Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei (Folytatás a 2. oldalról.) lyózottabhá vélt. a növekedés ütem« a társadalmi termelés döntő ágaiban meghaladta a tervezettet A? ipar termelése öt far alatt 34 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedésének áö százalékát fedezte a termelékenység. A mezőgazdasági termelés — csökkenő létszám mellett — 16—17 százalékkal emelkedett gyorsabban, mint az előző években. Fejlődött a közlekedés. a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás, Biztató változások következtek be a hazánk adottságai miatt különösen jelentős külkereskedelemben. Bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai elsősorban a Szovjetunióval, a KGST-országokkal, a többi szocialista országgal, fejlődtek a harmadik világ országaival, ■ gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban javultak a töké* országokkal is. a q Gazdaságpolitikai céljaink elérését Je- I / . lentékenyen segítette a pért IX. kongresszusának Határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reform. Céljainknak megfelelően magasabb színvonalra emelte a szocialista tervgazdálkodást, kedvezően hat a gazdasági élet egészére. Eredményesen felhasználjuk a szocialista áru- és pénzvisza- nyokat, A reform új fejlődési lehetőséget teremt a szocialista népgazdaságba szervesen beilleszkedő szövetkezeti mozgalom számára; elősegíti hogy az össztársadalmi, a népgazdasági érdek, a vállalati és szövetkezeti csoportérdek, valamint az egyéni érdek jobban összhangban legyen, aminek egyre inkább érezni kedvező hatását. A gazdaságirányítás reformja kedvező változásokat eredményezett a társadalmi élet más területein is. Űj utat nyitott a társadalom alkotó erőinek, újraértékelte és értékeli a vállalatokat, a vezetőket; a felelősség korábbinál nagyobb megosztásával, a hatáskörök kiszélesítésévé] növelte a közösség iránti felelősségérzetet; segítette annak felismerését, hogy az egyén a közösségen belül találhatja meg valódi érdekeit. A társadalmi összefogás növelésére ösztönöz. A nagyobb összefüggések felismerésére, társadalmi méretekben való előrelátásra, jobb tervezésre serkent, jó feltételeket teremt az üzemi demokrácia kiszélesítéséhez. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1971—1676 között 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem. A nemzeti jövedelemből a fogyasztás részaránya 75—77 százalék, a felhalmozásé pedig 23—25 százalék legyen, és törekedni kelj a tervezett arányok stabilitására. Az ipari termelés 32—34 százalékos növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének javulásával kell elérni; a mezőgazdaság termelése — a foglalkoztatottak számának további csökkenése mellett — az előző öt év átlagához képest la—-iö »zúzalékkal növekedjék. A termelékenység és a termelés hatékonyságának jelentő« javítása gazdasági versenyképességünk növelése szükségessé teszi a műszaki haladás meggyorsítását, a termelési szerkezet korszerűsítését, a dolgozók szakmai képzettségének, a vezetés színvonalának emelését, Mindezek érdekében: növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását. További fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele a korszerű szervezési és vezetési módszerek hasznosítása, a kooperáció és a speclali- záció szélesítése, a termelési folyamat egészére kiható, modern technika bevezetése. Az erőket mindenekelőtt a népgazdaság energia- szerkezetének korszerűsítésére, az aiumínium- és a vegyipar fejlesztésére, a kémia széles körű felhasználására, a közúti jármüvek es szállítóeszközök gyártására, a modern építési módok és épületszerkezetek elterjesztésére, a ruházati Ipar rekonstrukciójára, az állattenyésztés és a hústermelés fellendítésére, és az egész népgazdaságban a szállítás korszerűsítésére, a számítástechnika alkalmazására kell összpontosítani. M Néhány tényező kedvezőtlenül betol ■ lyásolta gazdaságunk egészséges fejlődését, hátráltatta gazdaságpolitikai céljaink elérését. Nem emelkedett kielégítően a munka termelékenysége és a termelés műszaki színvonala. Az ipari termelés emelkedésének a tervezettnél kisebb hányada származik a termelékenység növekedéséből; egyenetlen volt a beruházási tevékenység, és nem javult hatékonysága. Lazaságok vannak a vállalatok munkaerő-gazdálkodásában és a munkafegyelemben. Még nem tudtuk megtalálni a jobb munkafegyelem és munkaerő-gazdálko- das elég hatékony ösztönzőit. A lakosság ellátása néhány fontos árucikkben nem volt zavartalan. A mezőgazdaságban a növénytermesztés fokozatosan javuló eredményei mellett az állattenyésztés nem fejlődött kielégítően. Az aránytalanságok és a hiányosságok felszámolása a népgazdaság további gyors és hatékony fejlődésének fontos feltétele és tartaléka. aa A Magyar Népköztársaság LL. fejlődésének fontos eleme a nemzet- közi munkamegosztásban való intenzív részvétel, a külkereskedelmi tevékenység fejlesztése. A KGST-arszágokkal, elsősorban a Szovjetunióval, az áruforgalom gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárására és szélesebb körű fejlesztésére. A következő időszakban a KGST-országok közös és nemzeti érdekeit, a gazdasági együttműködés elmélyítését legjobban a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozása szolgálja. A KGST keretében tevékenyen közire kívánunk működni az együttműködés új, hatékonyabb formáinak kidolgozásában és alkalmazásában. as A harmadik ötéves terv időszakában ál> elért eredmények, a szocialista termelési viszonyok megszilárdulása, gazdasági fejlettségünk szintje, a reform révén korszerűsített tervgazdálkodási rendszerünk kedvező feltételeket biztosítanak a további előrehaladáshoz, a kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedéshez. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzéseit. Helyesli, hogy az illetékes állami szervek a negyedik ötéves tervet véglegesítve még ez év őszén terjesszék az országgyűlés élé és iktassák törvénybe. Szükségesnek tartja, hogy az új ötéves terv megalapozottabban számoljon a társadalom és a gazdaság fejlődését lényegesen előmozdító tényezőkkel, a tudományos-technikai fejlődés követelményeivel és feltételeivel. Az életszínvonal-politika gazdasági megalapozása érdekében gyorsuljon meg a tudományostechnikai fejlődés lehetőségeinek kihasználása. A gazdaságpolitika főbb irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja, és egyben azt a célt is szolgálja, hogy Magyar- ország az iparilag közepesen fejlett országok sarából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjék. a i Gazdasági építőmunkánkban az egyre X4. növekvő feladatok a vezetőktől is nagyobb teljesítményeket kívánnak, nagyobb követelményeket támasztanak velük szemben. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, érvényesítsék a párt gazdaságpolitikáját. Vezetési módszerüket emeljék magasabb színvonalra éljenek bátrabban megnővekedett hatáskörükkel, tartsanak lépést a fejlődéssel Tanuljanak meg távlatokban gondolkozni, rendelkezzenek kellő nemzetközi tájékozottsággal, kép gukat. A szocialista gazdaság vezetőinek köt gük, hogy felelős posztjukon mindent j gyenek a párt gazdaságpolitikájának, lósításóért, tárják fel és használják ki szes erőforrásokat a társadalom egész vállalat dolgozóinak javára. V. Társadalmunk ideológiai, kultúráik állapota a r Az általános haladással erősödtek ha- áj. zankban a közgondolkodás szocialista elemei, emelkedett a társadalom tagjainak általános és szakmai műveltsége, továbbterjedt a marxista—leninista világnézet. A párt kulturális politikájának helyességét a legutóbbi négy esztendő gyakorlata is igazolta. A kulturális élet fejlődését mind a közoktatásban és a közművelődésben, mind a tudományos és művészeti alkotómunkában alapvetően a szocialista törekvések erősödése jellemzi. A Központi Bizottság a világszerte kibontakozó tudományos-technikai forradalom várható lehetőségeivel és hatásával számolva kidolgozta a párt tudománypolitikai irányelveit. Az elmúlt négy évben a korábbinál érezhetőbb és eredményesebb volt az alkotó értelmiség részvétele mai problémáink megoldásában, a további feladatok meghatározásában. a, A szocialista társadalom politikai egy- Zö. gégének erősödése és aktivitásának fokozódása a párt által vezetett harcban ment végbe. A párt bátorította az alkotó vitákat, a széles körű véleménycserét. Bz segítette a fejlődés új kérdéseinek marxista megoldását, és kedvezően befolyásolta a szocialista közgondolkodás terjedését. Ideológiai életünkben erősödött a marxizmus—Leninizmus hegemóniája. rté A negyedik ötéves terv feladatai szük- ségessé teszik a gazdaságirányítás módszereinek további tökéletesítését. A reform alapelveit következetesebben alkalmazva, fokozni kell a népgazdaság közép és hosszú távú tervezésének szerepét, tudományos megalapozottságát. Gazdasági szabályozó eszközökkel és más intézkedésekkel is biztosítani kell a népgazdaság tervszerű fejlődését. Javítani kell a vállalati tervezést, bontakozzék ki jobban az állami és a szövetkezeti vállalatok önállósága, erősödjenek egymás közötti gazdasági kapcsolataik. Ezt a vállalati saját erőforrások ésszerű bővítésével is elő kell segíteni. Következetesen érvényesíteni kell a minisztériumok felelősségét, a gazdasági tevékenységet irányító és koordináló szerepét. A közgazdasági szabályozásban szükséges módosítások arra irányuljanak, hogy a fejlődés alapvető kérdéseiben határozottan érvényesüljenek a központi döntések. A gazdálkodó egységek kezdeményező készségükkel és lehetőségeik jobb kihasználásával eredményesebben járuljanak hozzá a népgazdasági célok eléréséhez. A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék. Az egyéni, valamint a vállalati, a szövetkezeti csoportérdekek az össztársadalmi érdekkel összhangban érvényesüljenek. Harcolni kell az ellen, hogy helyenként csak szavakban fogadják el a párt gazdaságpolitikai irányvönalát, ugyanakkor nem korszerűsítik a termelést, alacsony színvonalon szervezik a munkát és feladataikat nem jobb munkával, hanem az államra hárítva, a társadalom rovására próbálják megoldani. Meg kell akadályozni, hogy társadalmunknak akár csoportok, akár egyének jogtalan haszonélvezői legyenek. A kommunista eszmék térhódítása mellett: azonban a társadalom átmeneti jellege és a kapitalista környezet miatt még jelen vannak, hatnak s részben újratermelődnek reakciós, nacionalista, Idealista nézetek, a kispolgári gondolkodásmód jellegzetes megnyilvánulásai is, amelyek hátráltatják a társadalom fejlődését és eszmei-politikai egységének erősödését. Állandóan Számolni kell az imperializmus ideológiai fellazító tevékenységével is, amelynek fő törekvése, hogy kételyt hintsen, közvéleményünket szembe fordítsa a szocializmus, a kommunizmus eszméjével; társadalmi rendünk, a szocialista országok ellen hangulatot keltsen. A párt az imperialisták mesterkedéseinek, igazi céljainak leleplezésével, eszméink hirdetésével aktívan harcol a fellazító tevékenység ellen. a ■» Az élet különböző területein dlért fej- Iml m lődés lehetővé teszi, hogy tovább fejlesszük és gyarapítsuk az ideológiai életben elért eredményeket, s a felszabadulás óta végbemenő kulturális forradalom vívmányait. Az ideológia és a kultúra frontján a fő feladat az erők jobb összefogásával az esz- riiei harc fokozása, a marxista—leninista ideológia hegemén helyzetének erősítése, a szocialista kultúra fejlesztése. E téren elsősorban ideológiai eszközökkel, érvekkel, az új kérdések marxista megoldásával, a meggyőzés módszerével, a szocialista eszmék, erkölcs hatékony terjesztésével harcolunk. A szocializmus teljes felépítésének egyik fő feltétele a magas eszmei és erkölcsi színvonalú szocialista közgondolkodás, a szocialista embertípus kialakítása. Az önző kispolgári életszemlélettel, magatartással szemben erősítenünk kell azt a meggyőződést, hogy az egyén csak a társadalommal együtt boldo- í gulhat. A szocializmus öntudatos hívei nemcsak a munkájukat végzik becsületesen, hanem részt kérnek a közügyek intézéséből és vállalják a közös felelősséget. Az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tekintélyét. A munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő, az öníeláldozóan dolgozó, felelősséget és áldozatot vállaló állampolgárok az élet egyetlen területen se szorulhassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, s amely nem tűri el a tár- sadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a harácsolást, a ség megkárosítását. Társadalmi rendi! mányaínak, építőmunkánk valósághű propagandájával erősítenünk a jogos nemzeti, hazafias érzést, s ezzel i az internacionalista nevelést. AA Az ideológiai feladatok me go •fcö. a párt fokozottan számít a mai leninista társadalomtudományok re, művelőinek közreműködésére. A mogatja a társadalmi valóságnak és dés törvén veinek minél szélesebb félts irányuló kutatásokat, mert ezek megii a párt és a munkásosztály érdeke. A marxizmus—leninizmus elméletét tekintjük befejezett, lezárt rendsze: pártnak egyaránt kötelessége a marx: leninizmus alapelveinek védelme és fi mi elméletünk állandó fejlesztése, nista ideológiánkat, világnézetünket cióts burzsoá nézetekkel, s azok marad' val vívott harcban hirdetjük, kép Nem engedjük kérdésessé tenni a mus—leninizmus gyakorlatban kipról bevált alapelveit, fő törvényszerűségeit, leletét, és tudományos módszerét. Eli a marxizmus—leninizmus plurali; marxizmuson belüli külön irányzatok gességét hirdető nézeteket. Egyidej colunk a marxizmus—leninizmus el dogmaként való kezelése és a torzítás minden kísérlete ellen. Kq alap AA Közoktatási rendszerünk */« betölti hivatását, fejlődött; saink döntő többsége sikerrel helytáll.] tatáéi és nevelési munkában, jelentős'! pe van abban, hogy ifjúságunk zöme letesen tanul és dolgozik. A társadalomi, lamint a tudományok és a technika mos fejlődése azonban megköveteli nevelési rendszerünk fejlesztését, 'sítését, magasabb színvonalra ernelé szocialista továbbfejlődésünk egyik dése. Oktatási és nevelési rendszerünk hatékonyabban szocialista céljainkat, dalmi igényeinket. Alsó-, közép- és fe tanintézményeink a társadalom sz vei összhangban képezzék és neveljékj tatokat A következő években a közoktatás fejlesztésére kell törekednünk. Az típusú iskolák között fokozatosan meg a ma még jelentős színvonalbeli. ségek. A főiskolákon és az egyet gasabbra kell emelni az oktató- és munka színvonalát. Folytatni kell a zés korszerűsítését. A szilárd alapműveltség biztosítása minden iskolatípusban törődjenek egyéni képességék differenciált fejle biztosítsák és bátorítsák a tehetségek! kibontakozását. Az iskolák, a fordítsanak nagyobb figyelmet a ság világnézeti, erkölcsi és honvédé lésére. Különös gonddal kell foglalkozni aj dolgozók gyermekeinek iskoláztatásé« párt elvárja, hogy a munkások, a gyermekeit mindenki az ügy társada lentősógéhez méltóan, a dolgozó iránti kötelességtudattal és tiszteleti támogassa a tanulásban. Ehhez biz kell a gazdasági, szociális és pedagóí tételeket. több tanú művé AA A művészetek színvonalának. vU. sóhez nélkülözhetetlen további erősödése, amihez a szociális legjobb feltételeket biztosítja. Ez á tektől azt igényli, hogy sajátos eszkflfcökkel segítsék megérteni és formálni gazdagé egyszersmind bonyolultabb világunka» J tünk összetettsége nem lehet indok sqm < társadalmi kérdésektől való elfordulásra, (Folytatás a 4. oh NÖGRAD — 1970. augusztus 23. 3
