Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

* Jelentősen megerősítette légvédelmét az EÄK Súlyos veszteségeket okozott az El-Fatah Kairói-katonai szóvivő kö­zölte. hogy kedden négy iz­raeli repülőgépet lőttek le a Szuezi-csatorna fölött. Az izraeli katonai parancs­nokságán is beismerik két gép elvesztését. Az izraeli lapok, köztük az angol nyelvű Jeru­salem Post, sejtetik olvasóik­ká hogy a gépeket föld-leve­gő típusú légelhárító rakéták semmisítették meg. ■ Az AFP közli, hogy a gépek elvesztése ezúttal meglehető­sen megrázta az izraeli közvé­leményt. Az a vélemény, hogy az izraeli légierő mindennapos bombázásai ellenére az EAK- nak sikerült jelentős mérték­ben megerősítenie légvédelmét. Az izraeli szóvivő szerint a , légierő keddről szerdára vir­radó éjjel — a gépek elveszté­se után — folytatta akcióját az egyiptomi katonai célpontok ellen a Szuezi-csatorna északi övezetében. A kairói szóvivő tájékozta­tásából kiderül, hogy az egyip­tomiak két Phantom és Sky- hawk mintájú harci gépet lőt­tek le, és három izraeli piló­tát foglyul ejtettek. Az El-Fatah ellenállási szer­vezet ugyancsak súlyos vesz­teségeket okozott az izraeliek­nek az elfoglalt területeken —, jelenti az AP. A TASZSZ ammani jelenté­se beszámol a Palesztinái el­lenállási szervezetnek az el­múlt napokban elért harci si­kereiről. A gazai övezetben, a Golan-magaslaton és a Jordán. partvidék északi részében ak­navetőkkel több izraeli pán­célozott szállító járművet sem­misítettek meg. Lőttek több megszállt települést és felrob­bantottak egy magasfeszült­ségű villamos távvezetéket a gazai övezetben. Lelőttek mint­egy 23 izraeli katonát. Abu Ljado, az El-Fatah he­lyettes vezetője, a szervezet rádiójában nyilatkozott. Mint mondotta, szervezete két fő követelést támaszt a pordániai kormánnyal szemben: utasít­sa el a közel-keleti konfliktus békés megoldását célzó ösz- szes terveket és biztosítsa a gerillák mozgási szabadságát. Ha a jordániai kormány ele­get tesz e feltételeknek, akkor a Palesztina! ellenállók és az ammani kormány között nem lesz több probléma. (MTI) Ismét zavargások Belfast utcáin Londoni ösztönzés az észak-írországi jobboldalnak Észak-Írország fővárosában, ,-aho’l az elmúlt hét végén le­zajlott zavargások következ- , tében hat ember meghalt és többen megsebesültek, szerdán újaibb incidensek robbantak • ki. A főváros keleti részének utcáin az angol csapatok is­méit könnyfakasztó bomfoák- ,kal próbálták szétoszlatni a felbőszült protestáns tüntető­ket. Az összetűzés ezúttal is szabályos csata formáját öl- i tötte, mivel a tüntetők kö­vekkel, palackokkal és más : tárgyakkal szálltak szembe a karhatalommal. Az újabb tüntetés szoros ' összefüggésben van Maudling . brit belügyminiszter Belfastba érkezésével. A parlament szerdán a kora hajnali órákig ülésezett és két törvényt ho­zott. Az egyik szigorú börtön­büntetéseket rendel el több rendzavarási cselekményre, a másik pedig aa izgatás („a gyűlölet szítása”) elnevezésű bűncselekményre vonatkozik. A brit belügyminiszter kü­lönben találkozott az észak- írországi parlament ellenzéki képviselőivel is, akik hevesen tiltakoztak a különleges fel­hatalmazások törvényének új­bóli életbe léptetése ellen. A Pravda kommentárja az észak-írországi eseményekkel kacsotaitban megállapítja, hogy a béke és a nyugalom helyreállításának legfőbb aka­dályát London álláspontja je­leníti, amely nem veszi tekin­tetbe Ulster közvéleményének követeléseit és a szélsőséges jobboldali protestánsok kezére játszik. A konzervatív kormány ha­talomra jutása újabb ösztön­zést. adott az észak-írországi ultráiknak, mindenekelőtt az uninonista párt jobbszárnyá- naik, amely már régóta köve­teli, hogy tegyenek intézkedé­seket a polgárjogi mozgalom elfojtására. Ilyen körülmé­nyek között nem véletlen, hogy most a reakciós erőik általános ellentámadást indí­tottak a haladó mozgalom­mal szemben, abban a meg­győződésben, hogy a londoni konzervatív kormány az ő ol­dalukon álL Találkozó moszkvai kommunistákkal tíável József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Lelkes hangulatú gyűlésen találkozott az MSZMP Buda­pesti Bizottságának küldöttsé­ge a szovjet főváros kommu­nista aktívájának képviselői­vel. A megnyitó szavak el­hangzása után Viktor Grisin, uz SZK.P Politikai Bizottságá­nak póttagja, a moszkvai pártbizottság első titkára kö­szöntötte a budapesti pártbi­zottság delegációját, amelyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára ve­zet. Grisin hangsúlyozta: a szovjet és a magyar nép ba­rátságának és együttműködé­sének erősítéséhez jelentős mértékben hozzájárulnak a két főváros, Moszkva és Bu­dapest pártszervezetei, dol­gozói. Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: Alig három héttel azután, hogy a Spriager-Séle szélső- jobboldali Bild Zeitung nyil­vánosságra hozta annak a megállapodá,stervezetnek négy pontját, amelyet Bahr bonni államtitkár Gromiko, szovjet külügyminiszterrel Moszkvá­in megtárgyalt, most újabb súlyos indiszkrécióra került sár Bonnban. A Quik című ■ópes hetilap és a Bild Zeitung /. ijzölte a tervezet további at pontját. benne a bonni kormány különnydlatkozatá't, amelyeket egy esetleges szer­ződés megkötésénél egyolda­lúan tett volna. Az újabb botrányos indisz­kréció célja teljesen nyilván­való: a jobboldali politikai csoportok mindenáron meg Ezt követően Németh Ká­roly emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, a delegáció úti­célja: kicserélni a szocializmus és a kommunizmus építésé­ben szerzett tapasztalatokat, tovább erősíteni a két fővá­ros kommunistáinak és min­den dolgozójának testvéri ba­rátságát, annak megfelelően, ahogyan ez pártjaink és né­peink kapcsolataiban hagyo­mányosan kialakult. A beszédek elhangzása után Németh Károly átadta a moszkvai pártbizottságnak a budapesti pártbizottság aján­dékát, egy Lenin-portrét áb­rázoló faliszőnyeget, Búzás Árpád alkotását. A gyűlésen jelen volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagy, követe, valamint a nagykövet­ség számos diplomáciai beosz­tottja. podást Moszkva és Bonn kö­zött. Az indiszkréció célját azon­nal leleplezte az a tény, hogy a közles után a CSU és a CDU azonnal heves rohamot inté­zett a kormány ellen. Franz Josef Strauss kijelentette: a legrosszabb sejtelmeinket is túlhaladja, amit a kormány tenni szándékozik. Az ellen­zék ezt nem fogja eltűrni — mondotta. A bonni kormány a titok- tartási kötelezettségre hivat­kozva eddig még nem foglalt állást az ügyben. Illetékes he­lyen mindenesetre hangsú­lyozzák, hogy a nyomozás adatai szerint az indiszkréciók nem a külügyminisztériumban történtek. Ha rájönnek, ki szegte meg a titoktartást, azonnal büntetőeljárást in­dítanak — mondották. (MTI) Mégis lesz tárgyalás 7 A laoszi kormány szerdáin állást foglalt a semleges poli­tika mellett, s ugyanakkor felvetette a tárgyalások lehe­tőségét a Laoszi Hazafias Front pártjával. Az állásfog­lalást a Lao Presse hírügy­nökség egy cikke tartalmazta, amely rámutatott, hogy Laosz elkötelezettsége az indokínai háborúban „veszélyeztetné a laosziak egymás közti tárgya­lásai felújításának lehetősé­geit”. (MTI) DR. WILLIAM Pierce urat személyesen csak az Egyesült Államokban ismerik. Híre azonban eljutott kontinen­sünkre is, mivel olyasvalamit képvisel, amivel szemben áll nemcsak Európa, hanem a vi­lág valamennyi haladó gon­dolkodású, békeszerető embe­re. Híressé viagy még inkább hírhedtté azzal tette nevét, ho:gy a minap nyíltan áruló­nak nevezte az amerikai sze­nátus egész ellenzékét és töb­bek között így beszélt: „Az egész rohadt banda megérde­melne pár golyót a szeme közé.” Miért haragudott meg egé­szen a gyűlöletig Pierce úr az ellenzékre? Nem másért, minit azért, mert például Gra­ve alaszkai szenátor, aki az ellenzékben jelentős szerepet visel, nyíltan ellenzi az Egyesült Államok indokínai politikáját, azt, hogy az ame­rikai kormány az ország ha­táraitól óriási távolságra, s az ország és a nép érdekei­től teljesen idegenen háborút visel lényegében három or­szágban. A „Fehénszocialisita Nemzeti Párt”, amelynek Pierce szószólójaként lépett fel azokhoz a héjákhoz tarto­zik, akik azt vallják: mind­egy, hogy a világ melyik tér­ségében, de jelen kell lennie katonailag az Egyesült Ál­lamoknak, hogy fenntarthas­sa az erőegyensúlyt. Meg aztán a teljes nyugalom és béke nem találkozik az ame­rikai monopóliumok gazdasá­gi és politikai érdekeivel. Az utolsó mondottal Pierce úr lényegében már le is lep- léződött. Nyilvánvaló, hogy a akarják törpéd ózni a megalta­2 NOGRÁD - 1970. július 2., csütörtök További botrány a „Bahr-papírok“ körül Az elöntött lakásokból az utcára mentik a bútorokat Nimeri Berlinbe érkezett Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagy, a Szudáni For­radalmi Parancsnoki Tanács elnöke, miniszterelnök, szer­dán Varsóból európai kőrút­jának utolsó állomására, Ber­linbe érkezett. A repülőtéren Walter Ulb­richt, az NDK Államtanácsá­nak elnöke üdvözölte a szu­dáni államfőt, aki bemutatta küldöttsége tagjait. Nimeri különgépét az NDK államhatárától vadászgépek kísérték Berlinig. (ADN) Mindkét házban leszavazták ÍSixont Az amerikai törvényhozás két házának az állami kiadá­sok csökkentésére alakított közös bizottsága most közzé­tett előzetes becslésében meg­állapította, hogy a július 1- vel kezdődő új költségvetési évben — a Nixon elnök ál­tal előirányzott 1,7 milliárd dolláros deficittel szemben — legalább 5—10 milliárd dol- iárhiánnyal kell számolni. A novemberben esedékes időkö­zi kongresszusi választások közeledtével ugyanis a tör­vényhozók egyre inkább vo­nakodnak megszavazni a kor­mány által indítványozott adóemeléseket, illetve lefa­ragni a szociális programok előirányzatait. Ennek az irányzatnak újabb példáját szolgáltatta kedden a szenátus, amikor — Nixon el­nök korábbi vétóját érvény­telenítve — 76:12 arányban megszavazta a hároméves köz­egészségügyi fejlesztési prog­ramot, amely 350 millió dol­lárral túllépte a kormány eredeti költségvetési előirány­zatát. Miután a képviselőház a múlt héten már ugyancsak leszavazta az elnöki vétót 279:98 arányban —, az állam­fő ellenvetése hatálytalanná vált. Hasonló esetre 10 éve nem volt példa az amerikai törvényhozásban. (MTI) (Nem lesz eljárás Szerdán Londonban bejelentették, hogy nem indítanak bűnvádi el­járást a brit csapatok 1948. évi malájföldi tömegmészárlása ügyé­ben. a Peoble című londoni va­sárnapi lap hónapokkal ezelőtt ta­núvallomásokat közölt a mészár­lásról, amelyet a Daily Worker cí­mű kommunista napilap már 1949- ben leleplezett. (Folytatás az 1. oldalról) brigád is. A tönkrement ká­beleket kicserélik, a újakat Budapestről szállítják Salgó­tarjánba. Tegnap mintegy 40 ember dolgozott a távbeszélő­hálózat helyreállításában. A szerelők remélik, hogy csü­törtökön már ismét lesz te­lefonösszeköttetés a város­ban. A villanyvezetékeket ezút­tal kevesebb kár érte. A be­érkezett jelentések szerint a pásstói gerincvezetékbe be­csapott a villám, amely Kiste- renyétől Mátranovákig terje­dő térségben okozott áram­szünetet. A hiba elhárítását ázomnal megkezdték. A szovjet társadalmi szer­vezetek, az állami intézmé­nyekkel karöltve elhatározták, hogy ellenszolgáltatás nélküli segítséget nyújtanak a föld­rengés sújtotta Peru népének. A közeljövőben száz előre­gyártót típusházait, vasútépítő gépeket és egyéb szükséges anyagokat szállítanak Peru­ba. Összeállítottak egy 200 ágyas tábori kórházat is. He­likoptereket és ápolókat kül­denek Peru távoli körzeteibe. Szinte lehetetlen helyzetbe kerültek a Martos Flóra utca lakói, akik alig tudják el­hagyni a házakat. Több mint egy éve felásták az egész ut­cát, csöveket fektetnek le, jó­formán közlekedni sem lehet az utcában. Most ez a terü­let is sártengerré változott, a víz sok földet lesodort egé­szen az üveggyárig. A városi tanács városgaz­dálkodási üzeme Salgótarján­ban még tegnap hajnalban megkezdte az iszap és törme­lék elszállítását, és hamaro­san hozzáfognak a károk helyreállításához. Cs. E. Útra készen áll egy fia­tal /sebészekből, traumatoló- gusókból, gyermekorvosok­ból, belgyógyászokból és egészségügyiekből álló cso­port, amely részt vesz a be­tegségek leküzdésében és egészségügyi felvilágosító munkával próbálja megelőzni a járványok kirobbanását. A szovjet nép ajándékaként három óvodát szerelnek fel. (MTI) Ellenszolgáltatás nélkül Szovjet segítség Perunak BMflít Bcepwisel dr. Pierce? háborús hisztéria képviselője, köznyelven szólva olyan em­ber, aki a lelkiüdvét is szí­vesen feláldozná az amerikai hadiipar főrészvényeseinek hasznáért, s azért, hogy Ame­rika továbbra is a világ zsan- dáraként szerepeljen nyugta­lanságoktól terhes világunk­ban. HA AZONBAN tovább me­gyünk a már megkezdett vo­nalon, Pierce úr felháboro­dása, amellyel a szenátusi el­lenzéket fenyegeti jóval töb­bet és — tegyük hozzá — nagyon tragikus emberi ese­ményeket takar és akar még inkább elmélyíteni. My Lai tragédiárja maa; közhelyszám­ba megy, de nem lehet elfe­lejteni csakúgy, ahogy sosem felejtheti el az emberiség Marzabottót, Onabouir-t, Lidii- cét és a többi mártírvárost, amelyek a német fasizmus ál­dozatául estek. Dél-Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában ma öldöklő harcok dúlnak. A három or­szág szabadiságszerető népe óriási túlerővel szemben küzd függetlenségéért és szabadsá­gáért. Sikereiket az egész világ ismeri, az az óriási ha­disegítség sem marad azon­ban titokban, amit az Egyesült Államok nyújt egyrészit csa­patainak jelenlétével, másrészt pedig fegyverrel és felszere­léssel a már említett három ország uralkodó köreinek, hogy leverhessék a mind szé­lesebb méretekben kibonta­kozó népi mozgalmat, tűzzel- vassal vérbe folythassák az indokínai népek legjobbjainak függetlenségi törekvéseit. En­nek nyomán felégetett falvak és városok, lebombázott és rommá lőtt kórházak, iskolák, a Mekong-folyón úszó hulláik, megkínzott élőhalottak jelzik. Olyan út ez, amilyenre csak rettegéssel és félelemmel gon­dol mindenki, aki a harmin­cas évektől csak egy kicsit is ismeri a XX. század történel­mét. Nem véletlen tehát, hogy az amerikai közvélemény józa­nabbik és nagyobb része szembeszegül a hivatalos in­dokínai politikával, ..s azt sem lehet véletlennek betudni, hogy a szenátusban. is kerül­nek jobbik eszükre, hallgató, a humánum szelleméiben gon­dolkodó szenátorok, akik tud­ják. hogy a mérhetetlen szen­vedés egyáltalán nem szolgál­ja az Amerikád Egyesült Ál­lamok érdekeit, s különöskép­pen nemcsak egybe az ameri­kai emberek döntő többségé­nek érdekeivel. Van azután dr. Pierce állás­pontjának egy további vo­natkozása is. Az évek óta hú­zódó és egyre szélesebb mé­reteket öltő indokínai háború igenlése vagy elvetése ugyanis általában egyet jelent a béke helyeslésével vagy elvetésé­vel, közelebbről azzal, hogy nyugalmat akar_e valaki a világnak, vagy sok áldozatot és pusztulást igénylő háborús nyugtalanságot. Ügy tűnik: Pierce és az úgynevezett „Fe- hérszocialista Nemzeti Párt” az utóbbi mellett szavaz, ami viszont arra mutat, hogy hű­séges kiszolgálói az amerikai háborús köröknek. Ez az utóbbi azonban már többet jelent az indokínai há­ború igenlésénél, s arra is rámutat, hogy a Pierce-féiék szívesen és különös érdeklő­déssel tekintenek a másik háborús térség, a Közel-Kelet felé is, mert a kettőt seho­gyan sem lehet szétválasztani. A különbség csak annyi, hogy Izrael mellett nem avatkoztak be nyíltan amerikai csapatok, viszont a hadikészletek — még a hivatalos szóvivők sze­rint is — éppúgy áramlanak az agresszorhoz, mint az amerikai kívánságokat, teljesí­tő indokínai kormányokhoz. A FEHERSZOCIALISTAK Washingtonban vasárnap gyű­lést akarnak tartani, amelyen bizonyára részt vesz dr. Wil­liam Pierce is. Azt akarják megtárgyalni, hogyan szánja­nak szembe a szenátus libe­rális szárnyával, amelynek képviselői az indokínai hábo­rú ellen foglalnak állást. Hogy a gyűlés végeredmé­nye mi lesz, azt még nem tudjuk. Azt azonban mér igen, hogy dr. Pierce a hábo­rút elmélyíteni és kiterjeszte­ni akaró héjákat képviseli, azokat, akiknek semmi sem drága, ha az amerikai tőke érdekeiről van szó! Szolnoki István

Next

/
Oldalképek
Tartalom