Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei (Folytatás a 4. oldalról.) tagság továbbtanulásának korszerűbb. fejlettebb rendszerét, folyamatos, magas szintű oktatását A IX. kongresszus óta jelentősen ja- e vult a tömegszervezetek és a tömeg- mozgalmak munkája. A Hazafias Népfrontban a szocializmus építésének menetében a dolgozó osztályok, a kommunisták és a pár- tonkívüliek politikai szövetsége fejeződik ki. Tovább kell növelni aktivitását, közreműködését a társadalmi és a politikai életben. Munkájában változatlanul fordítson nagy gondot a dolgozókat, a lakosságot közvetlenül érintő helyi, község- és várospolitikai kérdésekre. A tanácsok önállóságának növekfedésé- vei a népfrontbizottságok munkája is szélesebben kibontakozhat. Erősödjön a tanács és a népfront szeryei közötti kapcsolat. A következő években egyik fontos feladat a munkások fokozottabb bevonása a mozgalom vezetésébe. A szakszervezetek munkája fejlődött. Tevékenységükben a gazdasági munka segítése, a politikai nevelőmunka, valamint a tagság érdekeinek védelme a jövőben alkosson még szervesebb egységet. Megnövekedett jog- éa hatáskörük lehetőséget ad arra, hogy fellépjenek a párt, a népi állam gazdasági és szociálpolitikáját sértő intézkedések, jelenségek ellen; több figyelmet fordítsanak a munkás- osztály anyagi, szociális, kulturális helyzetére; védelmezzék következetesen a dolgozók jogait és valóságos érdekeit. Megerősödtek az Ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek területi és országos szövetségei. Helyesnek bizonyult, hogy az állami feladatok ellátása alól mentesítették őket, és figyelmüket a szövetségekbe tömörült szövetkezetek gazdasági érdekképviseletére összpontosítják. A szövetségek tartsák tisz-. teletben a szövetkezetek önállóságát, ugyanakkor segítsék, hogy a szövetkezetek teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. Szervezzék és támogassák a szövetkezeti tevékenység sokoldalú, a társadalmi Igényeket kielégítő fejlesztését, képviseljék a szövetkezetek jogos igényeit. Gondjuk legyen arra, hogy a szövetkezeti életben megfelelően érvényesüljön a szocialista szemlélet, a szövetkezeti jelleg és a szocialista közéleti erkölcs. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a párt ifjúsági szervezete, a magyar ifjúság tömegszervezete betölti hivatását. Kívánatos, hogy munkájában jobban kifejeződjék a politikai, a kommunista''jelleg. Ez szükségessé teszi a KISZ tagságával szemben támasztott erkölcsi, politikai követelmények növelését. Az ifjúsági szövetség szervezetei legyenek kezdeményezőbbek az egész ifjúság művelődési, kulturális és sportigényeinek kielégítésében; anyagi, szociális, egzisztenciális helyzetének javításában, érdekeinek védelmében A KISZ vezetői és szervezetei munkájukban vegyék jobban figyelembe az ifjúság különböző korosztályainak, rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és igényeit. A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak egyre inkább betöltik szerepüket, tevékenységi területükön kezdeményezéssel és nagy felelősséggel dolgoznak. A tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő kommunistáknak továbbra is az a legfontosabb feladatuk, hogy segítsék e szervezetek és mozgalmak rendeltetésüknek megfelelő működését. Képviseljék, terjesszék a párt politikáját a tömegszervezetekben, a tömegmozgalmakban, s gondoskodjanak az ott összegyűlt tapasztalatok továbbításáról a párthoz, hogy ily módon a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak is aktivan részt vegyenek a párt politikájának alakításában és megvalósításában. Pártunk életében és tevékenységében • a lenini normák érvényesülnek. A párt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó javaslatait a Központi Bizottság külön okmányban terjeszti a kongresszus elé. az amerikai imperializmus elszigetelődése. Mindez bizakodással tölti el a kommunista világmozgalom osztagait. A moszkvai értekezlet óta javult a kommunista és munkáspártok közötti viszony. A nemzetközi kommunista mozgalom az egység megerősítésével fokozottabb mértékben az imperializmus elleni közös harcra összpontosíthatja figyelmét. A proletár internacionalizmus alapján ■ pártunk mindenkor síkraszáll nemzetközi tevékenységében a kommunista mozgalom egységéért, a testvérpártokkal való együttműködésért. Szorgalmazza a szocialista, valamint a nemzeti demokratikus pártokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal az antiimperialista akcióegység fejlesztését. A jövőben is szolidárisak leszünk a világ dolgozóival, és minden tőlünk telhető módon támogatjuk őket jogaik kivívásában; támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népeket. Pártunk egész tevékenységében, mint eddig, a jövőben is abból indul ki, hogy munkásosztályunk, népünk érdekel és a proletár internacionalizmus követelményei összhangban állnak egymással. Pártunk internacionalista kötelezettségének teljesítését mindenekelőtt abban látja, hogy a marxizmus'—lentaiz- mus ideológiai alapjait és eszméit védelmezze, képviselje, általános érvényű tanításait hazánk viszonyaira alkotó módon alkalmazza. Párttagságunkat és dolgozó népünket arra neveljük, hogy csak a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a haladó mozgalmak együttes erőivel összefogva vagyunk és leszünk képesek hazai és nemzetközi feladataink megoldására, a szocializmus teljes felépítésének megvalósítására. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa megvonja a legutóbbi négy év munkájának mérlegét és kitűzi az újabb feladatokat. A Központi Bizottság a párt, a nép elé tárja ennek az időszaknak legfontosabb kérdéseit, amelyek együttesen jelentik a párt politikai irányvonalát. A párt nem áll meg történelmi útján, szakadatlanul kutatja a szocializmus fejlődése során napirendre lterülő új feladatok helyes megoldását. Tevékenységében, harcában munkásosztályunk, népünk támogatására épít. A Központi Bizottság a kongresszusi irányelveket vitára bocsátja és felhívja a párttagságot, a pártszervezeteket, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal járuljanak hozzá a kongresszus munkájához. A Központi Bizottság felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a KISZ központi bizottságát, a Tudományos Akadémia Elnökségét, hogy az irányelveket megvitatva, véleményüket juttassák el a párt Központi Bizottságához. A Központi Bizottság meg van győződve róla és bízik benne, hogy a kongresszusi irányelvek találkoznak a párttagság, munkásosztályunk, a dolgozó nép egyetértésével, s a szocializmus teljes felépítése érdekében végzett munka számbavételére, a további feladatok kijelölésére hivatott X. pártkongresszus megfelel küldetésének, a magyar társadalom várakozásának. VIII. Pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom X IX, kongresszus óta eltelt időben a ■ Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus érvényesítésére törekedve végezte nemzetközi tevékenységét. A párt nemzetközi kapcsolatai nagymértékben kiszélesedtek. Fejlesztettük a két- és többoldalú együttműködést a kommunista és munkáspártok többségével. Kivette részét pártunk a kommunista és munkáspártok 1969. júniusi moszkvai nemzetközi tanácskozásának előkészítéséből és munkájából, ír A nemzetközi kommunista mozgalom 40. az elmúlt években fejlődésének eredményes, ugyanakkor bonyolult időszakát élte ét. A kommunista és munkáspártok növelték erejüket és befolyásukat, s vitathatatlanul a nemzetközi munkásosztály, a világszerte zajló > forradalmi harc, a demokratikus, imperia- listaellenes mozgalom fő tényezői. Úgyszólván a világ minden országában létezik, harcol, dolgozik marxista—leninista forradalmi párt. A nemzetközi kommunista mozgalom, a haladó emberiség Lenin születésének 100. évfordulójára emlékezve a lenini eszmék világszerte növekvő erejét, hatását, a munkásmozgalom, az összes haladó erők egységét erősítette. Nincs egyetlen kommunista és munkáspárt sem, amelynek története elválasztható volna Lenin művétől, a leninizmus kialakulásától, a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetétől. A szocializmus hívei világszerte méltán tisztelik a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet, amely a legnagyobb áldozatot hozta, a legtöbbet tette Marx—Engels—Lenin eszméinek megvalósításáért, az emberiség haladásáért. A nemzetközi kommunista mozgalom a ■ burzsoáziával vívott világméretű harcban tör előre. A szocializmus erőinek ideológiai harcban kell leküzdeniük a tőkés rendszert védelmező, á szocialista elméletet és gyakorlatot támadó különféle, sokszor álcázott, burzsoá, an- tikommunista nézeteket A Magyar Szocialista Munkáspárt az osztályellenség nézeteinek leleplezésével és visszautasításával, ideológiai tevékenységének szüntelen fejlesztésével, a marxizmus—leninizmus elméletének hirdetésével és érvényesítésével kiveszi részét a burzsoá idológia elleni nemzetközi harcból. Miközben a kommunista és munkáspártok nagy többsége szilárdan követi a marxizmus— leninizmus elveit, az utóbbi években a nemzetközi kommunista mozgalom egyes osztagaiban különféle antimarxista irányzatok is jelentkeztek. A jobboldali revizionista és oppurtunista, a „baloldali” szektás és dogmatikus elhajlásokat, az egyes pártokban, sőt még egyes szocialista országokban is jelentkező nacionalista, szovjetellenes nézeteket, a szakadár törekvéseket a nemzetközi burzsoázia kihasználja saját céljaira. Az antimarxista, egységbontó irányzatok nehezítik a kommunista és munkáspártok tömörülését, a nemzetközi munkásosztály, az összes antiimperialista erők egyesítését és harcát az imperializmus ellen. A szocializmus, a haladás ügyének hívei azonban felülkerekednek a nehézségeken, és sikeres erőfeszítéseket tesznek a kommunista és munkásmozgalom, a'haladás erői egységének megszilárdítása érdekében. Pártunk, esetleges elvi-politikai vélemény- eltérések ellenére is, minden testvérpárttal akcióegységre törekszik az osztályellenséggel, az imperializmussal szembeni harcban. A kommunista és munkáspártok egy- . ségtörekvésépek megerősödését jól szolgálta a testvérpártok múlt évi történelmi jelentőségű moszkvai nemzetközi tanácskozása. A tanácskozás tudományosan elemezte a jelenlegi világhelyzetet, áttekintette és felmérte az erőviszonyokat, a fejlődés fő irányait és megjelölte az imperializmus elleni harc legfontosabb időszerű feladatait. Nagy segítséget nyújtott valamennyi kommunista és munkáspártnak a sajátos nemzeti feltételek között végzett munkájához, harcához. A Magyar Szocialista Munkáspárt a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásának állásfoglalásait teljes mértékben magáévá tette, s dolgozik megvalósításukért. A tanácskozás eredményeként szélesedett az antiimperialista harc bázisa és résztvevőinek köre. Fokozódott az imperializmus, elsősorban így látja a hetet kommentátorunk, Pálfy József: Unalomig ismételt vádak EURÓPÁBAN és közelebbről a szocialista közösségben a hét legfontosabb eseménye a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése volt. Nyolc nappal azután, hogy Moszkvában aláírták a szovjet—nyugatnémet szerződést, hét szocialista ország párt- és állami vezetői ugyancsak a szovjet fővárosban megvitatták a jelenlegi európai helyzetet. Megállapították az ülésen, hogy a szovjet—nyugatnémet szerződés fontos lépés a feszültség enyhítésének útján, az európai helyzet normalizálásának terén. A szerződés — mondja az ülésről kiadott közlemény — szolgálni fogja minden európai ország aktív államközi kapcsolatai fejlesztésének ügyét. A részvevők további lépéseket tesznek az európai biztonság megerősítése érdekében és intézkedéseket foganatosítanak, hogy az összeurópai értekezletet a legközelebbi jövőben meg lehessen tartani. Érdemes megjegyezni, hogy a „szócialista csúcstalálkozó” a Varsói Szerződés országai diplomáciájának aktivitását éppúgy jelzi, mint a szocialista államok kapcsolatainak, együttműködésének szilárdságát. A KÖZEL-KELETI válság megoldására hivatott diplomáciai erőfeszítéseket rendkívüli mértékben zavarja az a huzavona, amelyet Tel Aviv és Washington között látott kibontakozni az elmúlt héten a világ, a vádak, nyilatkozatok, cáfolatok és ellennyilatkozatok özönével. Az izraeli vádaskodásokból csakúgy, mint felelős Tel Aviv-i vezetők megnyilatkozásaiból és az izraeli kormány más lépéseiből kiviláglik, hogy a taktiká- zási szándék erősebb, mint a békés rendezés igénye. Ez pedig joggal nyugtalaníthat mindenkit, aki a közel-keleti háborús tűzfészek végleges kioltását kívánja. • Ami az unalomig ismételt izraeli vádakat illeti, ezek természetére abból is következtetni lehet, hogy még az amerikai hadügyminisztérium sem adott nekik hitelt! Pedig a Pentagont igazán nem lehet izrael-ellenességgel vádolni. Sőt! Laird hadügyminiszter egy televízió-nyilatkozatban kijelentette, hogy nincs értelme vitatkozgatni valamiről, ami vagy 12 órával a tűzszünet kezdete előtt történt vagy esetleg 12 órával utána... A Pentagon ura közölte, hogy az amerikai kormány megfelelő eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy tudja, mi is történik a Szuezi-csatorna térségében. (Ezt a kijelentést később a külügyminisztérium szóvivője azzal toldotta meg, hogy az U—2-es repülőgépek felderítő repüléseket végeznek a csatornánál; e kémrepülések ellen egyiptomi részről természetesen erélyesen szót emeltek.) AZ AMERIKAI SAJTÓ arról kezdett cikkezni, hogy „bizalmi válság” jelentkezik az USA és Izrael viszonyában, Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszony Lairddel ellentétben azt igyekezett bizonygatni, hogy a Szuezi-fronton „jelentősen megváltozott a katonai helyzet”. Mindez azonban csak arra szolgált, hogy előkészítse a talajt az újabb amerikai fegyverszállításokhoz Izraelnek — s valóban a hét végén amerikai sajtójelentések közölték, az Egyesült Államok levegőföld típusú támadórakétákat juttat Tel Avivnak. Abba Eban, Izrael külügyminisztere egy másik vonalon helyezett el amolyan „diplomáciai aknát” a tárgyalásos rendezés útjába. Kijelentette, hogy Izrael semmi körülmények között sem hajlandó kiüríteni és az araboknak visz-, szaadni a Szíriái Golan-fenh- síkot és a Tiran-szoros hajózásának ellenőrzését lehetővé tevő Saarm-El-Sejk-et. A Biztonsági Tanács emlékezetes^ 1967-es határozata pedig, amely',most a közel-keleti rendezés alapja, az Izrael által megszállt összes területekről a csapatok kivonását írta elő, az Egyesült Arab Köztársaság és néhány más arab ország ezzel a feltétellel fogadta el a tűzszünetet és közvetett tárgyalások megindítását. JARRING SVÉD DIPLOMATA közvetítő szerepét még ezen a héten sem kezdhette el, mivel nem sikerült megállapodásra jutnia az érdekeltekkel a legelemibb kérdésekben sem: hol, mikor és ki legyen a tárgyalópartnere? Izrael itt is megkötötte magát: külügyminiszteri szinten követeli a tárgyalásokat és a közel-keleti térséghez közeli helyen, így például Ciprusszigetén. Az arab országok New Yorkban, az ENSZ székhelyén kívánnak tárgyalni és nagyköveti szinten: már ki is nevezték a tárgyalásokon résztvevő diplomatáikat. Az arab táborban történtek közül három eseményt lehet kiemelni: Husszein jordániai király kairói tárgyalásait Nasszer elnökkel, az El Fatah vezetőjének, Arafatnak bagdadi tárgyalásait és végül a libanoni elnökválasztást. Mindhárom eseményt abból a szemszögből érdemes továbbra is figyelemmel kísérni, hogy milyen hatással lesz az arab külpolitikára, a palesztin felszabadító mozgalomra, továbbá Jordánia és Libanon. belpolitikai helyzetének alakulására. i NOGRAD a 1970. augusztus 23., vasárnap 5 *
