Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
Í t|u« fölfelé vezet • rr rhaíom érmei A két aranyérem^ amit ezen arra, hogy rendjén menjenek — Megyek, csak fizessenek a Mezőgazdasági Kiállításon az a dolgok. Az óvatosság itt kü- meg — adta be' végül a dereőrhalmi Hazafias Népfront Ionosén indokolt. Az egész te- kát. Termelőszövetkezet tenyész- lep létét veszélybe sodorná a A fizetésre nem panaszkosertésernek ítélt a bíráló bi- legenyhébbnek látszó fertőző dott soha. Három, négy, sőt zottság. . tulajdonképpen tíz betegség is. Pedig az eredmé- ötezér forintot is Vitt már ha- esztendö.s következetes mun- nyék most már valóban or- za egy hónapban. Igaz, 6 fe- ka eredménye. szagra szólóak. Angliából ho- leí az anyakocákért, a malaMarton István, állattenyész- zattak nagyfehér hússertése- cokért. A tiszta, friss alommal tési brigádvezető magyarázta, két. így most már a jószágok- bőven ellátott kooaszállásokon hogy annakidején a 16—17 ban 87 százalékos angol és 13 pontosan. időben történik holdas kisbirtokon is szívesen százalékos hazai vér csörge- minden. A takarítás, az eteNaponta sok százan tekintik meg a kiállítás díjait. A burgonyatermesztésben nagydíj, a cukorrépa- és a sertéstenyésztésben három aranyérem. Ez az őrhalmiak mérlege az idei Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron. A burgonyatermesztésben olyan szövetkezeteket utasított maga mögé, mint anádudvari Vörös Csillag, a kisvárdai Rákóczi és a valkói Űj Elet Tsz foglalkozott állatokkal. Ä dezik. Járja Szilárd nem kis tés, a jószágok „sétája”. Az szarvasmarha mellett ott volt büszkeséggel sorolta a tenyész- utóbbit a 16 esztendős szaka sertés a legtöbb őrhalmi tési eredményeket. Egy-egy munkás tanulóra bízza Uhrin portán. A szövetkezetben az- anyakoca átlagosan 18,5 mala- József. Hadd lásson minél tán a sertéstartást nagyüzemi cot nevel fel. A fiatal állatok többet abból a munkából, sertéstenyésztéssé fejlesztették, súlygyarapodása kitűnő, az el- amely végül is aranyakat, ér- A sertéstenyésztés így tulaj- hullás, a különböző állatbe- donképpen egyidős a szövet- tegségek ismeretlenek a tele- kezet megalakulásával. Csak pen. akkor még, ahogy Marton István mondotta, mindössze 40 De mindezek kevésnek bizo- anyakocát tartottak. Most már nyúlnának Örhalomban, ha a van 73 és az esztendő 'végéig szakemberek és az állatgondo- legalább százra gyarapítják a' nem tudnának ennyire létszámot. Az őrhalmi serté- e8Vütt dolgozni. Szerencsére sek esztendők óta „beutazzák” tudnak. Dr. Glócik András szinte a fél országot. Az idén most januártól főállattenyésztője a szövetkezetnek. A telep mégsem tűnik ismeretlennek számára. A balassagyarmati járás, íőállattenyésztőjeként. körállatorvosként egyaránt sünieket hozott örhalomnak a kiállításon. Vincze Istvánná KISZ-£rdek védelem Salgótarján ifjúságáért giakat áldoznának. Az együttműködési terv elfogadásánál szóba került — s távolabbi célként a tervben is szerepei — az Ifjúsági ház felépítése, vagy kialakítása. A város szinte teljes egészéArra az együttműködési tárgyalták és elfogadták az rő_ és ifjúsági ház felépítése, tervre amelyet a napokban együttműködési tervet, amely amelyre a központi ifjúság! fogadott el együttes ülésén a ha megvalósul és kiegészül, szervek is tekintélyes anyaSalgótarjáni városi Tanács és lehetőséget nyújt arra is, KISZ városi bizottsága — hogy egyre inkább társadalkereken három évet kellett mi üggyé váljék a város iívárni. - júságáyal való foglalkozás. A fiatalok érdekvédelmét A testületi, szervezeti szolgáló „ezertlzenhatos” kor- együttműködés kereteit, formányhatározat éppen három máit tekintve érdemes kié- .. , , évvel ezelőtt rögzítette — fi- melni azt a megállapítást, ben folyó átépítésé, ujraépigyelembe véve a fiatalok tö- amely előírja, hogy a tanács tése hatalmas erőfeszítést rekvéselt, jogos igényeit — végrehajtó bizottsága középút állami szervek, vállalatok, távú és éves terveinek kidolintézmények vezetőinek fela- gozásánál vegye figyelembe a datait az ifjúság körében KISZ véleményét, s a városi végzendő munkáról, s hang- KISZ-bízottság képviselője súlyozta: ahhoz, hogy élni is legyen jelen minden olyan tudjanak a fiatalok a szá- tanácsi ülésen. amelyen az mukra biztosított lehetőségek, ifjúsággal összefüggő kérdőkéi, jogos érdekeiket is biz- sek kerülnek napirendre. Mindez persze csak akkor nem marad formális kapcsolat. ha az ifjúsági vezetők minden alkalmat megragadnak a véleményformálásra, s ha a fiatalok érdekeit, jogos igényeit képviselő KlSZ-veze- tők szavát komolyan Is veszik a tanácsi munka irányítói. tosítani kell, Az együttműködés megyei tapasztalatai — csupán tanácsi vonatkozásban is azt mutatják', hogy a kormányhatározat sok helyen bizonyult életképesnek, számos eredmény született a tanácsok és a KISZ-szervek közös tervei alapján. Bár az érdekvédelmi határozat nemcsak az anyagi segítségre vonatkozik, érdemes néhány adattal illusztrálni a tanácsi és a KISZ- szervek gyümölcsöző együttműködését. 1. Tavaly másfél millió foigényel, mégis túlságosain távolinak tűnik — kiváltképp, ha a már eltelt időt is számítjuk — az 1975-re tervezett új ifjúsági ház átadása a salgótarjáni fiataloknak. Nem szolgálja igazán eredményesem a közös célt az a „hoci-oesze”, valamit valamiért szemlélet sem, amely egyfelől' helyet biztosít a megyei művelődési központban az ifjúság házának (?), másfelől viszont feltételként követeli a központi szervek mintegy hétmilliós segítségét. A terv egyébként i* ideiglenesnek tűnik egy. a rendeltetésnek megfelelőn előre tervezett új ifjúsági objektum felépítése mellett Az együttműködési terv — ez talán „természetéből” is következik — túlságosan általános érvényű megfogalmazásokat is tartalmaz. A konkrétabb, kézzelfoghatóbb 'intézkedések a két testület munkaprogramjában 3. nnuai novenex a nek meg, s kedvező esetben kezelesű művelődési otthonok o gyakorlatban öltenek v*iórintlal -növelték a tanácsi aí.l .lil _____1_ 1ACJX AIM?f*. s ZVWV. ö ltenek való ságos formát. A közös célkitűzésekben említett lehetőségek mielőbbi feltárása szolgálná elsősorban a város ifjúságának érdekeit. Nincs száma^is. ‘ Az“ezzel összefüg- különösebb túlzás például ab- klubok és városi ifjúsági ház megyei statisztika szerint ban- hogy &al8°tarjan egyre hiányában az utcán töltik _V .lL™ fonövekvő számú ifjúsága szabad idejének kultúrált, szervezett kialakításában, a tárgyi és személyi feltételek megteremtésében az utóbbi 'állami ’ támogatását a megyében, két év alatt több mint ötvenezer kötettel bővült a könyvtárak könyvállománya, erősödött a klubmozgalom és nőtt az irodalmi színpadok jelenleg majdnem száz ifjúsági klub működik a városokban és a járások területén, ugyanakkor továbbra is gonMilyen megoldás ígérkezik? Az együttműködés/ — más városok példájára —- kiterjedhetne egy olyan közös akcióra, amelynek így lehetne ieien: összefoglalóan említeni a célját: a város a fiatalokért — a fiatalok a városért! Ott, ahol egy népes várost építenek újjá, kifizetődő lenne a széles körű társadalmi munkaakció. Addig, amíg a salgótarjáni fiatalok megfelelő dot jelent a ss- .'ää sss- ä hstss; szabad idejük nagy részét — egyetlen felnőtt sem lehet elégedett. Az együttműködésnek ezt a „nyugtalanságot” kell mielőbb eredmémesrnövekedett got " kell mielőbb elek a .tárgyi 4ve^e.n vaifrL' kevés kézzel- ínyekben is kifejezni! sa-kitöltése, amelynek elsősorban személyi okai vannak. A legismertebb gond ma Is az, hogy a művelődési otthonok többségének nincs megfelelően képzett vezetője. Most, hogy Salgótarjánban is megszületett a tanács és a KISZ együttműködési terve — mindenképpen többről van szó, mint bátortalan óhajról: a kapcsolatok alakításában, javításában a KISZ és a tanácsi vezetők egyformán sokat tehetnek. Az első lépést mindenesetre megtették, megterv például egy önálló úttöPataki László Etolivas végletes balfogása A brazíliai Piemonta Bucno sikerült is eljutnia az egyik városban élő Femandó Boli- tartályhoz, amin nyílást vá- vas alagutat fedezett fel, gott, és azon át bevezette az amely a helyi benzintöltő-' elszívó csövet. Bolivas legna- állomás közelében húzódik, gyobb csodálkozására azonban Bolivas, aki már előre örült, a csőből víz folyt. A rendőr- az illegális benzinkereskede- gégén azután megmagyarázták lem révén várható nyereségnek, elhatározta, hogy az alaneki, hogy az állomás tűzoltógutát összeköti a benzintartá- tartályához kapcsolta lyokkal. Szorgalmas munkával szék” benzinvezetékét., ,mafélezer (tenyészsüldőt értékesítenek. Járja Szilárd, a sertéstörzs- telep fiatal vezetője — a szövetkezet majorja 1964-től vl- - ,,, . ,. >. .. selője a címnek - készsége- run riogatott Örhalömba. A szomszédos községek, Hugyag és Patvarc most is a köre maradt. Ami a törzsállattenyész- tőt illeti, Járja Szilárdnak ez az első munkahelye. A hugya- gi fiatalember tavaly végzett fnTvá'matfl Debrecenben. Dolgozni, tapasz- y tálatokat gyűjteni hazajött a szövetkezetbe. Uhrin József, a sertésgondozó viszont évek óta a szövetkezetben dolgozik. A hajda- dani sertésbojtárból, uradalmi cselédből a szövetkezet megbecsült, jól kereső dolgozója lett. Bállá István. az elnök ment érte annakidején. sen sorolja az eredményes tenyésztői munka feltételeit. Nem titkolja, mennyire fontos, hogy megfelelő állatszállás és sertésfájta álljon a gazdaság rendelkezésére. A major korszerűsítésének évek óta tart a szövetkezetben. Néhány esztendőre még most is szükség van. hogy egészen, befejezzék. Sertésfiaz- tatót. süldőszállást, állatorvosi „rendelőt”, fürdőt, öltözőt építenek. Több milliós és több esztendős beruházási programja ez a közös gazdaságnak. De olyan program, amely megvalósítása újabb milliós bevételek útját egyengeti. Ami magát a tenyésztői munkát illeti, az állattenyész— Józsi bácsi, jöjjön hozzánk a sertésekhez. Az idős ember nehezen állt tési felügyelőség, a szövetkezet kötélnek, de az elnök nem szakembereivel közösen ügyel hagyta annyiban a dolgot. Munlíásőrök őszi harcgyakorlaíai Hamarosan megkezdődnek lítják a harcszerű lőgyakorla- országszerte a munkásőregysé- tokát is. gek őszi harcgyakorlatai. Legfiatalabb fegyveres testületünk Ezzel párhuzamosan az előtagjai éz alkalommal számot képzésben résztvevő munkásadnak felkészültségükről, s őr jelöltek is készülnek arra, egyben tökéletesítik gyakorlati hogy bekapcsolódhassanak a tudásukat. A közeli napokban szervezetszerű állományban tízezrek vonulnak majd ki a folyó magasabb színvonalú ki- terepre. Egyidejűleg lebonyo- képzésbe. Az MSZMP zottságának dereit annak, akik: a jogtalan haszon megszállottáinak, a másokat szabálytalanul leköröző érvényesülőknek, gazdasági eredményeink aláásóinak, egyetemes érdekeink sárbatip- róinak. Az iletékesek árgus ... , . szemmel figyelik azokat a tötorekvések fekvéseket amelyek közös érkongresszusi hogy érdektelenül dolgoznak láttán sem válik aggodalmas- '^ekeinkkel ellentétesek, hogy* és ellentmondások Központi Bi- munka, azt szoktuk mondani, kai ellentmondó irányelvei a következő évekre az emberek. Mindennapi éle- kodóvá. Nem tudja vagy nem időben közbeavatkozzanak egyik legfontosabb feladatul a tünket keresztül-kasul behá- veszi tudomásul, hogy haliga- Az MSZMP Központi ' Bi- műszaki és technikai elöreha- lózza az érdekek sokszor szin- tólagos beleegyezésével fede- tisáeánaJt koneresszusi ladás meggyorsítását jelölték te áttekinthetetlennek tetsző zet nélküli váltók kitöltéséhez irányelvei ^ egyérteműen ki- meg. „Növelni kell a nemzeti szövevénye. A munkásnak ér- nyújt segédkezet. Csak akkor mond«k w,y a közgazdasági jövedelemből a tudományos deke a nagyobb teljesítmény, döbben rá, hogy valójában mit szabályozókat úgy kell módo- kutatásokra fordított eröforrá- hogy minél vastagabb legyen a is ér a nyereség, amikor be- sítani hogy maradéktalanul sokat, a szellemi kapacitást a fizetési boríték. Ahhoz már tér az üzletbe vásárolni. érvényesüljenek a központi távlati fejlesztési céljainknak sokkal kevésbé fűződik érdé- Jó példája az ügyeskedésnek d5ntéSek és a népgazdaság megfelelő kutatásokra kell ke, hogy kivétel nélkül mindig az egyik budapesti szövetkezet érdekei csorb(ít ne szenvedjekoncentrálni, meg kell gyorsí- mestermunka kerüljön ki a esete, amelyből azóta bírósági tani a hazai és nemzetközi ku- keze alól. Többnyire megelég- ügy lett. A várható béralapszik azzal, hogy a minőségi túllépést alacsony fizetésű szokásnormáknak, a hivatalos nyugdíjasok fiktív alkalmazátatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását.’’ Ez népnek. Arra kell törekedni, hogy a vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a gazdálkodás gazdasági érdek, amely lehe- szabvány minimális követel- sával próbálták ellensúlyozni, hatékonyságának ^javulásával menyeinek eleget tegyen. En- hogy nagyobb nyereséget nél többhöz nem fűződik ér- oszthassanak. Ha nem tárják ^ vadhajtásotot nem is deke, sot, a meg mindig élő, fel a manipulációt, a munkás szémol változatlanul mélyen gyökere- és a vezető egyaránt elégedett rületén az érdekazonosságok és zo mennyiségi szemlélet ezzel lehetne, hiszen felvettek a fiA vállalatok, a termelő üze- ellentétesen hat zetésüket, zsebre vágták a nye- Tud™ i™»il mek érdeke, hogy termékeik A gyárakban -az eredmé- reség kemény forintjait. Csak mindenk^. ranasorolnf és künyesseg egyik mércéje a nye- a népgazdaság, vagyis vala- reségesség. Ehhez azonban mennyien jártunk volna rosz- kiilföldi vásárlóhoz. Ennek számos út vezet, amelyek kő- szül. Olyan tevékenységet fi- révén növelhetik erőforrásai- zül talán az egyenes a legne- zettünk volna meg amely möa hezebb. A termelés korszerű- gött nincs ténylegesen elvég- sítése, a szervezettség, a tér- zett munka, megfogható társába, fokozottabban részesülhet- melékenység javítása, olcsó, jó dalmi érték, nek a tudományos és techni- minőségű termék előállítása Szerencsére egyre kevesebb Híveket, helyett könnyebb megoldás a az esélye az ügyeskedőknek, a szerezni kereslet mesterséges felduz- társadalom közvetett megkáro- zasztása, az árak indokolatlan, sítóinak. A közvélemény éi> vagy „nagy káros jelenségre. Egyre többen Látszólag a munkásnak is ismerik fel a lényeges össze- az az érdeke, hogy - bármi- függéseket, s tekintik min- lyen módon is, nyereségosztás- dennapi életünk Osztap Ben- együttes kor minél nagyobb összeg üsse a markát. A várható nyereség | TTTTTTT ~~ “ “ “ ~ c reményében a közös céljaink- j NÖGRÁD —• 1970. szeptember 6., vasarnap 9 tővé teszi szocialista társadalmunk további építésének meggyorsítását, a termelékenység javítását, az életszínvonal állandó emelését. versenyképessé váljanak a világpiacon, utat találjanak a kát, bekapcsolódhatnak nemzetközi munkamegosztás kai vívmányokból, piacot és nevet kell termékeiknek országhatárain kon túl, ez egyre inkább lét érdeke legtöbb ipari üzemünk- megindokolt emelése nek. De nem a hazai fogyasztók rovására. Ez pedig a népgazdaság, az’ egész társadalom, valamennyiünk érdeke. / Ha valahol nem megy a egyenes arányban emelkedjen. Ha a vadhajtásokat nem is számoljuk, az élet minden területén az érdekazonosságok és különbözőségek ütköznek naponta egymással. Tudni kell mindenkor rangsorolni és különbséget tenni. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy fejlődésünk csak akkor tekinthető megalapozottnak, ha az egyéni, a csoport, a vállalati és szövetkezeti érdekek az egész társadalom érdekeivel nagyobb összhangba kerülnek. A Központi Bizottság irányelvei ezt így fogalmazzák meg: körültekintéssel” sékenyen reagál SdlTmUfnatakár‘’csopo^ tok, akár egyének jogtalan haszonélvezői legyenek.” Kiss Sándor
