Nógrád. 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
„Terel«haj<T a faúsztatáshoz A fakitermelés gazdaságossága nagymértékben függ attól, van-e lehetőség a kidön- tött és ágaiktól megtisztított szálfák folyók hátán való szállításra, úsztatására. Hazánk e szempontból nincs valami kedvező helyzetben, a Szovjetunióban azonban nagy jelentősége van a faúsztatás- nak. A folyón keletkező torlódások szétoszlatásának, az öblökben, bokrosokban megrekedt fatörzsek kiszabadításának nehéz munkáját ma már gépi erővel végzik, e célra készült a képen látható „T—117” típusú speciális vízijármű is. Az igen mozgékony kis ,,te- relőhajónak” erős, buldózerre emlékeztető orrésze van. azzal „csinál rendet” az ösz- szetorlódott fatörzsek között. A hajótest mindössze 80 centiméterre merül a víz szintje alá. így partközeiben is biztonsággal dolgozhat a jármű A 150 lóerős motor 13—14 ki- lométeres óránkénti sebességgel való haladást biztosít az ütközésektől jól megvédett kormányszerkezetű és propel- lerű hajónak. Egytengelyes traktor A mezőgazdaság erőgépvá- előre-, mind a hátramenetben lasztékának bővítése elsőren- négy sebességi fokozattal hadfién fontos feladat, hiszen ladhat a traktor 2,5—18, illetköztudomású, hogy a drága ve 2—14, km/óra sebességgel, pénzen beszerzett hagyomá- Az összes szabályozó- és irá- nyos traktorok teljesítményét nyítókarok a csőkeretes csak nagyon egyenlőtlenül — „szarvon” kaptak helyet, gazdaságtalanul — lehet ki- A csehszlovák ipar a trak- használnt. torhoz illeszkedő szállító és Hazánkban is biztosan jó munkavégző tartozékokat is hasznát vehetnénk a cseh- gyárt: üléssel ellátott kocsit, szlovák gyártmányúi egytenge- egycsoroszlyás ekét, háromso- lyes traktornak, melynek 6,5 ros irtókapát, talajlazítót, perlóerős egyhengeres, kétütemű, metezőt stb. A kis erőgép léghűtéses motorja 2200 per- óránként mindössze 1,5—2 li- cenkénti fordulatú. Mind az tér üzemanyagot fogyaszt. Gigantikus turbina Az atomerőművek a világ energiatermelésének ma még csak kb. 2 százalékát adják, de részarányuk 2000-re 25 százalékra fog emelkedni — állapították meg a Moszkvában megtartott VII. Energetikai Világkonferencián résztvevő tudósok. A fejlődés a Szovjetunióban is ebbe az irányba mutat. A nagyszabású program bázisa a Harkovi Turbinagyár, ahol most készült el az új 220 megawatt teljesítményű túrbinaóriás prototípusa (az első a Novo- voronyezsi Atomerőmű számára készült turbina csak 70 MW-os volt), mely 45 atmoszféra nyomású telített gőzzel dolgozik. Még ebben az évben befejezik az 500 MW teljesítményű, 65—70 atmoszféra kezdeti gőznyomású turbina kialakítását is, mely az eddigieknél sokkal gazdaságosabbá fogja tenni az atomenergiával működő erőművek üzemét. A szovjet turbinaszerkesztők sok új szabadalommal segítik elő a 2000-re kitűzött célok elérését, így a 220 MW-os prototípusba például egészen új rendszerű zsalus szeparátort és túlhevítőt építettek be. Képünkön: az új 220 MW-os gőzturbina. TUDOMÁNY, TECHNIKA „Légvárak" épülnek Nem sokkal a második világháború befejezése után az egyik amerikai kutatóintézet egy sarkvidéki lokátorállomás telepítésekor azt a feladatot kapta, hogy az érzékeny műszerek és a kezelő- személyzet számára gyorsan védelmet nyújtó, könnyen, bárhol felállítható építményt konstruáljon. Így született meg a felfújható sátor ötlete, s néhány év leforgása alatt ebből fejlődtek ki a pneumatikus épületek. Ehhez persze arra is szükség volt, hogy a műanyagipar egyre könnyebb, tartósabb anyagokat bocsásson a „légvárak” tervezőinek rendelkezésére. Napjainkban a pneumatikus épületeknek két fő típusa alakult ki. Az egyikben a sűrített levegőt a gumimatracszerű szerkezeti elemek („hurkák") belsejében „raktározzák el”, levegővel merevített falszerkezetek, felfújt légpárnák jellemzik e típust, ajtói tárva-nyitva lehetnek, akkor sem „omlik össze”. A másik rendszerű „légvárba” csak zsiliprendszerű kapun lehet ki-be járni, a sűrített levegő ugyanis az egész belső teret kitölti, s ekként támasztja alá, tartja magasban a „falakat”. Olcsósága miatt ez az utóbbi típus, a ballonház, az elterjedtebb. « A ballonház poliészter vagy poliamid szövetből készül, amelyet mindkét oldalán lágy PVC-réteggel vonnak be. A felfújható épület két vége rendszerint negyed gömb alakú, amelyek közé elvileg bármilyen hosszú egyenes rész beiktatható. Van rá eset, hogy az egész „kupolát” hegesztéssel teljeElkészfilt a felfújható hás sen egybefüggőre készítik és úgy szállítják a felállítás helyére. Sokkal gyakoribb, hogy kisebb elemekből (szelvényekből) különleges lég- és vízzáró fűzéssel a telepítés helyén „szerelik ösz- sze” /a műanyag „falazatot”. A ballonházak sima talajon rövid idő alatt fellálítha- tók, gyorsan szétszerelhetők, és más helyen isipét felszerelhetek. Az épület fő méreteinek ismeretében a talajra rájelö-J ük az alaprajz kontúrjait, majd meghatározott távolságokban karikával ellátott vaseövek^ket vernek a földbe. A helyére tett (de még „petyhüdten” a földön heverő) „sátorlap” alsó szélén levő visszahajtásba behúznak egy acélsodronyt, átvezetve a lehorgonyozó csövek karikáin. Ezt követően csatlakoztatják a befúvást szolgáló, a ventillátorcsonkhoz erősített nyomótömlőt, s máris megkezdődhet a felfújás művelete. Teljes Hossza 1560 Három bárány feláldozásával és a Boszporuszon úszó hajók kürtjeinek bugása közben, az isztambuli part ázsiai oldalán lerakták az Európát ós Ázsiát összekötő híd alapkövét A tervek szerint a hidat 1973 tavaszán f adják át a forgalomnak. A híd teljes hossza 1560, szélessége 34, a víz feletti magassága 64 méter lesz. Pilléreinek magassága 165 méter, a hídtartó acélhuzalok 15 centiméter át- mérőjűek. Ez lesz Európa legnagyobb függőhídja. A híd megkönnyíti a közlekedést Isztambul ós a többi török város között. Idegenforgalmi szempontból is jelentős, hiszen az Ázsiába igyekvő európai autósoknak nem kell órák hosszat vámiok, hogy kompokon átkelhessenek. A híd megépítésével egy több ezeréves álom válik valóra. Dareiosz perzsa császár tett először kísérletet időszámításunk előtt 513-ban, hogy hidat építessen a Boszporuszon. Három évtizeddel később pedig, időszámításunk előtt 480-ban Xerxesz a Hellaszpontusz a mai Dardanellák partjait kötötte össze hajókból készült pon- tonhíddal. A tákolmányt azonban a vihar szétzúzta. Xerxesz ezért megkorbácsol- tatta a tengert: 300 ütést méretett rá. Azzal számolnak, hogy a hídon évente 15 millió autó halad majd át. és az építés költségei a hídpénzből megtérülnek. Isztambul városi közlekedése szempontjából is jelentős szerepe lesz az új hídnak. Isztambul a tengerszoros két partján fekszik, ós már jelenleg is több mint kétmillió lakosa van. Néhány éven belül a lakosság száma valószínűleg megkétszereződik. A híddal egyidőben 72 km hosszú autópályát is építenek, amely a város európai részét kettészelő Aranyszarv-öblöt is átíveli. Ehhez újabb hídra lesz szükség, amelynek terveit most dolgozzák ki. Képünkön: Fotomontázs Európa leghosz- szabb függőhídjáról, a Boszporusz európai és ázsiai partját összekötő isztambuli hídról Minden ballonépülethez rendszerint két ventillátor tartozik. Egyidejű működtetésük csak a felfújás alkalmával szükséges, továbbá erős szélvihar esetén (akkor ugyanis jobban ki kell feszíteni a „sátrat”). Egyébként a második ventillátor csak tartalékként szolgál. Az üzemben levő légsűrítő (ventillátor) automatikus vezérlésű, ha a belső nyomás túllép egy bizonyos értéket, kikapcsol! Meleg levegő be- fúvásával még a ballonépítmény fűtését is meg lehet oldani. Természetesen annak sincs semmi akadálya, hogy villanyvilágítást szereljenek be a „légvárba”. A pneumatikus épületek segítségével a hideg, az eső, a szél, a napsütés (fényvisz- szaverő fehér festékkel való bevonással) — vagyis gyakorlatilag valamennyi időjárási tényező — hatása kikü szöbölhető. A hatvanas évek elején még csak raktározásra használták a ballonépületeket. Ma már a legkülönbözőbb célú sportcsarnokokat ilyen „anyagból készítik”, de kutatási és tudományos célokra is szívesen alkalmazzák a felfújható épületeket (radarállomások befedésére azért is különösen alkalmas, mert akadálytalanul átbocsátja a rádióhullámokat). Szép számmal találhatók szerte a világon felfújható cirkuszsátrak, kiállítási csarnokok, hangá rok, sőt, ipari gépcsarnokok is. A ballonházaik önsúlya nem sok — a héjazat négyzetméterenként mindössze 50—80 dekagramm —, ez ad magyarázatot arra, hogy miért nem kell nagyobb belső túlnyomás (belépéskor a nyomáskülönbség fel sem tűnik, „kizsiíipe- léskor”* azonban gyenge zúgást érzünk fülünkben). Nagy havazások idején könnyen összeroppanhatna a ballonház, ami ellen úgy védekeznek, hogy a burkolat hirtelen álern vesztésével időnként megtörik a rárakódott hó- és jégréteget, ami így a ballon ismételt íelfúvásakor lecsúszik. Ma már nem lehetetlen, hogy eljön az idő. amikor télen akár egész települések fölé átlátszó ballont fognák kifeszíteni, amely megkíméli a lakosokat az időjárás viszontagságaitól. Archívum Thehes város alatt Régészek bebizonyították, hogy a Thebes görög város Központja alatt talált leletek egy mykénei királyi palota maradványai, s a leletek között talált agyagtáblácskák a királyi palota archívumából való feljegyzések. A táblácskákon talált írásjelek megelőzik a görögök által használt írásmódot, amiből régészek arra következtetnek, hogy a lelet 1. e. 1250-ből való. Az ásatások — bár a lelet igen nagyjelentőségűnek látszik — egyelőre nem folytathatók, mert ehhez Thebes város modern központjának és piacterének kisajátítására és régészeti feltárására Lenne szükség. 1 Autóút a Parana folyó alatt Argentína nagy erővel fogott hozza áz ország közlekedési hálózatának kiépítéséhez, hogy ily módon a kevésbé feltárt területeket is bekapcsolja az ország gazdasági vérkeringésébe. Számos új országút, közúti híd épül, továbbá több híd építése kezdődött és kezdődik meg a jövő években a Parana folyón. Jelenleg a legnagyobb építkezés egy földalatti autóút építése Sante Fé és Parana városok között — a Parana folyó alatt. A 2400 méter hosszú alagutat 1964-ben kezdte építeni egy esseni konzorcium, s a munkálatok már olyan előrehaladt stádiumban vannak, hogy az alagutat valószínűleg decemberben átadják a forgalomnak. Az alagút 32 méterrel fekszik a Parana folyó víziszintje, és 20 méterrel a folyómeder alatt, s ma ez Dél-Amerikában a legérdekesebb építkezés. Naponta özönlenek a látogatók, az autóbuszvállalatok és az idegenforgalmi vállalatok nagy üzleteket csinálnak a havonta odairányított 30 ezer látogatóval. Az alagúton óránként 2000 gépkocsi haladhat át, a forgalmat központilag, a 200 méterenként beépített televíziós készülékek segítségével irányítják. Legtöbb haszna a rendkívül termékeny Entre Rios tartománynak lesz az alagútból, amely eddig valóságos szigetként el volt vágva az országtól. Csatorna a Donyec- medencében Ukrajna legnagyobb iparvidékén, a Donyec-medencében csak sekélyvizű folyók vannak, ezért e vidék vízellátását elsősorban a földalatti források biztosítják. A szovjet szakemberek nemrégiben tervet dolgoztak ki egy csatorna építésére, amely Ukrajna legnagyobb folyóját, a Dnyepert és a Donyec-medencében folyó Cszak-Donyecet köti össze. E terv megvalósítása érdekében a Dnyeperen felépítik a dnyeprod- zerzsinszki víztárolót. A csatorna 263 kilométeres első szakasza 30 méter széles lesz. Tizenhét szivattyúállomás emeli majd a vizet a víztárolóból a csatornába. A csatorna egyúttal megoldja Har- kovnak, e nagy Ipari központnak a vízellátást is, mert külön ágat építenek a város és a főcsatorna között. A csatorna első szakaszának elkészültével lehetőség nyílik több mint százezer hektár kolhoz- és szovhozföld öntözésére 1«. A második szakasz — az előzetes tervek szerint — 240 klométer hosszú lesz. Segítségével 500 000 hektárra növelhetik majd az ön-. tözött földterület nagyságát és tovább javul a Donyec-medence vízellátása.
