Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei (Folytatás a 2. oldalról.) lyózottabhá vélt. a növekedés ütem« a tár­sadalmi termelés döntő ágaiban meghaladta a tervezettet A? ipar termelése öt far alatt 34 százalék­kal emelkedett. A termelés emelkedésének áö százalékát fedezte a termelékenység. A me­zőgazdasági termelés — csökkenő létszám mellett — 16—17 százalékkal emelkedett gyorsabban, mint az előző években. Fejlő­dött a közlekedés. a vasút- és úthálózat, kor­szerűsödött a szállítás, Biztató változások kö­vetkeztek be a hazánk adottságai miatt kü­lönösen jelentős külkereskedelemben. Bővül­tek hazánk gazdasági kapcsolatai elsősorban a Szovjetunióval, a KGST-országokkal, a többi szocialista országgal, fejlődtek a harmadik világ országaival, ■ gazdasági és politikai ér­dekeinkkel összhangban javultak a töké* or­szágokkal is. a q Gazdaságpolitikai céljaink elérését Je- I / . lentékenyen segítette a pért IX. kong­resszusának Határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reform. Céljainknak meg­felelően magasabb színvonalra emelte a szo­cialista tervgazdálkodást, kedvezően hat a gazdasági élet egészére. Eredményesen fel­használjuk a szocialista áru- és pénzvisza- nyokat, A reform új fejlődési lehetőséget te­remt a szocialista népgazdaságba szervesen beilleszkedő szövetkezeti mozgalom számára; elősegíti hogy az össztársadalmi, a népgazda­sági érdek, a vállalati és szövetkezeti cso­portérdek, valamint az egyéni érdek jobban összhangban legyen, aminek egyre inkább érezni kedvező hatását. A gazdaságirányítás reformja kedvező vál­tozásokat eredményezett a társadalmi élet más területein is. Űj utat nyitott a társa­dalom alkotó erőinek, újraértékelte és érté­keli a vállalatokat, a vezetőket; a felelősség korábbinál nagyobb megosztásával, a hatás­körök kiszélesítésévé] növelte a közösség iránti felelősségérzetet; segítette annak felis­merését, hogy az egyén a közösségen belül ta­lálhatja meg valódi érdekeit. A társadalmi összefogás növelésére ösztönöz. A nagyobb összefüggések felismerésére, társadalmi mére­tekben való előrelátásra, jobb tervezésre ser­kent, jó feltételeket teremt az üzemi demok­rácia kiszélesítéséhez. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1971—1676 között 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem. A nemzeti jövedelemből a fogyasztás részaránya 75—77 százalék, a felhalmozásé pedig 23—25 száza­lék legyen, és törekedni kelj a tervezett ará­nyok stabilitására. Az ipari termelés 32—34 százalékos növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének javulásával kell elérni; a mezőgazdaság termelése — a fog­lalkoztatottak számának további csökkenése mellett — az előző öt év átlagához képest la—-iö »zúzalékkal növekedjék. A termelékenység és a termelés haté­konyságának jelentő« javítása gazdasági ver­senyképességünk növelése szükségessé teszi a műszaki haladás meggyorsítását, a termelési szerkezet korszerűsítését, a dolgozók szakmai képzettségének, a vezetés színvonalának eme­lését, Mindezek érdekében: növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő ku­tatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsí­tani a hazai és a nemzetközi kutatások ered­ményeinek gyakorlati alkalmazását. További fejlődésünk nélkülözhetetlen felté­tele a korszerű szervezési és vezetési módsze­rek hasznosítása, a kooperáció és a speclali- záció szélesítése, a termelési folyamat egé­szére kiható, modern technika bevezetése. Az erőket mindenekelőtt a népgazdaság energia- szerkezetének korszerűsítésére, az aiumínium- és a vegyipar fejlesztésére, a kémia széles körű felhasználására, a közúti jármüvek es szállítóeszközök gyártására, a modern építési módok és épületszerkezetek elterjesztésére, a ruházati Ipar rekonstrukciójára, az állatte­nyésztés és a hústermelés fellendítésére, és az egész népgazdaságban a szállítás korszerű­sítésére, a számítástechnika alkalmazására kell összpontosítani. M Néhány tényező kedvezőtlenül betol ■ lyásolta gazdaságunk egészséges fej­lődését, hátráltatta gazdaságpolitikai céljaink elérését. Nem emelkedett kielégítően a munka termelékenysége és a termelés műszaki szín­vonala. Az ipari termelés emelkedésének a ter­vezettnél kisebb hányada származik a ter­melékenység növekedéséből; egyenetlen volt a beruházási tevékenység, és nem javult ha­tékonysága. Lazaságok vannak a vállalatok munkaerő-gazdálkodásában és a munkafe­gyelemben. Még nem tudtuk megtalálni a jobb munkafegyelem és munkaerő-gazdálko- das elég hatékony ösztönzőit. A lakosság ellá­tása néhány fontos árucikkben nem volt za­vartalan. A mezőgazdaságban a növényter­mesztés fokozatosan javuló eredményei mel­lett az állattenyésztés nem fejlődött ki­elégítően. Az aránytalanságok és a hiá­nyosságok felszámolása a népgazdaság to­vábbi gyors és hatékony fejlődésének fontos feltétele és tartaléka. aa A Magyar Népköztársaság LL. fejlődésének fontos eleme a nemzet- közi munkamegosztásban való intenzív rész­vétel, a külkereskedelmi tevékenység fejlesz­tése. A KGST-arszágokkal, elsősorban a Szovjet­unióval, az áruforgalom gyors ütemű növe­lése mellett törekedni kell a gazdasági együtt­működés további lehetőségeinek feltárására és szélesebb körű fejlesztésére. A következő idő­szakban a KGST-országok közös és nemzeti érdekeit, a gazdasági együttműködés elmélyí­tését legjobban a szocialista gazdasági integ­ráció fokozatos kibontakozása szolgálja. A KGST keretében tevékenyen közire kívánunk működni az együttműködés új, hatékonyabb formáinak kidolgozásában és alkalmazásában. as A harmadik ötéves terv időszakában ál> elért eredmények, a szocialista terme­lési viszonyok megszilárdulása, gazdasági fej­lettségünk szintje, a reform révén korszerű­sített tervgazdálkodási rendszerünk kedvező feltételeket biztosítanak a további előrehala­dáshoz, a kiegyensúlyozottabb gazdasági nö­vekedéshez. A Központi Bizottság megtár­gyalta és jóváhagyta a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzéseit. Helyesli, hogy az il­letékes állami szervek a negyedik ötéves ter­vet véglegesítve még ez év őszén terjesszék az országgyűlés élé és iktassák törvénybe. Szükségesnek tartja, hogy az új ötéves terv megalapozottabban számoljon a társadalom és a gazdaság fejlődését lényegesen előmozdí­tó tényezőkkel, a tudományos-technikai fej­lődés követelményeivel és feltételeivel. Az életszínvonal-politika gazdasági megalapozása érdekében gyorsuljon meg a tudományos­technikai fejlődés lehetőségeinek kihasználá­sa. A gazdaságpolitika főbb irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának az ed­diginél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja, és egyben azt a célt is szolgálja, hogy Magyar- ország az iparilag közepesen fejlett országok sarából minél előbb az iparilag fejlett orszá­gok közé emelkedjék. a i Gazdasági építőmunkánkban az egyre X4. növekvő feladatok a vezetőktől is na­gyobb teljesítményeket kívánnak, nagyobb kö­vetelményeket támasztanak velük szemben. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dol­gozó szakértők legyenek, érvényesítsék a párt gazdaságpolitikáját. Vezetési módszerüket emeljék magasabb színvonalra éljenek bát­rabban megnővekedett hatáskörükkel, tart­sanak lépést a fejlődéssel Tanuljanak meg távlatokban gondolkozni, rendelkezzenek kel­lő nemzetközi tájékozottsággal, kép gukat. A szocialista gazdaság vezetőinek köt gük, hogy felelős posztjukon mindent j gyenek a párt gazdaságpolitikájának, lósításóért, tárják fel és használják ki szes erőforrásokat a társadalom egész vállalat dolgozóinak javára. V. Társadalmunk ideológiai, kultúráik állapota a r Az általános haladással erősödtek ha- áj. zankban a közgondolkodás szocialista elemei, emelkedett a társadalom tagjainak általános és szakmai műveltsége, továbbter­jedt a marxista—leninista világnézet. A párt kulturális politikájának helyességét a legutóbbi négy esztendő gyakorlata is iga­zolta. A kulturális élet fejlődését mind a köz­oktatásban és a közművelődésben, mind a tudományos és művészeti alkotómunkában alapvetően a szocialista törekvések erősödése jellemzi. A Központi Bizottság a világszerte kibonta­kozó tudományos-technikai forradalom vár­ható lehetőségeivel és hatásával számolva ki­dolgozta a párt tudománypolitikai irányelveit. Az elmúlt négy évben a korábbinál érezhe­tőbb és eredményesebb volt az alkotó értel­miség részvétele mai problémáink megoldásá­ban, a további feladatok meghatározásában. a, A szocialista társadalom politikai egy- Zö. gégének erősödése és aktivitásának fo­kozódása a párt által vezetett harcban ment végbe. A párt bátorította az alkotó vitákat, a széles körű véleménycserét. Bz segítette a fejlődés új kérdéseinek marxista megoldását, és kedvezően befolyásolta a szocialista köz­gondolkodás terjedését. Ideológiai életünkben erősödött a marxizmus—Leninizmus hegemó­niája. rté A negyedik ötéves terv feladatai szük- ségessé teszik a gazdaságirányítás módszereinek további tökéletesítését. A re­form alapelveit következetesebben alkalmaz­va, fokozni kell a népgazdaság közép és hosszú távú tervezésének szerepét, tudomá­nyos megalapozottságát. Gazdasági szabályo­zó eszközökkel és más intézkedésekkel is biztosítani kell a népgazdaság tervszerű fej­lődését. Javítani kell a vállalati tervezést, bontakozzék ki jobban az állami és a szövet­kezeti vállalatok önállósága, erősödjenek egy­más közötti gazdasági kapcsolataik. Ezt a vállalati saját erőforrások ésszerű bővítésével is elő kell segíteni. Következetesen érvényesí­teni kell a minisztériumok felelősségét, a gazdasági tevékenységet irányító és koordi­náló szerepét. A közgazdasági szabályozásban szükséges módosítások arra irányuljanak, hogy a fej­lődés alapvető kérdéseiben határozottan ér­vényesüljenek a központi döntések. A gaz­dálkodó egységek kezdeményező készségükkel és lehetőségeik jobb kihasználásával eredmé­nyesebben járuljanak hozzá a népgazdasági célok eléréséhez. A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék. Az egyéni, vala­mint a vállalati, a szövetkezeti csoportérde­kek az össztársadalmi érdekkel összhang­ban érvényesüljenek. Harcolni kell az ellen, hogy helyenként csak szavakban fogadják el a párt gazdaságpoliti­kai irányvönalát, ugyanakkor nem korszerű­sítik a termelést, alacsony színvonalon szer­vezik a munkát és feladataikat nem jobb munkával, hanem az államra hárítva, a tár­sadalom rovására próbálják megoldani. Meg kell akadályozni, hogy társadalmunknak akár csoportok, akár egyének jogtalan haszonélve­zői legyenek. A kommunista eszmék térhódítása mellett: azonban a társadalom átmeneti jellege és a kapitalista környezet miatt még jelen van­nak, hatnak s részben újratermelődnek reak­ciós, nacionalista, Idealista nézetek, a kispol­gári gondolkodásmód jellegzetes megnyilvá­nulásai is, amelyek hátráltatják a társadalom fejlődését és eszmei-politikai egységének erő­södését. Állandóan Számolni kell az imperializmus ideológiai fellazító tevékenységével is, amely­nek fő törekvése, hogy kételyt hintsen, köz­véleményünket szembe fordítsa a szocializ­mus, a kommunizmus eszméjével; társadalmi rendünk, a szocialista országok ellen hangu­latot keltsen. A párt az imperialisták mester­kedéseinek, igazi céljainak leleplezésével, eszméink hirdetésével aktívan harcol a fella­zító tevékenység ellen. a ■» Az élet különböző területein dlért fej- Iml m lődés lehetővé teszi, hogy tovább fej­lesszük és gyarapítsuk az ideológiai életben elért eredményeket, s a felszabadulás óta végbemenő kulturális forradalom vívmányait. Az ideológia és a kultúra frontján a fő feladat az erők jobb összefogásával az esz- riiei harc fokozása, a marxista—leninista ideológia hegemén helyzetének erősítése, a szocialista kultúra fejlesztése. E téren első­sorban ideológiai eszközökkel, érvekkel, az új kérdések marxista megoldásával, a meg­győzés módszerével, a szocialista eszmék, er­kölcs hatékony terjesztésével harcolunk. A szocializmus teljes felépítésének egyik fő feltétele a magas eszmei és erkölcsi szín­vonalú szocialista közgondolkodás, a szocia­lista embertípus kialakítása. Az önző kis­polgári életszemlélettel, magatartással szem­ben erősítenünk kell azt a meggyőződést, hogy az egyén csak a társadalommal együtt boldo- í gulhat. A szocializmus öntudatos hívei nem­csak a munkájukat végzik becsületesen, hanem részt kérnek a közügyek intézéséből és vál­lalják a közös felelősséget. Az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializ­mus ügye iránt elkötelezett magatartás te­kintélyét. A munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő, az öníeláldozóan dolgo­zó, felelősséget és áldozatot vállaló állampol­gárok az élet egyetlen területen se szorul­hassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hí­vei a hangadók, s amely nem tűri el a tár- sadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a harácsolást, a ség megkárosítását. Társadalmi rendi! mányaínak, építőmunkánk valósághű propagandájával erősítenünk a jogos nemzeti, hazafias érzést, s ezzel i az internacionalista nevelést. AA Az ideológiai feladatok me go •fcö. a párt fokozottan számít a mai leninista társadalomtudományok re, művelőinek közreműködésére. A mogatja a társadalmi valóságnak és dés törvén veinek minél szélesebb félts irányuló kutatásokat, mert ezek megii a párt és a munkásosztály érdeke. A marxizmus—leninizmus elméletét tekintjük befejezett, lezárt rendsze: pártnak egyaránt kötelessége a marx: leninizmus alapelveinek védelme és fi mi elméletünk állandó fejlesztése, nista ideológiánkat, világnézetünket cióts burzsoá nézetekkel, s azok marad' val vívott harcban hirdetjük, kép Nem engedjük kérdésessé tenni a mus—leninizmus gyakorlatban kipról bevált alapelveit, fő törvényszerűségeit, leletét, és tudományos módszerét. Eli a marxizmus—leninizmus plurali; marxizmuson belüli külön irányzatok gességét hirdető nézeteket. Egyidej colunk a marxizmus—leninizmus el dogmaként való kezelése és a torzítás minden kísérlete ellen. Kq alap AA Közoktatási rendszerünk */« betölti hivatását, fejlődött; saink döntő többsége sikerrel helytáll.] tatáéi és nevelési munkában, jelentős'! pe van abban, hogy ifjúságunk zöme letesen tanul és dolgozik. A társadalomi, lamint a tudományok és a technika mos fejlődése azonban megköveteli nevelési rendszerünk fejlesztését, 'sítését, magasabb színvonalra ernelé szocialista továbbfejlődésünk egyik dése. Oktatási és nevelési rendszerünk hatékonyabban szocialista céljainkat, dalmi igényeinket. Alsó-, közép- és fe tanintézményeink a társadalom sz vei összhangban képezzék és neveljékj tatokat A következő években a közoktatás fejlesztésére kell törekednünk. Az típusú iskolák között fokozatosan meg a ma még jelentős színvonalbeli. ségek. A főiskolákon és az egyet gasabbra kell emelni az oktató- és munka színvonalát. Folytatni kell a zés korszerűsítését. A szilárd alapműveltség biztosítása minden iskolatípusban törődjenek egyéni képességék differenciált fejle biztosítsák és bátorítsák a tehetségek! kibontakozását. Az iskolák, a fordítsanak nagyobb figyelmet a ság világnézeti, erkölcsi és honvédé lésére. Különös gonddal kell foglalkozni aj dolgozók gyermekeinek iskoláztatásé« párt elvárja, hogy a munkások, a gyermekeit mindenki az ügy társada lentősógéhez méltóan, a dolgozó iránti kötelességtudattal és tiszteleti támogassa a tanulásban. Ehhez biz kell a gazdasági, szociális és pedagóí tételeket. több tanú művé AA A művészetek színvonalának. vU. sóhez nélkülözhetetlen további erősödése, amihez a szociális legjobb feltételeket biztosítja. Ez á tektől azt igényli, hogy sajátos eszkflfcökkel segítsék megérteni és formálni gazdagé egyszersmind bonyolultabb világunka» J tünk összetettsége nem lehet indok sqm < társadalmi kérdésektől való elfordulásra, (Folytatás a 4. oh NÖGRAD — 1970. augusztus 23. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom