Nógrád. 1970. szeptember (26. évfolyam. 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

A gyárkapuiéi a munkapadig (I.) Miért menták el a fiatat szakmunkások 7 AM s"zenzációs leleplezésre, izgalmas visszaélésekre és tarthatatlan munkahelyi lég­körre számít, bizonyára csa­lódni fog. Ebben az évben negyven szerelő, lakatos és autóviliamossághoz értő szak­ember szabadult az ipari tanu­ló intézetnél, akik valamennyi­en a Nógrád megyei 2. számú Autóközlekedési Vállalatnál ta­nulták meg a szakmát. Közü­lük mindössze tizenhármán vették fel a munkát az üzem­ben. Hova lettek a többiek? Csupán arról van szó, hogy szeretnénk felelősséggel fel­kutatni és boncolgatni az oko­kat, amelyek a fiatal szák­munkások lemorzsolódásához vezettek. — Arra gyanakszunk — kezdte Szaiai László főmérnök, — hogy nem mindnyájan a szakmájukban helyezkedtek el. A megye ipari üzemeiben na­gyobbak az átlagbérek mint nálunk. Valószínűnek létszák, hogy teljesítménybéres helye­ken vállaltak munkát, ahol többet lehet keresni. Mit tud fizetni az Autóköz­lekedési Vállalat? A tanulmá­nyi eredménytől függően fi— 6,5—7 forint órabért. Már csak azért sem fizethet töb­bet, mert a régi és gyakorlott szakmunkások bére sem több 8—12 forintnál, holott a kü­lönbség köztük és a kezdők között még meglehetősen nagy, aminek a fizetésben is érződ­nie kelt A 20—25 éves kor­osztály általában 1700—1800, a 25—30 évesek 1800—2000 fo­rintot keresnek a vállalatnál. A numkásóllományúak erre az évre tervezett átlagbérszint- je 22 000 forint, aminek a ha­vi átlaga 1830 forint. Ezek az adatok magukba foglalják a segédmunkásokat, a betanított dolgozókat, a kez­dő és a régebbi, a jól, s a ke­vésbé jól kereső szakmunkáso­kat. —A fizetések az autóközle­kedési vállalatok átlagát igen, de a megye ipari üzemeiben levő átlagkereseteket nem érik el — állította Szaiai László. — Olyan gyors ütemű az ipari üzemek fejlődése, a mezőgaz­daság gépesítése, hogy az el­helyezkedési lehetőség szinte korlátlan. Ez az egyik oka. hogy a fiatal szakmunkásak itthagynak bennünket. Hogy mennyire összefüggnek ezek a kérdések a megye ipa­rának az utóbbi két-három év­ben bekövetkezett erőteljes fejlődésével, mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy öt­hat évvel ezelőtt még nem volt ilyen problémája a válla­latnak. Mivel gépkocsiszerelő­ket. karosszérialakatosokat és autóvillamossági szerelőiket — a kisiparosokon kívül — csu­pán az Autóközlekedési Vál­lalat képez ki a megyében, tényleges igényeiknél általá­ban 30—40 százalékkal több fiatalt vettek fel ipari tanuló­nak, hogy más területek el­szívó hatását ne érezzék meg. Akkor még előfordult, hogy a végzett és munkára jelentke­ző fiatal szakmunkásokat nem mindig tudták alkalmazni. Három-négy évvel ezelőtt azonban kezdett visszájára fordulná a helyzet: tavaly már kevesebb volt a jelentkező, mint amennyit felvettek volna. Az idén pedig valósággal mélypontra zuhant a szak­munkás-utánpótlás a vállalat­nál. — Nagy a fluktuáció ás — említette meg Szaiai László. — A munkásállományúak közül az óv első felében 65 dolgozó, az összes foglalkoztatottak mintegy húsz százaléka lépett ki, helyükre csupán 49 új dol­gosót tudtunk felvenni, j So­kan a katonai szolgálat után már nem jönnek vissza a vál­lalathoz. A mi embereink dol­goznák többek között a sütő­iparnál, a nemrégen megnyílt AFIT-szervízben, a szövetkeze­tek karbantartó műhelyeiben, a gépjavító állomásokon és a különböző intézményeknél. Pil­lanatnyilag tehát más munka­helyeknek képezünk ki szakem­bereket. míg saját vállalatunk munkaerőhiánnyal küszködik. Ha ezen nem tudunk változ­tatni, rövidesen komoly nehéz­ségekkel kell szembenéznünk. A követélményekkel most már nem a tárgyi, hanem a szemé­lyi feltételek hiányában nem tudunk lépést tartani ... Nagy szüksége van az ipari tanulókra a vállalatnak. Két­szeres érdek a képzésük, mert kell az utánpótlás, ugyanak­kor a fiataloknak mór a ta­nulóidő alatt is nagy hasznu­kat veszik. Januártól a meg­növekedett járműpark karban­tartásához újabb száz dolgo­zót széretnének felvenni. De honnan? Mit lehetne tenni, hogy a fiatalok szívesen dol­gozzanak a vállalatnál? Kiss Sándor Rétságiak Kari-Üfarx-Sfacít ban Négy fiatalt küldött a rét­sági járásból a girámit-osi- szolókoromg- és kőedénygyár tanulni a Német Demokrati­kus Köztársaságba. A fiata­lok a bari-marx-stadti testvér- üzeraben dolgoznak három évig, ahol elsajátítják a csi­szolókorong-gyártás munkafo­gásait és technológiáját. A német üzem gondoskodik szállásukról, ellátásukról és Tanulóidejük alatt fizetésit kapnak. Hazatérésük után a gyár tolmács! gyáregységében hasznosítják tudásukat. Grund a gyerekeknek Salgótarjánban sok gondot jelent a mgefelelö zöldterület biztosítása a gyerekeknek. Bár a városban 49 kisebb- nagyobb játszótér van, mégis kevésnek bizonyul. Főiként a nagyobb gyerekek hiányol­ják az olyan szabad területe­ket, ahol nyugodtan, az ablak- betörés veszélye nélkül fociz­hatnak. Ezért a városi tanács illetékes osztályai felmérik Salgótarján zöldterületét. Ez­után megvizsgálják, hol lehet­ne olyan területet berendezni számukra, ahol nemcsak hin­ta, vagy homokozó van, ha­nem elég hely arra, hogy ott nagyobb játszóteret alakíthas­sanak ki. Garázsépítő szövetkezet Gárázsépítő és -fenntartó szövetkezet alakult a közel­múltban Salgótarjánban. Az első ilyen társulásnak 30 tag­ja van és úgy tervezik, hogy az idén 10 garázst építenek meg. Jövőre újabb 45 autó- tulajdonosnak könnyítik meg a dolgát. építenek garázst. A Napsugár-lakótelep közelében már megkezdték a' munkála­tokat is a szövetkezet tagjai. Most még csak a tereprende­zés folyik, homokot, töltelék - anyagot szállítanak a hely­színre,, a1 terület kiegyengeté- séue. Élő gxersódps FüSeki munkásfiatalok Salgótarjánban A ZIM salgótarjáni gyár­egységének KlSZ-szerveze- te és a füleki Kovosmalrt zo­máncipari üzem ifjúsági szervezete több mint egy év­vel ezelőtt ifjúsági szerző­dést írt alá. A szerződés szel­lemében azóta többször ke­rült sor kölcsönös látogatás­ra, közös sport és turisztikai programok szervezésére és lebonyolítására. A két üzem fiataljainak élő szerződése — a további kapcsolatok erősí­tése érdekében — arra is le­hetőséget nyújt, hogy az ifjúsági szervezetek üzemi végrehajtó bizottságai időről időre rendszeresen értékel­jék a kapcsolat eredménye­it, új programokat dolgoz­zanak ki a munkával és a mozgatom élettel kapcsolatos tapasztalaitok végrehajtásá­ra. A füleki Kovosmalt üzem negyven ifjúmunkását a hét végén, szombaton és va­sárnap látja legközelebb vendégül a salgótarjáni ZIM KISZ-szervezete. A kétna­pos látogatás alatt közös sportversenyeken vesznek Esztétikai nevelés ­Balassagyarmaton évről év­re gyarapodik a kiállítások száma. 1-967-ben kilenc, a kö­vetkező évben 14, 1969-ben pedig már tizennyolc kiállí­tást rendeztek. A Palóc Mú­zeum oroszlánrészt vállal az ismeretterjesztésben. Bár a lá­togatók száma csökkent, az előadások száma növekedett. Három év alatt duplájára, azaz 25-re emelkedett az elő­adások száma. Az esztétikai neveléshez hozzájárul a város gazdagodó zenei, képzőművé­szeti és társastáncéi ete. Az ifjúság! vezetők, a népműve­lők és a pedagógusok munká­ja révén Balassagyarmaton egyre inkább a korszerű esz­tétikai nevelés hatja át . a művészeti munkát. Háztáji a kiállításon Hasznos tapasztal atokal gyűjtött az a ■ hetvenegyné- hány nógrádi szakember, szö­vetkezeti tag, aki részt vett a mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállításon rendezett háztáji bemutatón. A tágas, egészségese korszerűen beren­dezett falusi ház, az állaüszál- lásofk, a házhoz csatlakozó zöldségeskert már magában i® élményszámha ment. A gazdaember munkáját könnyítő kisgépek bemutatója előtt is sokat időztek a nóg­rádiak. Dr, Papp hajós, a szécsényi termelőszövetkezet állatorvosa a kiállított csak­nem száz SEXSAL-LINK to­jóhibrid állományt figyelte a legnagyobb érdeklődéssel. Gondosan tanulmányozta a tartási módszert, a Budapes­ti Kdsállnttenyésztő Általános Beszerző és Értékesítő Szö­vetkezet ketreceit. Papp Lajos esztendők óta „gondozza” a szécsényi gazdák háztáji állat­állományát is. A baromfane- velés különösképpen szívügye, hiszen a háztájiból jelentős mennyiségű tenyésztojást szállítanak a keltetőbe. A háztáji fejőgép, a moto­ros- permetező, a különböző sző­lőprések, a mindentudó, univer­zális háztáji traktor ugyancsak sok látogatót vonzott. Minde­zek nem pusztán kiállítási tárgyak, közülük jó párat azonnal megvásárolhatnak az érdeklődők. Igaz, az árak a tekintélyes állami kedvez­mény ellenére sem éppen ala­csony. Bár a háztáji gazda­ságok fejlesztésére, az állat­szállások korszerűsítésére, kis- vetkezet szállító eszközeit. A jns/; , mellett évente gepek vásárlására fordítható háztájiban eltöltött időt pedig szarvasmarhát exportálnak a kölcsön összege 15 ezer fo- mindenféle kedvezménynél háztájiból. Növelik a ser.tés- rintrói 50 ezerre emelkedett, úgy számolják el, mintha"kö- állományi is, 150 anyakocái Ez enyhíti valamelyest a gaz- zös munkában töltötte volna adlak ki tagokhoz, A ház- gond- a jag. tájiban termeit áruból azt, A közös gazdaság kertésze- aatiely meghaladja egy-egy tó is ágy fejleszt ették virág- " ^ zova, hogy messzemenően fi- keresztu crteicesauK. a sa»* gyeiern.be vették a tagok igé- vetkezet vásárolja Ma ké­nyét. akaratát. A területből segben a tejet, a tojást a ba- tá- minden tag annyit vállalt A háztáji fejőgép, s egyáltalán a kisgépek előtt gyakortalát- ni asszonyokat a mezőgazdasági kiállításon. Nem csoda, hi­szen a háztáji gazdaság, a jós igok ellátása jórészt rájuk vár dák ilyen természetű jatt. táji szorosabb kapcsolata volt pen elbírt. Az így termelt ér- a téma benn a pavilonban J®- fékeket a közös révén értéke­,4 haksni módszer A házéátp gazdaságok . ...., ..................­m ogatása, a közös és a ház- megmunkálásra, amennyit ép- mmtcsy 4 millió tonnt orte­Jeu äirut t6Tiiicii€K’ cs ciuc* lv,„, kerítettek a szaikcs! háztáji Boksái Antal, a baksái Ezüst- sitiik, s a nagyüzemi felár gazdaságok. A bevétel a! ta­kalász Termelőszövetkezet el- egy része a tagé marad. Bak- foknak, s a nagyüzemi tel­nöke jól bevált, eredményes sad Anta-l nem titkolta, hogy af r:' a a szövetkezetnek » módszereket ismertetett. a tagok jövedelmének csak a ]<ü. Olyanokat, amelyek országos fele származik a közösből. A hírűvé erősítették a hatezer hiányzó részt a háztáji áru­holdon gazdálkodó Ezüstka- értékesítés hozza. Az a lénye­Lászt, és növelték a háztáji ges, hogy a tagok szívesen gazdaságok árutermelését is. dolgozzanak, jól éljenek a Nógrádi gondok Arí érsekvadkerti tenmefS­szövetkezet elnöke, Tóth Ist­ván azokról a gondokról be­Baksán nem féltették a közős szövetkezetben. Az évi gazdaságot a háztáji erősödé- milliós termelési érték azt sétől. S mennyire igazűk bizonyítja, hogy Baksán ez- u ni e-yek Nógrádiban né­voit! zei nincs Jm*». hezitik a háztáji gazdasagok A szövetkezet vezetői kez- ■ tői fogva olyan üzecnág- .ak tekintették a háztájit, amelynek fejlesztése a tag­nak, a szövetkezetnek és a népgazdaságnak egyaránt elő­nyös. Ezért tenyészállatokkal, Háztáji termelés, közös értékesítés Cigánycsaládok Balassagyarmaton A cigány családok és egészségügyi körülményeit vizsgálta meg Balassagyarma­ton a városa tanács egészség- ügyi csoportja. Idén augusztus végéig ki­lenc gyermek született a vá­ros cigánycsaládjaiban, a cse­csemők közül kettő koraszü­lött volt. Az anyák rendszere­sen részt vettek a tanácsadá­son, ami születendő gyerme­kük szakszerű ellátására irá­nyuló törekvésüket igazolja. Fokozottabb mértékben láto­gatták a gyermeket váró csa­ládokat a védőnők is. A városban élő cigánycsalá­dok szociális és egészségügyi körülményei nem rosszabbak az átlagosnál. A gyepmesteri telepen és az úgynevezett OFB-földeken lakókról azon­ban ez korántsem állítható. Az itt lakók primitív módon él­nek, a gyermekek veszélyezte­tettnek tekinthetők. A gyermekgondozási segély bevezetése a cigánycsaládok körében is nagy népszerűségre talált. A kedvezményt vala- gnennyien igénybe vették, tüb­erőteljesebb fejlesztését, áru- termelcsének növelését. A me. gye termelőszövetkezeteinek mintegy kétharmada mostoha adottságok között gazdálko­dik. A közös és ezzel párhu­zamosan a háztáji áruterme- Túróczi János a háztájiban lés fokozása a gyakorlatiban r sármánnyal látják el az ál- termelt áru értékesítését szer. azt is jelenti, hogy a szövet- iattartó gazdáikat. Kedvezmé- vezi a szákcsi termelőszövet- kezetek jól élnek azokkal a nyesem vehetik igénybe a sző- kezeiben. A közös gazdaság lehetőségekkel, amelyeket az ________________________ állam, a megkülönböztetett támogatás révén nyújt a hegyvidéki tsz-ieknék. Az ed­diginél jobban kihasználják a háztájiban rejlő lehetőségeket a Magyar—Csehszlovák Barát­ság Termelőszövetkezetben is. Kezdetnek 60 anyakocát he­lyeztek ki a szövetkezeti ta­gokhoz. Hasonló erőfeszítéseket tesz­nek a háztáji állatállomány gyarapítására a karancskes® termelőszövetkezetben is. Pet­rán László, a háztáji bizott­ság elnöke arról számolt be, hogy az eddigi intézkedések — .p. takarmányellátás^ a fw- varkedvezmény, a háztájiban töltött idő elszámolása — meghozták az eredményt. A szövetkezeti tagok mintegy 150—160 szarvasmarhát tar­tanak kis gazdaságukban, s fejlesztik a háztáji sertésállo­mányt is. Az áruértékesítés­nél a nagyüzemi felár ötven százaléka marad a szövetke­zetben. a többi a tsz-tagot il­leti. Ám a háztájiban termelt, egyre növekvő árumennyiség így is százezer forintokat je­lent a közös gazdaságnak Ka» rancskesziben., Vincze Istvánná ben már másocSk gyermekük után élvezik a segélyt. A helyes és előrelátó család­tervezést, a nem kívánt ter­hesség megelőzését érintő fel­világosító előadások sajnos, tel­jesen eredménytelenek. Az in­gyenes terhesség-megszakítá­sok száma évről évre emelke­dik, s jelenleg is igen ma­gas. Az elmúlt esztendőben 38 cigányanya terhességének meg­szakításét engedélyezték, közü­lük 19 anyán térítésmentesen végezték el a művi beavatko­zást. Idén augusztus végiéig 25- en kérték terhességük megsza­kításét, 12 anyáiéi indokolt­nak találták a beavatkozás in­gyenes elvégzését. A gyepmesteri telepen és az OFB-földeken lakókat a védő­nők hiába iniák a gyermekek helyes gondozására, ápolására. Az oktató szót meghallgatják ugyan, de a korszerű gyermek- ápolási ismeretek befogadásá­ra nem hajlandóik. A város­ban élő cigánycsaládoknál sze-. rémesére ellenkező a helyzet Ezek a cigányanyák igyekez­nek, hogy gyermekük fejlődé­se ne maradjon ét a többieké­től. Rendszeresen részt vesz­nek a védőoltásokon, melyek­től a gyepmesteri telepen és az OFB-földeken lakók kono­kul távol maradnak. A cigányok körében is ta­pasztalható, hogy az idős em­berek félnek a szociális ottho­ni elhelyezéstől, idegenkednek a családon kívül kapott gon­dozástól, inkább rendszeres se­gélyt kérnék. A járványügyi helyzet a ci­gányok között sem rosszabb mint másutt, rendszeresen és megfelelően tisztálkodnak. A már említett két helyen lakók, azonban e téren is messze el­maradnak társaiktól. Tetvességi vizsgálatokat csak ott végeznek, ahol erre na­gyon nyomás ok van. Az isko Iában észtelt tetvességnél az egész családot megvizsgálják, s elvágják az útját a tetvesség további terjedésének. A vb gálátokat azonban minden al­kalommal nagy tapintattal, körültekintéssel végzik. NÓGRÁD —1970. szeptember 16,, szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom