Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

ásárkóstoSó Belépőlegyek a vásárra' Tes­sék vásárjegyet! — csupa han­gos invitálás a város, a villa­mos megállók, a körutak. S nyitáskor már százak to­pognak a főbejárat előtt, vi­dékiek. városlakók, újdonság­ra és jó falatokra éhes kíván­csiak és szakemberek. A főpavilonban az élelmi­szeripar negyedszázados fej­lődését reprezentáló öemutatón sokan elidőznek. Látványos a rendezés, gusztusosán kí­vánatosak az áruk. S a tények meggyőző erejével szól­nak a számok arról, hogy az utóbbi negyedszázadban az ország élelmiszer-termelése megkétszereződött. Az egy főre jutó húsfogyasztás a háború előtti 33 kilóról 58 kilóra, a tojásfogyasztás 5 kilóról 12 kilóra nőtt. a cukorfogyasztás megháromszorozódott, 50 szá­zalékkal több zöldséget, 72 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztunk. pesített tejházába. Végignézem szíti ki a szocialista országok A „korszerű falu” bemutató a, fejőst, fogyasztói tejjé alaki- újdonságait. A gépesítés törté- — nagy siker. Az ismeretterjesztést szolgálja ez a svájci Purina cég által kiállított óriás tehénmodell, amelynek belsején átsétálva a látogatók szemléletesen ismerkedhetnek az emésztés és a tejtermelés folyamataival (MTI fotó) — Nézd, hisz a mi házunk kis híján ilyen! — jó hango­san mondja az asszony, ki­húzza magát, körülnéz, hal­lották-e mások is. Tele van leg-gel a vásár. Itt a legnagyobb, a legszebb, a legkorszerűbb, a leghatéko­nyabb ... Legmagasabbra a tást, a pasztörizálást — s né­hány óra múlva megveszem, megkóstolom. Működő, termelő gépek, gép­sorok. A Gabonatröszt nagy­üzemi gabonaátvevő és takar­mánykeverő vonala, gabona­szárító üzeme az automata központból irányítva dolgozik. „Ez a kocsi nem eladó” — hirdeti e piros betűs felirat az nete a lőcsös szekértől a K—26- os szovjet mezőgazdasági he­likopterig ível. A lovaspályán parádézva felvonultatják az elmúlt 25 év valamennyi hazai erő- és munkagépét. Lovasbemutatók, nemzetközi lóverseny, fogatbemutatók, te- nyész- és haszonállat aukciók a színes programok. És a csár­dák, a borkóstolók, falatozók. Fémmunkás Vállalat óriási 1925-ös évjáratú AERO-típu- Fogyókúrázó barátnőmmel már hidroglóbusza emelkedik. A sú sportkocsi mellett. A nagy- legsúlyosabb sertés a borotai kerekű, fekete-piros karosszé­riájü, 10 lóerős jármű csak kuriózum a másik, a vásári sorsjegy egyik főnyeremény­ként szereplő modem kocsi mellett. Művelődési pavilon — min­Egyesülés Tsz 550 kilós hízója. A legszebb virágok a dísznö­vénypavilonban nyílnak. És itt a vásáron bőg a hangszó­ró torkával a világ legnagyobb tehene, a svájci Ralston Pu­rina cég műanyag tehénmo­dellje, amelynek belsejében a , , , keresztülsétáló látogatók előtt dennaP ^ megye- maß lejátszódik az emésztés, a tej- egység tartja „nemzeti napját”, termelés folyamata. Ének, tánc, folklór — hang, De van igazi tehénóriás is, moz^s- szfa; Milyen §azda« a a jászboldogházi Aranykalász m' népművészetünk! ' S^^ST^M^Sa: Traktorok, gépek, esőztető sági Kiállításon három éve berendezés, öntözőrendszerek, mint kiváló üszőt mutatták be. Nagyüzemeinkben 70 000 trak- most pedig rekord tejhozamá- tor dolgozik — 600 000 ember nagy val (300 napos laktációban & egymillió igásállat munká- 6,017 kg tej, 3,68 zsirszázalek- "T a kai) érdemelte ki a részvé- ía’: végzik el. telt. harmadszor állunk sorba pi- rozskiért, a hússal töltött fánkért — valahogy mindig belebotlunk egy új borkóstoló­ba is —, s a ceglédi hársleve­lű után a domoszlói musko­tályt is „ellenőrizni” kell. Nádtetejű, csavart oszlopos csárdáik: birka, matyó, halász- csárda, debreceni, hortobágyi, gyöngyösi, balatónvidéki étel­specialitásokkal. Kávébár, mi­relit bisztró, fagylaltsarok te­le ínyencségekkel. érdemelte ki Nemzeti bemutatók — a A kiállítás patika tisztaságú Szovjetunió, Bulgária, Cseh- tehénistállóiban a közönség Szlovákia, Jugoszlávia, Len­Színesen vibráló szökőku­tak, kékben-zöldben játszó vízesés. Orosz fagyi. Óriás szemű szőlő. Mézeskalács vásárfia, ajándék palackok, szaktanácsadás, szakoktatási bemutató. Izgalmas ez a vásár — lát­szeme láttára fejik a tehenet, gyelország, az NDK és Romá- vany°s> ■színes, újdonságokban s viszik az ÉLGÉP és a Tej- nia kiállításán. Külön me- tröv^kedő. ipari Tröszt 3000 literes, gé- zőgazdasági gépkiállítás egé­Kádár Márta Diákvonatot kérnek Pásztó és Salgótarján között A napokban 75 aláírással el­látott levelet kapott szerkesz­tőségünk, amelyben a többi között ez áll: „Több száz utazótársunk ne­vében kérjük Önöket, járjanak el a MÁV illetékeseinél, hogy a vidékről Salgótarjánba bejá­ró iskolások külön vonattal utazhassanak, ne terheljék az amúgy is zsúfolt munkásjára­tokat. Ha a különjárat megva­lósítása nem lehetséges leg­zunk benne, hogy a MÁV il- leményt kértünk azoktól az letékes vezetői mint számta­lan más szállítási problémára, erre is megtalálják a megol­dást.” Az állomásfőnök válasza A levelet az illetékés MÁV Igazgatóságának felterjesztet­tem. Valószínű, tévedés foly­tán a levél írói nem a diáko­kat beszállító 322-es számú vonat zsúfoltságát kifogásol­ják, hanem a jóval korábban alább kapcsoljanak még egy érkező 320 és 330-as számú vo- vagy két kocsit a mi járatunk- natokat. A visszautazásnál a hoz, a tanulók részére. Kérjük 333-as számú vonat már tény- ezt, mert a múlt szomorú ta- legesen diákvonat is. A ko- pasztalata arra figyelmeztet, rabban említett két vonaton hogy az iskolaév megkezdése- két kocsi valóban tanulóko- kor újra elkezdődik a vészé- esi. melyet a tanév megkez- kedés az ülőhelyekért. Nem désével újból beállítottunk, tudjuk elképzelni, hogy ne ta- Ez a diákok kényelmét szol- lálnának megoldást a Pásztó gálja, de nem nagyobbítja a és Salgótarján közötti rövid szerelvényt. A szerelvény útszakaszon. Főleg a kora reg- nagyságának határt szab a geli vonatok zsúfoltak; a Somoskőújfaluig közlekedő vo- 320—330-as számú, amivel kö- natok vonóerő teljesítő képes- rülbelül 800—900 ember jár sége. A külön diákvonatra vo- mindennap munkába Salgó- natkozó igény eljutott az ille- tarjánba, Zagyvapálfalvára, tékesek elé, akik a jövő évi délután pedig a visszautazás- menetrendet napjainkban tár­nál a 333-as számú vonat. Ré- gyalják. Véleményem szerint gi problémánk ez. két-három azonban az egyvágányú pálya éve húzódik, ismerik a MÁV üzemektől és intézményektől, ahonnan sok dolgozó jár be vi­dékről. Tizenhat helyről csu­pán két válasz érkezett a kö­vetkező véleménnyel: a jelen­legi menetrendet jónak tart­juk. semmiféle változtatást nem igénylünk. Mikor egy menetrend elkészül, azon vál­toztatni már nagyon körülmé­nyes. Aztán a kívánságok igen sokszor ellentmondóak, telje­sítésük csak kis mértékben le­hetséges. Újvári Ferenc állomásfőnök Az i a egeszsegugyi kultúráért Munkában a ZIM vöröskeressieaei Az utóbbi hónapokban több zaj miatt a résztvevők nem és a nagycsarnokban pedig — alkalommal személyi változá- értették rendesen az előadást ahol különösen nagy szükség sok gátolták a Zománcipari bármennyire érdekelte volna lenne a hiánytalan elsősegély- Művek salgótarjáni gyáregy- is őket. A hangosbemondó fel- nyújtó felszerelésre — sége Vöröskereszt csúcsvezető- szerelése minden üzemrész- hordágy, s hiányo ségének munkáját. A munka- ben jelentékenyen megkönnyí- da felszerelése is. erőmozgás következtében a tené az egészségügyi felvilá- tagság létszáma is megfogyat- gosító, nevelőmunkát, kozott. Hozzájárult a létszám lemorzsolódásához. hogy a doz^ásegém ^ 8 lenorzik a tisztasági mozgalom ajándékokkal kedveskednek nincs hordágy, s hiányos a mentőlá- i felszerelése is. A ZIM salgótarjáni gyáregy­ségének Vöröskereszt alapszer - vezetóség vezete pártfogol egy egyedül akti- élő öreget. Rendszeresen eredményeit, s ezek bizony neki. A számszerű csökkenés azon- nem mindig adnak okot az ban nem vonta maga után a örömre. Különösen a fürdők munka minőségi szintjének zu~< és a WC-k állapota kifogásol A legeredménytelenebbnek az alkoholizmus elleni küzde­hanását. A vöröskeresztes ve­zetőség a tagsággal egyetem­ben az önállósodás útjára lé­pett. s ennek kézzelfogható eredményei nem is maradnak el. ható, ami azt jelzi, hogy több lem bizonyul. Egyre több dolgozó egészségügyi kultúrá­ja alacsony szinten áll még. A különféle — tbc-, rák- stb. — szűrések megszervezé­sét és az ezekre való mozgó- A gyári Vöröskereszt szerve- sítást szívügyének tekinti a zett a TIT-tel közösen az el- gyári Vöröskereszt szervezet. pen ezért arra gondolnak a múlt esztendőben 27 előadást Az üzemben időről időre szű- vöröskeresztesek, hogy az rendezett. Ezek közül is első- rővizsgálatokat tartanak, me­azoknak a férfiaknak és nők­nek a száma, akik többé-ke- vésbé ittasan jelentkeznek munkára, s nem hajlandók tu­domásul venni, hogy magatar­tásuknak könnyen lehet súlyos baleset a következménye. Ép­sorban a nőket érintő és á lyeknek során 169 betegségek megelőzésével fog- foglalkozási és mozgásszervi — ialkozó előadások bizonyultak beteget tartanak nyilván, rendkívül néoszerűnek. öröm­mel fogadták az elsősegély- A gyárban 22 mentoallomast. nyújtási tanfolyamot is, a kép- illetve elsősegélynyújtó helyet már hagyományai vannak a zésen több mint 70-en végez- rendeztek be. Általában min- gyárban, s az elmúlt két év­iek. ** üzemben egy alkoholizmus el- főleg jeni bizottságot hoznak létre. Ettől a küzdelem eredménye­sebbé válását várják. A térítésmentes véradásnak den műszakban külön mentő- ládát Idén a gyár új nagycsamo- zésére kában tartották meg az első- elsősegélynyújtó ládákat kel­ben további nagy fejlődést bocsátottak rendelke- mutattak fel a véradók. A legtöbb helyen az Egyre többen ismerik fel a segélynyújtással kapcsolatos lóképpen felszerelték, az első- véradás jelentőségét, azonban előadásokat. Elhívták az üzem- segélynyújtók nevét jól látha- rész valamennyi dolgozóját, tó helyen kifüggesztették. Az hiszen többségük szarszámgé- már viszont nem a gondossá­főként fizikai dolgozók ajánl­ják fel vérüket, a szervező- felvilágosító munka a szellemi pen dolgozik. Sokat levont got bizonyítja, hogy több dolgozók körében annál keve­azonban az előadások értéké- üzemben' a hordágyak rend­ből, hogy hangosbemondó hí- kívül elhanyagolt állapotban ján, s az üzemben levő erős vannak, a tisztító műhelyben sebb eredménnyel jár ,:. Sz. M. ÍIJ helyre költöznek Bútorgyár Balassagyarmaton öt évvel ezelőtt 55 000 000 üzemszervezési, gyártmányt«:- számít fel, s korábbi 200—220 forint volt a balassagyarmati vezési munka húzódik m^g. A százalékos rezsikulcsát is fe- Ipoly Bútorgyár évi termelése gyár balassagyarmati bútor- lére csökkentette. — 1970-ben előreláthatólag 70 000 000 forint lesz. A növe­kedés annak köszönhető, hogy a gyár az eltelt időszakban kívül-belül egyaránt alapos fejlődésen ment át. Az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb üzemi adott­ságok javítására 1968/69-bena vállalatvezetés 2—2,5 millió forintot fordított. Ennek elle­nére a gépek átlagos életkora ma is 15 év, s a bútoriparban egy főre jutó 15 négyzetméter termelőterülettel szemben a balassagyarmati üzemben csak 8,5 négyzetméter jut egy dol­gozóra. A kedvezőtlen üzemi adottságok ellenére a gazda­sági mutatók elérik, sőt néhol részlege — felismerve, hogy a piacon nagy az érdeklődés a , , , ecnn garnitúrák iránt - egymás- 2500 helyett 5500 után két új szobabútor-beren­dezés terveit is kidolgozta. A „Nógrád” szekrénysorból az idén több mint kétezret érté­kesítenek, s az idén indul meg az „Ipoly” garnitúra sorozat- gyártása is. Természetesen az egyedi bútordarabok gyártá­sában sincs visszaesés: „Ipoly” heverőbői és fotelból idén mintegy 11 000 darabot — majdnem négyszer annyit, mint öt éve — juttatnak el a fogyasztókhoz. A termelést nagymértékben növelő fejlesz­tési tényezők közül elsősorban a hagyományos fényezési el­járás korszerűsítése és a bú­túlhaladják az iparági orszá- toriparban általánosan elter­gos szintet. Az egységnyi esz közlekötési értékre jutó ter­melési érték kétszerese az or­szágos átlagénak, s az egy munkásra jutó egy évi terme­lés — öt év alatt mintegy 30 százalékkal növekedve — je­lenleg eléri a 206 000 forintot. 4 „Nógrád” és az „Ipoly” Az imponáló számadatok mögött alapos, minden apró körülményt figyelembe vevő vezetői, de mind a mai napig sem történt intézkedés. Re­méljük, hogy kérésünk meg­értésre talál, tekintettel arra. hogy ez a probléma az új gyá­rak munkájának megkezdésé­vel tovább fog növekedni. Bí- jobb kielégítése céljából vé­jelenlegi leterhelése külön diákvonat beállítását igen kö­rülményessé teszi. Tájékoztatásul közlöm, hogy az utazóközönség igényeinek 50 százalékkal több Balassagyarmaton, az sorban az, hogy az országos Iparcikk-kiskereskedelmi átlagot jóval meghaladó Vállalat boltjaiban 1965-ben mértékben nőtt a készter­még csak 53 000 000 forint értékű ruhaneműt adtak ej — ez a szám az idén előre­láthatólag eléri a* 78 000 000 forintot. Minek köszönhető ez a majdnem 50 százalékos forgalomnövekedés? mékek értékesítése, s ezen belül is a korszerű, köny- nyen kezelhető termékek aránya. A vállalat fokozta a kulturált öltözködéshez szükséges kiegészítő cikkek forgalmát, s a vásárlók ér­Több tényező is szerepet dekeit szem előtt tartva játszott a ruházati cikkek gondoskodott a boltok nyit- iránt megmutatkozó na- vatartasi idejének meghosz- gyobb érdeklődésben. Első- szabbításáról is. jedt poliészteres lakköntés be­vezetése érdemel említést. A gyártási technológia fejleszté­sén kívül tekintélyes összege­ket fordítottak a női és a fér­fiöltözők kialakítására és a raktárak felújítására is. Az Ipoly Bútorgyárnak a szolgáltató tevékenységéből származó bevétele a legutóbbi felmérések szerint a teljes ter­melési értéknek csupán 1,2 százalékát teszi ki. Balassa­gyarmaton üvegezést és kép­keretezést csupán a gyárnak a Rákóczi úton levő üzlet­műhelye végez. Az egyéni íz­lés és megrendelés alapján készítendő bútordarabokat az asztalosrészleg a külön erre a célra létrehozott, 155 négy­zetméter alapterületű üzemi műhelyben gyártja. Ennek a műhelynek a dolgozóira foko­zott megterhelés hárul, hiszen gyakran előfordul, hogy a ter­mékek • megtervezésénél mindössze a megrendelők kö­rülírására támaszkodhatnak. A vállalat a szolgáltató tevé­kenység szélesítése érdekében — bár helyiségnöveléssel erre megnyugtató módon nincs le­hetőség — tervezési díjat nem Az Ipoly Bútorgyár továb­bi fejlesztésére — a gyártelep szűkös volta miatt — jelenle­gi helyén nincs lehetőség. A várospolitikai terveknek meg­felelően az új telep Balassa­gyarmat nyugati iparterületén, a kábelgyár szomszédságában fog megépülni. A kiviteli ter­vek egy részét az ERDŐTERV október végére szállítja. Az új telephelyre való költözéssel — előreláthatólag 1974-re — ko­moly fejlesztés válik lehetővé. Balassagyarmatra települhetne át a most Szécsényben műkö­dő kábeldobgyártó részleg, megduplázódhatna a jelenlegi termelés, és ezen belül a bú­torgyártás részaránya jelentő­sen nőhetne a gyártmányösz- szetételben. Újabb öt évvel előretekintve 1975-ben a tel­jes termelés értéke 127 000 000 forint lesz. Az átköltözés a tervek szerint két ütemben zajlik majd le. Először a ká­beldobgyártás átköltöztetésére kerülne sor — a szociális lé­tesítmények és a közművek létrehozásával együtt. A má­sodik ütemben a mintegy 3000 négyzetméter termelőterületű bútorgyártó csarnok megépí­tése történik majd meg; eb­ben a mostani évi 2500 lakó­szobával szemben 5500 garnitú­ra gyártására válik lehetőség. A költözés áldozatokkal jár. Hogy az előbbi létesítmények felépüljenek, a 32 milliós be­ruházásból — az elképzelések szerint — a bútorgyárnak ma­gának 17,5 milliót kell vállal­nia — a többit hozzájárulás­ként kapja. Ez a 17,5 millió két részből tevődne össze: a vállalat 7,5 milliót tud a be­ruházásra szánni; 10 milliót hosszúlejáratú kölcsön formá­jában vesz fel. S bár ez a kölcsönvett pénz több évre előre leköti a képződő fejlesz­tési alapot, érdemes belevágni a fejlesztésbe. B. L. NÓGRÁD — 1970. szeptember 5., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom