Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
A fámosimikolai kísérlet Málnaszedő gép készül Posztón A mezőgazdasági munka korszerűsítésének éveit élje Tudósok, kutatók, agrármt. nökök, egyszerű dolgozók ösz- szehamgalt munkával nagy erőfeszítéseiket tesznek annaik érdekében, hogy megkönnyítsék a földeken a munkát, a gyenge emberi erőt gépekkel pótol ják. A .Pásztói Gépjavító Állomáson már évek óta nagy figyelemmel foglalkoznak a málnaszedő gép elkészítésével. Az edmúlt héten meghívták szerkesztőségünket egy kísérleti málnaszedő gép munkájának bemutatására. Erről számolunk most be. Láttuk a gépet munka közben. Elmés szerkezet, amelynek a lényege az, hogy a málnabokrot egy kar segítségével a gép asztala flölé hajtják, egy ügyes szerkezet erősen megrázza, az érett gyümölcs a gép asztalára hullik, ahonnét egy felhordó a vízszintesen haladó szalagra szállítja, a szalagról pedig a gép hátsó részén elhelyezett tálba pereg a gyümölcs. Az előzetes számítások szerint — hiszen kísérletről van szó — a gép napi tízórás munkaidő alatt 160 kilogramm málnát szüretel le, szemben az emberi erővel nagyon fáradtságosán szüretelt napi 30, esetleg 40 kilogrammal. Amikora málnaszedő gép véglegesen üzemképes állapotba kerül, a legszerényebb megítélés szerint is forradalmasítani fogja a mélnatermesztést. Ösagár- don, a nagy málnatermesztő községben véleményt kértünk » tsz-tagoktól a gépről. Munkában a málnaszedő gép. Országh Gábor, a Pásztói Gépjavító Vállalat mérnöke a teljesítményt figyeli. Hitetlenkedtek. Amikor mélyebben elgondolkodtak korunk technikai lehetőségeiről, maguk tárták fel egy ilyen gép előnyeit. A málna az egész világon keresett gyümölcs. Gyorsan érik, a szüret,eléskor ehhez kell igazodni. Ma is, mert, szűkében állunk a munkaerőnek, jelentős mennyiség kárba vész. Szedése a tűző napon, az áltamszékének vezetője, dr. Láruméi Kálmán professzor munkatársaival elkészítette az első modellt. A Pásztói Gépjavító Vállalat vállalkozott arra, hogy a modell alapján elkészíti az első kísérleti gépet. Országh Gábor mérnököt bízták meg a munka irányításával. Szeles Gábor tervező köz^ Az eredmény mérlegelése. Tudományos pontossággal a legkisebb részleteket is feljegyzik. Mennyiség, minőség egyaránt fontos most. A jelek biztatóak landó hajlomgással, népszerűtlen a termesztők körében. Csak a technika segítségével lehet ezeket a zavaró körülményeket megszüntetni. Nemcsak az ősagárdiak véleménye ez. A gépre valamennyi szocialista ország bejelentette igényét, rajtuk kívül nyolc nyugati ország. Ezek között olyan fejlett kapitalista országok, mint Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Olaszország. Néhány esztendővel ezelőtt, a Kertészeti Egyetem géptani (Fotó: Koppány György) reműködésével dolgoztak a konstrukción. Rajtuk kívül a Gépjavító Tröszt megbízottja, nevezetesen Tőzsér Imre mérnök, a MEZŐGÉP fejlesztési intézettől Szabó Endre és Jan- csó József tervezőmérnök is bekapcsolódott, a munkába. Az első kísérleti példány sok kívánnivalót hagyott maga után. A tervezők alaposan megvitatták előnyeit is, hátrányait is. A modell és az első kísérleti példány minden előnyét egy harmadik kísérleti gépbe összpontosították. Ennek a bemutatására került sor a közelmúltban Vámosmiko- lán. A gép jónak ígérkezik, noha a szakemberek még több módosításra váró feladatot találtaik rajta. Beszélni kell azonban arról, hogy bár Nógrád megyei vállalat készíti a gépet, miért kell mégis a Pest megyéhez tartozó Vámosmikolán kísérletezni? Tudvalevő, a gép üzemeltetéséhez jól telepített málnásra van szükség. A vállalatnak a megyében több termelőszövetkezettel folytatott tárgyalás után sem sikerült ilyen területet kapni. Még a drégelypa- lánki tsz is elzárkózott ettöL Dr. Túri József, a vámosmiko- kai tsz elnöke vállalkozott ári ra, hogy segítséget nyújt a nagy jelentőségű kísérlet támogatásához. A vámosmikolai- ak minden elismerést megérdemelnek, Öt hold területet adtak a kutatóknak. A málnatermesztés több módszerét alkalmazzák a területen, keresve, hogy a géphez alkalmazkodva agrotechnikailag melyik a legmegfelelőbb. Alapvető kérdés ez, nélküle szinte lehetetlen a málnaszerő gép megalkotása. Mit mutatott a vámosmiko- lai bemutató? A gép a tervezők elképzelései szerint működik. Ma még nagyobb vesz- teségszázalékkai, mint megengedhető. Említésre méltó a veszteségszázalékkal kapcsolatban. hogy az Amerikai Egyesült Államok illetékesei úgy nyilatkoztak: ha a veszteséget negyven százalékra le tudják csökkenteni, a gépet megvásárolják. A tervezők a veszteséget húsz—huszonöt százalékra tervezik. Ha elérik, óriási eredmény. A másik probléma: képes-e a gép pergő málnát szüretelni? Egyelőre a konzervmálna szüretelésére alkalmas. Hogy milyen lesz a végeredmény, a kutatók titka. Bizakodnak, pedig az érési szezonban rendelkezésükre álló idő igen rövid, nem is szólva a kedvezőtlen nyárról. Nagyszerű elképzelés kezdeti megvalósulásának szemtanúi voltunk Vámosmikolán. Kutatókat, tervezőket, mezőgazdasági üzem hozzáértő vezetőit dicséri már most is. Mertek vállalkozni, áldozatot hozni, a mezőgazdaság korszerűsítése érdekében. Kombájnok a búzában Az idén hamiinchétezer holdról aratnák búzát a nógrádi ’termelőszövetkezetek. Mostanáig az eső akadályozta a gépek munkáját. A héten a megyében megkezdődött a búza betakarítása. kapnak. A pénzért azt követelik tőlük, hogy folyamatosan dolgozzanak, szemveszteség nélkül takarítsák be a búzatermést. — Ilye® aratásunk még nem volt, de ne is legyen — háfborog Hanzélik Ferenc, a pdlinyd Búzakalász Termeiő- gzövetkezat efljnökie. Ahogy a magtárba „kényszerítették” az őszi árpa termését, a falu végén azonnal beálltaik a búzába a komibaj- mok, és az' aratógépek. Hian- zéüik Ferenc azonban egyáltalán nincs elragadtatva a munkáivail. Az eső, a viharos erejű szél sok helyen földre fektette a kaüiászoikalt. — Ügy aratunk, ahogy tudtunk — mondja az elnök. — Ahol a kombájn nem szedi fel a gabonát, ott levágják a tagok és szórják egyenesen a kombájnba... Nincs mire vámunk, dolgozni kell! A pilinyi termeäiöszöviatke- zsetben 240 hold búza terméséit kell betakarítani a következő napokban. A terméskilátások a kedvezőtlen időjárás ellenére is jobbak a tavalyi hozamoknál. Hanzélik Ferenc 15—18 mázsás holdanként! terméssel számol. Az izgalom és az aggodalom egyre nő benne, ha elborul asz ég az aratók fölött. Úgy szeretné, ha minél előbb, minél kevesebb szemet veszítve, biztos helyre kerülne a búza. Közösen készítik még asz ebédet is az aratóknak, hogy aki csak tud, dolgozhasson a búzamezőn. Mielőtt a négy kombájn dolgozná kezdett a pöstényi határba®. Sümegi János, az elnök, Beme József, a főagro- aómusés atz üzemegység-vezetők mind körüljárták a búzát. Nézegették, méregették a kalászokat, hogy a legalkalmasabb időben induffihaissantak a gépek. A sokat tapasztalt gazda bölcsességével, mondja Sümegi Jánosi: — Nagy türelemét, nagy fegyelmet kíván az embertől az aratás. Az idiő halad, az ember egyre idegesebb, türelmetlenebb... De a sietség most kért is okozóiak Szécsényben türelmesem kivárták a kedvező időt. Igaz, az őszi • árpával nem sokat bajlódtak, mert nem vetettek többet hetven holdnál. — Eljutottunk odáig, hogy a mii földjeink túl jók az ősid árpátnak. Géppel mám tudnánk, kézzel meg nem akarnánk aratni — magyarázza Sümegi János. — Jövőre még bátrabbak leszünk asz igazi nagyüzemi vetésszerkezet kialakításában. Termeljünk 2—3 féle növényit, művelésükhöz alakítsuk ki a megfelelő gépsorokat. Tízféle növényhez tízféle gépsort nem bír el a termelőszövetkezet... A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezeit egyik legfontosabb, legjövedelmezőbb növénye a búza. Az idén 750 holdon -termelték, 200 holddal kisebb területen, mint az előző esztendőkben. A termőterület csökkenését a inövlefcivő hozamokkal ellem súlyozzák. Húsz mázsa a tervezett termés, aiz elnök mégis azt mondja: — Ha csak húsz mázsát adna a búza, nagyon boldogtalanok lennénk. Jó a gabonánk. Bene József, a szövetkezet főagronómusa a gaíbonafeivá- sárlóvia! beszél az átvételről és arról, hogy a tárolás biztonsága érdekében néhány napig munkába kell állítani a forró levegős gaibotnaszárí- tót. A tároláshoz hasonló gon- dosisággal szervezték meg a szövetkezetben a búra betakarítását is. — Tartson egy héttel tovább az aratás, de akkor teljesen rendiben vagyunk — állapítja meg a főagronómus. — Ragaszkodunk ^ a kombájnokhoz, mert így kikapcsolunk néhány munkafolyamatot. Nincs hordás, nincs csép- lés. A végén káderül, hogy még időt is nyertünk... A minőség alapvető követelmény a betakarításnál. A komtoájnosok kiemelt órabért Esteledett, mire Érsekvad- teert-re értünk, de a nyolc kombájn még dolgozott, A 380 hold őszi árpa bstafcarítá- sáwiall már végeztek és a tt>4 közepén a gépek megkezdték a búza aratását. Nagy területről, majd 1200 holdról kell betakarítani a szemet. Lacyjkó András, a szövetkezet elnökhelyettese némi ag- godiaiomal szemléli a gabonáit, az aratást. — A vasárnapi vihar sok kalászt, letört — mondja gondterhelten. — Búzából azért meglesz a 18 mázsa, ha nem szól közbe újra az idő. A gépeket, asz embereket egyaránt felkészítették a munkáira az érsefcvadkenti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben, Érsékviadikerten évek óba teljesítménybérben dolgoznak a kornibáijuvezetők. Ha .akadálytalanul haladhatnák öt, öt és fél, hatezer forintot keresnék. Megy is a szem szépen a malomba. — Az idén 30 vagon sörárpa és 150 vagon búzára szerződtünk a Gaiboniafelvásárló Vállalattal. Árpát, búzát tárolni mi magunk nem szeretnénk. De ha szükség úgy hozza, csak segítünk a vállalatnak. .. Így mondja az elnökhelyettes, miért nyilván tudja, hogy az érsekivadlkerti malom nem budija mind befogadni, täroteü a környékről egyszerre zúduló gabonamennyiséget. Aiz aratás mindenütt megkezdődött, a héten már megindulnak a malomba a búzával telit vontatók, tehergépkocsik is. Vincze Istvánná AutomatapeDztáros" 99 Az Aeroflot moszkvai Leningrad! úti épületében felszerelték annak a ma már sorozatban gyártott Sziréna elnevezésű elektronikus berendezésnek egy példányát, amely jelentősen megkönnyíti majd a repülőjegyek eladását. A légiforgalmi társaság hivatalnoka egy kezelőpulton jelzi a megrendelést, és innen a megrendelés az épületben található információs és számítóközponthoz kerül. A gép pillanatok alatt kidolgozza a megrendelés feltételeit. A képernyőn megjelenő válasz — az utas beleegyezése esetén — azonnal automatikusan kinyomtatott repülőjeggyé változik. Ha a járaton már nincs hely, az automata egy másik — „véleménye szerint” alkalmas — csatlakozást javasol. A példák erejével Űipifllesöwetlci mert a közös gazdaságok Az elmúlt években egyre több szövetkezetben éltek az 1967. óvd III. törvény biztosította lehetőséggel. Homok- és kőbányát nyitottak, fafeldolgozó üzemet létesítettek, a segéd- és melléküzemek egész sorát hozták létre Nóigrádban is a közös gazdaságok. A legszembetűnőbb mégis az volt, hogy sánte gornibamódra szaporodtak a termelőszövetkezeti épftőbrigádok, majd néhány brigád összefogott és létrejöttek az építési társulások. Alapos okok késztettek arra a szövetkezeteket, hogy életre hívják az építőbrigádokat, az építési vállailkozáso- kait. Mindenekelött az, hogy a szövetkezeti gazdálkodás minőségi változáson ment át. Megnőtt az igény a nagyobb, a korszerűbb épületberuházások iránt. A Rétsági járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a múlt hónapban értékelte a szövetkezetek beruházási tevékenységét. Az idén hat- vanhárommilliós beruházást terveztek a közös gazdaságok. Három évvel azelőtt 1967-ben. harmincnyolcmillió forintot fordítottak ilyen célokra. Régóta ismert a mezőgazdasági nagyüzemek gondja: az Állami Építőipari Vállalat munkaerő- és anyaghiányra Hivatkozva egyre nehezebben, körülményesebben épít falun A szövetkezet érdeke pedig az volt. s az ma is. hogy gyorsan és jól dolgozzanak az építők. Égyrészlt azért, igyekeztek élni az állami kedvezményeikkel. Másrészt a segéd- és melléküzemek jövedelme biztosította a szükséges saját erőt a nagyobb, jelentősebb beruházásokhoz is. Az elmúlt években az is bebizonyosodott, hogy a mellék- üzemi tevékenység, így a szövetkezetekben meghonosodó építőipar is, egyre kedvezőbben éreztette hatását a gazdasági fejlődésben, a tagok jövedelmének gyarapodásában. A jól szervezett, gondosan ellenőrzött melléküzemek rendszeres, biztos jövedelme jó alapot szolgáltatott a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. A többletijövede- lemibőH gépeket, műtrágyát, vegyszereket vásároltak a szövetkezetek, felépítették a korszerű, jövedelmező állattenyésztéshez szükséges épületeket. Jól példázza ezt a folyamatot a nógrádi Béke Termelőszövetkezet, ahol többek között építőipari vállalkozást hoztak létre. Az építők gyorsan és jól dolgoznak. Mindenekelőtt saját gazdaságuk igényeit elégítik ki. Az idén húszezres tojóház, száz férőhelyes borjúnevelő, szociális létesítmények szerepelnek a beruházási programban. Építenek más községekben is, a TÖVÁLL tervezett bevétele 24 000 000 forint. Ebből a pénzből az idén is jut arra, hogy a tavalyinál több műtrágyát, vegyszert, új erőgépeket, kombájnokat vá&árol- janák. Ez a magyarázata, hogy Nóigrádon minden évben magasabb a növénytermesztés és az állattenyésztés árbevétele. A tavalyi- tizenötmillió forint helyett most tizenhatmilliónál is többet várnak a mezőgazdasági termelésből. Az építőszövetkezetek példája a bizonyíték: a segéd- és melléküzemek ésszerű fejlesztése, az építőipari tevékenység szélesítése kettős haszonnal járt. Többet építenek a szövetkezeitek mint régebben, gyorsabb és jobb is a munka mióta az építSbrigá- dok, -vállalkozások húzzák a falakat. A segéd- és melléküzemek bevétele lehetővé teszi a növénytermesztés és az állattenyésztés gyorsabb, erőteljesebb fejlődését, a bővített újratermelés megvalósítását. S van még egy roppant nagy haszna ennek az egész folyamatnak, amelyet a szövetkezetek különösen ebben az időben nem hagyhatnak figyelmen kívül. A rendszeres, biztos pénz, az ipari jellegű munka egyre több fiatalt- hoz vissza dolgozná a mezőgazdaságba. V. I.-né NÓGRÁD — 1970. július 24., péntek Bobál Gyula
