Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-10 / 212. szám

Észak-kelet Japán hagyományos ünnepsége az akttal Lámpák és Bőtök Fesztiválja. Ősi hangszerek, szinpompás kimonók teszik a tu­risták számára is felejthetetlenné a parádét Megjelent A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának lírai rovatában többek között Ara­tó Károly, Bertók László, Kiss Denes, Pál József és Tornai Jó­zsef költeményeit olvashatjuk. A prózai írások sorában meg­jelent Cseres Tibor; Barbár vál­tozatok című drámájának és Kam- pis Péter: Átváltozás című kisre­gényének befejező része. Foly­tatja a folyóirat Thiery Árpád vé- méndi szociográfiájának közlését. a Jelenkor Az irodalmi tanulmányok közül különös figyelmet érdemel Po- mogáts Béla Írása Csorba Győző költészetéről, valamint Nagy L. Sándor új szovjet krónikája. Érdeklődésre tarthat számot Fo­dor Ilona Bartók és a Mádéfalvi veszedelem című művészeti írása, amely Szervátiusz Tibornál, az Erdélyben élő szobrásznál tett műteremlátogatáshoz kapcsoló­58. Az események gyorsan pe­regtek, az ONI tisztje rend­kívüli úton továbbította ér­tesülését az Egyesült Álla­mokba, majd az ONI parancs­noksága tájékoztatta a hadi­tengerészet vezetőit, azok pe­dig a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságát. Ezek után nemcsak a kato­nai megfontolások, hanem a józan ész is azt diktálta volna, hogy a november 25. és 30. között tervezett Pearl Har- bor-i összevonást — ahová a valóságban majdnem 400 csa­tahajót, 30 repülőgépet vezé­nyeltek — mindenképpen el kell halasztani, illetve a ter­vet meg kell változtatni. Ám ekkor valaki, vagy valakik közbeszóltak: „Szó sem lehet róla! Ez az értesülés mindösz- sze hírszerzői regisztrálása egy készülődő akciónknak, de már egészen jól haladnak .tárgyalásaink a japánokkal, s ezt semmiképpen sem befolyá­solhatjuk azzal, hogy tervün­ket megváltoztatjuk. Még azt gondolhatnák, hogy ellenük készítünk elő valamit! „Kö­rülbelül ez volt a lényege an­nak a bizonyos „közbeszólás­dik. 4L NÓGRÁD - 1970. szeptember 10., csütörtök Könyvszemle A Szépirodalmi Kiadó újdonságai Azarel — Álmatlan éjjel — Három színdarab Elfogynak az éjszakák A század első felének ma- rozabban jelent meg, Réz Pál művét is. A három mű: a gyár irodalma nem szűkölkö- okos, Pap Károlyról tömör ké- Szerelmem, Elektra, a Fejeze- ciik tragikus alkotói sorsokban, pet adó tanulmányával. tek Leninről című dokumen­Kínzó, mert megválaszolhatat- A múlt kincstárából merít a tum-aratórium és Az egész lan kérdés: mit adhattak vol- kiadó másik újdonsága is a élet címmel közreadott két- na azok, akiket a szörnyű kor Hunyady Sándor rövid írásait részes — a szerző megfogal- elnémított, — ha életben ma- tartalmazó Álmatlan éjjel. Bró- mazásával jelölve, — „didak- Iadnak, ha megérik a külön- dy Sándor és Hunyady Margit tikus játék”. A három mű el- bözőnek látott, de egyformán fia sajátos alakja a magyar iro- sősorban gondolati gazdagsá- vágyott holnapot? Mit adott dalomnak. Sikeres színpadi gával ragad meg, A Szerel - volna, például, Pap Károly, szerző, író, egyben jótollú új- mém, Elektra azért aratott si- akit Bergen-Belsen pokla ságíró. Hírlapoknak szánt rö- kert a színpadon, — s azért emésztett el, de aki még így vid cikkei, lírai vallomásai rit- élvezhető olvasva is, — mert is fölért a csúcsra. ka igényességről vallanak. Ra- emberek nézetei és magatar­Az író halálának 25. évfor- gyogó tollal tud alig néhány tássai ütköznék benne; Az (tolójára a Szépirodalmi oldalon impressziókból és egész élet Férfi-je és Nő-je Könyvkiadó egy kötetben tényékből árnyalatgazdag viszont inkább elvont nézetek megjelentette két kitűnő re- portrét festeni, például Áprily jelképes hordozója, gényét, a Megszabadítottál a Lajosról, Kuncz Aladárról, Ti- Molnár Géza Elfogynak az haláltól és az Azarel címűt, hanyi Lajosról, s rövid bekezdé- éjszakák című regénye a 26 Mindkét mű a lázadás művé- sekben képes színpadi, irodalmi évvel ezelőtti nyarat, őszt, és szí krónikája, a hazug, az művek lényegét megragadni, telet idézi. A háború vég­emberi értékeket lealacsonyító A Véosei Irén válogatta kő- ső. s a szabadság első. pilla- világ elleni lázadásé. Mikáel, tét kiállításában is — borító- natait. A szereplők: kis em- a Megszabadítottál a haláltól ján Dufy festményével — berek, akik patkánnyá vál- éos-főalakja inkább hordozója, méltó az író sajátos világé- toznak, vagy hőssé magasod- mintsem lázadó gyűlölője a hoz. nak — jellemük ereje szerint, fájdalmaiknak, Azarel Gyúr- Az újdonságok közül kiemelt Érdekes könyv? őszinte könyv, ka, a gyermek, viszont látó- harmadik kötet szerzőjét, Emberi sorsokat ragad meg, más és valóság keverékéből Gyurisé Lászlót, aligha kell s azok révén érzékelteti a egyre jobban fölismeri a va- bemutatni az irodalom bará- történelmi eseményeket, ellen- lóság, az ösztönök helyett a taiinak. Leninről szóló esszéje, tétben a rossz munkákkal, tudat elsődlegességét. A meg- Szerelmem, Elektra című tra- amelyekben az emberi sors” kapóan fájdalmas mondaniva- gédiája nevét közismertté, nép- nem több, mint esemény-il- lójú, nyelvezetében eredeti szerűvé tette, így minden bi- lusztráció. szépségekkel gazdag két re- zonnyal érdeklődés fogadja kö­gény a Magyar Elbeszélők so- tetben megjelenő többi szín- M. O. ^ r m I I rr Oyogyudulo a dolgozóknak Mint ismeretes, a MEDOSZ országos központja Gyulán 60 millió forint értékben elké­szítette a négyszáz ágyas gyógyüdülőt Megyénkből az állami gazdaságok is részt vállaltak a költségekből. A Sziráki Állami Gazdaság pél­dául két ágyat bérelt dolgozói számára, 20 év időtartamra, amelyért 200 000 forintot fize­tett A Borsosbenényi és a Nógrádkövesdi Állami Gazda­ság 1—1 ágyat bérelt ugyan­csak 20 esztendőre, amelyért 100—100 000 forintot fizettek. Az állami gazdaságúk dolgozói az idén már igénybe is vették a gyulai gyógyüdülőt. Hogyan éljen a SZIVÜNK IZOMZATA éle­tünk egész folyamán dolgozik, szünet nélkül végzi munkáját, akkor is, amikor többi izma­ink pihennek. A szív feladata, hogy szervezetünkben az ér­pályán beiül megfelelő nyo­más mellett a vér keringését fenntartsa, s ezáltal lehetővé tegye a szervek tápanyaggal és oxigénnel való ellátását, a sa- lakanyagdk elszállítását. Mivel szerveinkben az igen rövid ideig tartó oxigénhiány is sú­lyos, végleges pusztulást hoz, létre, a szív munkájának ál­landónak kell lennie. A szer­vezetet érő különböző meg­terhelések esetén a fokozott vérellátást a szív tartalékereje teszi lehetővé. Ha a szívbetegek életmód­járól akarunk beszélni, ak­kor először is tisztáznunk kell, hogy kit nevezünk szív­betegnek. A szív megbetegedé­sének igen sok formája van, az izomzat gyulladásától kezdve a különböző billentyűhibákon keresztül a szívet vérrel ellá­tó koszorúerek betegségéig. MINDEGYIKRE jellemző, hogy a szív tartalékerejét megterhelés nélkül is igénybe veszik. Amikor a szív már a tartalékerejének mozgósításá­val sem képes feladatát el­látni, akkor beszélünk szív­elégtelenségről. Kezdetben ez csak nagyobb megterheléskor, később már nyugalomban is jelentkezik. Rendszerint a szív­elégtelenség tünetei azok. me­lyek a beteget először orvos­hoz viszik. Az állapot gyógy­szeres kezeléssel és megfelelő életmóddal teljes mértékben rendben tartható. De milyen legyen ez az életmód? Pon­tos napi életrendet kell kiala­kítani a felkeléstől a lefekvé­sig. A szív tartalékerejétől függően — melynek megál­lapítása orvosi feladat — kell megszabni a napi mozgás idő­tartamát, mennyiségét. Nem kell minden szívbetegnek szi­gorú kímélet. Enyhe esetekben még a könnyebb sportok űzé- se is megengedhető. Nem he­lyes a szívbeteget minden ak­tivitástól eltiltanunk, hisz’ a hasznos elfoglaltság hiánya nem segít, hanem inkább ront a beteg állapotán, mivel így bőven van ideje a betegségé­vel törődni, s ez súlyos ideg- rendszeri zavarokhoz vezet­het. A hasznos elfoglaltság önmagában fél gyógyulás. SOKAN KÉRDEZIK és igen sokan felelnek is rá, hogy mit ehet, illetve mit nem ehet a szívbeteg. Sajnos, ezek a más betegtársaktól, hozzátartozók­tól kapott felvilágosítások rendkívül ellentmondóak és ha valaki mindezeket betartja, akkor élete állandó koplalás lesz, táplálkozása egyhangúvá válik. Minderre semmi szük­ség. A szívbeteg étrendjében nincs szükség különleges meg­szorításokra. Az alapelv a túl zsíros, fűszeres, füstölt ételek kerülése, de ezeken kívül a szívbeteg mindent ehet. Fon­tosabb ennél a táplálék meny- nyisége. Általában nem helyes, ha a szívbeteg hízik, nem jó az egyszeri, bőséges étkezés, mert ez rendkívüli módon megter­heli a keringést. Döntő a vita- mlndús, gyakori kis mennyi­ségű étkezés. Mennyi folyadékot fo­gyaszthat a szívbeteg? Gyako­ri kérdés ez, s a legtöbb téves nézet ezen a téren található. Nem elsősorban a folyadék mennyisége a döntő, hanem a sóbevitel megszorítása. Ha a beteg sószegényen étkezik, nem kell szűkre szabott napi folyadékmennyiséggel kínoz­ni önmagát, mert a bevitt fo­lyadék ilyen esetekben nem raktározódik a szervezetben, hanem kiürül. Nagyon jó. ha a beteg a szükséges folyadék egy részét gyümölcslevek for­májában fogyasztja el, mert ezek magas káliumsó-tairtalma előnyös a vízkiürítés szem­pontjából. VISSZA-VISSZATÉRŐ PROBLÉMA a szívbetegek kávé-, alkoholfogyasztása és a dohányzás. A kávéban levő eoffein és az alkohol kis mennyiségben gyógyszer, na­gyobb mennyiségben azonban méreg. Napi egy dupla, vagy étkezés után elfogyasztott 1 dl bor, biztos, hogy egy szív­beteg számára sem káros, de a rendszeres alkoholfogyasz­tás. a napi 5—6 feketekávé életveszélyes lehet. A dohány­zás minden formában és mennyiségben káros. A niko­tin által kiváltott érgörcsök, a kátránytermékek miatt fellé­pő idült hörghurut minden­képpen megrövidíti a szívbe­teg életét. Ezért a beteg saját gyógyulását csak akkor segíti eiő, ha betegsége felfedezése pillanatától Jcezdve a dohány­zást abbahagyja. ÖSSZEGEZVE az eddigie­ket: a szívbeteg ember élete elővigyázatos legyen, de lé­nyegesen ne különbözzön az egészségesek életmódjától, hisz minden mesterséges és feles­leges megkötöttség kikapcsol­ja őt az egészséges emberek társadalmából. Dr. Bönsch László Központi tematika alapján A megyei lehetőségeik fel­használása mellett központi­lag is folyik a szakszervezeti aktivisták továbbképzése. A budakeszi oktatása központ ál­tal rendezett tanfolyamokon — munkavédelmi, TT-felelősök, kulturális, agitációs és propa­gandafel eíősök, nőfelelősök» ifjúsági felelősök, szakszerve­zeti bizottsági titkárok — megyénkből a különböző kur­zusokon 15 fő vesz majd részt A tanfolyam tematikáját a SZOT központi iskola készíti majd elő. A továbbképzés ez év novemberében kezdődik a munkavédelmi felelősök tan­folyamával és a jövő év má­jusában fejeződik be a szak- szervezeti bizottsági titkárok kurzusával. A továbbképzés ideje egy, illetve öt hét. nak”, amely minden jel sze­rint a külügyminisztériumból eredt, s egyetértésre talált a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságában is, mégpedig abból a meggondolásból^ hogy a japánokat a Szovjetunió el­leni háború felé kell tolni. „Különben sem mutatja sem­mi jel, hogy az USA ellen ké­szülődnének. Hogy annyira mozgolódnának a japán hír­szerzők? Háborús világot élünk!...” S ugyanez maradt az állás­pont akkor is, amikor két hét­tel a Pearl Harbor-i támadás előtt a szovjet kormány dip­lomáciai csatornákon keresz­tül értésére adta az Egyesült Államoknak, hogy a japánok nagyszabású támadást készíte­nek elő Pearl Harbor ellen. A forrást persze nem jelölték meg — ez már csak a máso­dik világháború befejezését követően került nyilvánosság­ra: a hírszerző doktor Sorge volt, a tokiói német nagykö­vetség mellett működő sajtó­tudósító, a Szovjetunió egyik legkitűnőbb hírszerzője a má­sodik világháborúban* A Pearl Harbor-i felvonu­lás november 25-én megkez­dődött. Egymás után érkeztek az amerikai csatahajók, repü­lőgép-anyahaj ók a Csendes­óceán nagy tengerészeti háza­sára. .. 1941. december 7-e, vasár­nap reggel, hét óra ötvenöt perc. Egy kis ház padlásszobájá­ból, amely Pearl Harborra nézett, Ruth Kühn messzelá- tóját a kikötőben békésen és gyanútlanul horgonyzó ame­rikai csatahajókra szegezte, majd felnézett az égboltra és így szólt apjához: — Jönnek!... Dr. Bemard Julius Ottó Kühn izgatottságában akarat­lanul is kissé megremegett: — Csak be tudjanak jönni a tengeralattjáróval a védelmi zár mögé — felelte, — Ment ha nemÄ.. — Egészen biztosan sikerül­ni fog — mondta a lány, erő­sen és határozottan. — Nézz az égre! Itt vannak! S valóban, észak-kelet felől három repülőkötelék tűnt fel az égbolton. Először csak ap­ró pontocskák a felhőtlen, napsugaras csendes-óceáni égen, majd percről percre nőttek... Már a motorzúgá- sukat is jól lehetett hallani. A lány precíziós messzelá- tójával kövétte a repülőgépe­ket. Látta, amint a három cso­A hajókon, a barakkokban, a házakban éppen reggeliz­tek a lisztek és a katonák, vagy szolgálatvételre indultak. Ruth Kühn figyelte a moz­gást, de csak elvétve látott itt-ott néhány embert. Anyja lépett a szobába. — Mit akarsz?! — csattant fel a lány, anélkül, hogy hát­rafordult volna. — Biztos vagy benne, hogy nem kell ruhákat vinnünk magunkkal? — kérdezte az asszony, kissé idegesen, — Mondtam már, hogy semmit, csak a pénzt — vá­laszolta a lány. — Menj visz- sza Hanshoz, kezdődik!... Még be sem fejeződött a mondat, amikor a kis ház ab­lakai megzörrentek, és a falak megremegtek. Néhány másod­perccel később már hallották a légitorpedók első sorozatá­nak hangját, a bombák rob­banásának mennydörgését, a zuhanóbombázók baljóslatú eüvítését... A japán császári légierő 105 repülőgépe rávetette magát az Egyesült Államok csendes-óce- áni tengeri és szárazföldi had­erejének e fontos bázisára. (Folytatjuk), ÉLETRE-?“""" port egyszerre válik el egy­mástól. Az egyik a szárazföldi repülőtér felé tart, Wheelen- be; a másik a két, egymás mellett horgonyzó nagy repü­lőgép-anyahajó fölé; míg a harmadik kötelék a sok-sok csatahajó irányába repül. Eltekintve a repülőgépek zű- gásától, Pearl Harbor csen­des volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom