Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

Vakáció és tanulás — Ez szörnyű — háborodik fel az a diák, aki véletle­nül belelapoz az újságba. — Hát nem volt elég az egész tanévben, még ilyenkor is a tanulással, az iskolával jönnek? Vegyék tudomásul, hogy most nem érdekel az iskola, a ta­nulás. Volt elég lecke hónapokon keresztül, nekem is jár a pihenés! Nos, ez valóban így van: a diáknak is kell pihenés, hagy­juk a leckét, amely egyébként is „megalázó” a tanulóra, — beszéljünk inkább a pihenésről. — Mit kell erről beszélni? Ezt is tanulni kell? Nekem az a pihenés, ha nem csinálok semmit, ha lemegyek a térre a többiekhez. Az' említett dolog aligha je­lenthet pihenést, és akinek igen, annak minden bizonnyal ismerkedés előzzön meg. A könyvek, a bélyegek, a föld­rajzi jellegű filmek, tévémű­sorok és rádióadások, mind­mind rendkívül értékes tanu­lást jelentenek és nagyon jól kamatoznak az iskolában. Igen gazdag azoknak az élve­zetes olvasmányoknak a szá­ma, amelyek hazánk és más országok természetvilágát, tör­ténelmét, népművészetét, ipa­rát mutatják be. Ezek a köny­vek mindig kerüljenek be az úticsomagba. Igazán értékes tanulást, ismeretszerzést az je­irodalmat. Nagyon sokszor az­tán a „tanulás miatt” nem , , , ___________________________„„ jut idő olvasásra, tévéműsorok ífnt> *», « kimúlásra való n agyon helytelen elképzelései megtekintésére, színházra, mű- )lyen felkészülést feljegyzések vannak a tanulásról is. Az zeumok, kiállítások látog'atá­sára, nem is beszélve a ki­a tanulásról is. ember alapvető meghatározó­ja az aktivitás. Az egészséges rándulásokról és a sportról, pedig ezek szintén szerves ré­szei a tanulásarak, a nevelő- désnek, akár a közvetlenül ke­szervezet tevékenység, moz­gás nélkül rövid idő alatt ká­rosodik; igazolják ezt a kü­lönböző orvosi, pszichológiai és űrbiológiai kísérletek. A tervszerű, a ritmusos tévé- kólái munka, kenységet folytató sportoló és tanuló teljesítménye mindig sokkal magasabb, megbízha­tóbb, mint azoké, akiknél a „nagy hajtást, nagy pihenések követik”, ősszel mindig azok a tanulók kezdenek jobban, akik szabad levegőn való sportolás, a nyarat tervszerűen, gazdag kirándulás és a munka is, de állítása követ. (Képek, képes­lapok. növény- és állatgyűjte­mény, ásványok stb.) Nagyon sok lehetőséget kí­nál a nyári program a nyelv­vesebb’ örömet és sokkal több tanulásra, a gyakorlásra. Szo- gyötrődést jelentő kötelező is- moru látni azt, amikor a ko­A vakációban — még akkor is, ha dolgozik a diák — több idő jut az előbb felsoroltakra, a pótlásokra. Alapvető pihenés legyen a programmal használták ki. A tanévi lemaradásoknak na­szinte egyetlen napról sem hi­ányozhat az olvasás: könyvek, gyón sokszor a rosszul eltol- folyóiratok és napilapok te- tött vakációban találjuk meg hetik teljessé a hasznos vaká­az okait, hiszen a szellemi te- ciót. Már az általános vékenység is ugyanolyan „ak­tív pihenést” igényel, mint a testi. iskola zépiskolás diákok nem tudnák mit kezdeni külföldön egy ét­lappal vagy egy prospektus­sal, mert ilyen leckék nem voltak az órákon. Rendkívül fontos a fizikai és szellemi megterhelés egyensúlya. Aki nem tud úszni, kerékpározni, az ne hagyja ki a tervekből ezek megtanulását sem, de egy néhány napos ismétlés augusz­tus második felében matema­tikából, egy kis helyesírási gyakorlat sem maradhat ki az felső tagozatába járó tanulók ^ffv pihenésből. A pótvizs- esetében is szükséaes hoev Snra való felkészülés se jár— néhány tudományos folyóira- í°n erőszakos tiltásokból a to­A legfontosabb tanács, amit a pedagógus adhat a szülőnek és a tanulónak, az, hogy együttesen tervezzék meg a szünidei programot, és ne csak akkor kapjon helyet eb­ben a tanulás, ha pótvizsgára tot folyamatosan olvassanak, tanulmányozzanak. (Pl.: Bú­vár, Delta, Föld és Ég, Ter­mészet Világa, stb.) Nagyon hasznos szülői ajándék egy- egy ilyen folyóirat előfizetése. elengedhetetlen igény nulás „érdekében”, de fordít­va se engedjünk meg min­dent. A felsorolt mozaikszerű pél­dákból az tűnik ki, hogy a vakáció tervezésében elsőren­dű szempont legyen a válto­zatos fizikai és szellemi tevé­ken készülni. A tanuláson na- továbbtanulni szándékozóknál kenységet nyújtó közös prog­egyre fokozottabb — az is, ramkészítés. A heti terveknél hogy az országjárás, a táboro- gondoljunk a tévé, rádió, mo­gyon sokan leckét és elsősor­ban kötelezőt értenek — nem _ is mindig indokolatlanul, hi- zás együtt járjon az ismeretek zj, színházi, kiállítási lehető­szen „kötelező olvasmányok”- bővülésével. Ehhez elsősorban ségek beépítésére, valamint a az szükséges, hogy egy-egy, valamennyi iskolatípusban eddig nem ismert városba, or- megjelent tantárgyi bibliográ­ról beszélünk akkor is, ami­kor az a célunk, hogy mag­kedveltessük a könyvet, az szágba való eljutást előzetes fiákra, amelyek az egyes tár­gyak „ajánlott” iroda-imát is­mertetik. Házunk tája Most indult és máris nép­szerű a Szabad Föld c. heti­lap Házunk tája rovata. A háztáji gazdálkodás ter­melési lehetőségeinek jobb k-L A Szabad Föld Házunk tá­ja rovatában hétről hétre megtalálja az olvasó a háztá­ji növénytermesztés és állat- tenyésztés legjobb módszereit bemutató írásokat, a gazdál­. használása amellett, hogy kodást könnyítő rendelkezé- ' népgazdasági érdek, a kistér- sek ismertetését, ötleteket, melók nem lebecsülhető jö- kezdeményezéseket, az agro- vedelemíorrása is. Épp ezért nórnus jótanácsait, mindazt nem lehet közömbös a sző- ami a házunk tája valóban vetkezeti tagok, a kerttulaj­donosok százezrei számára, hogy mennyi a háztáji gaz­daság hozama, haszna. jövedelmező gazdálkodását elő­segíti. Figyelje a Szabad Föld új rovatát! Minden héten, a lap 4. oldalán! Ne higgyünk — elsősorban a jövő érdekében — a teljes ki- kapcsolódás haszontalan jel­szavában, hiszen az még a be­tegeknek sem mindig hasznos. Az életre^ a hivatásra, a munkára való felkészülésnek csodálatosan szép időszaka a vakáció. A gazdag, a tartal­mas és a tanulást is magába foglaló diáknyarak alapját je­lenthetik a későbbi jobb lehe­tőségeknek. Ehhez kívánok jó időt, sok-sok lehetőséget, — és elnézést kérek a „tanítá­sért”. Andrássy Péter Pataki József: GYÜMÖLCSSZEDÖK Heteken át természetes aggodalommal hallgattuk, ol­vastuk az ország keleti-déli végeiről érkező híradásokat, a falvakat elsöprő, városo­kat ostromló árvíz döbbene­tes tényeiröl. Azokról az em­berfeletti erőfeszítésekről, melyeket az emberek és ja­vak védelmében tíz- és tíz­fydóáphapf jegyzet Ütközet békében , „ , ........................................... . alkalmat felismernek, hasz­_ _ __ nélkül rakok es erősítők akadt néhány jelenseg, ami nukra igazítanak Hogy e zrek éjt nappallá téve vál- munkájában, az önkéntes méltán szül felháborodást az ugyanazok ők, akik a há­lálták és végeztek. Elemek ^dakozok áldozatkészségé- arsujtottakkal^__egyutterzok f,orlj utolsó, a béke első hó­A z ifjúság és a természet barátja — fekete István halálára — Elment hát utolsó „baran- ideig a Földművelésügyi Mi- koskodás, céltalan kegyetlen- golására” az ifjúság és a tér- nisztérium oktatófilmjeit írta ség nem található. Nem ru- mészetleírásokat kedvelő ol- és rendezte. házzá fel az állatokat különös vasók egyik legnépszerűbb író- írói pályája már kisiskolás lélektani tulajdonságokkal, ja. Nem kíséri tovább a „Tűs- korában megkezdődött: nem akarja emberi jellemként kevár” és a „Téli berek” ezer „ . . .tulajdonképpen már ott mozgatni őket, nemes, gyak- izgalmat és szépséget ígérő vi- kezdtem el írni a Kács alatt, ran igen nagy érzelmi hatáso- lágába felejthetetlen hőseit: a patakparton, és majdnem kát váltva ki, úgy bonyolítja Tutajost, Bütyköt, nem örö- elsírtam magam, mert nem a cselekményt, hogy sohasem kiti meg már Matula bácsi tudtam leírni azt a sok cső- érezzük erőszakoltalak, még bölcsességét, István bácsi vi- dát. amit láttam, hallottam, belemagyarázónak se. dám derűjét. éreztem”. Később azonban. Egyéb művei is a minden Hatvan éven át „esőben, amikor már megtalálja hang- emberi problémát feloldó ter- fagyban, napsütésben és ború- ját, feldolgozza ezeket az él- mészet szépségeiről beszélnek. lásban, hajnalok hajnalán, éj- menyeit is, az „őszi vásár" A Hajnal Badányban”, a jelek éjjelén, nehéz zsákmány- című kötetének néhány elbe- „Köd”, a „Pepikert” is valla- nyal és üres tarisznyával, vi- szélése a bizonyíték rá. nak mély természetismereté­dám gondolatok és elment Első sikerét „A koppányi aga ről. Hangulatos, szingazdag drága Emberek emlék-árnyai testámentuma” című, a török képein a részleteket is apró- között, amikor hiába sütött a v;iag küzdelmeibe vezető re- lékos gondossággal dolgozza nap, és ölelt át a virágos táj gényével aratja. „Ezt a köny- ki, leírásai, egy-egy természeti méhzsongással és kakukkszó- kapunak és menekülésnek képe a felfedezés élményével val, mert a szívemben sírt ás- szántam a gazdatiszti élet bi- hat­íafc és bánatot vetettek zonytalanságából, amelyet ,,Halászat" címmel tenköny­járta az országot, elsősorban megalázónak és embertelen- vet is írt a kunszentmártoni szülőhazáját, a Dunántúlt. nek éreztem” — írja a szerző, halászmesterképző számára. Barangolt erdei fényben, pu- Műve időtállónak bizonyult, Emlékezetes alkotása marad a ha gyalogútokon, kopott le- azóta több kiadást is megért „Kittenberger Kálmán élete” gél ők tarlóján, bodza virágok ^s az utóbbi években szép szí- című műve. A szerző a Nim- súlyos illatában és sötét fény- nes fűmet is készítettek be- c. lap szerkesztőségében vesek elsóhajtott tegnapjaiban, iö(e ismerte meg műve hősét, aki­amikor észrevétlenül vállára Ezt a regényét követte a nek életét apró epizódokra ült az Idő és csendesen figyel- „Zsellérek” című műve, amely- bontva, színesen és izgalmasan meztette a sok tegnapra és a lyef stz Egyetemi Nyomda meseli el. S míg e változatos fogyó holnapokra. ^ nagy regénypályázatának első ölet útjait figyeljük, az író Fekete István 1900. január díját nyerte el. Ha romanti- számtalan érdekes tudnivalót 25-én született a Somogy me- hangvétellel is, de meleg közöl az afrikai népszokások - gyei Gölle községben, ahol együttérzéssel ár ebben is a l'ól, a nagyvadak elejtésének édesapja a falu tanítója volt. legszegényebbek életéről. furfangjáról és veszélyeiről, s ÄlTnSOiC VnanÜÓZ“ 1940-ben jelent meg a „Csi” a természet szeretetére. az iskolában - írja -, ha- cfalű re én amelvben lcét “f* “ T® nem 32 fecske megható történetét tár- ?k^lan vérengzés, hanem a te az olvasó elé és ezzel meg tudományos kíváncsiság es is kezdődött az a sorozat, természeti amely a legszélesebb körben jebemzi. is népszerűvé tette az írót. ” 0 szereieiem Állatregényeiről van szó: a „Kele”, „Lutra” és a „Bo­gáncs” (ez utóbbit filmről is ismerik az olvasók), amelyek­ben utolérhetetlen bájjal mu­tatja meg állathősein, hogy az élő világot az emberi világ ré­szének tekinti. Állathősei em­beri módon gondolkodnak, éreznek, cselekszenek. Ezer finom vonással mutatja meg, hogy mennyi minden fűzi ösz- sze az embert környezetével. Az állatok világában is szi­gorú és kérlelhetetlen törvé­nyek uralkodnak: a létért, a fennmaradásért való küzde­nem a nép tanítója is az életben.” A jó gazdálkodásra tanította őket és fia is az ő hatása alatt szerzett gazda­tiszti oklevelet a mosonma­gyaróvári Agrártudományi Főiskolán. Előbb a Majláth grófok bakóéi uradalmába ke­rült. majd a negyvenes évek elején Budapestre, ahol egy Ián az alkalmazottnál még keményebb megtorlás sem lett volna indokolatlan és túlzott. Olvasva a róluk szó­ló híradásokat, minduntalan arra kellett gondolnom: ta­lán éppen ők azok, akik minden történelmileg adott ben. Bizony, ütközet volt ez a millióiban, vashattunk de és emberek roppant csatá­jának voltunk szorongó ta- . núi a szabolcsi, bihari, JavaC,ól, szolnoki, békési, csongrá- _ ,, di Tisza, Szamos, Körösok vesztesegek aran is - meg- .aszgatn, nyertük. A víznek árja fo- a szivárgó Megvetéssel ol- napjaiban boltokat, otthono­a híradásokban kát fosztogattak, ők voltak mentén. A Tiszántúl sorsa, ügye a teljes haza ügyévé lett, minden hivatali és tár­sadalmi intézmény, minden becsületes polgár személyes gondja. Történelmünkben koránt­sem ismeretlen természeti úgy tűnik, az olyanokról, akik az alkalom a rettegett vetkőztetek, a fe- utkozetet — ha roppant zavarosában próbáltak ha­a maguk hasznát; A víznek árja fő- a szivárgó töltésnek szánt Lehet, túl messze megyek a következtetésekben, de ez feltétlenül egyenesági erkölcsi leszárma- a maiak. A mi nehéz nemzeti ügyünkkel egyidejűleg Pe­ruban roppant földrengés végzetes napjai zajlottak. Ott a szennyes ösztönöknek kíméletlen statárium vetett lények szeretete nem lenne, olyan lennék, mint a zengő érc, vagy a pengő cimbalom” — idézi nem egyszer az írás szavait és mi megállapíthat­juk, hogy minden művén át­süt emberszeretete, őszinte hu­manizmusa. Egész életét barangolások­nak tekintette az Idő és az Emberek erdejében, „ameiv lassan emlékké válik, mint a; elszállt füst, és az ódon ka­lendáriumok, amelyekben rúd” megfakult a betű, és nincs már értelme az Időnek sem amelyben ... emlékké váló:, magam is.” Olyan emlékk lem'törvényei* a gyéngénekll a7'onban- anflyet kegyeletté kell hullnia, hogy az erősebb «.,_ SZ?retettf.1 _ fennmaradhasson. De ebben a világban éx-telmetlen erősza­sokáig az olvasói emlékezet. Csukly László Megértettem és mélyen át­lőtt ezúttal a „gálya” lett homokot dézsmálták, homok- említetteknek az úr. S lassan immár a zsákokat loptak az ostrom­megnyugvás ideje köszönt lőtt gátakról, fóliagöngyöle- kottái ránk. Épülnek sorra az új geket, melyekkel alattomos otthonok a rommá lett he- szivárgásokat kellett volna iyett, Szabolcstól Csongrádig, elzárniuk, elhagyott ottho- szebbek és egészségesebbek nokat fosztogattak, a réginél. S ha igaz az, hogy Bizonyos, hogy az ügy mé- veszedelem az ár, de a mos- minden rosszban akad va- reteire nem jellemző, sőt tanihoz mérhetőre a legöre- land jó is, akkor azt mond- elenyésző a számuk — s ez gebbek sem emlékeznek, s hatjuk, hogy az ár elvonu- megnyugtató —, de az is Satat. régebbi századokból is ke- fásával most elszalasztha- bizonyos, hogy az alkalom vés ehhez foghatót említ a totlanul kínálkozik egy ed- hiénáinak, vámszedőinek éreztem az indítékot. Van- krónika. S. hogy a víz fék- diginél korszerűbb életfor- száma a bírósági aktákban nak helyzetek, amikor nincs telenné fajult ereje mégsem ma alapvetése. Sem segítő korántsem teljes. Bizonyos, helye habozásnak. Már csak válhatott életünkben a be- tanácsban, sem segítő kéz- hogy jó néhányan megúsz- a nemzeti becsület, a közös következettnél lehetőségeiben ben nem lesz hiánya a rá- tok, — legalábbis eddig el- ügy érdekében sem. sokkalta nagyobb méretű szorulóknak, — ez minden kerülték a leleplezést és fe- Most már minden figyel- katasztrófává, az épp annak jelből, megnyilatkozásból ki- lelősségre vonást. Egészen bi- műnk az építő összefogásé, az imponálón egységes össze- világlik. Tervezőmérnökök zonyos, hogy még jó néhány de nem árt emlékeznünk fogásnak végső eredménye, és termelőüzemek hadse- alattomos üzelemre fény de- arra is. — amire nem szí- mely az omló gátakon, az regei állnak a jó ügy olda- rül. vesen emlékezünk, otthon, fedél nélkül marad- Ián, nem lehet kétséges az Csak helyeselni lehet a tok oldalán való országos eredmény. gyors és kemény megtorlást, helytállásban megmutatko- Mégis, visszagondolva a amit bíróságaink a bűnte- zott. A töltésvonulatot szünet nehéz hetek eseményeire, vők ügyében mutattok. Ta­Továbbképzés Heves, Komárom, Nógrád és tanítási óra helye az új dídak- Pest megyei, továbbá járási tikai törekvésekben címmel, és városi művelődésügyi ősz- ^ tályvezetők részvételével jú­nius 29-én egyhetes tovább- A Népművelési Intézet egy- képzést rendeztek Egerben, hetes tanfolyamot rendez jú- Július 1-én Bíró Vera, a Mű- lius közepén a megyei műve- velődésügyi Minisztérium köz- Iődési központok igazgatói es művelődési főosztályának ve- a megyei népművelési tanács- zetője tartott előadást az idő- adók vezetői részére. A tű­szerű közművelődési felada- vábbképzést Balatonalmád - -tokról. A minap dr. Simon ban tartják. Az előadások Gyula, a Magyar Pedagógiai vezetőképzés nemzetközi , Társaság főtitkára tartott tá- hazai tapasztalataitól kezdv jékoztatást. Nevelési munkánk a viták vezetésének elvi t időszerű helyzete és feladatai módszertani kérdései melle címmel, majd Szabó Ferenc, a felnőttoktatás időszerű kér az Országos Űttörőszövetség déseivel is foglalkoznak. A titkára az úttörőmozgalom résztvevők megbeszélik a köz­étett álló feladatokról számolt művelődés koncepcióját. va­ké Dr. Fekete József. a lamint a következő évek fel- Művelődésügyi Minisztérium adatait is. Az egyhetes tan­közoktatási főosztályának ve- folyamon megyénk képviselői zetője is tartott ismertetőt A is részt vesznek. NÓGRAD — 1970. július 5., vasárnap 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom