Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
*rtj" •; '7-' m Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei (Folytatás az 1. oldalról.) hívásáért folytatott erőfeszítésekben Küzdünk a háború tűzfészkeinek felszámolásáért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Támogatjuk a leszerelés eszméjét, mellette vagyunk minden olyan kezdeményezésnek, amely csökkenti a háború veszélyét, s a békét szolgálja. 4 Az imperializmus kizsákmányolást, el- • nyomást, megaláztatást zúdít az emberiségre; háborús feszültségben, nyugtalanságban tartja a világot. Az emberiség számára a társadalmi, gazdasági felszabaduláshoz, a békéhez vezető utat a szocializmus mutatja. Az új világháború kirobbantását megakadályozó fő eszköz és biztosíték az emberiség számára a szocialista világrendszer erőinek növelése, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalmak antiimperla- lista harcának fokozása, a népek százmillióinak mozgósítása a béke védelmére. A Varsói Szerződés szervezete a szocializmus és a béke védelmének megbízható eszköze. Ereje a hadseregek közötti együttműködés és a katonai szervezet tökéletesítésével hatékonyabbá vált A Varsói Szerződés tagállamaként gondoskodunk hazánk függetlenségét, népünk szabadságát, békés építőmunkáját, szocialista vívmányainkat védelmező néphadseregünk, fegyveres erőink ( fejlesztéséről, s hozzájárulunk a szocialista világrend- szer, az európai kontinens biztonságának, a népek általános békéjének védelméhez. Pártunk a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapvető célját a jövőben is abban látja, hogy szövetségeseinkkel, a világ haladó erőivel szoros összefogásban biztosítsuk szocialista építőmunkánk kedvező nemzetközi feltételeit, a békét minden területen adottak az anyagi, a dologi, a szemléletbeli feltételek. A következő években a gazdaság-, a kultúr- és a szociálpolitikában egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítani a nők sajátos érdekeire, társadalmi ösz- szefogással közelebb kell jutni ahhoz, hogy megszűnjön a nők hátrányos megkülönböztetése és jobban érvényesüljön egyenjogúságuké A Központi Bizottság további intézkedéseket tart szükségesnek a sokgyermekes családok, a gyermeknevelés, az anyák támogatására, a nők, a fiatal leányok szakképzettségének növelésére, munka- és életkörülményeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes érvényesítésére. A magyar ifjúság erkölcsi-politikai • helyzetét alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. Az ifjúság döntő többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt politikáját. A fiatalok többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemzedékekénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye. A fiatalokat a jövő feladataira kell felkészíteni. A társadalom intézményei, szervezetei hassanak erőteljesebben az ifjúság hetére az iskolában, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Fokozni kell a fiatalok közéleti érdeklődését, társadalmi, politikai aktivitását, felelősségérzetét Jobban kell .segíteni a fiatalok pályakezdését, beilleszkedését a dolgozó közösségekbe. El kell érni, hogy minden fiatal megtalálja képességének megfelelő helyét a társadalomban. Jobban keli tudatosítani a közvéleményben,1 hogy az ifjúság szocialista világnézetének, tulajdonságainak kialakításában a felnőttek példamutatásának döntő szerepe van. A felnőtt nemzedék érettségének fontos mércéje: milyen utódokat nevel, hogyan készíti fel őket az életre. A lenini szövetségi politika, a szocia- • lista nemzeti egység eszméje a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. E politika helyes alkalmazásának a társadalom további fejlődésében, a dolgozó osztályok, a különböző rétegek közötti együttműködés erősítésében döntő jelentősége van, s közelebb visz nagy társadalmi célunkhoz: a szocialista Magyarország felépítéséhez. II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői III. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlődése 5 A magyar társadalom dinamikusan • fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Tovább erősödött a munkáshatalom, szilárdult rendszerünk gazdasági alapja, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. Szilárdult államunk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk két dolgozó osztályának politikai, gazdasági kapcsolatai tovább fejlődtek, szorosabbá váltak, s ezáltal magasabb színvonalra emelkedett és szilárdabbá kovácsolódott a munkás-paraszt szövetség. Népünk az elmúlt négy évben is számos tanújelét adta politikai egységének, érettségének, hazaszeretetének, a párt iránti bizalmának. Hazánkban a törvényesség, a szocialista törvények védik a társadalom érdekeit, az állampolgárok jogait és biztonságát Pártunk szövetségi politikája nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk dolgozó osztályait, a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket, a kispolgárokat, a különböző világnézetű embereket, kommunistákat és pár- tonkívülieket, hívőiket és nem hívőket; egységbe tömörít mindenkit aki vállalja a közös célt: a szocialista Magyarország felépítését. Társadalmunk vezető osztálya, a mun- • kásosztály. A termelésben, a társadalmi életben és a politikai szervezetekben elfoglalt helyénél fogva a szocializmus építésének vezető ereje. Vezető szerepe a párt, a népi hatalom útján érvényesüt A munkásosztály megnövekedett, a társadalom legnagyobb osztályává vált, s összetétele a termelés műszaki-technikai fejlődésével jelentősen megváltozott és állandóan változik. Növekszik a szakképzett munkások aránya és fontossága a társadalomban, a termelésben. Az egyes munkásrétegek között a politikai öntudat, az igények, a szakmai képzettség, az anyagi helyzet és sok más tényező tekintetében még jelentős eltérések vannak. A munkásosztály a termelőszövetkezeti parasztsággal, az értelmiségiekkel, a társadalom más dolgozó rétegeivel együttműködve valósítja meg történelmi céljait társadalmunkban. A szocialista tulajdonviszonyok uralkodóvá válásával kibővült és teljesebbé vált a munkásosztály és szövetségese, a termelőszövetkezeti parasztság érdekazonossága a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben. A munkásosztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, magatartása, fegyelme kihat az egész társadalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk eideke. Pártunk a munkásosztály pártja, annak szocialista céljait valósítja meg, s ezzel az egész társadalom érdekelt szolgálja. A párt a jövőben is elsősorban a munkásosztály öntudatára és aktivitására támaszkodik tevékenységében. Minden vezető köteles figyelembe venni, hogy a munkásosztály a szocializmus ügye iránti felelősségérzettől áthatVa, a part politikájának következetes végrehajtását igényit A társadalompolitikai és gazdasági intézkedések legyenek átgondoltak, tervszernek; a párt-, az állami, a társadalmi szervek előzetesen számoljanak azoknak a munkásságra, a dolgozó tömegekre gyakorolt hatásával, a ta- j isztalatokat vegyék figyelembe, s politikai- írig használják fel munkájukban. A munkások jogos igénye, hogy a párt- s ervezetek, a szakszervezetek, a gazdasági 2 NÖGRAD — 1970. augusztus 23. vezetők adjanak részükre rendszeresebb tájékoztatást és jobban vonják be őket az érdekeiket .szolgáló döntések kialakításába. 7 A párt, a legutóbbi négy esztendőben • további nagy erőfeszítéseket tett a falusi gazdálkodási viszonyok és életviszonyok szocialista átalakításáért. A földtulajdon elvi rendezése és gyakorlati végrehajtásának elkezdése megerősítette termelőszövetkezeteink szocialista jellegét. A falun gyors ütemű fejlődés ment végbe. Mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű technikát, az agrártudomány, általában a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban a munka ipari jellegűvé kezd válni; egyre nagyobb szerepük van az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrárérteImisógieknek. A falun végbemenő politikai és gazdasági fejlődés a szocialista forradalom jelentős előrehaladását mutatja. A termelőszövetkezeti parasztság, a mezőgazdaságban dolgozó munkásak, a falusi értelmiségiek munkájának eredményeként az átszervezés, a megszilárdítás szakasza után elérkeztünk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésének, az egész mezőgazdaság; a falu általános fellendítésének szakaszába. Tovább kell fejleszteni a falun a szocialista tulajdonviszonyokat, a gazdálkodási módszereket, amelyek nyomán tovább fejlődik a termelőszövetkezeti parasztság általános képzettsége, öntudata, javulnak életkörülményei, határozottabbakká válnak a falusi dolgozók eszmei-politikai arculatának, magatartásának szocialista vonásai. 8 A tudomány és a technika rohamos • fejlődése, a tömegek növekvő művelődési igénye, a társadalom fejlődésének magasabb színvonala szükségszerűen megnöveli az értelmiség társadalmi szerepét. Rendszerünk biztosítja az értelmiség számára az alkotómunka szélei lehetőségeit, az anyagi eszközöket és a kutatáshoz szükséges megfelelő közszellemet. Az értelmiségiek tömegesen és elismerésre méltóan részt vesznek a társadalmi életben, hasznos közéleti munkát végeznek a tudományos, szakmai szervezetekben, az államhatalom és az államigazgatás különböző szerveiben. A magyar értelmiség a nép részeként, a néppel együtt épiti a szocializmust. Társadalmunkban jelentőségüknek ■ megfelelő helyet biztosítunk a hasznos munkát végző kisiparosoknak, kiskereskedőknek. A tisztességesen dolgozó, törvényeinket tiszteld kispolgárok a társadalom egyenjogú, megbecsült tagjai. Ugyanakkor fellépünk a harácsolás, a jogtalan haszon- szerzés ellen. , A társadalom változása és továbhfej- . lődése az elmúlt években előtérbe állította a dolgozó nők problémáit és a párt ifjúságpolitikáját. A lakosság többségét és az aktív keresők több mint 40 százalékát kitevő nők fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Részt vettek a társadalmi feladatok megvalósításában, munkájukkal maradandóan hozzájárultak a szocializmus építésének nagy eredményeihez, társadalmunk fejlődéséhez. A nők politikai, gazdasági, szociális helyzete az elmúlt négy évben az általános fejlődéssel összhangban tovább javult. A nők egyenjogúsága hazánkban közjogi és politikai értelemben biztosított E jog érvényesülését azonban korlátozza, hogy még nem Társadalmi előrehaladásunkban jelen- • tős szerepe volt és van a népi demokratikus államnak, amely a munkásosztály hatalmát testesíti meg, rendeltetésének megfelelően működik, a szocializmus építésének hatékony eszköze. Államunk, rendszerünk szocialista demokratizmusa széles körben biztosítja a dologzó nép jogainak érvényesülését, az állampolgári jogok és kötelességek összhangját. A jelen Időszakban az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. A Központi Bizottság széleskörűen megvizsgálta a törvényhozás, a kormányzás, a köz- igazgatás, a tanácsrendszer, valamint az állami munka más területeinek helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az államéiért;, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének Qsztálypolitücánknak megfelelő fő célkitűzése, hogy erősödjék a munkásosztály hatalma, hatékonyabban érvényesüljön a párt vezető szerepe, a tömegek közéleti aktivitása. A szocializmus építésének feladatai azt igénylik, hogy egyidejűleg fejlődjék az állam központi irányítása és bontakozzék ki a helyi szervek önállósága Az országgyűlés tevékenységében fej- ■ lődjék a törvényalkotó munka, a kormányzati tevékenység politikai ellenőrzése, a képviselők részvétele a parlamenti munkában; végezzenek aktív politikai munkát a tömegek, a választóik között. Magasabb színvonalra kell emelni a kormányzati munkát, hogy a kormány hatékonyabban tudjon foglalkozni a legfőbb politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kérdésekkel. A miniszteri önállóságot és felelősséget növelve erősíteni, fejleszteni kell a minisztériumok elvi, irányító szerepét, a kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzését. A tanácsok részei a demokratikus centralizmus elve alapján működő államszervezetnek. Munkájukat oly módon kell fejleszteni, hogy egyidejűleg erősödjék államigazgatási, népképviseleti, önkormányzati funkciójuk, jellegük. Növelni kell a tanácsok önállóságát és felelősségét a hatósági jogkörben, a gazdasági, kulturális és szociális munkában. A tanácsi szervek hatáskörébe kell utalni mindazokat a feladatokat, amelyek megvalósítása csak a terület, Illetőleg a település lakosságát érinti, továbbá amelyeket célszerűen, gazdaságosan, a jelenleginél jobban a tanácsi szervek oldhatnak meg. Az államigazgatási munkában a szocialista demokratizmusnak, a dolgozók ellenőrzési A párt IX. kongresszusán elfogadott • gazdaságpolitikai célokat elértük. Fejlődött, gyarapodott hazánk, növekedett a nemzeti vagyon. A harmadik ötéves terv fő gazdaságpolitikai terveinek teljesítése, a gazdasági fejlődés hozzájárult ahhoz, hogy előbbtevékenységének fejlesztésével párhuzamosan ^ növekedjék a munka szakszerűsége, gyorsuljon az ügyintézés és fokozódjék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökkenjen a bürokrácia. Az államélet, a szocialista demokrácia ■ fejlődése, a tanácsok önállóságának növekedése, a választási rendszer fejlesztése, az üzemi demokrácia kiszélesedése új lehetőségeket teremt a dolgozók tömeges részvételére a közügyek intézésében. A szocialista demokratizmus kiszélesedésének együtt kell járnia az állampolgári fegyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedésével, a szocialista közgondolkodás fejlődésével. Allamü intézményeink fejlődése, tevé■ kenységük fejlesztése megkívánja, hogy fejlődjék az állami szervek pártirányítá- sa is. Az államélet pártirányítása és ellenőrzése az ott dolgozó kommunistákon, illetve a pártszerveken keresztül történik. Az állami munka különböző területein dolgozó párttagok kötelessége, hogy biztosítsák a törvényhozó és végrehajtó szervek alkdtmányban és törvényekben szabályozott, rendeltetésszerű működését. A párt szervei és szervezetei a fő figyelmet az állami munka elvi-politikai irányítására, a politikai döntések végrehajtásának ellenőrzésére, a káderpolitika! elvek érvényesítésére fordítsák. A párt- és az állami szervek tevékenysége között jelentkező átfedéseket és párhuzamosságokat tovább kell csökkenteni. Népköztársaságunk alkotmánya híven • kifejezi a néphatalom lényegét. Az 1949-ben történt elfogadása óta bekövetkezett társadalmi fejlődés azonban szükségessé teszi államunk alaptörvényének módosítását. Az alkotmány rögzítse pontosabban a szocializmus építésében elért eredményeinket, a társadalomban bekövetkezett alapvető változásokat; nyilatkoztassa ki, hogy államunk a szocializmus alapjainak lerakásával fejlődésének magasabb fokára, a szocializmus teljes felépítésének szakaszába érkezett Rögzítse az alkotmány a szocialista termelési viszonyok győzelmét a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezeti rendszer uralkodóvá válását; határozza meg az állami vállalatok és a szövetkezetek szerepét a gazdálkodás megváltozott rendjében; utol jón a továbbfejlődés főbb irányaira, Fejezze ki a társadalmi osztályok és rétegek valóságos szerepét az államhatalom gyakorlásában. Az eddiginél jobban fejezze ki az állampolgárok jogai és kötelességei közötti összefüggést és kölcsönösséget. re haladjunk a szocializmus felépítésének útján. A nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben i — 39—40 százalékkal emelkedik. A gazdasági fejlődés kiegyensú- (Folytatás a 3. oldalon.) IV. A szocialista gazdasági építőmunka ' i
