Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-10 / 212. szám

FP cp t • |||;. I TermeiőszOvetkezeti tagsági időből beszámitható-e valamennyi idő a munkaviszony idejébe J. B. olvasónk a jubileumi jutalom problémájában for­dult hozzánk. Elmondta, hogy dolgozott az iparban, mező- gazdaságban, és volt kisipari szövetkezeti tag is. A felszaba­dulás előttről tanoncideje is bizonyított, de az előbb említett munkaviszonyban, illetve tagsági viszonyban töltött időket nem számították be a munkaviszony idejébe, és így a jubi­leumi jutalom iránti kérelmét is elutasították. A Mii. M. és a SZOT közös állásfoglalása szerint a mun­kaviszonyban töltött idő számításánál csak a munkavállalói (inunkás, alkalmazott) minőségben eltöltött időt lehet figye­lembe venni. Ennek megfelelően nem lehet a munkaviszony tartamába beszámítani a kisipari termelőszövetkezeti tagsági időnek azt a részét, amelyet az OKISZ-vezetőségének határo­zata alapján kisiparosként (háziiparosként), valamint ezek családtagjaként eltöltött időből tagsági időnek ismertek eL A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági idejéből annyi számít munkaviszonynak, amennyit a társadalombizto­sítási szervek a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgá­lati időként elismertek. Az 1950. január 1. előtti szakmunkás- tanuló (tanonc) időt, munkaviszonyként el kell ismerni. Ha olvasónknak ezt az idejét nem számították be, akikor munka­helyén tévedtek. Ennék orvoslásáért a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz kell fordulni. Egyébként felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy a jubileumi jutalom szempontjából mun­kaviszonyban töltött időnek minősül a tényleges munkavi­szonyon túlmenően minden olyan idő, amelyet az 5/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 8—12. §-ai alapján munkaviszony­ban töltött időként kell elismerni. A más vállalathoz kirendelt dolgozót ott ért balesetéért melyik vállalatnak kell megtérítenie a kárt? T. K.-né 2 hónapig más vállalathoz volt kirendelve szak­májában. Szerelés közben a másik dolgozó hibájából megsé­rült, és 2 hétig betegállományban volt. Ki köteles a fizetés és táppénz közötti különbözetet megtéríteni? Ha a kirendelt dolgozót a másik vállalatnál éri a bal­eset, a kirendelő vállalat éppen úgy felel a dolgozó egészsé­gét, testi épségét ért sérelemért, mintha az alkalmazó válla­lat területén történt volna. Ez lényegében azt jelenti, hogy a kirendelő vállalat a Munka Törvénykönyve 62. §-a és a 2/1964. (IV. 3.) Mü. M. számú rendeletben foglaltak szerint köteles eljárni. Az idézett rendelet értelmében a dolgozónak meg kell téríteni a táppénz és a fizetés közötti különböze­iét, egyéb károkat abban az esetben, ha a Munka Törvény- könyvében felsoroltak szerint a vállalat nem tudta magát kimenteni. Olvasónk esetében bár a másik vállalat dolgozó­ja okozta a kárt, ha az a kirendelő vállalat részéről nem volt elhárítható, akkor meg kell fizetnie a károkat. A kiren­delő vállalat legfeljebb visszkeresettel fordulhat a másik vállalat ellen, ha annak dolgozója volt a baleset okozója. Mindenesetre a vita eldöntéséig az alkalmazó vállalat nem tarthatja függőben a kártérítést, azt a sérelmet szenvedett dolgozójának, ha az előfeltételek fennállnak, ki kell fizetnie. • Áthelyezés előtt a dolgozót általában ki kell kérni N. T. olvasónk sérelmezi, hogy tárgyalásokba bocsátko­zott vele egy vállalat munkaügyi osztályvezetője, megtuda­kolván tőle azt, hogy hajlandó lenne-e átmenni az ő vállala­tukhoz. Mivel jobbak lettek volna a munkafeltételek, öröm­mel változtatott volna munkahelyet, ezért Intézkedéseket is tett, hogy jelenlegi munkahelyéről elengedjék. Az áthelye­zésből azonban nem lett semmi, a másik vállalat még a ki­kérőlevelet sem küldte el, a régi munkahelyén ezért többször tettek olvasónknak szemrehányást, és úgy érzi, lehetetlen to­vábbi ottmaradása. Felelős-e ezért a másik vállalat? Kérdezi olvasónk. Kétségtelen, nem volt helyes a másik vállalat nevében eljáró, vezető állású dolgozónak biztatni olvasónkat az új munkalehetőséggel akkor, amikor az még nem volt befeje­zett tény. Olvasónk is rosszul tette, hogy távozási szándékát nagydobra verte, és most mivel visszamaradt, kényelmet- 'enné vált munkahelye. Az áthelyezést általában megelőzi a kikérőlevél, és amíg ezt el nem küldik, tulajdonképpen nincs alapja kártérítési igény érvényesítésének, mert olvasónk ál­lását nem mondták fel, anyagi kára nem származott. Jog­szabályaink szerint a ténylegesen felmerült anyagi károk miatt lehet kártérítést követelni, a szenvedett erkölcsi károk követelésére nincs jogi lehetőség. As örökhagyó tartozásaiért az örökösök felelnek Gy. M. háztartási alkalmazottként volt alkalmazásban, de gazdája és annak felesége — mint írja — a korábbi években meghaltak. Hűsége jutalmául szóban mindent ráhagytak, azonban a távoli örökösök mindenből kiforgatják. Azt sérel­mezi, hogy az öröklés reményében gazdájával szemben nem támasztott igényt kb. négy éven keresztül munkabérre, de most, mivel az örökösök a szóbeli végrendeletet megtámad­ták, a lakásból mint jogcím nélkül ottlákót kiperelték. Igényt kíván bejelenteni az örökösökkel szemben az elma­radt munkabérre. Most tanácsunkat kéri. Nyilván az örökösök azért támadták meg sikerrel a szó­beli végrendeletet, mert az örökhagyó a végrendelet el­hangzásakor nem volt életét fenyegető rendkívüli helyzetben. Egymagában az, hogy valakit kórházba szállítsanak, nem elegendő ok, és nem alkalmas helyzet szóbeli végrendelke- zt'sre. Ha azonban egy bizonytalan kimenetelű műtét miatt szállították gazdáját vagy feleségét kórházba, és akkor hangzott el a szóbeli végrendelkezés, ez már elegendő oka lehet egy érvényes szóbeli végrendeletnek. Ezt azonban mi nem vitatjuk, mert a bíróság ebben a kérdésben — mint ír­ja _ állást foglalt, és kérdése is csupán arra irányul, hogy az elmaradt munkabérét perelheti-e az örökösökön. A Pol­gári Törvénykönyv a hagyatéki tartozás között sorolja fel az örökhagyó tartozásait. Ennél fogva az a munkabér, amit az örökhagyó nem fizetett ki olvasónknak, terheli a hagyatékot, és jogpsan felléphet az örökösökkel szemben. Azt azonban nem állítjuk, hogy I—5 évre elmaradt munkabérét is meg­ítélné, mivel olvasónk jogának gyakorlásában nem volt akadályozva, és ennélfogva méltánytalanul hátrányos hely­zetbe, a saját magának felróható okból, ennyi idő után nem hozhatja az örökösöket. Gyerekek buszbérlet nélkül AZ OLVASÓK! Tisztelt Szerkesztőség! DH, salgóbányai szülők az Önök segítségét kérjük a ve­lünk történt kellemetlenség kivizsgálása végett. Ugyanis szeptember 1-én, mi is isko­lába indítottuk gyermekeinket annak rendje és módja sze­rint. Megvettük résziikre az utazáshoz szükséges autóbusz- bérletet. Ám az első reggelen miután a gépkocsi vezetője a bérleteket elfogadta, ki is lyu­kasztotta, felszállt az iskola­buszra a jegyellenőr. Mivel a bérleti igazolványok nem voltak az iskola által lepecsé­telve, tehát érvénytelenek voltak, az igazolványt is, a bérletet is a gyerekektől el­vette. S közölte, hogy 25 fo­rint ellenében kaphatják visz- sza. így a gyerekeknek haza­felé jövet már jegyet kellett venni 5.60 forintért, másnap pedig már oda-vissza 11.20 forintért. S mivel nekünk, szü­lőknek kellett a bérletekért beutazni Salgótarjánba, a 48 forintos bérlet már 80 forintunkban van. Vélemé­nyünk szerint az ellenőr jobb belátással lehetett volna az első napon, mivel mindig ilyenkor történik a gyerekek bérleti igazolványának érvé­nyesítése. A 25 forintos bün­tetés megfizetésétől jó lenne, ha az AKÖV ez esetben elte­kintene. Salgóbányai szülők. ¥■ A kérést a 2. sz. AKÖV személyforgalmi osztálya ve­zetőjénél tolmácsoltuk. Józsa Mihály elvtárs elmondotta, hogy a jelenleg érvényben le­vő szabályzat szerint bérlet­igazolvány felmutatása nélkül bérletjegy adható ki. De ez nem jelenti azt, hogy bárki is érvénytelen bérletigazoivány- nyal használhatja fel bérle­tét. Jelen esetben is az tör­tént, hogy érvényes bérletiga­zolvány nélkül váltották meg a szülők a bérleteket. Tehát ez esetben a szülők sem, az ellenőr sem hibáztatható. Mi­vel a tanulók a bérleteket, il­letve bérletigazolványokat csak a tanítás első napján tudták érvényesíttetni, ezért a pótdíj megfizetésétől elte­kintünk. Az igazolványokat visszaadjuk. Megjegyezzük, hogyha szeptember 5-e után történt volna ez az eset, vagy lennének a jövőben hasonló esetek, akkor már a büntetés megfizetésétől nem tekinthe­tünk el, mert az így rendel­kezésre álló 4—5 nap elegendő ahhoz, hogy a szükséges ér­vényesítést akár a tanulók, akár a dolgozó utasok elvé­geztethetik. A Karancs védkuoyhói védelmébeu Cikkünk nyomán Lesz tej az iskolásoknak! Lapunk szeptember 3-i szá­mában, a 8. oldalon cikket kö­zöltünk arról, hogy a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat gyöngyösi üzeme az iskola- kezdés idejére nem biztosítja sem Salgótarján, sem a kör­nyező községek iskolatej és ka­kaó ellátását. Így az iskolába induló gyermekek ,a kereske­delemnek ezt a szolgáltatását nem vehetik igénybe. Cikkünk után a tejipari vál­lalat gyöngyösi üzeme levélben értesítette a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatot az iskolatej-ellátás javításáról. A levélben ezt ír­ják: „Megértve az iekolaitej- és kakaóellátás fontosságát a gyermekek szempontjából, an­nak ellenére, hogy gépünk ál­laga nagyon rossz, szeptember 7-től szállítunk. Ezekből a féleségekből kérem sürgős igényüket. Űjabb iskolákat egyelőre kérem ne jelöljenek meg, mert kb, szeptember 15­től az egri palackozás meg­kezdése miatt olyan helyzet­ben leszünk, hogy többet tu­dunk kiszállítani, s ekkor ke­rülnének sorra azok az isko­lád akik új igénylők. Kérem, tehát két részben megbontva megküldeni az igényt.” örömmel adjuík hírül, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat is megtette a maga in­tézkedést, s így zökkenőmen­tes lesz az iskolatej- és kakaó­ellátás megyénkben is. válaszok tüzelő ügyben Panaszok és A Salgótarján, Bajcsy-Zsi- linszky úton lakó nyugdí­jas olvasóinktól segítséget ké­rő levelet kaptunk. Arról ér­tesítenek bennünket, hogy kö­zeleg az ősz, hűvösék a reg­gelek és az éjszakák, s bi­zony már most be kell kicsit fűteni a lakást, hogy — fő­ként a betegek — meg ne fázzanak. Ehhez pedig tüzelő­re is szükség lenne. Szénutal­ványaikat már hónapokkal ezelőtt eljuttatták az illeté­kes TÜZÉP megrendelő iro­dájába, a szállítás azonban azóta is várat magára. Mióta útjúkat, a: Bajcsy utat épí­tik, nagyon nehéz megköze­líteni, de mégis megoldást kellene találni, az időjárás, a fűtési idény közeledte is ezt sürgeti. Kifogás tárgyává tesiäk to­vábbá nyugdíjas olvasóink azt is, hogy a kányási kocka va­lamikor a jó minőségű szenek közé tartozott. Most azonban csak az ára magas, kalória-tar­talma pedig alacsony, a sok por- és kőtartalom miatt ★' Ugyancsak hasonló kéréssel fordultak hozzánk a szécsé- nyi járásból is. Hollókői nyug­díjasok levelükben így írnak: „Még júliusiban megkaptuk a szénutalványt a bányaüzem­től. A szécsényi TÜZÉP-tele- pen azonban nem tudják a nyugdíjasok igényét kielégíte­ni, mert az erre a célra ren­delkezésre álló szénkészlet teljesen használhatatlan, csu­pa por, még kora tavaszi szállítás. Szeptember 30-ig érvényes az utalványunk, jó lenne, ha a félti tüzelőnk mi­előbb megkaphatnánk.” Salgótarjáni nyugdíjas ol­vasóink panaszára a AKÖV— TÜZÉP szállítmányozás ve­zetőjétől, Márton Ottó elv­társtól kértünk tájékoztatást. Elmondotta, hogy jogos a Bajcsy úti lakók panasza, de ezt nemcsak az útépítés gátolta, hanem nagyban okol­ható a szállítások késedelmé­ért a bánya is. Csupán 50 va- gonos lemaradás van, a mai napon (szeptember 8.) telje­sen kifogyott a kányási koc­ka. Ha van szén, a szállítás­nak sincs akadálya, mivel na­ponta 10—11 autóval, vala­mint 2 szerződéses fogatossal biztosítják, hogy a tüzelő a megrendelőhöz kerüljön. A szécsényi TÜZÉP-tele- pen is hasonló gondokkal küz­denek. Utasítás szerint a bá­nya által adott, nyugdíjasok­nak járó szénutalványokat, csak dél-nógrádi dióból lehet kielégíteni. Mint a telep he­lyettes vezetője közölte, ilyen minőségű szenet ez év feb­ruárjában szállított a bánya. Az elmúlt években nagyon komoly kezdeményezés szü­letett szép hazánk erdőinek védelmére, a Társadalrhi Er­dei Szolgálat. A szervezet tag­jai általában a természetjáró, természetet szerető emberek. Jelentős segítséget ad a hiva­talos erdészet erdővédő szol­gálata mellé. Most már dr. Rizsik Mihály vezetése mel­lett szervezetten végzik áldo­zatos és fáradságos szolgála­tukat. Lelkes munkájukkal sok-sok ezer forint értékű er­dőt mentettek meg a hanyag emberek által okozott erdőtü­zek pusztításától. Ajánlatos volna még hatókörüket az er­• * • ami azóta bizony már a por martaléka lett. Nem viszik el a nyugdíjasok. Ezt a panaszt a telep is észrevételezte az illeték^ bányaüzemnél, sür­gették a megfelelőbb minősé­gű szén szállítását. Kérték, szállítsanak a nyugdíjasok ré­szére megfelelő mennyiségű és minőségű illetményszenet. A bánya meg is ígérte a szál­lítás folyamatosságát, azon­ban eddig csupán 2 vagonnal érkezett. A szerk. megjegyzése: A nyugdíjasok tüzelővel való el­látásának első feltétele a biz­tosított utalvány mellett, el­sősorban a szénfedezet bizto­sítása is. Ügy látjuk, a beér­kezett panaszok és vélemé­nyek kapcsán: nem kell kü­lönösebb kommentárt fűznünk a tényékhez. A Nógrádi Szén­bányák Vállalat teljesítse a jogos igényeket. deinkből kivesző énekesma­darak és mókusok védelmére is kiterjeszteni, mivel már ott tartunk, hogy a Salgó-vár kör­nyékén egyetlen egy mókus sem található. Valamit itt is termi kellene. Az is jó volna, ha az iskolákban újra beve­zetnék a Madarak és fák napját! Hisz a jó tapasztalat átvétele hasznos lehet. A ma­darak és fák szeretetét taní­tani kellene, hiszen jól jön majd itt is az utánpótlás és a ma még iskolapadokban ülő gyerekekből kerülnek ki a természet védelmezői. Cs—s. Salgótarján- « — Társadalmi Erdei Szolgálat A Karancs utcai természet­kedvelők pár évvel ezelőtt egy szépen megépített védkunyhót létesítettek a Kiskercsegben. Áldozatos munkával, saját erőből jött létre Kovács Gyu­la kisiparos kisgazda vezeté­sével. Téliesítve is lett, mert kályhával és fekhellyel is el­láttuk. Ezzel menedéket nyúj­tott a legviharosabb, legnehe­zebb téli időben is a termé­szet barátainak. Sajnos, ezt a magánerőből felépített véd- kunyhót lelketlen emberek tönkre tették. Érdemes vol­na megtudni, hogy ki az, aki­nek ez örömet okozott, kik azok az emberek, akiknek kedve telik a rombolásban. A van- dálkezű ember, vagy embe­rek biztosan nem gondoltait arra, hogy adott esetben nekik is védelmet ad. Ezúton is szeretnénk fel­hívni a széles rétegű szerve­zett vagy nem szervezett ter­mészetkedvelők figyelmét, hogyha valaki tud vagy lát ilyen kártevést, szóljanak vagy jelentsék, hogy el tud­junk járni az ilyen gyalázatos kártevőkkel szemben. Ezt ké­ri a természetjárók nevében: Csépán Lajos Salgótarján Lobot vetett az ég alja, ahogy a nap utolsó sugarai eltűntek egy távoli domb mö­gött. A Camion motorja egyhan­gúan dorombolt. Egy pillan­tást vetettem a kilométerórá­ra: 85. A város még százhúsz kilométerre van. Szeretnék meginni egy kávét, és vagy egy-két órát pihenni. Lejjebb nyomtam a gázpedált. Az or­szágút nyílegyenesen veszett el a félhomályban. Halk, majd erősödő sziréna- vijjogásra riadtam. A vissza­pillantó tükörben feltűnt egy erős fényű motorkerékpár- lámpa. A hang onnan jött. Egy fejvadász! összeszorult a szívem. Las­san, nagyon óvatosan eresz­tettem vissza a gázpedált. 105 — 103 — 97 ... Dehát ez most már úgy sem segít, keseredett el a számize. Ha ugyan erről van szó ... Nézzük csak: me­netlevél rendben, lámpák rendben... De a fék, az iste­nit. Na nem, én ezt nem csiná­lom tovább. Nyolc év, el\ég volt. Visszamegyek a műhely­be szerelni, vagy átmegyek a taxihoz. Igaz, az is autó. De hát mit csináljak, ha semmi máshoz nem értek... Minden-mindegy elkesere­déssel kanyarodok a padkára. Nem ég a hátsó Gyere csak, teljesítsd a kö­telességed ... A motoros elémfarol. Már nem siet, hiszen megvan az áldozat. Legalábbis látszó­lag, nyugodtan ülök a volán mögött. Ö komótos mozdulatokkal leállítja a motort, leszáll, oda­jön hozzám, kezében táska. Int, hogy nyissam ki az ajtót. — Adjon isten... Morgok valamit. — Szép esténk van.. Neked. — Hová megy? Nyúlok a menetlevél után. — Hagyja csak. Külföld? — Görögország. — Görögország... Hej, de szép életük van maguknak! Látja, én is mindig nagyon szerettem volna utazni... A tengerparton járt már? — Marseilles, Amsterdam, Ogyessza... — Mondja, igaz az, hogy már száz kilométerről is le­NÓGRÁD1970. szí hét érezni a tenger szagát? Sok útikönyvem van, ott ol­vastam valahol — halkan el­neveti magát. — Tudja, én most legszívesebben felülnék maga mellé, . aztán 120-szal irány Athén... Pedzi már... — ... Dehát ez nem megy. Majd a fiam. Azt majd egy ilyen Camionra ültetem, aztán ha hazajött, összeülünk ott­hon, elővesszük a térképet, és ahogy ő mondja hol járt, mit látott én követem a térképen, és akkor én is utazom... Na, de ne haragudjon, hogy itt fel­tartottam magát, biztosan siet­és hát tulajdonképpen nem is azért állítottam meg magát, hogy itt elfecsegjem az idői, — kinyitotta a táskáját, és ki­vett belőle egy termoszt, — ... de ma született a fiam. tudja a leendő camionpilóta, és hát, ha meg nem sérteném, igyon velem egy korty kávét a fiam egészségére... Aztán igazítsa meg sürgősen a hát­só lámpáját, mert nem ég... Nagyon jó, nagyon erős, na­gyon forró kávé volt. Lámpám fényében az or­szágút, mint ezüst nyíl muta­tott Görögország felé ... Deák Gusztáv 10., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom