Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

Fogadlsís a Kremlben Csehszlovákia Kitüntették a Szojuz—9 űrhajósait Konszolidálódik es közoktatás Az SZKP Központi Bizott- », sága, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége és a Minisztertanács j pénteken este fogadást adott a » Kreml György-termében a > Szojuz—9 űrhajósai: Andrijan u Nyikolajev és Vitalij Sze- vasztyjanov tiszteletére. A fogadáson megjelentek a <t szovjet főváros vendégei, köz­tük Gamal Abdel Nasszer, to­vábbá a budapesti pártbizott- ság küldöttsége, élén Németh *■ Károllyal, az MSZMP Politi- ' kai Bizottságának póttagjával, "* a budapesti pártbizottság első ~ titkárával. H A fogadáson Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára v- mondott pohárköszöntőt. — Soha ezelőtt nem töltött j- még ember olyan hosszú időt ír a kozmoszban, mint Nyikola- í jev és Szevasztyjanov. Ez Arab lapok * Nixon * nyilatkozatáról ' Az Egyesült Arab Köztár­saság sajtója pénteken éles hangú kommentárokban ítélte el az Egyesült Államok közel- keleti politikáját, amely az izraeli agressziót bátorítja és támogatja. ’ A kairói Al-Ahram cikke * megállapítja: minden amel­lett szól, hogy az Egyesült , Államoknak a legkevésbé sem áll szándékában csökkentem a térségben uralkodó feszültsé- ^ get. Ellenkezőleg: Amerika minden lehetőt megtesz azért, -* hogy olyan veszedelmes szi- tuáció jöjjön létre, amelytől * maga is óv. Az algériai lapok vélemé- nye szerint a Nixon-nyilat- ”. kozat az újabb izraeli fegy­* verszállítások igazolását szol­ul gálja. w Az „Al-Baath” pénteki szá- ' mában annak a véleményé- •s -nek ad hangot, hogy az Egye­li eült Államok és Izrael poli- ,ff tikájának összehangoltsága már olyan fokra jutott, ahol a kettőt már nem is lehet. .- megkülönböztetni egymástól - (MTI) nemcsak az űrhajó berendezé­seinek, hanem elsősorban ma­guknak az űrhajósoknak a szívósságát és munkaképessé­gét tette próbára. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára megemléke­zett azoknak a tudósoknak, tervezőknek és munkásoknak szerepéről is, akik részt vet­tek az űrhajó megalkotásában, és a Szojuz—9 útjának biztosí­tásában. Az egybegyűltek hosszan tar­tó tapsa közepette Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke feltűzte az ünnepeltek mellére azokat a kitüntetéseket és jelvénye­ket, amelyekkel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége jutalmazta hőstettü­ket. Nguyen Thanh Le, a Viet­nammal foglalkozó párizsi ér­tekezleten résztvevő VDK-kül- döttség szóvivője, az értekezlet csütörtökön megtartott 73. ülé­se után kommentálta David K. Bruce kinevezését az ame­rikai küldöttség élére. Az len­ne a lényeges — mondotta —, hogy a Nixon-kormány meg­változtassa jelenlegi politiká­ját, tehát vessen véget agresz- sziójának, pozitívan válaszol­jon a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány 10 pon­tos javaslatára, teljesen és gyorsan, minden feltétel nél­kül vonja ki az amerikai és csatlós országok csapatait Dél-Vietnamból, mondjon le arról, hogy fenntartsa a hábo­rús párti korrupt árulókból ál­Az SZKP Központi Bizott­ságának plénumán pénteken tizennégyen szóltak hozzá Leonyid Brezsnyev beszámo­lójához. Az ülés végén záróbeszé­det mondott Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. Ezután Németh Károly nyújtotta át a két űrhajósnak a Budapest felszabadulásának 25. évfordulójára kiadott arany emlékplakettet. Vitalij Szevasztyjanov magyar nyel­ven „köszönöm szépen” sza­vakkal fejezte ki háláját a fi­gyelmességért. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa másodszor tüntette ki a Szovjetunió Hőse címmel, és a velejáró Arany Csillaggal a 40 éves Andrijan Nyikolajev űrhajóst. a Szojuz—9 pa­rancsnokát, akit egyben a szovjet légierő vezérőrnagyává léptettek elő. A Szojuz—9 fedélzeti mér­nökét, a 39 éves Vitalij Sze- vasztyjanovot a Szovjetunió Hőse, valamint a Szovjetunió Űrpilótája címmel tüntették ki. (MTI) ló Thieu-Ky Khiem-kormányt. Az a tény — fűzte hozzá —, hogy leváltottak egy küldött­ségvezetőt és kineveztek helyé­be egy másikat, önmagában véve még nem kezdeményezés, hanem a legmindennapibb do­log. A lényeges ahhoz, hogy előbbre vigyék a párizsi kon­ferenciát az, hogy Nixon meg­változtassa politikáját. A VDK szóvivője az ameri­kai elnök kijelentéseit kom­mentálva kijelentette még, hogy Nixon semmiféle olaj­ágat nem nyújtott, még a leg­vékonyabbat sem. Amit ezzel szemben Nixon fenyegetően felmutatott, az továbbra is az ágyúk, a bombák, a vegyi anya­gok és a mérges gázok voltak. (MTI) A plénum egyhangúlag ha­tározatot hozott. „A párt so­ron levő mezőgazdasági fel­adatairól.” Az SZKP Köz­ponti Bizottságának plénuma ezzel befejezte munkáját. (MTI) Juromir Hrbe, a Cseh Szo­cialista Köztársaság közok­tatásügyi minisztere a tanév végén rádió- és televízió­beszédben elemezte a közok­tatás területén végbemenő konszolidáció eredményeit. Megállapította, hogy az el­múlt tanévben a főiskolákon tovább tartott a súlyos hely­zet. Az oktatószemélyzet so­raiban a revizionizrausmak. amtikommunizmusnak és a szovjeteUenességnek számos híve és ideológusa, valamint a Kétezer szó című kiáltvány­nak sok aláírója akadt. A marxizmus—leninizmus tan­szék munkatársainak nagy része csődöt mondott, s áru­lóvá vált. Cseh- és Morvaor­szág egyetemi ifjúságának szövetségét, továbbá a diák­sajtót felelőtlen, szélsőséges elemek tartották ellenőrzésük alatt. A kollégiumokban az anarchia és a terror légköre uralkodott. A terror főképpen a lenini ifjúsági szövetség tagjai ellen irányult. A főiskolai törvény módosí­tása azonban — mondotta Hrbek miniszter — lehetővé tette, hogy elejét vegyék a to­vábbi felforgató tevékenység­nek. Az egyetemek és a főis­kolák tudományos tanácsait átalakították, s új választá­sokkal valamennyi egyetem Kobbtm ások Belfastban Hatalmas robbanás rázkód- tatta meg péntekre virradó éjszaka Belfast központját. Szakértők szerint a brit had­sereg tájékoztató és toborzó irodájában két bomba robbant fal, csaknem egyidejűleg. Az épület homlokzata leomlott és a környező házak ablakai is betörtek. A nagyerejű detoná­ciót tízkilométeres körzetben hallották. Szerencsére a rob­banás éjfél után történt, s ennek köszönhető, hogy csak egy személy sebesült meg. Nem sokkal korábban egy másik pokolgépet még időben sikerült hatástalanítani az- unionista párt székházában. Az Austin Currie ellenzéki képviselő elleni csütörtöki me­rénylet nyomán a kormány arról tárgyalt, hogy fegyveres védelmet biztosít a parlamen­ti képviselőknek. Egy éjszakai közlemény szerint Robert Porter belügyminiszter pénte­ken kezdi meg tárgyalásait a tartományi rendőrfőnökkel. és főiskola élére olyan tiszt­ségviselőket állítottak, akik méltán élveztek bizalmat. A tantestületekből eltávoztak a jobboldal és a szocialistael­lenes erők fő képviselői. Megfosztottak tanári funkció­jától 154 olyan személyt, akik nem ’ rendelkeztek a szükséges feltételekkel. 134-en nyugállományba vonultak a marxizmus—leninizmus tan­székeket feloszlatták, A Cseh Szocialista Köztársaságban 587 oktatóból . az új Marxiz­mus—Leninizmus Intézetbe csak 286-an mentek át, vagyis mintegy 50 százalék. A főiskolákon fokozatosan új professzorokat, docenseket és tanársegédeket neveztek ki. Olyan embereket, akik megfelelnek a magas szakmai, politikai és személyi követel­ményeknek. A közoktatásügyi minisztérium apparátusát csökkentették és átszervezték. Feloszlatták a reakciós cseh- és morvaországi diákszövetsé­get, betiltották uszító sajtóter­mékeit. A kormány minden segítséget megadott a cseh­országi haladó főiskolás diák- szövetségnek és sajtójának. A továbbtanulástól állameUenes akciókban való ismételt rész­vétel miatt 39 cseh és 27 szlo­vák diákot tiltottak el. Egyéb fegyelmi intézkedésekkel 103 cseh és 96 szlovák diákot sújtottak. „A fiatalok iránt — hang­súlyozta a miniszter — a leg­nagyobb jószándékot tanúsí­tottuk. Figyelem-be vettük az élettapasztalatok hiányát es a radikalizmusra való hajie­mukat. Fő célunk nem a tör­vénytelenségek és a felforga­tás puszta megtorlása, hanem a becsületes diákok és taná­rok eszmei zűrzavarának megszüntetése volt. A taná­rok és a tanulóifjúság túl­nyomó többsége jelenleg már megszabadult a szocialistáé!- lenes és nacionalista elemek hatásától”. Az oktatás alsóbb szintjén kedvezőbb volt a helyzet, s a konszolidáció gyorsabb ütem­ben megy végbe. Hrbek be­jelentette, hogy az elavult és roskatag iskolaépületek helyreállítására a cseh kor­mány az ötéves terv idősza­kában 3 860 000 000 koronát fordít. A CSKP KB Elnöksé­ge jóváhagyta azt a javasla­tot, hogy november elsejei hatállyal lényegesen feleme­lik a főiskolai oktatósze­mélyzet fizetését. Arra tö­rekszenek, hogy az oktatás alsóbb szintjén is mielőbb ha­sonló intézkedést léptessenek életbe. (MTI) Pompidou Bonnban Kelet és Nyugat kapcsolatai a tárgyalás Polgár Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Pompidou francia köztársa­sági elnök pénteken délelőtt Bonnba érkezett, kétnapos konzultációs tárgyalásra. Pompidoút és a kíséretében levő Schumann, Ortoli és Giscard d’Estaing minisztere­ket Brandt kancellár, Walter Scheel, Schiller és' Leussink miniszterek fogadták. Rövid üdvözlés után Pompidou és Brandt egyenesen a bonni ahol megkezdték első négy- szemközti tanácskozásukat. Pompidou francia államel­nök és Brandt kancellár. Bonn­ban péntek délelőtt négyszem­közti tanácskozást folytatott. Mint az MTI tudósítójának a nyugatnémet küldöttség ré­széről elmondották, a követke­ző kérdések kerültek szóba: 1. A Közös Piac kiterjeszté­előterében se és fejlesztése. 2. A Kelet- Nyugat közötti kapcsolat kér­dése. 3. Az európai biztonsági konferencia problémája. Az elnök és a kancellár dél­után folytatta négyszemközti megbeszélését. Később Cha- ban-Delmas francia miniszter- elnök is csatlakozott hozzá­juk. Négyszemközt tárgyalták a külügyminiszterek is. Schumann és Scheel nagyon behatóan megvizsgálta a Bonn és Moszkva, illetve Bonn és Varsó közti, eszmecsere állását. Délben Brandt ebédet adott a vendégek tiszteletére. Po­hárköszöntőjében hangoztat­ta: a kelet-európai országok­kal való kibékülés politikájá­nál és egy európai békerende­zés előkészítésénél különleges szerepe van a francia—nyu­gatnémet viszonynak. Fontos­nak tartjuk szándékaink és intézkedéseink összehangolá­sát. Meg kell változnia az amerikai politikának A VDK képviselőjének értekezlete Párizsban Befejeződött az SZKP KB plénuma A KONTINENSÜNK nyuga­ti felén született „Európa- gondolatok” soha nem szolgál­tak semmiféle egységet, nyu­galmat, biztonságot, hanem el­lenkezőleg: új feszültségek forrásai, vagy legalábbis ki­fejezői voltak. Az a bizonyos Európai Egyesült Államok, amelyről Curchill egykoron a zürichi egyetemen beszélt, a rosszemlékű 1946 márciusi, fulltoni szónoklatában úgy konkretizálódott, hogy „Euró­pa határvonala valahol a kon­tinens közepén húzódik”. Sze­rinte a szocializmus útjára tért államok „kiszakadtak az euró­pai közösségből”. A budapesti felhívás ér­deme, hogy elsőként a törté­nelemben olyan európai esz­mét vetett fel, amely a konti­nens valamennyi állama szá­mára nemcsak elfogadható, de létkérdés is. Ennek a gondo­latnak a lényege olyan bizton­sági rendszer megalkotása, amely az egyenjogúság, az ál­lamok belügyeibe való be nem avatkozás, a szuverenitás, a fennálló határok sérthetetlen­sége tiszteletben tartásának elvein alapszik. A legutóbbi fejleményekre való tekintettel hadd jegyez­zük meg elöljáróban, hogy a Varsói Szerződés országai mindig is különválasztották az urópai biztonsági konferencia 5 az európai biztonsági rend­ser kérdését. Álláspontjuk serint az értekezlet előkészí- isén akkor is munkálkodni Kontinensünk egysége kell, ha az adott pillanatban még nincs konkrét lehetőség az európai biztonsági rendszer megteremtésére. A Varsói Szerződés államai­nak nézete szerint egyelőre csupán arról van szó, hogy a 32 európai, illetve Európában katonailag érdekelt állam — tehát ha óhajtják, az Egyesült Államok és Kanada is — kép­viselői üljenek le egy közös tárgyalóasztal köré. E tárgya­láson szabadon fejtsék ki vé­leményüket arról, hogyan kép­zelik Európa jövőjét, milyen biztosítékot látnak szükséges­nek ahhoz, hogy a két szem­ben álló tömb, a Varsói Szer­ződés és a NATO között, vagy akár két vagy több állam kö­zött ne törhessen ki háború; mik a feltételei a vitás kér­dések mindenkori békés, tár­gyalásos rendezésének... Az értekezlet gondolatával mindeddig nyíltan egyetlen európai kormány sem helyez­kedett szembe. Ez, úgy véljük, természetes. Hiszen el sem le­het képzelni, milyen érvekkel igazolhatná bármely kormány is a szembehelyezkedést a sa­ját és a világ közvéleménye előtt. Mégis, mindeddig nem sikerült megegyezni az érte­kezlet időpontjában, habár már 23 kormány nyilvánította NÓGRAD — 1970. július 4., szombat egyetértését azzal, hogy ha lesz ilyen értekezlet, akkor hajlandó elfogadni Finnország ajánlatát: a színhely Helsinki legyen. SEMMIKÉPPEN sem sze­rénytelenség, ha a szocialista országok hozzájárulásáról szólva külön teszünk említést a magyar kormány tevékeny­ségéről, hiszen Magyarország adott otthont a kezdeményező tanácskozásnak, a magyar diplomácia vállalta annak idején, a javaslat hivatalos el­juttatását az érdekelt kormá­nyokhoz, s közismert Péter Já­nos külügyminiszterünk impo­náló aktivitása: Moszkvától Stockholmig. Varsótól Brüsz- szelig, Berlintől Oslóig meg­annyi európai fővárost utazott be, nem utolsósorban azért, hogy egyengesse az összeuró­pai értekezlet megtartásához vezető utat. A szocialista or­szágok külügyminiszterei leg­utóbbi budapesti értekezletén elfogadott memorandumot ugyancsak a magyar diplomá­ciai apparátus nyújtja át — az esetek többségében értékes kétoldalú eszmecserék kísére­tében — a NATO-hatalmak- nak és az európai semleges országok kormányainak. Senki sem tagadhatja, hogy a kontinens biztonságának megteremtése ügyében mind­máig a szocialista országoké a kezdeményező szerep. Az a sajátos helyzet állt elő, hogy a kétoldalú megbeszéléseken némely, a NATO-hoz tartozó ország kormánya, amikor sa­ját nevében kell a felelőssé­get vállalnia, sokkal reálisabb hangot használ, mint amikor tagjai nevében a NATO nyi­latkozik a konferencia problé­májáról. A tavaly decemberben Brüsszelben megtartott NATO miniszteri értekezlet tett elő­ször kísérletet arra. hogy kol­lektív választ fogalmazzon meg a szocialista javaslatokra. A válasz lényege: „Igen, de...” Pedig akkor már a NATO asz­talán feküdt a szocialista or­szágok külügyminiszterei no­vemberi, prágai értekezletén megszületett első napirendi ja­vaslat, amely két témát irány­zott elő: 1. az európai bizton­ság megteremtése, az erőszak alkalmazásáról és az erőszak­kal való fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolataiban; 2. az euró­pai államok közti politikai együttműködést szolgáló, az egyenjogúságon alapuló keres­kedelmi, gazdasági és műsza­ki-tudományos kapcsolatok ki- szélesítése. Azt is hozzáfűzték, hogy végeredményben a kon­ferenciának kell döntenie a napirendről; a Varsói Szerző­dés országai készek bármilyen más javaslatot megvizsgálni és megtárgyalni. Ezt a készségüket a szocia­lista országok a múlt heti újabb budapesti találkozón bi­zonyították, amikor r- vá­laszul a NATO májusi római értekezletére — a napirendi javaslat újabb ponttal gazda­godott: a szocialista országok indítványozzák az európai biz­tonság és együttműködés kér­déseivel foglalkozó szerv létre­hozását, amely egyebek kö­zött foglalkozhatna az európai államok területén levő idegen fegyveres erők csökkentésének problémáival is. A budapesti memorandum arra is rámutat, hogy az első értekezlet sikere utat nyithat az értekezletek sorozatának, amelyeken meg­vizsgálhatnak más európai problémákat is, s a résztve­vők eljuthatnának a konti­nens szilárd biztonsági rend­szerének létrehozásához. AZ ÉRTEKEZLETEKNEK ez a sorozata perspektiviku­san hatalmas anyagi és em­beri tartalékok felszabadítását is lehetővé tenné, hiszen — mint a Pravda rámutatott —, már most lehetne beszélni transzkontinentális olaj- és gázvezetékek építéséről, egy­séges hajózási rendszer és összeurópai energiahálózat lé­tesítéséről, a magenergia együttes, békés felhasználásá­ról, a rák- és szívbetegségek elleni közös küzdelemről... Kontinensünk nyugati felén a sor, hogy ezekre a pozitív kezdeményezésekre kellő ko­molysággal válaszoljon. Szabó L. István Válaszában Pompidou alá­húzta: „tudatában vagyunk, milyen nagy jelentőségű az ön által folytatott kísérlet, hogy helyreállítsa a normális kap­csolatokat a kelet-európai or­szágokkal és közben megőriz­ze a hagyományos barátságo­kat is. A jelenleg „nehéz vál­lalkozásban” Franciaország és az NSZK fontos szerepet ját­szik, amikor különböző terüle­teken kiépítik kapcsolataikat a kelet-európai országokkal”. A Nógrád megyei Állam: Építőipari Vállalat 8 álta­lános iskolát végzett fiúkat felvesz ipari tanulónak az alábbi szakmákban: ács-állványozó, kőműves, vasbetonszerelő, épületlakatos, épületasztalos, víz-, fűtésszerelő. Jelentkezés. Illetve előjegy­zés a vállalat központjá­ban. Salgótarján. Munkás a 8. Szakoktatás címén. Diákotthonl elhelyezést, salgótarjáni és balassa­gyarmati körzetekben való foglalkoztatást. gyakorlat: képzést biztosítunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom