzeti jö­vedelem és 31 százalékkal a fogyasztási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari terme­lés növekedése és a mezőgaz­daság teljesítésének kedvező fejlődése tette lehetővé. Fi­gyelemre méltó, hogy a kül­kereskedelem a nemzeti jöve­delemnél is gyorsabban fej­lődött az elmúlt években, amiben nagy része volt a szo­cialista országokkal kiépült gazdasági együttműködés sok­oldalú növekedésének. » Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túltel­jesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fo­gyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek pedig 17—18 szá­zalékkal magasabbak az idén mint 5 esztendővel ezelőtt. Növekedtek a tervidőszakban a nyugdíjak, a családi pótlék, bevezette a kormány a gyer­mekgondozási segélyt, a tár- saidalomziztosítást pedig gya­korlatilag az egész lakosságra kiterjesztette. Több területen került sor központi bérrende­zésre is. A parasztság szemé­lyes átlagjövedelme ez év­ben már eléri a munkásokét. Végül nagy eredmény, ho>gy az öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült. Kitért a TervhíVBföA elnöke gazdaságunk lényeges gond­jaira ds, egyebek között a korántsem kielégítő munka­termelékenységre, a korszerűt­len munkaerő-gazdálkodásra és a sok helyen kifogásolható munkafegyelemre, valamint a beruházások megvalósításának tarthatatlanul lassú ütemére. Ésszerűbb szervezést Mindezzel messzemenően számoltak az új ötéves terv megszerkesztésekor, amely­ben — noha gazdaságpoliti­kánk nem változik — fontos új vonások ismerhetők fel. A terv egyik legfontosabb cél­ja, hogy a népgazdaság egyen­súlyát a dinamikus fejlődés közepette is biztosítsa. Ehhez ésszerűbben kell megszer­vezni a társadalom erőforrá­sainak felhasználását. Ebben a vonatkozásban a terv négy jellemző vonására hívta fel a képviselők figyelmét Párdi Im­re. Ezek: a termelés szerkeze­tének korszerűsítése; a nép­gazdaság úgynevezett infra­struktúrájának, tehát, tartó­pilléreinek megerősítése; a tudományos kutatás előrehala­dása, és a nemzetközi gazda­sági együttműködés gyors fejlesztése. Az előadó ezután részletei­ben is megvilágította, mi ér- xt.idő az említett sajátosságo­kon. A termelésszerkezet kor­szerűsítésével kapcsolatban utalt az energiatermelés ará­nyainak tervezett nagy válto­zására, a gáz és az olaj fel- használásának előretörésére, ■melynek eredményeként 1975- re a háztartások mintegy 65 százalékát gázzal tudják majd ellátni. Utalt a műtrágyagyár­tás és -felhasználás, az alumí­Pártfí Imre niumipar, a közúti jármű- gyártás, a gépipar keretében, elsősorban a számítástechni­ka, az építőiparban a korsze­rű építési módszerek és szer­kezetek kiemelt fejlesztésére. Jelentősen gyarapodik a nemzeti jövedelem Üj URH-rácKaadó, a színes vételt is magába foglaló má­sodik tv-műsor, 250 000 új te­lefonállomás, 2500 új általános iskolai osztály, 8600 gyógyin­tézeti ágy — csupán néhány további adat azokból, ame­lyekkel a Tervhivatal elnöke az ötéves tervnek az élet minden terére kiterjedő elő­irányzatait jellemezte. Hang­súlyozta azonban, hogy mi­után 100 milliárdokat haszná­lunk majd fel, rendkívüli je­lentőségűvé válik a beruházá­si tevékenység javítása. Részletesen szólt Párdi Im­re az életszínvonal emelésével kapcsolatos tervelőirányzatok­ról, bár hangsúlyozta, hogy csupán a tervszámok alapján nem lehet megítélni az ez- irányű várható fejlődést. A nemzeti jövedelem fogyasztás­ra szánt hányada 30 százalék­kal növekszik az előző terv­időszakhoz képest, a kiskeres­kedelmi forgalom 40 százalék­kal. Kereken 400 000 lakást kívánnak tető alá hozni, eb­ből 180—200 000-ret állami erőből. A reálbérek viszony­lag gyorsan, egy keresőre szá­mítva 16—18 százalékkal nö­vekednek, s ezáltal az eddigi­nél nagyobb szerepük lesz a reáljövedelmek bővülésében, amit öt év alatt 25—27 száza­lékkal terveznek növelni. Töb­bet fordít majd az állam az öregek, betegek és a gyerme­kek eltartására, sor kerül egyes dolgozókategóriák kere­setének intézményes növelésé­re, bizonyos nyugdíjemelésre, és tovább növelik a . családi pótlékot is. A kormány határozott ár- stabilitásra törekszik, mind­azonáltal nem merevedhetnek meg az árak hosszú időszakra, hiszen a népgazdaság szerke­zetében, a kereslet és kínálati viszonyokban lényeges válto­zások következnek be, ame­lyeknek türköződniük kell egyes árak csökkenésében, mások némi növekedésében. A lényeges, hogy ezek együtt­véve nem akadályozhatják a reáljövedelmek és a reálbérek elhatározott növekedését. Javítsuk az egyensúlyt Végül is ez a terv többet kíván, mint az eddigiek — összegezte az elmondottakat a Tervhivatal elnöke —, minde­nekelőtt növekvő ütemet, na­gyobb hatékonyságot, vala­mint szilárd belső és nemzet­közi gazdasági egyensúlyt. Párdi Imre nagy érdeklő­déssel fogadott expozéja után Bognár József képviselő, a terv- és költségvetési bizott­ság nevében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Bevezető­ül azt fejtegette, vajon mivel tud a törvényhozás hozzájá­rulni ahhoz a : nagyszabású tervkészítő munkához, ame­lyet a szakemberek és a szá­mítógépek már oly nagy rész­letességgel elvégeznek. Bővebben foglalkozott Bog­nár József a külkereskedelem problémáival. A nemzetközi árucserére érzékeny, kis or­szágunkban igen fontos, mon­dotta, hogy lépést tudjon tar­tani az általános fejlődéssel, mert ellenkező esetben a ki­vitel növekedésével csak a rá­fizetést növeli, Ezzel kapcso­latban utalt a nemzetközi fi­zetési mérlegünk tartós egyen­súlyának fotosságára, amit a következő ötéves terv­ben el kívánunk érni. Ugyan­csak lényeges, hogy megszűn­jön a költségvetési deficit, s általában javuljanak az egyensúlyviszonyok a munka­erőhelyzetben, a kül- és a bel­kereskedelemben. Minderre, — hangsúlyozta — jő alapja­ink vannak, hiszen ma már elmondhatjuk, hogy gazdaság- történetünk legsikeresebb öt esztendejét zárjuk le hamaro­san. Az eredményekben nagy része van gazdasági irányítá­sunk új rendszerének, amely máris alkalmasnak bizonyult a korábbinál jóval bonyolul­tabb feladatok megoldására. Képviselek a tervjavaslatról Jellemző volt a napirend iránti különös érdeklődésre, hogy 56 képviselő jelentkezett hozzászólásra, közülük a szer­dai ülésen tizenhármán kap­tak szót. Más-más hivatásnak és egymástól különböző vá­rosok, megyték képviselői ré­vén igen sokféle nézőpontból szóltak hozzá a törvényjavas­lathoz. Győri Imre, Csongrád megyei képviselő elsősorban megyéje öt városának problé­máit fejtegette, amelyek kö­zül a foglalkoztatottsági gon­dokat ugyan már szerencsére nagyrészt maguk mögött tud­ják, de még küzdenek töb­bek között a nehéz lakásvi­szonyokkal. Hasonló értelem­ben,, de elsős orbamjtéosá, s baranyai vonatkozásban szólt hozzá a javaslathoz Gergely Lajos képviselő. Elmondotta, hogy Pécs, a lakosság tíz év alaft végbement 27 százalékos növekedésével, a városok élén jár, de ezzel megnövekedtek lakásépítési, közcnűvesítési és más hasonló gondjaik is. S míg korábban a Csongrád megyei képviselő „a legváro­siasabb megye” sajátos fejlő­dését ecsetelte, a baranyai képviselő a megye bekötőút néküli, kis lélekszámú, elma­radott községeinek problémái­ra hívta fel a figyelmet. Sok szó esett az ülésen. Bu­dapest következő öt esztende- j|éről, elsősorban Csikasz Jó­zsefeié, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese felszólalásá­ban. A vidék szempontjából különösen figyelemre méltó, hogy miután a fővárosban már végképp nincs munkaerő­tartalék, meggyorsul bizonyos iparok, üzemek már korábban elhatározott vidékre telepíté­sének folyamata. Az ipari fejlődés kérdéseit mások is bőven érintették, a többi között Gácsi Miklós miskolci képviselő, aki bizo­nyos alapszakmák szakmun­kás-utánpótlásának erőtelje­sebb biztosítását kívánja; a már említett Gergely Lajos, aki az energiatermelés meg­változott viszonyai között is fontosnak tartja a mecseki szénbányászat jövőjének ala­posabb tisztázását; Kerkay Andorné Fejér megyei képvi­selő, aki a székesfehérvári nagy előrehaladásról szólván, elsősorban az alumíniumipar jó kilátásait ecsetelte. Báli Zoltán Tolna megyei tsz-el- nök mezőgazdasági kérdések­ről szólt, különösképpen az állatállomány minden oldalról megalapozott fejlesztésének fontosságáról. A nyugdíjasok helyzetéről beszélt Gallé Ernő budapesti képviselő. Annak tudatában, hogy már jelenleg is jóval több mint 10 milliárdoit. fordít a népgazdaság a nyugellátás­ra, s csupán az idei intézke­dések mintegy 900 millióval növelték az állami kiadásokat, utalt a párt kongresszus! irányelveiben foglaltakra, amelyeknek érteimében a nyugdíjakat olyan mértékben kell emelni, hogy érezhetően csökkenjenek a családok jö­vedelmi differenciái. Ilyen értelemben, mondotta, állan­dó figyelemmel kell kísérni a reáljövedelmek általános nö­vekedését, különös tekintettel azokra, akik alacsony nyug­díj#! kapnak és a legcseké­lyebb javulást is örömmel fo­gadják. Az országgyűlés szerdai ta­nácskozása a késő esti órák­ban ért véget és csütörtökön délelőtt folytatódik. Köszönet az áldozatos munkáért Befejeződött az V. nevelésügyi kongresszus Az V. nevelésügyi kongresz- szus szekcióülései után szer­dán ismét plenáris tanácsko­zással folytatta munkáját az Országházban. A záróülésen elsőként Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára szólalt fel és hang­súlyozta, hogy a nevelés, a szocialista ember formálása, a kulturális forradalom köz­ponti feladata. Ezzel összefüg­gésben kiemelte, hogy a ne­velőmunkában türelemre, szívósságra, s nem frázisokra van szükség. Állást foglalt amellett, hogy a társadalmi- gazdasági alapot — ahogy Le­nin tanította — azokkal az emberekkel lehet és kell fel­építeni, akik ma élnek. Szólt arról, hogy a társadalom elő­relépéseit tudatosítani kell az emberekben, mert azok, ha csak spontánul hatnak, kétsé­gessé válik tartósságuk. „Min­den oktatás-nevelés — ha nem kapcsolódik egybe pozitív ér­zelmi hatásokkal — egyoldalú és eredménytelen” — mon­dotta. A neveléssel hivatásszerűen foglalkozó intézményekről szólva hangsúlyozta, hogy a .gyerekek jövője mind jobban és jobban az iskolákban meg­alapozott . tudásuktól, tehetsé­güktől kibontakoztatott em­beri vonásoktól függ. Ez a tendencia különösen a kibon­takozó tudományos-technikai forradalom követelményeként szinte napról napra növekszik. Aczél György az iskolai mun­ka eredményességének ténye­zői között a kedvező politikai légkör mellett kiemelte, hogy növekszik azoknak a száma, akik meggyőződésből, érzelmi átéléssel képviselik a szocia­lista álláspontot. Beszéde további részében visszautasította azokat a né­zeteket, amelyeknek képvise­lői a nevelés minden problé­máját az iskola és a KISZ nyakába varrják. Állást fog­lalt amellett, hogy a fiatalok­nak a kisebb közösségekben a közösség számára hasznos konkrét, értelmes feladatot kell kapniok, hogy mindig érezzék, ott lehetnek minde­nütt, ahol segíteni tudnak és beleszólhatnak mindenbe, ami­ben lehet véleményük. „Így kapcsolódhatnak ahhoz a ne­velési célhoz, amelynek el­érése: a gondolkodni tudó, ön­állóan cselekvő, a közösségért tevékenykedő szocialista em­ber.” Részletesen foglalkozott a KB titkára a felelősség fo­galmával és hangsúlyozta: „csak az tud élni a társadalo­mért, az emberiségért, aki ki­sebb közösségekben, a család­ban, a munkahelyén, városában nap mint nap gyakorolja, tet­tekkel bizonyítja felelősségét.” A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a hátrányos helyzet­ben levő munkás-paraszt szár­mazású tehetséges gyermekek továbbtanulásáért az eddigi­nél többet kell tenni. Beszé­de végén állást foglalt a mély felelősséggel újat próbáló pe­dagógusok segítése, bátorítá­sa mellett. Aczél Gyöngy a konferencia résztvevőinek az egész pedagógustársadalom­nak a Központi Bizottság el­ismerését és köszönetét fejez­te ki áldozatos munkájukért. Pápai Bélának, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető­jének felszólalása utón a szek­cióvezetők beszámolóira ke­rült sor. Ugyancsak a kongresszus záróülésén szólalt fel Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese. Tanácskozik pz országgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom