Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

Kriminalisztika és művészettörténet Érdekességek a képzőntűvésaet világából Manapság mindenkinek van valamilyen nobbyja. Nemcsak maganszeméiyeKnek, hanem.. a tudománynak is. A szovjet kriminalisztika például újab­ban egy érdekes hobbyval foglalkozik. Egy képen ábrázolt ismeret­len személy azonosságát már régóta az úgynevezett feltéte­les fénykép, vagy másképpen mozaikkép alapján határozzák meg. Ennek a módszernek sok az előnye, és hosszú évek gyakorlatában be is vált. Fo­gyatékossága azonban, hogy az értékelésből nem lehet tel­jesen kiküszöbölni a szubjek­tivitást. Elbur szovjet jogász nem­rég olyan új, objektív mód­szert ajánlott, amely a reál­tudományokra, főképpen az antropológiára, az ábrázoló geometriára és a projektív geometriára támaszkodik. A jogásznak természetesen szá­mos más szakember — krimi- nalista, matematikus, anató­mus és orvos — sietett a se­gítségére. Az antropológia megállapí­totta, hogy az emberi arcon olyan pontok találhatók, ame­lyeknek térbeli elhelyezkedé­se gyakorlatilag egyéni. Ezek a pontok öt-hat éves korig kialakulnak, és az ember egész életén át lényegében változatlanok maradnak. En­nek a rendszernek az elemzé­séhez fel lehet használni egy projektív geometriai készülé­ket. Melyek ezek a részletek? El­sősorban a szem es a száj szögei, az orr alatt elhelyez­kedő pontok és más vonások. Agyunk mindenekelőtt ezek­ről a pontokról „ismeri fel” az ismerősöket, miután a szem megadta az informáci­ót. így született meg a sze­mélyazonosság arckép alapján történő tisztázásának új kri­minalisztikai 'módszere, ame­lyet az algoritmusok grafikai azonosítása módszerének ne­vezünk. Egy szovjet irodalomtörté­nész egy új, addig nem ismert Lermontov arcképre bukkant. A tudós igen meggyőzően bi­zonyította, hogy a portré va­lóban a nagy orosz költőt áb­rázolja. Akadt azonban egy ember — (Iván Sinkarenko orvosezfedes —, aki kételke­dett. az arckép hitelességében. Dr Sinkarenko ugyanis éve­ken át tanulmányozta az orosz hadsereg egyenruháza- tát. Az állítólagos Lermontov arcképét vizsgálva az ezredes megállapította, hogy, az egyen­ruha nem grodnoi huszár­egyenruha, márpedig a költőt 1838-ban csakis ilyen egyen­ruhában festhették le. A vi­tát az új kriminalisztikai azo­íií találta fel az aktatáskát? Az antropológusok vélemé­nye szerint az embert a kény­szer vitte rá a felegyenesedés- re, mert iegyvert és szerszá­mot kellett magával hurcol­nia. Azzal azonban, hogyan ju­tott a felegyenesedett ember aktatáskákhoz és kézitáskák­hoz, foglalkozik most Richard Borslay, a Harvard-egyetem tudósa a • W enner-Gren féle antropológiai kutatóalapítvány egyik szimpóziumán. A tényt, hogy az ősemberek, akiknek táborait például Dél- Afrikában tárták fel, már. rendelkeztek primitív táskák­kal. Lee utalással véli bizo­nyíthatni. A táborhelyeken nagy mennyiségben heverő kő­szerszámok nyersanyaga ugyanis mindig a tábortól legalább 15 kilométernyire le­vő helyekről származik. A ku­tató valószínűtlennek tartja, hogy azok az emberek 30 ki­lométert vándoroltak volna, hogy bal- és jobb kezükben egy-egy nyers kővel térjenek vissza, melyet aztán szerszám­má formáltak. Lee szerint az ésszerű nyersanyagszállítás­hoz felhasználható batyuk bi­zonyára múlandó anyagból ké­szültek, s ezért nem maradtak fenn. A hordozó batyu feltalálá­sával az ősembernek már tete­mes horderejű kultúrtörténeti előrelépést sikerült tennie. A táskás ember legfőbb előnye az ezt nélkülöző emberszabású majommal szemben — mint Lee mondotta — abban áll, hogy amikor a hordák tagjai egy napos élelemkeresés után újra összegyűltek, napi mál­na-, dió-, gyökér-, vagy rovar­szükségleteik többszörösét hordták össze. Ös-szitakötők ít 14« millió évvel ezelőtt arak. szúnyogok, szitakötők ködtek a mai Kazahsztán te­ltén? E rovarfajták megle­tt jól kivehető lenyomatai ma­iak fenn azokban a pala- és íiokkőrétegekben, amelyekre arégiben bukkantak rá a ré- zek Kazahsztánban. A tudo- ny nem ismer más helyet a igon, ahol ilyen távoli múltba llő nyomai lennének a' szerves Lt: életnek A lenyomatok lyira kifejezőek, hogy rajtuk rovarok és egyéb állati élőié- ■k részletes anatómiai szerke- ét is tanulmányozni lehet. Az eredmény nem maradt következmények nélkül. A málnaszedő ugyanis a rovar- fogó specialistával és a va­dásszal közös készletet alakít­hatott ki, ami megnyitotta a csereüzletek és a kereskedelem útját. Ez viszont egész sor al­kotó tevékenységet tett lehe­tővé, amely mindaddig nem volt lehetséges, amíg az ember mindig csak a puszta napi fenntartásáért élt. Így kezdő­dött a különböző hivatásokra szakosodás is. Lee feltevései szerint azon­ban nem vadász vagy gyűjtő találta fel a táskát. Inkább az ösasszonyra gyanakszik. Neki ugyanis jó oka volt batyuhoz hasonló eszközön törni a fe­jét. hiszen emberré fejlődése folyamán már elveszítette azt a bozontos szőrzetet, melyben az emberszabású majmok ki­csinyei még megkapaszkodhat­tak. A gyermekekben pedig visszafejlődött a ma még ép- pencsak bizonyítható, egykor azonban erőteljes és biztos kapaszkodást reflex. Ezért találta fel a nő — és a férfiak tőle lesték el — az első táskát: a csecsemőbatyut. t Ipari tanulók pót beiskolázása. Vállalatunk az alábbi szakmákban pótbeiskolá­zást tart: KŐMŰVES ÁCS. ÁLLVÁNYOZÓ, HIDEGBÜRKOLO. ÉPÜLETLAKATOS. MÜKÖKÉSZITÖ, ÜVEGEZŐ. Épületbádogos Intézeti elhelyezés és tel­jes ellátás. Jelentkezés: 43. sz. Álla­mi Építőipari Vállalat szakoktatási csoport Bu­dapest, XI.. Dombóvári út 19. nosítási módszerrel döntötték el. Bonyolította a helyzetet, hogy nem állt a kriminal is­ták rendelkezésére hiteles fényképmásolat vagy halotti maszk a költőről. A szóban- forgó portrét tehát csak más arcképekkel tudták összeha­sonlítani. A szakértők Lermontov hat különböző portréját helyezték egymás mellé. A grafikai al­goritmusok minden kétséget kizáróan azt bizonyították, hogy az arcképek meglehető­sen egyöntetűek. El lehetett fogadni tehát azokat össze­hasonlító fényképmásolatként. A szakértők rendkívül gondo­san dolgoztak, s megállapí­tották. hogy a talált portré nem Lermontov arcképe. Csajkovszkij, a nagy orosz zeneszerző nem szeretett mo­dellt ülni a festőknek. Kevés arckép is maradt róla. Egyik portréját a zeneszerző klini múzeumában állították ki. Itt is felmerült a kétség, hogy az arckép valóban a világhírű zeneszerzőt ábrázolja-e? Sze­rencsére, Csajkovszkij idejé­ben már ismerték a fényké­pezőgépet, s így a szakembe­reknek hiteles fotó állt ren­delkezésükre. A vizsgálat eredményeként a zeneszerző­ről készült amúgyis ritka portrék száma eggyel csök­kent. Ez tehát a fénykép utáni azonosság megállapításának egyik elvileg új módszere. Természetesen nem egyete­mes. vannak korlátái, határai, s ezért csak más eljárásokkal együtt alkalmazható. A módszer szerzői a 17 leg­inkább elterjedt, jellegzetes arctípusról dolgoztak ki meg­felelő algoritmusokat. A jo­gászok tovább folytatták a kí­sérletezést, és így megszületett egy analitikai módszer 700 arc jelleg és 12 állandó algo­ritmus számára. Kidolgozásá­hoz több mint hatmillió ma­tematikai műveletet kellett el­végezni, amit természetesen elektronikus számítógéppel oldottak meg. Ki tudja, hogy a krimina­lisztika űj hobbyja miféle meglepetést tartogat még szá­munkra az irodalom és a mű­vészet területéről! Vlagyimir Isimov (APN) KONXURRENCIA Egy gyermek vese nélkül Ha a kilencéves Stephen Gar- ratt az angliai King’ s Lynnben (Norfolk) csak egyetlen egyszer is lekési az 1.25 órás vonatot, az életébe kerülhet. Az angol va­sutak pontosságától függ az egészsége. Ugyanis ez a vonat viszi a kisfiút hetente kétszer a 170 km-nyire fekvő Londonba, ahol a Guy’s kórházban minden alkalommal 13 órára műveséhez csatolják. Stephen Garrattnak nincs ve­séje. Mindkettőt tavaly novem­berben kioperálták. Azóta a mű­vesének köszönheti életét, ez a készülék tisztítja vérét és tartja őt életben. „De milyen élet ez” — sóhajt Eileen Garratt, Stephen édesany­ja. „Hetente 26 órán át van a készülékhez csatolva, s minden héten 692 km-t tesz meg vas­úton, A hosszú utazás beteggé teszi, elbágyasztja. Nemegyszer sírva érkezik haza. Stephennek nincsenek barátai, iskolába is csak rendszertelenül járhat. A kisfiú apjának fel kellett ad­nia állását, hogy fiát a hosszú utakra elkísérhesse. ö sem tud segíteni a halálos beteg gyer­meken, nem tud könnyíteni fáradtságos, kimerítő utazáson. Sajnos, Angliába túl kevés a művese, és a legközelebbi ilyen készülék Stephen Garratt szá­mára Londonban érhető el. A sorssújtotta szülőknek a lon­doni orvosok csak halvány re­ménységet tudnak nyújtani, „Stephen eszményien alkalmas veseátültetésre** — mondja a kór­ház főorvosa. — Egy ilyen mű­tét nála 90 százalékos sikerrel kecsegtet Sajnos, mindeddig nem sikerült veseadományozót talál­nunk a Kisfiú számára.** 10 NÓGRÁD - 1970. augusztus 20., csütörtök J Atképzős tanfolyamokat in­dítunk az alábbi szakmák ban:- ■ Ingyenes házgyári villanyszerelő. művezetői valamint épületasztalos. tanfolyamul A tanfolyam időtartama: 6 hónap tartunk Jelentkezési határidő: 1970 szeptember 7 építőipari A tanfolyam ideje alatt 1600 Ft-os biztosított bért fizetünk. szakmunkások Jelentkezhetnek: 8 álta­rés*cpp lános iskolát végzett és 18. életévét betöltött szemé­(Kőműves, ács állványozó lyek. épületasztalos, hő-hangszi­Vidékiek részére szállást biztosítunk. getelő)! Jelentkezés személyesen: Jelentkezni lehet: 43. sz. Állami Épitőiparí Vállalat 43 sz Állami építő­ipari VALLALAT. szak­szakoktatási csoport. oktatási csoport. Budapest XI. Dombóvá­ri út 19. Budapest XI., Dombóvári út 19 A tanfolyam 1970 zep­(Megközelíthető: 4-es. 41- es. 43-as. 47-es villamossal). tember 15-én indul. 'Szerelem Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat (elvételre keres autószerelő szakmunkásokat. Bér: megegyezés szerint. Minden második héten szabad szombat, jelentkezés: Zagy vápáit alva, Kölcsey út 17« Varga Gyuláné, munkaügyi előadónál. Tel.: 11-08. — Szeretsz? , — Szeretlek! — Bizonyítsd be! — Hogyan? — Azt neked kell tudnod. Elmentem az idegenlégióba. öt év múlva visszajöttem a Szál — a — Ma — Leikumi maharadzsa 248 karátos gyé­mántjával. — Most szeretlek? — Aki öt évig itt tud en­gem hagyni egyedül, az nem szeret... Megkaptam az irodalmi No- bel-díjat. A nyakába akasztot­tam: — Most szeretlek? — Kedves, de ez ma már nem divat. Cseréld be vala­mire ... Megmásztam a Himaláját és lőttem neki valami szőrös dö­göt. A szűcs azt. mondta, ket­tő van belőle a világon, — Most szerettek? — Tudod, hogy a pettyes rosszul áll nekem... Nyertem kétmilliót a lottón. — Most szerettek? — Mondd, te tényleg azt hiszed, hogy engem pénzért meg lehet kapni?!... Átmentem a másik szobába svungot venni, és adtam neki két olyan pofont, hogy azokat ki lehet vinni a nemzetközi vásárba. — Nem elég, hogy nem sze­retsz, most már ütsz is...?? Feladtam. Felé se néztem két hétig. Ma szól a telefo­nom. Sírás hangon ö: — Hát már nem szeretsz?... Deák Gusztáv Tehén múmiák a piramisban Negyvennyolc „szent tehén” sa” szarkofágjaiban volt elte- múmiáját fedezték fel a régé- metve, Memphisztől északke- szek Egyiptomban. Húszon- letre, a nagy Sakkar-piramis- négy múmia a „Holtak váró- ban. tlo<«'Mui fin te tt«zaU a mivel mások: a 99 kiváló áru 99 miviósftésű leszállított áron vásárolható 1 O Ml mosószerek kel! Régi ár: Űj ár: TOMI Príma, nagy doboz 13,­10,70 TOMI Príma, kis doboz 8,40 6,50 TOMI Extra, nagy doboz 14,20 11,70 TOMI Extra, kis doboz 9,— 6,90 TOMI Super, nagy doboz 11,— 9.50 TOMI Super, kis dobo2 7,60 5.90 TOMI Automat 12.— 9,90 bio Tomi 6,80 5,90 V áltozatlan minőség, olcsóbb ár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom