Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

ITrrakezdik az életet (TI ) Láthatják a szabolcsiak, hogyan kell dolgozni — Már azt mondtam, ha még egy látogató érkezik, le­fekszem a fűre és nem csiná­lok semmit — legyezte meg fáradt mosollyal Virágh Imre építésvezető, amikor Géberjén községben felkerestük a nóg­rádi építőket. — Ma már járt itt a miniszteri biztos, s több más hivatalos küldöttség. Mind-mind fontos és sürgős ügyben. De kérdem én, ha ez Hogyan élnek a falusi csa­ládok ezekben a nehéz he­tekben? Csak az tudja elkép­zelni, aki látott valaha vá­ratlan természeti csapás súj- t~t.ta vidéket Az udvarokon rozoga kalyibákban egymás hegyén-hátán hevernek a megmaradt és megmentett bú­tordarabok'. A sebtében fel­állított víkendházakban csak néhány vaságy és a legszük­ben megkezdődik a tanítás. akkor ki kell költöznünk az iskolából. Már most fő a fe­jünk, hová fogjuk elhelyezni a dolgozókat? De a lakosság, a helyi és megyei szervek segítségével — ahogy korábban bármikor — ezt a kérdést is bizonyára si­kerül megoldani. Hogyan vélekednek a gé­1 kongresszus tiszteletére behozták a lemaradást Hétmillió» többlettermelés — Hússezer társadalmi munkaóra így megy, akkor mikor fo­gunk dolgozni? Hamar hozzátette, persze a mi látogatásunk egészen más, hiszen otthonról jöttünk. Ké­sőbb csatlakozott hozzánk Gu­bán László politikai megbí­zott és együtt indultunk el körülnézni az építkezéseken. Géberjénben szinte új köz­ség épül a régi helyen. Csu­pán a Nógrád megyei Állami ségesebbek fémek el. Itt szo­rongnak a családok, míg há­zaik felépülnek. Az egyik épülő házban Kor­mos András, Tóth G. József, Kormos Vincze és Juhász Já­nos kőműves már a belső fal­felületeket vakolja. — Az iskolában és a kul- túrházban van a szállásunk — mondta mindannyiuk ne­vében Kormos András. Az berjéniek a nógrádi építők­ről? — Gyorsan és jól dolgoz­nak — mondta Szabó Mihály bácsi. A felesége meg hozzá­tette: — jó, hogy eljöttek ide Nógrádból, most legalább lát­hatják a szabolcsi építők, ho­gyan kell dolgozni ... — Szorgalmasak és becsü­letesek — állította egyöntetű­en Miski Albertné és Mészá­ros Istvármé. — Bármiben segítségünkre vannak. Még azt is megkérdezik: mit, ho­gyan szeretnénk... — Az egyik teljesen új ut­cát Tarjáni útnak fogják el­nevezni — említette meg Gu­bán László. Ebből is gondol­hatja, hogy megszerették a falubeliek a nógrádiakat. A helyreállításból ők maguk is kiveszik részüket. Kisegítő brigádok alakultak, amelyek az elsőtől az utolsó családi házig együtt dolgoznak ve­lünk A közös akaratú igyekezet és összefogás mellé állítva an­nál sajnálatosabb, hogy éppen azok nehezítik az építők hely­zetét, akiktől semmiképpen sem várnák. Legutóbb az AKÖV késedelmessége és hanyagsága miatt órákat ké­sett az autóbusz, amely az építőket Szabolcsba szállítot­ta. Az is előfordult, hogy be­járatos kocsival indultak út­nak, amivel értékes órákat veszítettek el. Jó lenne, ha a jövőben hasonló helyzetek nem fordulnának elő ... Kiss Sándor TEKINTÉLYES lemaradás­sal zárta az első negyedévet idén is a ZIM salgótarjáni gyáregysége, a tűzhelygyár A jubileumi munkaverseny, amelyet felszabadulásunk ne­gyedszázados évfordulójára hirdettek meg, az időszak meglehetősen gyenge eredmé­nyein csak szépíteni tudott: dolgozók és vezetők együttes erőfeszítései sem hozták meg a kívánt eredményt. A nehézségek mégsem tör­ték derékba a szocialista bri­gádok és üzemrészek verseny- lendületét, inkább fokozottabb erőfeszítésre sarkallták a kol­lektívákat. A termelést és a gazdálkodás eredményességét segítő vállalásaikat pártunk közelgő kongresszusa tisztele­tére újabbakkal tetézték, ame­lyekben legfőbb célul tűzték Id a korábbi lemaradás beho­zását. Míg az első negyedévben termelési terveiket mindössze 80—85 százalékban tudták tel­jesíteni, a második negyedév a felajánlások eredményekép­pen már sokkal jobb ered­ménnyel zárult. Nemcsak a lemaradást hozták be, hanem 246 millió helyett 248 millió forintot, kétmillióval több termelési értéket állítottak elő. Ennek megfelelően javult a termelékenység is. Egy dol­gozó egy munkanap alatt a tervezett 501 helyett 557 fo­rint értékű munkát végzett. Az elért szintet a dolgozók az év végéig még tovább kí­vánják emelni. A termelés eredményességét általában nagymértékben be­folyásolja a selejt alakulása. A második negyedévben ezen a területen is sikerült előbb- relépni a salgótarjáni tűz­helygyárban. A múlt év első felében a selejtkár 2,8 száza­lékot, csaknem négymillió fo­rintot tett ki. Ez évben a se­lejtszázalékot több mint felé­re, 1,39 százalékra szorították le. A szemléletesség kedvéért tegyük hozzá: a két év ha­sonló időszakát véve alapul, egyik évről a másikra mintegy hatvanhatmillió forinttal nőtt a termelés, ugyanakkora selejtkár félmillióval csök­kent. AZ EREDMÉNYEK mögött nagyon sok társadalmi mun­ka és túlóra van. Egész évre 25 420 társadalmi munkaórát vállaltak a dolgozók, s ebből már az első félévben körülbe­lül 23 000 órát teljesítettek. A sok ezer társadalmi munkaórát a kollektívák jobbára tényle­ges termelőmunkával töltötték el. Dolgoztak az árvízkárosul­takért, a kommunista szom­batokon és vasárnapokon. Ezek a műszakok — a nem­zetközi munkásszolidaritás erősítésén, a bajbajutottak támogatásán kívül — a gyár gazdálkodásának eredményes, ségét is elősegítették. A kongresszusi munkaver­senyben elért eredményeit te­kintve kiemelkedik a kollek­tívák közül Kakuk József TMK szocialista brigádja. Vállalták, hogy a karbantar­tási, felújítási és építési mun­kákat a mindenkori határidő­nél öt nappal hamarabb be­fejezik. S állják a szavukat: legutóbb a zománcozóban két tokos égetőkemencét adtak át a tervezett határidőnél ha­marabb. amellyel hozzájárul­tak az adott üzemrész válla­lásainak eredményesebb tel­jesítéséhez. LEGALÁBB ilyen jó a kap­csolat és az együttműködés a sajtoló, a megmunkáló üzem­rész és a szerelde szocialista brigádjai között. Az előbbiek gondoskodnak arról, hogy va­lamennyi alkatrész időben és kifogástalan minőségben el­készüljön, míg a szerelde — akár túlóra árán is — az al­katrészekből a lehető legrö­videbb időn belül kész, bél­és külföldön forgalomba hoz­ható gyártmányokat állít ösz- sze K. S. Föld körüli repülések: tegnap, ma és holnap (1.) Az űrhajósok munkája A Szőj uz - program kereté­ben június 1-én megkezdett űrkísérlet ismét az űrhajósak felé fordította a figyelmet. Az űrrepülők között egy közmon­dás járja: „ha az űrhajós út­nak indulva úgy véli, hőstet­tet hajt végre, ez azt jelenti, nem készült fel az űrrepü­lésre”. Ma már az űrhajósok mindenekélőtt dolgozók, akik nagyon nehéz munkát végez­nek, amely egész embert kí­ván. Minden gondolatuk arra irányul, hogy minél jobban teljesítsék feladatukat. A világűrben végzett mun­ka — a rendkívüli esetek ki­vételével — ugyanolyan köve­telményeket támaszt az em­berrel szemben, mint a földön végzett munka, tehetséget és szorgalmat, tudást és tapaszta­latot, figyelmet és kezdemé­nyező készséget, a kis és nagy dolgok áttekintését. Különle­ges esetekben a bátorságon és az önuralmon kívül, gyors cselekvésre, az egyetlen he­lyes megoldás kiválasztására van szükség. Azonnal fel kell mérnie, hogy egy adott je­lenség veszélyes helyzetet te­remthet-e, vagy pedig figyel­men kívül hagyható. Minde­zeket a tulajdonságokat a földi tréningek alkalmával meg lehet szerezni, de a re­pülés közben szerzett tapasz­talatok elengedhetetlenek. A Szojuz—9 parancsnoka — Andriján Nyikolajev — ren­delkezik űrrepülési tapaszta­latokkal, miután ez második felszállása. Még az első űrha­jótípussal — a Vosztókkal — repült, és komoly tanulmá­nyokat kellett folytatnia, hogy elsajátítsa az űrhajók harmadik családjának, a Szo­juzoknak az irányítását. A Szojuz—9 legénységének má­sik tagja Vitalij Saevasztyja- nov — a műszaki tudományok kandidátusa — több éves fel­készülés után repült a világ­űrbe. Az űrrepülést — elcsépelt hasonlattal — egy jéghegyhez hasonlíthatjuk, ahhoz amit lát­hatunk belőle, vagyis vi­szonylag keveset. A döntő része, az előkészület, a fel­szín alatt játszódik le, és ma­gában foglalja a repülést elő­készítő emberek sok ezres se­regét. kezdve a repülés gon­dolatának megszületésétől, a földre szálló űrhajó fogadásá­ig. Az űrrepülés mindig vizs­ga a hajótervező, tudósok, mérnökök, az elkészítő mun­kások számára. De nemcsak a hajó és a hordozórakéta, ha­nem a kilövési rendszer. a mérőállomások, a koordináfó- számítóközpont, és a kereső» mentőszolgálat is vizsgázik. Az űrhajósok bizonyos te» kig vizsgáztatók és egyben vizsgázók is, hatalmas felelős­ség terheli vállukat. És még egy, ami fokozza felelősségü­ket, az egész Föld figyelemmel kíséri munkájukat. Gyakorla­tilag nemcsak parancsnokaik­nak, a szakértők szűk köré­nek — mint a berepülő piló­ták — tartoznak felelősséggel, hanem az egész világnak. A sajtó, a rádió és a televízió jóvoltából figyelemmel követ­hetjük minden lépésüket és a Föld dolgozói ítéletet alkot­hatnak a „világűr dolgozói­nak” munkájáról. Osztattam érdeklődés kísérte útjukat. Vajon mindig így lesz ez? Feltehetően nem. és az embe­riség. csak a kiemelkedő, rend­kívüli fontosságú űrrepülések­re fordítja figyelmét. Ma még minden űrrepülés eseménynek számít bolygónk életében és a tudományos-műszaki fejlődés területén. J. Marinyin — APN Építőipari Vállalat eddig het- venegynéhány családi ház épí­téséhez kezdett hozzá a falu­ban. A mérnökök több tiltott területet jelöltek ki a község­ben, ahol soha többé családi otthon nem épülhet. Hogy a tragédiák újra meg ne ismét­lődhessenek ... — Az áttelepítések itt sem mentek nehézség nélkül, de az embereink megértő szigorral, mégis határozottan nyúltak a kényes kérdésekhez. A türel­mes, meggyőző szót a rende­letek következetes érvényesí­tésével párosították — tájé­koztatott Gubán László. egész napi étkezésünkről a vállalat gondoskodik. Nekünk másra nincs gondunk, csak­hogy menjen a munka ... — Az építkezésekkel pedig igen jól haladunk — vette át újra a szót Virágh Imre épí­tésvezető. — Anyag van, csak a kúppala hiánycikk. Ügy tudjuk, a nyergesújíadui gyár két hétre átáll ennek a gyár­tására, s akkor ez a gondunk is megoldódik. Az idő sürget, mert az első tizennégy csa­ládi házat már augusztus 20- ra szeretnénk átadni. Szorít bennünket a tanév közeledé­se is, hiszen legkésőbb október­Postásgondok Nőtincsen Nőtincsről levelet kaptunk, amelyben a község lakói ar­ról panaszkodnak, hogy gondokkal kiizködik a helyi posta. A levél híradása szerint ugyanis Nőtincsen nincs postás. Ez annyit jelent, hogy az újságért kinek-kinek el kell mennie. A kézbesítő ugyanis megbetegedett, kél hónapja betegállo­mányban van. Nincs aki hordja az újságokat, leveleket. Volt egy diák, aki körülbelül egy hónapig kézbesített, de a kül­demények így csak este kerültek a címzettekhez. Sőt, olyan eset is akadt, hogy egyszerre vitték ki a szombati és a va­sárnapi újságot. Az újságért még csak el lehet menni a postára — ha az mindjárt külön fáradsággal is jár. Viszont honnan tudják a község lakói, hogy mikor érkezett levelük, vagy más külde­ményük? Talán nem is tudja mindenki, hogy a postára kell mennie, mert nincs kézbesítő. Ezek után nem csoda, ha többször elhangzott: „Ha nem hozzák el az újságot, akkor lemondok róla." A levél írója ezekkel a szavakkal fejezte be híradását: lehet, hogy mire levelem Salgótarjánba eljut, már lesz kéz­besítő, de lehet az is, hogy nem. Teljes bizonytalanságban vagyunk. Nekünk is az a véleményünk, ha eddig nem is sikerült, keressék meg a lehetőségét Nőtincsen, hogy az újság- és a levélkézbesítés gondja megoldódjék. Várjuk a Budapest- vidéki Postaigazgatóság postaforgalmi osztályának és a nő- tincsi postahivatal mielőbbi válaszát. Leoelőgazdálkodási bemutató Megyei legelőgazdálkodási tanácskozást és bemutatót rendez holnap, a homoktere- nyei Zagyvavölgye Tsz-ben az Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a megyei 'anács mezőgazdasága és élel­mezésügyi osztálya, a tsz-szö- vetség, valamint a megyei ál­lattenyésztési felügyelőség. Gyepgazdálkodósunk helyzete és feladatai címmel dr. Bas- kay Tóth Bertalan egyetemi tanár tar- előadást. Ezután a résztvevők megtekintik a Zagyvavöig p T°"rnelősi v kezet hegyvidéki öntözött le­gelőjét. DEXION-Salgó-gyárf Hiányok a kaposvári építészeti napokon A DEXION-Salgó-elemek bemutatáséval a Salgótarjáni Kohászati Üzemek is részt vesz a kaposvári építészeti napokon. A Somogy megyei, valamint a Kaposvári városi Tanács rendezésében augusz­tus 7-től 17-ig építészeti na­pokat rendeznek, amelynek egyik látnivalója lesz a ka­posvári Munkácsy Gimnázium aulájában rendezendő építé­szeti kiállítás. Ezen a kiállí­táson a Kaposvári Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal együttműködve, a Kohászat Üzemek DEXION-Salgó elemekből készített négy polc egységgel vesz részt. A kiái látás időtartama ailaitt a vál lalait, valamint az anyagmoz gatás és -csomagolási irutéze szakembere áll ae érdeklődői rendelkezésére. A vállala részvételének a célja ezen j kiáMiitáson a DEXION-Sal- gó-elemek dunántúli piaci le­hetőségeinek megismerése valamint az érdeklődés fel- ketlüéáe. NÓGRÁD — 1970. augusztus 4., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom