Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
Bizottságának kongresszusi irányelvei Az MSZMP Központi BHdtás a 3. oldalról.) atsak Hvodlt, általánosító vagy negati vista ábrázolására. Az ettől való félelem sem adhat teret . aisematikus művészet és a dogmatikus m^Hnetszemlélet feléledésének, sem pedig a h1 bíztat, nehézségeket letagadó vagy megkerülő ábrázolásnak. Kulturális, szellemi életünk gazdagodásával egyr. növekszik a kulturális-művészeti fórumok,, alkotóműhelyek jelentősége. Feladatuk önállósággal és nagy felelősséggel kell végezniük. A párt formai, stiláris kérdésekbe szervezeti rendszabályokkal nem avatkozik tie. de a közízlés formálását fontos politikai |és ideológiai feladatnak tekinti. Továbbra Via a népünk és az emberiség alapvető 'jvébdéseiben pártosan állást foglaló szocia- lista-jeal ista közéleti érdekű, elkötelezett műveset teHpénogatjuik. A marxista kritikának, a kulturális, művészeti fórumoknak az eddiginél határozottabban fel kell lépniük a különböző helytelen nézetek ellen, s arra kell törekedniük. hogy azok megfelelő elvi válaszban részesüljenek. • 31. Társadalmi, ideológiai etetünk fontos kérdése a kultúra és a tömegek kapcsolatának további szélesítése, elmélyítése. Kulturális intézményrendszerünk, szolgálja jobban a tömegek szocialista fejlődését, amire a szabad idő növekedése, a tömegtájékoztatási eszközök széles körű elterjedése új és még korántsem eléggé kiaknázott lehetőségeket nyújt. A közműveftdés fejlődése eredményei ellenére elmarad a növekvő társadalmi követelményektől. A közművelődés fejlődése az egyéniség kibontakozásának, a szocialista demokrácia erősödésének, a termelési kultúra emelkedésének elengedhetetlen eszköze. Mind állami, mind vállalati forrásokból többet kell biztosítani a felnőtt lakosság oktatására és művelődésére, mindenek előtt a rmmkástele- pülések megfelelő művelődési intézményekkel való ellátására, az ifjúság művelődési igényeinek kielégítésére. Az oktatási és művészeti, valamint a tudományos intézmények céltudatosabban szolgálják a felnőtt lakosság művelődését, kulturálódását. .w. m tft r VL Életszínvonal, szociálpolitika íA szocialista építőmunka, a gazdasági, ■; kulturális fejlődés eredményeként tovább jpwultaik hazánkban a dolgozók életkörülményei. öt‘év alatt a munkások és az alkahna- m ttak «reáljövedelme átlagosan 30—32 százalékká. .az egy keresőre jutó reálbér mintegy 17 százalékkal emelkedett. Az iparban és az epítf j oarban általánossá vált a 44 órás mun- kahetjfjjjnintegy kétmillió munkás és alkaima- aott dolgozik rövidített munkaidőben. A íi kongresszus határozatának megfelelően * paraszti jövedelmek az átlagosnál gyónódban növekedtek, így a munkások és a :jerriK’.'Szövetkezeti parasztok személyes jö- lectimínek — az életszínvonal legfontosabb tÉnyenőjének — színvonala országos átlagban tóegytzdítődött. Ezzel és a termelőszövetkezeti tagok szociális és kulturális ellátásának íe^eszttsével nagyot léptünk előre a falu és a tfsfené közötti különbségek megszüntetésének 'ltján. Jeteritóseo bővül a társadalmi juttatásokban Mgaesülők köre és nagyobb Jett a juttatások öSBege. Növeltük a nyugdíjakat és a családit pótlékot. Bevezettük a gyermekgondozási segélyt, amelyet eddig 180 000-en vettek igénybe. A pénzbeH társadalmi juttatások egy laSfasra jutó összege 42 százalékkal múlja felül a négy évvel ezelőttit 1966—1970 között 320 000 új lakás épült; több. mint eddig bármelyik ötéves tervben. Kereken egymillió ember költözött új lakásba. : ’ÍÜfóbgesen elterjeditek olyan árucikkek, amelyekhez azelőtt csak a magasabb jövedelműek jutottak hozzá. Ma minden második háztartásban van mosógép és televíziókészülék, majdnem mindem harmadik családnak, vám villamos hűtőszekrénye és porszívó gepe. Tovább csökkentek az ország különböző területei -között a gazdasági fejlettségbeli különbségek, kiegyenlítettebbé vált a lakosság szociális ellátottsága. (Gazdasági építőmunkamk, szocialista ■ 'társadalmunk alapvető célja, hogy tovább t szilárdítsa a létbiztonságot, kulturáltabbé. tegye a munkakörülményeket, valamint a gaajpBsági eredményekkel összhangban nö- vekvő -émyagi jólétet biztosítson az ország népének. kedvező feltételeket teremtsen a tanuláshoz, a pihenéshez. A Központi Bizottság helyesli, hogy az éVítszmvonal emelésében a reálbérek növelése kapjon meghatározóbb szerepet, s a dd- guMk Jövedelmének növelése az eddiginél kö- vetke-tetesébben kapcsolódjék a végzett 'munka eréíményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhe?. A negyedik ötéves terű ezzel összhangban az egy főre jutó jövedelem ,25—27 százalékos, az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalékos növelését irányozza elő. A munkások és az alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének növekedési üteme~azonos legyen. A munka szerinti elosztás következetesen érvényesüljön. Az átlagosA IX. kongresszus óta erősödött a párt * vezető szerepe. Idejében feltárta a társadalmi fejlődés legfontosabb kérdéseit, ki4 NOGRAD - 1970. augusztus 23. nál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete, termelőszövetkezeti tagok jövedelme. A differenciálás az általános kereseti színvonal emelkedésével együtt, fokozatosan mehet végbe. A szociálpolitikai intézkedések fő cél- • ja a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése, a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. A szociálpolitikában kapjanak nagyobb szerepet a közvetlen pénzbeli juttatások. Javítani kell az alacsony jövedelmű családok helyzetét. A munkaképtelen öregek és gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekedésével fokozatosan vállaljon többet magára. A munkátdő-csökkentés folytatásával, a dolgozók életkörülményeit tovább javítva. a népgazdaság más területein is meg kell kezdeni az áttérést a 44 órás munkahétre. Tovább kell javítani a munkakörülményeket, előtérbe állítva a nehéz és az egészségre különösen ártalmas munkafolyamatokat, valamint a szállítást. A dolgozó szülők gondjainak további enyhítése érdekében növelni kell a gyermekintézmények, a bölcsődék, az óvodák, a napközi otthonok férőhelyeinek számét. Fenntartásuk költségeit a jövőben fokozottabban meg kell osztani a vállalatok és a tanácsok között. A lakáshelyzet — a nagy építkezések ellenére — változatlanul nagy társadalmi gond. A Központi Bizottság ebből kiindulva tárgyalta meg a kormánnyal együtt a lakásépítés, -elosztás és -fenntartás legfontosabb kérdéseit, s hozta meg elvi döntését. A következő néhány évben erőnket a lakásépítés meggyorsítására, ezen belül a munkások lakás- helyzetének javítására kell összpontosítani. Biztosítani kell, hogy 1971—1975 között 400 000 lakás épüljön fel, s ezzel teljesítsük a lé éves lakásépítési tervet: 1975-ig az egymillió új lakás felépítését. Az egészségügyi ellátás számottevően fejlődött. A lakosság 97 százaléka ma már társadalmilag biztosított. A »egyedik ötéves tervidőszakban számos új rendelőintézet épül, növekszik az általános és gyermekorvosi körzetek száma, 6500—7000 ággyal gyarapodnak a kórházi férőhelyek, javul a fekvő- és járóbeteg-ellátás, általában az egészségügyi ellátás. Pártunk álláspontja, hogy a szocialis- ■ ta társadalom építésének együtt, kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. Az életszínvonal további emelésének, az életkörülmények javításának feltételeit a jövőben is a termelés, a termelékenység emelésével kell megteremteni. Céljaink elérésének nagy emelője a dolgozó milliók szocialista munkaversenyének szeles körű kibontakozása. Előrehaladásunk, társadalmi és egyéni boldogulásunk megkívánja hogy mindenki legjobb tudása szerint dolgozzon a kitűzött célok mielőbbi eléréséért. dolgozta megoldásuk módját, megvalósításukra szervezte, mozgósította a dolgozókat; elvi, politikai útmutatást adott az állami, a társadalmi szervek munkájához. A párt politikai irányvonala és alapvető határozatai megfelelően érvényesültek és megvalósultak az állami, a társadalmi, a gazdasági, a tudományos, a kulturális életben. A párt tevékenységében fokozottabban előtérbe került az elvi, politikai irányítás. Jobban elhatárolódtak egymástól a párt-, az állami, a társadalmi és a gazdasági szervek sajátos, önálló feladatai. A párt elvi-politikai állásfoglalásokkal, a fejlődés irányának meghatározásával biztosítja vezető szerepét. A gyakorlati munka irányításában, szervezésében, ellenőrzésében növekedett az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek szerepe. Ugyanakkor a pártnak, szerveinek és szervezeteinek, amennyiben a helyzet megköveteli, minden politikai jelentőségű kérdéssel foglalkoznia kell, bármely szerv vagy szervezet feladatkörébe tartozik is. A Központi Bizottság nagy figyelmet • fordított a pártélet lenini normáinak érvényesítésére, a demokratikus centralizmus fejlesztésére, a párt munkastílusának javítására. A központi szervek határozatai növelték a pártszervezetek önállóságát, a választott testületek és a taggyűlések szerepét. A kollektív vezetés lenini elvét a vezető pártszervekben és az alapszervezetek többségében helyesen érvényesítik. Nem növekedett azonban megfelelően az egyéni felelősség a határozatok előkészítésében és végrehajtásában. A párt minden szintű szervében és szervezetében előtérbe kell állítani a határozatok következetes végrehajtását, aminek fontos feltétele az alapszervezeti munka hatékonyságának fokozása. Pártunkban a politika alapvető kérdéseiben a nézetek pártszerű vitában, eszmecserében tisztázódnak, és alakulnak ki a döntések. A beszámolási időszakban ennek eredményeképpen fejlődött a párt eszmei-politikai, szervezeti, cselekvési egysége. A párt egységéért folyó harcot folyamatnak kell tekinteni, az egységet állandóan meg kell újítani minden állásfoglalást igénylő új kérdésben alkotó vitában meg kell teremteni. A pártszerű keretek között folyó viták erősítik a párt egységét, és nélkülözhetetlen fettételei a politika egységes értelmezésének, végrehajtásának. Az eddiginél is nagydob lehetőséget kell biztosítani a párttagság jogainak gyakorlásához, ezzel egyidejűleg növelni kell a párttagokkal szemben támasztott követelményeket. A fontos politikai döntések előkészítésénél a pártszervek és a pártszervezetek rendszeresebben kérjék kd a párttagság véleményét. A párt elengedhetetlennek tartja a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia fejlesztéséig ezért egyidejűleg mindkettő növelésére tör eekszik. A közéletünkben s még a párton belül is fellelhető egyes negatív jelenségek — a hatalommal való visszaélés, a bírálat elfojtása, a dolgozók véleményének lebecsülése, az önzés, az anyagiasság — ellen továbbra is határozottan harcolni kell. A pártfegyélem megtartása, a párt politikája és határozatai melletti aktív állásfoglalás minden párttag kötelessége. A párt szervezetileg is erősödött, tag■ létszáma a IX. kongresszus óta több mint 77 000 fővel, mintegy 13 százalékkal növekedett. A tagfelvételi munkában a fő figyelmet továbbra is a párttagság összetételének javítására és nem a mennyiségi növelésére kell fordítani. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben elsősorban a közvetlen termelőmunkában résztvevők felvételét szorgalmazzuk. A IX. kongresszuson elfogadott káder■ politikai elvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. Erősödött a káderpolitikai elvek egységes értelmezése és gyakorlati alkalmazása, jelentősen csökkent a kádermunka elveit sértő egyoldalú szemlélet és gyakorlat. A vezető posztokra történő kiválasztásnál a szocializmushoz való hűség, a szakmai hozzáértés és a vezetőkészség követelményeit egyaránt és a korábbinál jobban figyelembe veszik. A párt káderpolitikái elveinek érvényesítésében növelni kell a pártszervek és a párt- szervezetek felelősségét. A káderek kiválasztásában jobban támaszkodjanak a párttagság, a dolgozók véleményére. Javítani kell a káderpolitika megvalósításában fontos szerepet betöltő állami személyzeti munka pártellenőrzését A pártszervezetek a kádermunkában fordítsanak nagyobb gondot az utánpótlás nevelésére. A vezetés stabilitásával egyidejűleg biztosítani kell a káderek szükséges és tervszerű cseréjét az állami, a gazdasági és a pártmnn- ka különböző területei között. Bátrabban léptessék elő a szocialista szemléletű, a párt politikáját értő felkészült és nagy életfa pasztalatú munkásokat, nőket és tehetséges fiatalokat. A párt, a pártszervezetek sokoldalú ■ irányító tevékenységében az elmúlt négy évben új módon vetődött fel a gazdasági munka irányítása, segítése és ellenőrzése. A pártmunka nagy eredménye, hogy mozgósította a dolgozókat a harmadik ötéves terv végrehajtására, hatékonyan segítette a gazdaságirányítás reformjának politikai előkészítését, majd zökkenőmentes bevezetését. A gazdasági területen dolgozó pártszervezetek munkája javult, többet foglalkoztak a gazdaságpolitikai feladatok kidolgozásának segítésével és alkalmazásával. Az új, korszerűbb munkamódszerek elterjedésével a korábbi évekhez viszonyítva csökkent a felesleges operati vitás és növekedett a gazdasági vezetők önállósága, felelőssége. Az új körülmények között a pártszervezetek általában ne közvetlenül termelésszervező munkával foglalkozzanak. Erejüket mindenekelőtt a párt gazdaságpolitikai elveinek érvényesítésére, a gazdálkodás céljainak elérésére összpontosítsak. Ebben segítsék a helyi gazdasági vezetőket, erre mozgósítsák a dolgozókat. Fontos feladatuk a gazdaságpolitikai célok megismertetése a párttagsággal, a dolgozókkal; véleményig tanulmányozása, javaslataik összegezése, eljuttatása a gazdasági vezetőkhöz. Kísérjék figyelemmel a gazdasági egységben folyó munkát, dolgozzanak ki javaslatokat a párt- és a gazdasági munka megjavítására; ismerjék a vezetők tevékenységét, továbbra is vegyenek részt kiválasztásukban, ellenőrizzék és segítsék munkájukat. Az üzemekben, a vállalatoknál, az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben működő pártszervezeteknek a gazdasági munka átfogó ellenóraese mellett, különös gondért ke® fordítaniuk a vezető testületekben tevékenykedő kommunisták munkájának összefogására és irányítására. A pánt politikai tömegmunkája az • ebn-ólt években jelentősen fejlődött; eredményesen segítette a párt politikájának megvalósítását. A két kongresszus közötti időszakban fejlődött a párt agitációs munkája. A pártsajtó és a pártszervezetek agitációs munkája javult, az agitátorok politikai felkészítése, továbbképzése szervezettebb és alaposabb. A párt politikájának ismertetése, elfogadtatása megkívánja az agitációs munka színvonalának további emelését, a politika világosabb kifejtését, a meggyőzőbb érvelést, a feladatok, a közvélemény alaposabb ismeretét Differencial tabban és gyorsabban adjunk választ a párttagságot, a lakosságot foglalkoztató kérdésekre. Az alapszervezetek, a pártcsoportok a dolgozók, a lakosság körében végzett folyamatos politikai munkával erősítsék az egész párt tömegkapcsolata rt. Az agitációs munkában fokozzuk a tömegszervezetek aktív szerepét; jobbal kell támaszkodni tapasztalataikra. A tömegpolitikai munka segítésére fokozatosan ki kell építeni a politikai közvéleménykutatás átfogó rendszerét. Lényegesen javult a párttagság tájékoztatása. A sajtónak, a rádiónak, a televíziónak és a tömegtájékoztatás egyéb eszközeinek közvetítésévei a lakosság egyre javuló tájékoztatást kap a bel- és külpolitika fontos eseményeiről. A jó és gyors tájékoztatás fontos feltétele annak, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a gazdasági, a politikai, a társadalmi életben. A pártpropaganda keretei kibővültek, • a pártpropaganda tömegjellegűvé vált. Ebben fontos szerepet játszottak a tömeg- szervezetek politikai alapismereteket nyújtó különféle tanfolyamai. A marxizmus—leninizmus propagálása, alapelveinek kifejtése, népszerűsítése, eszméinek védelme a pártpropaganda állandó feladata. A propagandamunka középpontjában a korunkban felvetődő, a szocializmus építését segítő időszerű elméleti kérdések oktatása álljon. A propaganda színvonalát emelni kell a tudományok, elsősorban a társadalomtudományok legújabb, megalapozott marxista kutatási eredményeinek céltudatos fel- használásával. Az alapképzésben elért eredményekre támaszkodva a következő években a továbbképzésre kell nagyobb gondot fordítani. Ki kell dolgozni a vezetők, a pártaktíva, a párt(Folytatás az 5. oldalon.) jer VII. Jl párt helyzete, a pártmiinka feladatai
