Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-11 / 187. szám
A képernyő előtt A kánikula humora A Televízió elmúlt műsorhetét a könnyed vidámság, a szórakoztató szándék jellemezte. A kánikulai napok bódulatában a nézők figyelemkoncentrációja aligha is lett volna alkalmas nagyobb terhelésre; a látottak viszont határozottan üdítő időtöltést nyújtottak. Mindjárt kedden este három kis tévéjelenet adott frissítő mulatságot, Történetek földön és vízben gyűjtőcímmel, melynek keretében Bárány Tamás: Szegény Böske című írása egy érettségi bankett, Csurka István: A két reumás című szatírája a gőzfürdő, Palotai Boris: Fogadd részvétemet című groteszkje pedig egy részvétlátogatás beszélgetői mögé ültetett bennünket röpke indiszkrét hallgatózásra. A legpompásabb karaktereket Csurka jelenete rajzolta, Palotai Boris története viszont felépítésében kissé erőltetettnek hatott. Szívesen töltöttük szerda esténk egy részét Lollobrigidá- val, aki ezúttal nem azt kívánta bizonyítani, hogy remek színésznő, hanem elsősorban azt, hogy énekesként, táncosként, ugyancsak elsőrangú, s művészi mércéjében igényes. A szokottnál érdekkeltőbb Egy tanya — faliiközelben... (Csehszlovákiai levelesünk írja) A napokban a magyar—csehszlovák határ mentén barangoltam — Salgótarjántól alig több mint tíz kilométernyire. A hegyekkel, erdőkkel koszorúzott völgyet Medvesaljának nevezik. Hét falu, s egy tanya éli e völgyben dolgos hétköznapjait. Egy évtizeddel ezelőtt az ország egyik legelmaradottabb vidékeként emlegettük e völgyet. Hogyan élnek ma itt az emberek? — Erre a kérdésre kerestem választ, s a tanyán szerzett tapasztalataimat tolmácsolom a NÖGRÁD olvasóinak. A település neve: Bakóháza. Közigazgatásilag Almágy- hoz tartozik. Az itt élő huszonkét család (egy családfő kivételével) a helyi termelőszövetkezetben dolgozik. Hogyan? Megkérdeztem a környező falvakban: melyik szövetkezet működik legeredményesebben a völgyben? A szövetkezeti elnökök egyértelműen Bakóházát nevezték meg. Mi a titka e hírnévnek? Bakóházán kevesen élnek ugyan, de annál jobban ösz- szefognak. A szövetkezet elnöke, mint egy nagy család feje, mindenkit ismer, s mindenki úgy dolgozik mint ő. Ritkán találkozik az újságíró hasonló esettel: egy férfi kivételével — a helybeliek közül — mindenki valami tisztséget visel a szövetkezetben, de mindenki éppen úgy végez fizikai munkát, mint az az egyetlen kivétel. A szövetkezet elnöke éppen úgy kaszát fogott aratás Idején, mint az agronómus, vagy az állattenyésztő. E hegyvidéken nem nagyon dolgozhatnak kombájnok. S mert helyben kevés a munkaerő, a szomszédos Tajtiról és Vecseklőről jár be tizenhat asz- szony. A szövetkezet gépkocsija szállítja őket naponta munkába és haza. (Itt meg kell jegyeznem, hogy e környéken a szövetkezeti tagok zöme nő — a férfiak többsége az iparban dolgozik, szanaszét az országban.) Miért jobbak itt az eredmények, mint a környező falvakban? Az elnök így magyarázta: — Jó az állattenyésztésünk. Különben nézzen ki az ablakon. Melyik nagy szövetkezetben lát ilyen takarmányIgen. így van. Náluk a fő termelési ág az állattenyésztés. Ehhez meg tudják teremteni a megfelelő alapokat. S ez hozza az eredményeket is. Bakóháza biztosítani tudja a hús, a tej terven felüli eladását, sőt már évek óta túlteljesíti szerződéses kötelezettségeit. Természetes tehát, hogy a szövetkezet nyereséggel dolgozik. Ezért fizethet napi átlagban — 50—60 koronát, sőt nem ritkaság a havi 2500 koronás kereset sem. A fejőnők például, akik rendszeresen dolgoznak a növénytermesztésben is — ennyit keresnek. Havi bevételük természetesen még nem végösszeg. A zárszámadáskor mindenkinek jut osztalék is készpénzben, terményben egyaránt, kinek-kinek munkája, teljesítménye szerint. Tévedés azért ne essék — gürcölésről szó sincs. Gépekkel végzik a munkák legnagyobb részét. Két lovat ugyan tartanak,, de inkább csak azért, hogy „a gyerekek gyönyörködjenek bennük”. S hogy a munkán kívül még másra is marad idejük, azzal tudnám érzékeltetni: amikor a szövetkezet elnökétől a kulturális élet iránt érdeklődtem, örömmel válaszolt: — Fürdőnk, mozink, kultúrházunk — egyszóval, mindenünk megvan... Meglepett e válasz, de mint később kiderült — valóban fgv van. Egy élelmiszerbolton kívül ugyan —, ahol úgyszólván minden kapható, még ecet is, ami Pozsonyban például gyakran hiánycikk — nincs egy középület sem. azonban a hét autótulajdonos szombat—vasárnaponként oda viszi a tanya népét, ahova éppen kedvük szottyan. A távolság nem akadály, s még kevésbé lesz az a jövőben. A személygépkocsi-tulajdonosok száma ugyanis rövidesen gyarapodni fog — az idén nyolcán jegyeztek elő autóra, s várják a kiutalást. Huszonkét család — tizenöt gépkocsitulajdonos. Ügy gondolom, nem rossz ez az arány tanyán — faiuközelbő! nézve sem ... Kerekes István Könyvespolc Tanulmányok a serdíilokorrcSl A Tankönyvkiadó ismét figyelemre méltó kiadvánnyal vétette magát észre. Serdülőkről címmel tanulmány- kötetet jelentetett meg a serdülőkor pedagógiai, pszichológiai, szociológiái. orvosi és jogi problémáiról. A hétezer példányban megjelent könyv nemcsak a pedagógusok számára tartalmaz új jelenségeket, kiválóan forgathatják a szülők is. Ugyanis korunk kiélezi és megszaporítja a serdülés időszakának problémáit. A könyvet a serdülőkor kiváló ismerői, tekintélyes szakemberek írták mindazok számára. akik akár magánéletükben. akár hivatásuk gyakorlása során szembe kerülhetnek a serdülők problémáival. volt ez alkalommal a Mit tenne ön az én helyemben? sorozat új összeállítása is. A csütörtöki programból feltétlenül említésre méltó az a francia anyagból készített ismeretterjesztő dokumentumriportfilm, amely a világ legrégibb városát, az emberiség ősi kultúrájának bölcsőjét, Urukot mutatta be. A nap főműsora az irodalombarátoknak kedvezett, ez alkalommal az amerikai novellairodalom legszámottevőbb egyénisége, O’Henry két könnyeden élvezetes -történetével. Az Orvosi tanácsra és a Váltságdíj szi- porkázóan szellemes ízelítő O’Henry írói szemléletmódjából és ábrázoló eszközeinek virtuóz tökélyéből. A péntek esti Halló!... műsor ezúttal az „árvizes” önkéntes építőtáborok fiataljainak szólt, de a mozgalmas összeállítás általánosabban is méltán érdemelt figyelmet. A műsort Horváth János lendületesen, fordulatosán vezette, Koncz Zsuzsa. Zalatnay Sarolta, Mary Zsuzsi, Dobos Attila, a KISZ Központi Művész- együttes Rajkó-zenekara, valamint az Atlasz-együttes mér. téktartó ízléssel segítették a vállalkozást. Szombaton újabb bemutatója volt a Televízió Zenés Színházának. Házasodj, Ausztria címmel Mikszáth Kálmán: Akii Miklós című regényének zenés történelmi komédiaváltozatát láthattuk Hubay Miklós és Varga Balázs feldolgozásában. A romantikus, derűs történetet igényesen szolgálta és egészítette ki Kerekes János muzsikája, a népes szereplőegyüttest jókedvű játékáért dicsérhetjük. Kár, hogy az énekszinkronra nem fordított kellő gondot a rendezés. Vasárnap délután kezdődött el Dickens, — a polgárosodó Angliában játszódó regényének 13 részes filmváltozata, a Nicholas Nichleby. A nagy humanista író romantikus at- moszférájú történetének első része, a Biztató kezdet — biztató ígéret az elkövetkező hetek vasárnapjaira. A hét immár elengedhetetlen krimijét ezúttal ismét a rokonszenves „hekus”, Maigret felügyelő szolgáltatta, a műfaj szokványos eszközeivel ugyan, de az átlag elviselhető szintjén. (barna) Népművészcsalád Mosonmagyaróvárott Nem ritka, de nem. is mindennapos dolog, hogy az apa szenvedélyét egyszerre két fiú is örökölje. Molnár ^Ágoston, a Mosonmagyaróvári Szakmunkásképző Iskola tanárának fiatalkori hobbyja a fafaragás. A hat elemit végzett gyereknek később ez kereseti forrása lett egy ideig, majd tehetsége révén az Iparművészeti Főiskolán Ohmann Béla szobrászművész tanítványa lett. Szenvedélyét beleoltotta két fiába, Ágostonba és Istvánba is. Most az apa és fiai szabad idejük jelentős részét ezzel töltik. A fába álmodott mintákat népművészeti motívumokból merítik. Jó a kapcsolat... A balassagyarmati úttörőház és az MHSZ városi vezetősége között jó a kapcsolat. Az úttörőházban lövész- és modellező szakkör működik. A foglalkozásokat 40 pajtás látogatja. Az MHSZ városi vezetősége bármilyen kérés van, segíti az úttörőházban folyó honvédelmi munkát. Az ősszel honvédelmi század alakult az úttörőházban. Az antantszíjakat már megvásárolták, s így Salgótarján után Balassagyarmaton is lesz az MHSZ-nek honvédelmi százada. Központi szakkörök — mesedélutánok Fél éve, hogy megnyitotta kapuit Balassagyarmaton az úttörőház. A pajtások nyolc szakkört látogathattak, amelyek közül a legnépszerűbbek a modellező, báb-, tánc- és képzőművész szakkörök voltak. Az úttörőház őszi terveiről, Bálint Tamásné igazgatót kérdeztük. — A kísérleti félév után az ősszel központi szakkörök létrehozását tervezzük minden olyan tárgyból, amelyből tanulmányi verseny lesz. így alaposabban felkészülhetnek a pajtások és segítünk a nevelőknek is. Felszereltségünk sajnos nem a legjobb. A technikai szakkörökre gondolok. Szeretnénk itt is előbbre lépni. A szakköreinkben dolgozó pajtások mellett a kisdobosokat is program várja ősszel. Kéthetenként mesedélutánokat, filmvetítéseket rendezünk a kicsiknek. A város úttörőcsapatainak szakköri, módszertani anyagot dolgozunk ki — tájékoztatott Bálint Tamásné. jScÚix/p — ÉLETRE-] """ A A kötetet Havas szerkesztette. Ottón é NÓGRAD — 1970. augusztus 11.. kedd 33. A drogista jól megnézte a különös vevőt, majd — abban a hiszemben, hogy vásárlója meghibbant — így szólt hozzá: — Parancsol, Mister Hitler! Dasch elnevette magát, aztán szó nélkül megvette a bo- rotyakészüléket, és sietve kiment a boltból. Burger odakint várta. Mindketten felszálltak a New York felé induló vonatra. Kezükben himbálózott a 78 ezer dollárt tartalmazó táska... Amikor New York központi pályaudvarára értek, úgy döntöttek, hogy a nagy ösz- szegből valamennyit kivesznek, a többit pedig táskástól beteszik a poggyászmegőrzőbe. Hívtak egy taxit, majd a Covernen Clinton szállodába hajtattak. A két legjobb szobát bérelték ki. — Én most pihenni akarok — közölte Dasch Burgerral, aztán leheveredett az ágyra... Másnap, a megállapodás szerint, kimentek a pályaud-. varra és találkoztak a többiekkel. Itt megegyeztek, hogy amíg meg nem érkezik a második csoport, minden délben ugyanitt találkoznak. Dasch délután azt javasolta Burgernek, hogy menjenek e! a legelőkelőbb szállodába, a Waldorf Astoriába, s ottva- ' csorázzanak. Burger mindenben benne volt. Már javában iszogattak, amikor Dasch egyszer csak kikelt Hitler zsidó- ellenes politikája ellen. Burger először nagy szemeket meresztett rá, de aztán ő is sejtetni engedte, hogy már neki is volt néhány kellemetlenségben része a Gestapónál. Ekkor Dasch hirtelen a következőket mondta: — Rendben van! Kijelentem, tekintet nélkül a múltadra, hogy nem tartalak igazi nemzetiszocialistának! De tudod mit? Játsszunk nyílt kártyákkal. Tulajdonképpen miért csatlakoztál a csoporthoz? Mert azt már tudom, nem azért, hogy a birodalomnak szolgálj. Burger zavarodott lett, s nem tudta, mit válaszoljon parancsnokának. — Hallgass ide! — folytatta Dasch. — Én mindent tudok rólad. Itt van a fejemben a rólad összeállított titkos dosz- szié minden adata. 1923-ban meggyőződéses hitlerista voltál. Később azonban felhagytál a dolgokkal, s meglógtál. Először Milwaukeebe mentél, aztán Detroitba, s ott állást vállaltál. Azt is tudom, hogy szolgáltál az amerikai hadseregben, akárcsak én. Később visszamentéi Németországba, SS-katona lettél, de egyre jobban meggyűlt a bajod a Gestapóval, mert bírálni kezd- ted a nácikat Még valamit tudok: azt, hogy eszed ágában sincs visszatérni Németországba; amerikai rokonaid vannak, s itt akarsz maradni! Ja, igen, észrevettem azt is, hogy egy cigarettásdobozt meg egy konyakospalackot hagytál a parton. Korántsem lepődnék meg azon, ha nem akarnád, hogy sikerüljön az akciónk. Ebből arra is következtetek, hogy távol áll tőled a szándék, miszerint az USA-ban bomlasztó tevékenységet végezz. Hát ide hallgass: tőlem is távol áll minden ilyen szándék. Burger halálosan izgatott lett, s tágra meresztett szemmel nézett Daschra, akinek a parti őrhöz intézett szavai jutottak az eszébe: „Hamarosan hallani fog rólunk. Mégpedig Washingtonból!” És méginkább megdöbbent, amikor Dasch kijelentette: — Amint befejeztük a vacsorát, még innen az étteremből telefonálok az FBI New York-i kirendeltségének. Jelentem nekik, hogy négy társainál együtt partra szálltam, azzal a feladattal, hogy szabotáljuk az Egyesült Államok alurpíniumgyártását. De azt is megmondom nekik, hogy csak Edgar Hoowerrel állok szóba. Hallottad, amit mondtam annak a parti őrnek? Komolyan gondoltam. Mindent kitálalok az FBI-nak. Mindent megteszek, amit csak tudok, hogy az USA jól befűtsön annak a náci bandának. Nos, nyilatkozz, mert amint látod, én kiteregettem előtted a kártyáim. Te milyen megoldást választasz? Burger szinte megdermedt mindattól, amit Dasch közölt vele. Mert szíve szerint ugyanezt tette volna, amiről a parancsnoka beszélt, viszont félt, hogy a nácik odaát megtudják, s akkor két centet sem ér az életük! — Min töröd a fejed? — kérdezte a társát Dasch. — Két dolog között választhatsz: vagy velem jössz és mindent elmondasz, vagy pedig itt maradsz és megvárod, amíg letartóztatnak, mint német kémet. Különben is, itt az USA- tó] sokkal többet várhatsz, mint Németországtól. A te helyedben én egy pillanatig sem haboznék. De hát neked kell eldöntened. — És mi lesz, ha nem tartok veled? — szólt Burger a tíz perce egyfolytában beszélő Daschhoz. — Mondtam! Letartóztatnak. mint náci kémet és fasiszta szabotőrt! (Folytatjuk)
