Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

Hitel önerőből A technikát fejleszteni, a technológiáit tökéletesíteni mindenütt cél. Különösen fontos ez a kisipari szövetkeze­teknél, ahol sokszor éppen a modem eszközök hiánya a gond. Szolgáltató jellegű munkájukra egyre nagyobb szük­ség van, de a növekvő igények kielégítését már nemigen le­het újabb munkaerő felvételével biztosítani. Csak a kor­szerűbb,, termelékenyebb munka hozhatja meg a várt ered­ményt. A fejlesztéshez anyagi alap, pénz kell. A saját erőforrá­sok csaknem mindenütt korlátozottak, és a központi, vagy állami hitelek lehetőségei sem fedezik az igényeket. Mégis lehet és kell fejleszteni, ezt bizonyította be megyénkben már jó néhány kisipari szövetkezet. A tulajdonosokhoz, a szövetkezet gazdáihoz, a tagokhoz fordultak és tőlük kértek kölcsönt, meghatározott célra pénzt. Célrészjegyeket bocsátottak ki a tagság körében és határ­idős visszafizetési kötelezettséggel, a törvényes kamatok felszámolásával kérték és meg is kapták a segítséget. A salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz-nél — volt, aki 20 ezer forintos célrészjegyet is jegyzett — a tagok össze­adott forintjai is hozzájárultak az idei számottevő gépesítés­hez. Új gépkocsikat, keverőberendezéseket, szállítóeszközö­ket és egyéb kisgépeket vásároltak. Ezek a gépek nagyrészt már segítik a szövetkezet termelését, munkájának gyorsab­bá, gazdaságosabbá tételét. Végső soron a szövetkezet gaz­dagodását és nem utolsósorban a tulajdonosok, tehát a ta­gok jövedelmének a növekedését is szolgálják. A salgótarjánihoz hasonlóan éltek ezzel a lehetőséggel Érsekvadkerten, Jobbágyiban és más kisipari termelőszövet­kezetekben is. A saját erőből összeszedett kölcsön jelentősen meggyorsítja a fejlődés ütemét, lehetővé teszi már korábban a távolabbinak látszó célok elérését is. A célrészjegyek rendszere a tagok tulajdonosi viszonyá­nak újabb kifejeződését is jelenti. A tagok bizalmát érzékel­teti, amely megvan a saját szövetkezetükkel szemben. Erősí­ti a tulajdonosi tudatot, a kollektív szellemet is, hiszen azért a közösségért hoztak lehetőségükhöz mérten nagyobb áldozatot, amelyben tevékenykednék, ahonnan várják saját érdekeik, céljaik valóra váltását is. A kölcsönadott forintok kamatoznak is. Általában öit-hét százalékos kamatot fizet vissza a szövetkezet. De nemcsak ez jelenti a befektetett fo­rintok megtérülését, hanem kifejezésre jiut majd az év végi részesedésben is. Az idén már több helyen élteik ezzel az új törvényes lehetőséggel, a célrészjegyeik kibocsátásával, de több helyen egy kicsit még idegenkednek tőle. A felsorolt néhány példa bizonyítja, hogy érdemes lenne foglalkozni ezzel a kérdéssel mindenütt, ahol szükség van rá. A lehetőségek másutt is rendelkezésre állnak, és tervek, célok is vannak, amelyeknek valóra váltását egyelőre a hitelhiány akadályozza. A szövetkezeti demokratizmus különösen az elmúlt évek­ben fejlődött, erősödött igen nagy mértékben megyénk terü­letén. A tagok beleszólása a közös dolgokba nemcsak a bí­rálat útján érvényesül, hanem ahogy ezt a példa bizonyítja, a segítségadásban is. Természetesen azt is mérlegeli minden szövetkezeti tag, hogy mire érdemes áldozni. Ezért csak olyan célokra szabad kölcsönt kérni, amelyek valóban a fej­lődést. a szövetkezet korszerűsödését, gazdagodását eredmé­nyezik. ' * ' ..................... ' * B. J. I ; • ! ÍR '-V 'a-niífeip 4J Mixserfáról Hányásra Szétpukkadtak a rémhírek Salgótarjánban a vegyi- ipari gépgyárnál megkezdő­dött a kazánház 45 méteres kéményének építése. A Gyár- kéményhőszigeteiő- és Ka­zánépítő Vállalat dolgozói jelenleg a tizedik méternél tartanak. Fiatalok feladata A KISZ központi bizottsá- tényezőnek ga, a Mezőgazdasági- és Élei- vezetet, mezésügyi Minisztérium, va­lamint a MEDOSZ Országos Elnöksége közös szervezésé- kasok ben 1970. június 23—24-én került lebonyolításra a me­zőgazdaság állami üzemeiben yítani dolgozó fiatalok országos nagyaktíva-értekezlete. a KlSZ-alapszer­Szó esett a fiatal saatenun- helyéről, szerepéről, arról is, hogy tovább kell ja- a pályairányítási mun­kát, a pályakezdőkkel A fiatalok nagyaktiva-ér- tekezletén megfogalmazott tennivalókat, amiket felhívás­ban tettek közzé, rövidesen megkapják az erdőgazdasá­gok, állami gazdaságok KISZ- fiataljaí, s ennek alapján való hozzákezdhetnek a helyi üze­törődést. Az állattenyésztés- mi, ágazati és országos tanács­Az aktívaülés összehívásá­ban dolgozó fiatalok azzal a gonddal foglalkoztak, hogy nak célja az volt, hogy ősz- még mindig kevés a korsze- szegezze a mezőgazdaság ál- rű gépekkel felszerelt mun­kahely, ezért választja kevés fiatal élethivatásul az állat­iam! üzemeiben dolgozó fia­talok helyzetét, felmérje hoz­zá a meglevő gondokat, prob- tenyésztő szakmát, lémákat, és tegyen javaslatot a következő időszak felada­tainak eredményes megoldá­sára. kozáson felvetett sok-sok javaslat megvalósításához. Mede Tivadar, a megyei KISZ-bizottság munkatársa jó A nógrádi szénbányászatot visszafejleszti'k, ami együtt jár a leggazdaságitalamabb ak­nák bezárásával. Ez a tény, és okai is közismertek nemcsak Nógrádiban, de országszerte. Az utóbbi időben csak a visz- szafejlesztés üteme lassult, de az élet diktálta tény nem változott. A bányászok érde­kében foganatosított intézke­désekről azok hatásáról már lapunkban is többszőr írtunk. Az emberség, a társadalmunk­ból fakadó humánum hatja át az ezzel kapcsolatos kormány­határozatokat és az ezeket követő helyi intézkedéseket is. Sok szó elhangzott már erről is, de úgy véljük, nem árt többször visszatérni rá, mert vannak olyan jelensé­gek, amelyek követelik ezt. Az áknák bezárása elkerül­hetetlenné teszi az emberek mozgatását. Arról van szó ugyanis, hogy a gazdaságta­lan, az eladási árnál jóval drágábban termelő aknák ter­melésének a megszüntetésével párhuzamosan korszerűsítik, fejlesztik a jobb szenet adó és gazdaságosan művelhető bányákat, amelyekre a távo­labbi jövőben is szükség lesz. Ilyenek Nógrádiban a nagy- bátonyi üzemek. Kányiásra, ahol a legjobb szenet terme­lik és nemcsak gazdaságosan, hanem nyereségesen, az idén eddig már mintegy 250 bá­nyászt helyeztek át az északi mizserfai bányáktól. Menni kell, mert csak ez a lehetőség van, ám örökös kérdés az át­helyezett bányászoknál': miért éppen nekem? Az átcsoportosításoknál több szempontnak is érvényesülnie kell. Például munkásszállítá­sok ésszerűségének. Lehetőleg egy-egy járat útvonalát vál­toztassák meg. Érvényesülni kell olyan szubjektív dolgok­nak is, hogy a nyugdíj előtt állókat lehetőleg ne mozgas­sák. Lehetne még egész sor dolgot sorolni, ami néha még az egyéni és közös érdek át­meneti ütközéséhez vezet. Nemrégen, a legutóbbi át­helyezések előtt a vállalat ve­tőit hívták ki a mizserfai bá­nyához, hogy ott, a helyszí­nen válaszoljanak a bányá­szok kérdéseire. Kimentek és szemtől szembe próbálták tisztázni a vitás kérdéseket. Parázg hangulat, szenvedélyes vita alakult ki és bizony el­hangzottak ellentétes vélemé­nyek is. A valóságot elferdítő vélemények gyűrűztek és ala­posan felkavarták a kedélye­ket, amit végül is sikerült le­csillapítani. Azóta már az át­helyezés megtörtént. * nyászok. Susán B. Gyula, Su- sán Ernő és Szabó B. István bámai lakosok viszont már áprilisban kerültek ide. Koráb­ban valamennyien Mizserfán bányászkodíak. Van közöttük nem is egy olyan, aki végig­járta már Inászót, Székvöl­gyet és a többi mizserfai ak­nát is, mert ha égjük helyen befejezték a termelést, men­ni kellett a másikra. Az övé­ké a szó: — Nagyobb bánya, mint ahol korábban dolgoztam. Többet kell gyalogolni a mun­kahelyre. A bányában fegye­lemnek kell lenni és úgy ér­zem, ilyen nagyobb bányában ez még fontosabb dolog — mondja az egyik. — Melegebb is, és a levegő valahogy párásább, rojnt amott volt. Ezt még meg kell szokni — mondja a másik. — Én tagja voltam annak a nyolc fős csoportnak, amely áthelyezés előtt már járt itt a kazáriak közül. Ügy is mondhatnám, felderítő úton voltunk. Sok volt a rémhír, és bennünket bíztak meg a többiek, járjunk utána, mi igaz, mi nem. Kellemesen csalódtunk — mondja Tőzsér György. Többen is szóltak ezekről a rémhírekről. Volt azok között olyan nevetséges is, hogy Ká- nyáson a szén felett tenger­szem van, ezért nagy a víz- veszély. Azt is emlegették, hogy Itt a vezetés vakfegyel­met követel. Ez a bánya át- járóház (nem tudom Győri Feremcék, a régi kányásialk, vagy a Petőfi-bányáról áthe­lyezett dolgozók, Géczi Lőrin- czék és a többiek, akik már sokszor szereztek jó hírnevet Hányásnak, hogyan véleked­nek erről, de bizonyára mo­solyognak), — Megdőltek a rémhírek. Az első bánjoajáráson már túl vagyunk és a fogadtatás nagyon szívélyes volt a veze­tők és a többi kányási bá­nyász részéről is — mond ja Nádiasdi Sándor, majd így folytatja: — fii korábban is a fel­ügyeletnél dolgoztaim, itt is ilyen beosztást kaptam. Sze­mély szerint megkérdeztek mindenkit, hol dolgozott, és hol szeretnie dolgozni. Ügy látom, ezt figyelembe is vet­ték a beosztásnál — mondja. — Az én 9 tagú brigádom együtt marad. Már Mizserfán. elnyertük a Szocialista brigád cím bronz fokozatát. Együtt szeretnénk tovább folytatni. Kérésünket teljesítették, csu­pán egy régi kányási bányászt osztottak be hozzánk. És ez jó is lesz így. A keleti ré­szen, elővájáson dolgozunk majd — mondja Tőzsér György. Üj hely, új körülmények. Az egyik ezzel kapcsolatban megjegyzi: „Fával dolgoztunk azelőtt, itt meg vassal fogunk. Ezt is meg kell még szok­nunk”. A bárnaiakmak már van kányási tapasztalatuk, ök a keresetről a következőket mondták: — Az első hónap­ban érthetően gyengébb volt, de a második már jobban sikerült. Hozzáfűzik: itt ne­hezebb a pénzt megkeresni, mint Mizserfán. — Én már több, mint 16 évet ledolgoztam bányában és bányász akarok maradni. Ezt pedig csak ott folytathatom, ahol bányászkodnak, mert ahol az aknát bezárják, ott nem lehet. — így vélekedik az égjük, és erre az igazságra a többiek csak bólintani tud­nak. A messziről jött ember a hibákat jobban észreveszi. Ezekről is próbáltam faggat­ni az új kányási bányászokat. Tetszik nekik, hogy itt a tisztálkodási lehetőségek sok­kal jobbak, mint ahol koráb­ban dolgoztak. Az viszont nem tetszik, hogy a szekré­nyekben a két műszak között nem szárad ki eléggé a mun­karuha. Ezen kellene változ­tatni. Ügy vélem, lehet is er­re megoldást találni. Kényás tehát megfelelően fogadta új dolgozóit. Nagy szükség van rájuk. Schaffer Péter afcnavezető mondta a következőket: — Szeretnénk, ha az új elv­társak minél rövidébb idő alatt valóban kányási bá­nyászoknak éreznék magukat. Hogy így legyen, ezért mi igyekszünk minden tőlünk tel­hetőt elkövetni. Kérjük őket is, ha gondjuk, problémájuk van — hiszen az a kezdett időben mindig akad — teres, senek bennünket. Egy rövid statisztikáit is készítettünk az ide érkezett és elment bányászokról. A vázs- lásiak közül 59-et helyeztek át már korábban, és azóta húszán másik bányához kér­ték magukat, illetve nyolcain a közelebbi vegyesüzemet vá­lasztották. A bámaiiaik 105-en érkeztek ide és közülük csak öten mentek el. Igaz viszont az is, hogy többen tartósabb ideje betegállományban van­nak. őket is várják Kánjáé- son. Aknákat zártak be tehát Nógrádiban, de most sem bo­csátottak el senkit. Üj mun­kahelyet biztosítottak számuk­ra. Bodó János Kányáson az áthelyezett dolgozókat kerestük fel, hogy véleményüket halljuk, gond­jaikat megismerjük és annak hangot adhassunk. Tőzsér György, Nádasdi Sándor, Ra- dicg Sándor Kazárról járnak be és most lettek kányási bá­A kétnapos tanácskozás Kifogásolták a hozzászólók, hogy helyenként — így me­gyénkben is — sokkal keve­sebb figyelem jut a központ­tól távol eső munkahelyeken hasznos volt, a résztvevő fia- dolgozó fiatalok élet- és mun. talok a helyi, üzemi, ágazati kakörülményeáre, mozgalmi elhangzottak munkájára, mint kellene. Kü- felelősségtel- Ionosén jellemző ez az erdő- véle- gazdaságok területén. Megállapította a tanácsko­össze jövetel eken alapján bátran, jesen nyilvánítottak ményt a szekcióüléseken, kér­déseket tettek fel a terület illetékes vezetőinek. Megyénk zas> hogy az állami gazdasa- küldöttei becsülettel eleget Sokban, de különösen az ér­tettek megbízatásuknak, aktív (tógazdaságokban tevékeny.íe­résztvevői voltak ülések vitájának. a szekció- Megállapí­dő KISZ - alaps aervezetek az átlagosnál rosszabb körülmé­totta a tanácskozás, hogy az között dolgoznak, a te­ifjúság helyének, szerepének rületi széttagoltság és a mun- bemutatására nagyobb figyel- ka idényszerusége miatt, az a met kell fordítani, hatéko- tapasztalat, hogy a gazdasag­nyabban be kell vonni a fia­talokat az üzemek életét érin­tő kérdések megvitatásába, a kollektív szerződések előké­szítésébe és végrehajtásába. Szükséges ez azért is, hogy a vezetők — az előbb említett körülmények ellenére — még a jól dolgozó ifjúsági veze­tőket sem részesítik elisme­résben, pedig az 1016. szá­mú kormányhatározat kap­fiatalok érezzék: számítanak csán megjelent miniszteri rájuk, szerepük, szavuk és felhívás lehetőséget nyújt ér­té lel őssé gük van a kérdések re­el döntésében és előbbre vitelé­ben. Szervezeti vonatkozásban helyesen kezdeményezték a Több fiatal felvetette az fiatalok, hogy hatékonyabb ipari vállalatoknál már meg- együttműködést kell megváló. ' “-----sítand az üzemek központja, é s az egységek KlSZ-alap­honosodott „üzemi négyszög problémáját. Sok helyen sa­értelmezik az ifjúsá- szervezetei, valamint a gaz­játosan got érintő kérdések körét, vagy egyáltalán nem tekintik daságvezetés és szervek között. a társadalmi Bemutatkoznak az új búzatajták Az Országos Mezőgazdasági Nagy része van abban, hogy a Fajtakísérlett Intézet 26 álló- termésátlagok 15 mázsa fölé másán nagy jelentőségű bú- emelkedtek, s így kenyérga- zakísérletek vannak folyamat- bonéból önellátók lettünk. Ma ban. Hazai és külföldi fajták már azonban még jobb tér­közül választják ki a szak- mőképességű fajták kellenek, emberek azokat, amelyek az A fajtakísérleti intézet állo­eddig ismerteknél többet te­remnek, és egyéb jó tulajdon­ságokkal rendelkeznek. Az új ígéretes búzafajtákat ezekben a napokban bemutatják a me­gyék és a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereinek. A 220 holdas szombathelyi kí­sérleti állomáson csütörtökön zajlott le az ismerkedés az új búzákkal. másain is ilyen szempontból vizsgáztatják a különböző ha­zai és külföldi búzákat. Kü­lönösen jónak ígérkezik a kí­sérletbe vont fajták közül a szovjet aurora, a kavkáz, a kubüejnaja és a rannaja. A francia moisson-nak, valamint az ugyancsak szovjet Miro- kovszkaja—88-nak ugyancsak fontos szerepe lehet a hazai terméshozamok emelésében. Amint dr. Kapás Sándor, az új magyar fajták közül a Országos Mezőgazdasági Faj- kiszombori 1-es ígéri a leg- takísérleti Intézet igazgatója többet. A felsorolt fajták kü- ismertette: az ország búzave- lönböző időben érnek, s így tés-területének 80 százalékán termelésük lehetőséget ad a termesztünk jelenleg bezosz­táját. E fajtának fontos sze- ^takarítási too széthúzására, repe van a magyar kenyérga- illetve a gépek jobb kihaszna- bona-termelés fejlődésében, lására. A lakossági szolgáltatások minőségi javítása érdekében a Nógrád megyei Patyolat Vállalat égj* speciális nőiruhava­saló gépet szerzett be, az NDK-ból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom