Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-06 / 209. szám

Äs első fellépés Passión ♦ Októberben mutatja be új műsorát Arcok az éjszakából... Ja* talá» ezért húzódott félre Az Állami Népi Együttes ok­tóber 20-án „Tiszán innen, Dunán túl” című új, egész es­tét betöltő vidám összeállítás­sal lép a közönség elé. A készülő műsorban Ma­gyarország négy legnagyobb tájegységének népzenéjét és legszebb táncait kötötték cso­korba. Elsőként Észak-Ma­gyarország, a Palócföld nép­szokásai elevenednek meg a színpadon, majd dunántúli alföldi és erdélyi népi játéko­kat, vidám történeteket tán­colnak el a művészek. A be­mutató érdekessége, hogy a premiert vidéken, egyszerre két helyen tartják meg. Eb­ből a programból azért ké­szült egyszerre két példány, hogy az együttes olyan kisebb, háromszáz—ötszáz személyes, vidéki . kultúrotthonokban is bemutatkozhasson, ahova ed­dig helyszűke miatt nem tu­dott eljutná. A bemutatót a 115 tagú művészeti gárda két csoportra osztva Pásztón, il­letve Fajszon tartja meg. (MTI) Füst, féldecik, szerelmespá­rok. Angol számot játszik a Liverpool-zenekar. Telt ház van a zagyvapálfalvi síküveg, gyár kulitúrotthonáhan. Szom, bati tánc. Emelkedett a han­gulat, amikor megérkeznek a rendőrök. Zeneszünet, s kez­dődik az igazoltatás. „Flepnid van?” — kérdezi a fiú. — „Van — mondom.” „Nekem nincs, de szerencsére nincs balhém” kapom a vá­laszt, s a fiú ott áll a folyo­són a többiekkel együtt, akik­nél nincs személyi igazlovány. A rendőrök ezekre kíváncsi­ak. Arra is, honnan jöttek, dolgoznak-e, s van-e a társa­ságban gyermekkorú. Fél óra sem telik el, vége az igazol­tatásnak, s néhányon a ren­dőrkocsira várnak. A kocsi fordul, a zenekar rázendít, a tánc folytatódik, a kapitány, ságon pedig megkezdődik a beszélgetés. 4­Illés, 17 éves. Sóshartyánból jött Zagyvapálfalvára. — Szeretek táncolni. Nálunk a faluban egy évben jó, ha egyszer van táncmulatság. Nem volt sok pénzem, csak 15 forint. Pillanatnyilag nem dolgozom, tegnap leszámoltam a vállalattól. Sajnos, megbuk­tam gyakorlatból. Megbukta­tott a mester. Asztalosnak ké­szültem, s most 'munka után kell néznem. Apámmal már ki is néztünk egy helyet. A pénzem persze nem volt elég. A belépőt két lány fizette — mondja- ijedten Illés, de ami­kor latja, hogy nincs semmi baj, megnyugszik. (•yg H S mezőny” egyeften fíöígy­tagja lép a szobába. Rína, 15 éves. Vizsláson lakik. A sze- mélyigazolványát otthon hagy­ta. Azt mondja, most jöttelő­zoitatták a feketeinges fiút. Az ing különleges, a fiú nem. Dadog. Tördeli a kezét, maga elé néz, játssza az ijedtet, pe­dig ezekre semmi szükség. Is­mert figurája a tarjáni éjsza­kai életnek. Jóképű srác. Fe­kete, sima haja előre lóg. A lányoknál biztosan sikert arat. Legutóbbi „kalandjáról” nem szívesen beszél, arra a kér­désre pedig, hogy miért nem dolgozik, egyenesen ideges lesz. Mert Mészáros közveszé­lyes munka-kerülésért ült már. Többször volt rendőri felügye­let alatt. Most is ref. alatt áll. Nagy nehezen elmondja leg* utóbbi „nagy tettét.” — Alkalmi munkából éltem. Egy maszeknál • dolgoztam, összegyűlt a pénz, lehetett vagy 500 forint, ebből leutaz­tam a Balatonra. Siófokon voltunk. Itt találkoztam a lánnyal. Nála is volt pénz. Jól eltelt az egy hét. Vissza stoppal jöttem, — mondja. Mészárost a szülei tartják el. Öt, és két húgát. A má­sik négy testvér dolgozik. A fiú szégyelli, hogy eltartják. Legalábbis ezt mondja, de dolgozni nem szeret. Beszél­ni sem. „Nincs jó szövegem” — jegyzi meg, s hozzáteszi „táncolni sem tudok”. Pedig akik ismerik... Igen, csak a társaságában tudja a vagányt játszani. Ott fogalom a neve. Sokan hivatkoznak rá. Igazol­ványa nincs, egy hete elveszí­tette a személyijét. Ha ugyan elveszítette. Mészáros marad. Megkezdi a „leülést”. Egyelő­re 30 napot, közveszélyes munkakerülésért. A ref. meg­szegésért van még 20, aztán 15, aztán 12, aztán.:: Ä végi, összeget, av77 napot már Mé­száros mondja. Pontosan tad-i a sarokba Pálfalván. ■k Géza, aki igazat mond, — Csordás vagyok, tehene­ket őrzök. Nem csináltam én semmi rosszat. Engem a tánc nem érdekel. Bejöttem, hogy cigit vegyek. Tudja, hogy van a dohányos ember, ha nincs cigije, első dolga hogy szerez. Erre behoztak. Kint hagytam a táskám, benne volt a ké­sem, amivel falatozni szók-: tam, meg kiimn maradt a Mac­kó nevű kutyám is. Nem gon­doltam, hogy elhoznak. Az is igaz, hogy nem szóltam egy szót sem a táskáról, meg Mac­kóról. Mackót ón nem is fél; tem, ő az idősebbik kutyám, hazatalál. Ha a másik kutya, Rexi lett volna, őt már fél­teném. Van 18 tehenem. Ki­hajtom őket, kapok értük ha­vonta darabonként 100 forin­tot. A pénzt édesanyámnak adom, ő vesz nekem ruhát, s ad zsebpénzt is. öt osztályt jártam. Szeretném a másik hármat is elvégezni, mert úgy hallottam, hogy lehet Turján­ban, a Rákóczi-úti iskolában. Tudnék tanulni, mert egész- nap kinn vagyok a mezőn, ki­vinném a könyveket, olvas­gatnék, nyugodtan megcsinál­nám a leckét. Bejövök majd a kerékpárért is. Ez a kerék­pár még mindig itt van. Tud­ja, úgy volt,. hogy hárman cseresznyét loptunk, a kerék­párt letettük, azokat meg be­hozták a rendőrségre. Higgye el, nem csináltam én semmit. Köszönöm a cigit, gyufám az van. — mondja Géza, akinek nincs személyi igazolványa. Gé­za igazat mond, mert Géza naég csak 13 éves, a napokban tölti majd be a 14.-et. Székács László Kereskedés 1IO országgal Az utóbbi húsz esztendő folyamán, a fenn­állásának 26. évfordulója előtt álló népi Bul­gária tizenháromszorosára emelte külkereske­delmi forgalmát, amelynek értéke 1969-ben elérte a 4,1 milliárd levét. Valamikor szinte kizárólag feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket exportált az or­szág. Ezzel szemben jelenleg, csupán tavaly 2210 esztergapadot, 318 000 villanymotort, 24 500 elektromos targoncát, 38 000 elektro­mos futómacskát és 32,5 millió leva értékű hajókat adott el a külföldnek. Egyre több az olyan ágazat, amely túlnyo­mórészt külföldi piacok számára termel. így például a legyártott villamos targoncák és fu­tómacskák 95, a villanymotorok 64 és a ci­garetták 72 százaléka exportra megy. Bulgária jelenleg a világ 11« országával ke­reskedik. Legfontosabb partnere a Szovjet­unió és a KGST többi országa. A bolgár- szovjet forgalom értéke tavaly 1,7 milliárd rubel volt, Bulgária a negyedik helyen áll — az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia után — a Szovjetunió külkereskedelmében. berjén egyik árvízkárosultjának portréja) A világ első „térképe"? Kecskeméti kutató érdekes őstörténeti felfedezése Török Sándor amatőr nyel- nyező népeket is égtájirányuk- pontos azonosítása még továb­naík megfelelően, színekkel hatá- bi munkát igényel, de már bi- rozták meg. A kereszténység zonyosmak látszik, hogy a szín­edéiig ismeretlen eredetűnek jelzések változásaiból megle­vőt jele, a kereszt — követ- pő pontossággal figyelemmel kezfcet a kutató —, több ezer kísérhető az ázsiai és a ke- éves hagyományon alapszik, s let-európai népek mozgása. Elismerő akié vél a jubiláló tanácstagoknak Ä népköztársaság Elnöki illetőleg tanácsi dolgozók­vész és etimolóigus mér régeb­ben felfigyelt arra az ősi bel­ső-ázsiai szokásra, hogy az égtájakat színekkel jelölték egy kereszt alakú misztikus jelábrázolással, amely azonos volt a kínaiak úgynevezett táj­éi misztikus jelével. A kutató rögzítette a rekonstruálható színjelzésrendszert, s kiderült, hogy a régebbi, az i. e. 2000 körüli, a „legújabb” pedig az időszámításunk körüli évszáza­dokra tehető. Legújabb ér­dekes felfedezése, hogy az ég­tájjelzés nem csupán vallási eredetű volt. Ugyanis a ke­reszt alakú misztikus ábrának a Szájén- és Altáj-hegység kö­zé helyezett képzeltebeli cso­mópontjától számítva a kör­Széles körű felmérést készí­tettek a fiatalkorúak csavar­gásának pszichológiai, társa­dalmi okairól és következmé­nyeiről a Budapesti Rendőr­főkapitányság fiatalkorú- és gyermekvédelmi osztályán. A vizsgálódás során sok érdekes megállapításra jutottak. Mint kitűnt, a csavargás okai kö­zött első helyen a rendezetlen családi élet szerepel. Ezen be­lül az alkoholista, az egy fe­dél alatt veszekedő és az el­vált szülők gyermekei szöknék meg leggyakrabban. Azt is megállapították, hogy „kritikus kor” a fiúknál a 14., a lányoknál a 17. életév: eb­ben a korban „mennek világ­gá” a gyerekek. Szökésük ide­ién azonban többnyire csak kisebb-nagyobb bűncselekmé­nyek elkövetésével tudják biz­tosítani létfenntartásukat. Több éves tapasztalat, hogy az iskolakezdés idején ugrás­szerűen megnövekszik az inté­zetekből, a családi otthonból „meglépő” gyermekek száma. Mint dr. Mészáros József rend­tulajdonképpen a világ első tér­képét is jelentette. Az ősi térképekről máris le­olvasható néhány figyelemre méltó adat. Például az, hogy a finn—ugor népek őshazája az i. e. 800 közötti időben nem­csak az Ural-hegység nyugati felén volt, hanem a Kama és a Jenyiszej folyók közti terü­leten is. Meghatározhatók a finn-ugorok újabb és újabb szomszédainak időrendben tör­tént letelepedése, illetve be­olvadása. Az egyes népek őr alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság fiatal­korú- és gyermekvédelmi osztályának helyettes vezetője elmondta, üyenkor fokozott gonddal, gyakrabban tartanak ellenőrzést,' „csavargó-razziát”. — Az elmúlt hetekben pél­dául naponta 8—10 szökött lányt és fiút is találtunk Bu­dapest különböző részein. A razziák során többnyire meg­határozott helyeken keressük a gyermekeket. Fővárosszerte mintegy háromszáz „búvóhe­lyet" tartunk nyilván, ahol a lelkileg vagy fizikailag több­nyire sérült felnőttek, illetve a tereken, parkokban „táboro­zó” fiatalok befogadják a kis csavargókat. Hatásukra a szö­késben levő fiatalkorúak köny- nyen rossz útra tévednek, és veszélyt jelentenek önmaguk­ra is, a társadalomra is. Ugyanakkor kiszolgáltatottsá­gukban százféle ártalom lesel­kedik rájuk. (Ä közelmúltban 40 gyermeket hoztak be hoz­zánk, közülük 12-t kellett kór­házba szállítani, főleg nemi- betegséggel. (MTI) A kecskeméti kutató felfe­dezése elősegítheti az ókori népnevek eredetének meg­fejtését, Ázsia földrajzi nevei­nek időrendi meghatározását, az ókori társadalmi szerkeze­tek tisztázását. 55. Hiába- tiltakozott Stanley, hiába követelte, hogy hívják fel az ONI parancsnokságát, a szövetségi nyomozóiroda ügy­nökei csak nevettek rajtuk, Pedig, ha tudták volna, hogy mi rejtőzik a filmre vett ja­pán szövegben — talán egyi­kük sem lett volna ilyen vi­dám. Mert bizonyos, hogy en­nek ismeretében az FBI em­berei kissé meg-meghökken- tek volna: hát már ennyire beépültek a japánok? Stan- leyék viszont örülhettek vol­na, hogy időben megtud­ják azt, ami hétpecsétes titok volt közöttük, s amiről a japánok mégis tudomást sze­reztek. Mert ez esetben lett volna még idő bizonyos átcso­portosításokra, hadászati-fel­vonulási tervek megváltozta­tására. .. 1941 novemberét ír­ták ugyanis... Am a filmte­kercsre vett szöveg egyik pil­lanatról a másikra megsem­misült — nem csupán a riva­lizálás miatt, hanem egysze­rűen emberi butaságból. Mert annyira azért kíváncsiak le­hettek volna az FBI ügynökei, hogy legalább saját maguk számára hasznosítsák, amit Stanleyék megszerezték a ja­pán konzulátuson. De Edgar szőr Pálfalvára. Nem táncol­ni, csak nézni a táncolókat. Nem dolgozik, otthon segít az édesanyjának. Rína félénk lány. Nem szeret beszélni, le­süti a szemét, a válaszokat: szinte harapófogóval kell ki­húzni belőle. * Mészáros István — alias Taknyos. A rendőrök mór is­merik. Pálfalván elsőként iga­Hoower szigorú utasítást adott, hogy a filmre vett anyagot meg kell semmisíteni, mégpedig úgy, hogy a tele­fonbeszélgetés után nyomban ki kell venni a filmet a gép­ből egy világos szobában... A filmet megsemmisítették. Csak amikor már megtörtént a katasztrófa, Pearl Harbort izzé-porrá bombázták a japá­nok, akkor derült ki, hogy minderről az amerikaiak jó­val előbb tudhattak volna, ha előhívják a filmet és lefordít­ják a japán szöveget. Ugyan­is 1942 nyarán az Egyesült Államokban elfogtak egy ja­pán ügynököt, akiről kiderült, hogy a hadJbalépésig a kon­zulátuson dolgozott, majd ezt követően nevet változtatott, illegalitásba ment, és elköltö­zött egy .tengerparti japán ha­lászkolóniára. Ez az ügynök elmondta, hogy a Los Ange­les-» konzulátus sifreszobájá- ban, a falba épített kis pán­célszekrényben már 1941 szep­tembere óta őrizték az Egye­sült Államok tengeri felvonu­lási tervét, összevonási rend­szerét, azt a tervezetet, amely az 1941. november 25. és 30. közötti Pearl Harbor-i össze­vonási műveletet tartalmazta. De az amerikaiak nemcsak itt követtek el hibát. Ha nem Tanácsa határozatot hozott! a tanácsok fennállásának 20. évfordulója alkalmából elismerő oklevelet adomá­iéit volna ez a rivalizálás a fegyvernemek és az FBI kö­zött, akkor körülbelül ugyan­ebben az időben egy másik vonalon — sőt, egy harmadi­kon is — tudomást szerezhet­tek volna arról, mire készül­nek a japánok Pearl Harbor- ban. A másik ilyen ostoba eset Singapore-ban játszódott le. Ezerkilencszáznegyvenegy októberét írták, s a háborús feszültség a nagy angol ten- gerj támaszpontón, Singapore- ban ia napról napra fokozó­dott. Itt már sokan olvastak különböző jelekből, s ezekből világosan kivehettek, hogy a japánok rövidesen újabb vál­lalkozásba kezdenek a Csen­des-óceánon. Ez pedig Singa- pore-t válságos helyzetbe hoz­hatja, mert bármit beszélje­nek is a támaszpont védelmé­nek áttörhetetlenségéről, akik ott voltak, nagyon jól tudták, milyen gyenge lesz ez a véde­lem. A kívülálló úgy gondol­hatja, hogy ilyen jelek birto­kában csak fokozták a bizton­sági intézkedéseket, és meg­szegésükért a legsúlyosabb büntetéseket szabták ki. Még­is, az angol tisztek, — akik­nek különösen tisztában kel­lett volna lenniük a helyzettel — sorra-rendre követték el nak. Az elismerő oklevelet ok­tóber 22. és november 8. kö­zött, tanácsüléseken adják az ilyen jellegű vétségeiket, fő­leg az angol tisztiklubban. A tisztiklub állandóan tele volt angol és itt „vendégeske­dő” amerikai tengerésztisztek­kel. Október utolsó napjaiban egy fiatal amerikai tengerész- tiszt, bizonyos Anderson ka­pitány éppen erről vitatkozott angol kollégájával, Ross őr­naggyal. Miután megbeszélték a világpolitikai helyzetet, An­derson elmondta, hogy rövi­desen Pearl Harborba indul. Fenn is akadt az angol tiszt szeme, fecsegő amerikai kollé­gája szavain. Meg is korholta ezért, aztán a beszélgetés át­csapott arra, hogy mennyi hír szivárog ki az angol és az amerikai haderőtől. — Fecsegnek, nagyon fe­csegnek az emberek — szö­gezte le Ross őrnagy. - S az imént ön is vétett, mert tudo­másomra hozta, hogy hová készülődik csatahajójával... Ha én most hírszerző lennék, könnyen megállapíthatnám, hogy innen, Singaporeból nem véletlenül rendelik át az önök egységét Pearl Harborba, ami nem kis távolság... Az amerikai tiszt meghök­kent a4 őrnagy szavain, de elismerte, hibázott. — Tényleg nem szabad fe­csegni. .. — mondta ő is. — Különösen itt... — foly­tatta Ross őrnagy. — Ha én lennék a japán kémfőnök, egyszerűen beépítenék egy jó kémet ebbe a klubba. Biztos­ra veszem, hogy minden kato­nai vagy tengerészeti ese­ményről értesülne... (Folytatjuk). 4 NÓGRÁD - 1970. szeptember 6., vasárnap Sok a hasúiról elssökő fiú és lány Rendőrségi tájékoztatás a csavargásokról nyoz a két évtizede tevé­kenykedő tanácstagoknak, át. (MTI) faajtó ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom