Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
álLAO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. EVF„ 197. SZÁM ARA: 1 FORINT 1970 AUGUSZTUS 23., VASÁRNAP Közízlés és korszerűség Cl. oldali „Örökzöld" gondok (8. oldal) Élni a lehetőségekkel (9. oldal) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az 1970. július Ifi—16-i ülésén megvitatta és jóváhagyta a X. kongresszus irányelveit és úgy határozott, hogy az ország közvéleményének tájékoztatása céljából, augusztus második felében a sajtóban nyilvánosságra hozza. Az alábbiakban közöljük a kongresszusi irányelveket. A párt az elmúlt négy évben a IX. kongresszus határozatainak megfelelően a szocializmus teljes felépítése érdekében dolgozott; tevékenységében a munkásosztály, a szocializmust építő magyar nép szolgálata vezette. A kongresszus határozatait megvalósítva a pert eredményesen alkalmazta hazánk viszonyaira a marxizmus—lesninizmus nemzetközi érvényű tanításait; a szocialista társadalom építése során jelentkező új feladatokra a munkásosztály, a dolgozó népi érdekeinek megfelelő megoldási módokat; dolgozott ki. Erősebb lett a népi hatalom; nagy eredmények születtek a gazdasági, a kulturális életben; emelkedett a nép életszínvonala; erősödtek a párt tömegkapcsolatai, szilárdult a magyar nép egysége. A munka során sok akadályt kellett leküzdeni, s meg kellett oldani számos, a szocialista társadalmi fejlődésen belül támadt ellentmondást. Az összességében sikeres munka eredményeként népünk előbbre jutott a szocializmus útján. A hazánk felszabadulása 25. és Lenin születése 100. évfordulójának évében összeülő kongresszus méltán megállapíthatja, hogy a magyar munkásosztály teljesíti történelmi hivatását. A munkásosztály, pártja vezetésével, a parasztsággal, az értelmiséggel, a társadalom többi dolgozó rétegével együtt sikeresen építi a szocializmust. A szocializmus építésében a munkásosztálynak az egész dolgozó nép érdekeit kifejező és szolgáló céljai, forradalmi eszméi válnak valóra. A Központi Bizottság a X. pártkongresz- szustól az eddig követett politika jóváhagyását kéri. Javasolja, hogy pártunk és népünk nagy társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben: a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása legyen. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk t Népünk bonyolult nemzetközi l’eltéte- • lek között végezte szocialista építő- munkáját. A IX. kongresszus óta eltelt időszakot változatlanul a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erőinek harca jellemezte. Ez a küzdelem az egész világon, a társadalom életének valamennyi fő területén — a gazdaságban, a politikában, az ideológiai és kulturális életben — egyaránt folyik. A világimperializmus és fő ereje; az amerikai imperializmus fegyverrel, gazdasági és politikai nyomással igyekszik fenntartani reakciós rendszerét és befolyási övezeteit, s meggátolni a haladást. A világ fejlődésének fő irányát az imperializmus minden erőfeszítése ellenére mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. A Szovjetunió, a szocialista országok szakadatlanul növelik gazdasági, társadalmi, politikai és katonai erejüket. A szocialista világrendszer az imperialistaellenes harc döntő ereje. A nemzetközi munkásosztály mind kiterjedtebb és céltudatosabb harcot folytat a monopóliumokkal szemben. A szocialista világrendszer és a harmadik világ népei kölcsönösen segítik egymást az antiimperialista harcban. 2 Az imperializmus elérhet ugyan át- . meneti sikereket, a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásait azonban nem képes megoldani, a politikai válság állapotában van, s az általa kirobbantott nemzetközi konfliktusokba egyre jobban belebonyolódik. Az imperialista politika kilátástalanságának meggyőző bizonyítéka az Egyesült Államok indokínai háborúja, a közel-keleti válság. A hős vietnami népnek, Laosz és Kambodzsa népeinek harca, az arab népek küzdelme azt tanúsítja, hogy az imperialisták nem képesek győzedelmeskedni a szabadságukért és; jogaikért küzdő, a haladó erők nemzetközi támogatását élvező népeken. 3 Pártunk kötelességének tartotta, hogy • a bonyolult, ellentmondásos világhelyzetben, a szocializmus és a kapitalizmus erői közötti történelmi jelentőségű küzdelemben elvi, internacionalista politikával biztosítsa szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeit, s egyben elősegítse a béke, a demokrácia, a szocializmus világméretű erőinek növelését. Nemzetközi tevékenységünk középpontjában a társadalmi haladás segítése, a világháború kirobbantásának elhárítása, a béke megszilárdítása áll. Ezzel egyaránt szolgáljuk legsajátabb nemzeti érdekeinket és a szocialista világrendszer, a béke és a haladás nemzetközi érdekeit. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelve a Szovjetunióval és a szocialista világrendszer országaival való szoros együttműködés. A magyar—szovjet barátság az elmúlt időszakban tovább erősödött. Jelentős mértékben bővültek, fejlődtek politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink a szocialista világ- rendszer többi államával is. Minden szocia-. lista országgal egységre, internacionalista együttműködésre törekszünk, azokkal is, amelyekkel nézeteltéréseink vannak. Bővítettük hazánk politikai és gazdasági kapcsolatait a világ fejlődő országaival. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ennek szellemében fejlesztettük kapcsolatainkat a kapitalista országokkal. Pálunk és kormányunk, dolgozó népünk az emberi haladás ügyét védelmezte és védelmezi minden vitás nemzetközi kérdésben. Támogatjuk az amerikai agresszióval szemben küzdő hős vietnami népet, Laosz és Kambodzsa népét. Szolidárisak vagyunk a koreai nép harcával, amelyet az Egyesült Államok provokációival szemben folytat hazája békés egyesítéséért. Szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával. Támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság igazságos törekvését a nemzetközi jogi érvényű elismerésre. Szövetségeseinkkel együtt részt veszünk az összeurópai biztonsági konferencia összet (Folytatás a ?• oldalon.) Hazaérkezett IVIoszkuäböl a magyar küldöttség Szombaton hazaérkezett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének moszkvai ülésén részt vett magyar küldöttség: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Ferro József, a Külügyminisztérium protokoll osztályának megbízott vezetője. Jelen volt F. J, Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) New Yorkéi meg-figyelők szerint hamarosan megkezdődnek a tárgyalások Az Egyesült Arab Köztársaság utasította állandó ENSZ- képviselőjét, El-Zajjatot, hogy ismételten fejtse ki Jarring közel-keleti ENSZ-megbízott- nak: az EAK ragaszkodik ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtásával kapcsolatos tárgyalások színhelye New York legyen. Két oka van annak, hogy Egyiptom más városokkal szemben New York-ot részesíti előnyben: — Minthogy a tárgyalások célja az ENSZ Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtása, és a Biztonsági Tanács az ENSZ legmagasabb szintű szerve, a kapcsolatteremtésnek New Yorkban, az ENSZ székhelyén kell létrejönnie; — Jarring megbízatásának felújítására a négy nagyhatalom döntése nyomán került sor, tehát a megbeszéléseket a nagyhatalmak képviselőinek közvetlen közelében kell tartani. Ez egyben lehetőséget ad arra is, hogy a szovjet, amerikai, brit és francia megbízottakkal konzultációkat tartsanak, ha szükség mutatkozik rá. New York-i megfigyelők szerint bizonyosra vehető, hogy a jövő hét elején Gun- nar Jarring közvetítésével megindulnak a tárgyalások Egyiptom, Jordánia és Izrael között. A Reuter és az UPI forrásai úgy tudják, hogy az izraeli kormány, szokásos vasárnapi ülésén kijelöli képviselőjét a tárgyalásokra. Legvalószínűbb 'jelölt Joseph Te- koah, az ország állandó ENSZ-képviselője; nincs kizárva azonban az sem, hogy a megbízatást Jichak Rabin, Izrael washingtoni nagykövete kapja meg. Az idézett megfigyelők azt írják, hogy képviselőjének megnevezésével Izrael egyidejűleg nyilvánosságra fogja hozni azt az igényét is, hogy a tárgyalásokat egy későbbi szakaszban emeljék külügyminiszteri szintre. Ennek elvi akadálya nincs, hiszen szeptember 15-én megnyílik az ENSZ közgyűlésének jubileumi ülésszaka, amelyen a jelek szerint minden tagország külügyminisztere részt vesz. Időközben a Tel Aviv-i kormány folytatta vádaskodásait Egyiptom ellen. Izrael pénteken újabb panaszt emelt az ENSZ-nél, a tűzszünet egyiptomi részről történt állítólagos megsértése miatt. A panaszt Siiliasvuo tábornok, a közel- keleti ENSZ-megfigyelők főnöke juttatta el ü Thant- hoz. (MTI) Az A ESZ határozata Megbélyegzik a BT*eml»ai*gó megszegői t Addisz Abebában befejezte 17. ülésszakát az Afrikai Egységszervezet Felszabadítási Bizottsága. A tanácskozáson elfogadott határozat sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy Nagy-Britannia felújítani készül a Dél-Afrikába irányuló fegyverszállításokat, s felszólítja Angliát, mondjon le erről a tervéről. A felszabadítási bizottság ezzel összefüggően indítványozza az Afrikai Egységszervezet Miniszteri Tanácsa küszöbönálló értekezletének, hogy hozzon létre különleges bizottságot. A bizottságnák az lenne a feladata,, hogy figyelemmel kísérje a Dél-afrikai Köztársaság és Anglia kapcsolatainak alakulását. Ezenkívül az ENSZ-ben felvetné azt a kérdést, miképpen tartják be a Biztonsági Tanács által hozott embargó-rendelkezést. A felszabadítási bizottság erélyesen megbélyegzi azokat a nyugati országokat, így az NSZK-t is, amelyek a Biztonsági Tanács határozata ellenére fegyvereket adnák el a fajüldöző dél-afrikai rezsimnek. (MTI) 1
