Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
Egy lSTESUÍ»egy«8ÍIct tükrében teiMcibblcepz©®« Mér mikképsö eióadáaak — Érdekes javaslat o* m Ketsegtelen, hogy a gazdaságirányítás új rendszere nem csupán tágas perspektívát nyitott a műszaki fejlesztés előtt, hanem a megnövekedőit feladatokhoz mérten meg is követeli ezt a fejlődést. A vállalatok műszaki, technikai fejlődésében tapasztalható viszonylagos elmaradás mindenképpen összefüggésben áll a műszakiak — mérnökök és technikusok — továbbképzésének jelenlegi színvonalával, szervezettségével — vagy éppen szervezetlenségével. A jövőnek dolgozni Ismeretes, hogy a megyéből — szinte utolsónak az ország más vidékeihez viszonyítva — csak nemrégiben alakult meg a tudományos egyesületeket összefogó MTESZ megyei szervezete. Jelenleg hét egyesület működik Nógrádban, közülük a bányászati-kohászati és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület megyei csoportja a legidősebb társulás. A műszakiak képzésében sokat tehetnek a MTESZ keretein belül iparáganként specializálódott tudományos egyesületek, amelyek igyekeznek a megyei pártbizottság és tanácsok regionális terveihez kapcsolódva a „jövőnek dol- kozni”, részt vállalni azokból a feladatokból, amelyek a távlati fejlesztésben a tudományos-technikai előrehaladást jelölik. Mit tesz az elektrotechnikai egyesület a műszakiak továbbképzése érdekében — erre a kérdésre kértünk választ az ÉMÁSZ salgótarjáni Igazgatóságának két vezetőjétől: Scholtz Lajos főmérnöktől, az egyesület elnökétől és Kovács István titkártól. — Az elektrotechnikai egyesület négyéves múltra tekint vissza, jelenleg 72 tagja van — mondja Kovács István. — Érdekes azonban a százalékos megoszlás: az ÉMÁSZ dolgozói negyven százalékban képviselik a vállalatot — tehát nem fogható fel még ilyen formában sem, hogy „az igazgatóság tudományos csoportja” lenne! —, ugyanakkor azonban megfordul az arány, ha a tagok aktivitását, tudományos-technikai érdeklődését nézzük. Jelentősebb intenzitásról huszonöt tagunk tesz taraútaizoinyisagot. A MTESZ megyei szervezetének megalakulását azért fogadtuk örömmel, mert ezután várható, hogy éppen a jövőt szolgáló előadások, tapasztalatcserék szervezése összehangoltabb lesz — elsősorban természetesen a megyében. Az elektrotechnikai egyesületnek jelenleg az ÉMÁSZ igazgatósága ad helyet. Nem rendelkeznek különösebb propagandával, ezért viszonylag kevés olyan javaslat érkezik az üzemektől, tanácsoktól és más szervektől, amelyek érdekes és hasznos programot jeleníthetnének az egyesület munkaitervében. Határmenti szakmai kapcsolat Scholtz Lajos és Kovács István „határmenti szakmai kapcsolatként” említi a szomszédos csehszlovák villamossági szakemberekkel kialakított barátságot. — Kétoldalú tapasztalatcse réket szervezünk évek óta. Mindez jelentős mértékben hozzájárul mérnökeink, technikusaink képzéséhez is. Csehszlovák szaktársainknál olyan villamos állomásokat ismertünk meg, amelyek nagyfokú miniatürizálást mutatnak, s amelyek nálunk esetleg csak évek múlva alakíthatók ki. Nem mindenben hátrányos részünkre az összehasonlítás. A villamos hálózatok állagát tekintve mi jobb eredményeket tudunk felmutatni. A kapcsolat tudományos igényű munkát is ad a csoportnak: évenként összegezzük az így szerzett rendkívül hasznos tapasztalatokat. Tavaly érintésvédelmi tanfolyamot rendezett az elektrotechnikai egyesület; ez a továbbképzési forma egyaránt szolgálta a szakemberek és a lakosság érdekeit. Jelentős szakmai képzés a vülamosmű- kezelői tanfolyam is, amelynek három fokozatán vehetnek részt, szerezhetnek magasabb szakmai képzettséget az ÉMÁSZ dolgozói. Jelenleg 68 hallgatója van ennek a továbbképzésnek. Mindent ösz- szevetve: a tudományos egyesület szervezésében évente átlagosan 120 mérnök, technikus és szakember továbbképzését segítik elő, előadásokat tartanak például a kisiparosoknak, sőt részükre külön tanfolyamokat is rendeznek. Tervezik az iparban és a vállalatnál dolgozó technikusok szervezett, programszerű továbbképzését, szívesen vállalnak kisebb tervezéseket, villamos méréseket is. — Az egyesület tagjai elkészítették a villamos hálózati üzemzavarok elhárítási idejének csökkentését elősegítő >_• folyama tgrafikont” — ezt jelenleg a gyöngyösi igazgatóságnál próbálják ki a gyakorlatban — mondja Scholtz Lajos elnök. — Mérnökeink továbbképzését szolgálják azok az előadások és kiállítások, amelyeket részben mi rendezünk. Az ÉMÁSZ miskolci központja éppen most kért meg bennünket, hogy az őszi programban adjunk helyet a VEIKI (országos kutató intézet) salgótarjáni előadásának is, amely a villamosenergia-ipar időszerű feladataival foglalkozik majd. 4 műszaki .«enyesséoért Ezzel függ össze a tudományos egyesület javaslata is: az eddiginél szorosabb kapcsolatot kellene kialakítani a párt- és tanácsi szervekkel. Korábban jó példaként említették azt a feladattervet, amelyet az egyesület a megye iparszerkezetének változásával kapcsolatban készített. A műszaki igényesség, a feladat- vállalás tükröződik a tervből, amelyre azonban mind a mai napig nem kaptak választ, vagy beleegyezést az illetékesektől. Pedig a Magyar Elektrotechnikai Egyesület megyei csoportja minden tevékenységét elsősorban a gyakorlati feladatok előmozdítása érdekében szeretné kifejteni. Ezt így fogalmazzák meg: — Nem lehet célunk a „tudományos befeléfordulás”,.. Ezért várjuk az üzemek, vállalatok, a párt- és tanácsi szervek, intézetek igényét a profilunknak megfelelő munkák elvégzésére. Vegyék igénybe az egyesület szellemi energiáját — ez roindannyiunk közös érdeke! Pataki László gyozsafob útemö fejlődést nehezíti, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottaik aránya csökkent. Az átlagos életkor — 5.7 év —, négy évvel magasabb az országos átlagnál.” (Idézet az 1966-os megyei párt- értekezlet anyagából.) A szécsényi termelőszövet - ékezetben dolgozó fiatal szakemberek és szakmunkások legfőbb gondja most az, hogy nincs elegendő lakás. Sok helyen szóvátették: hiába dolgoznak sokat és jól a közös gazdaságban, mégis éveknek keli eltelni ahhoz, hogy lakáshoz jussanak. Ezért aztán a pártszervezet titkára, Tomis István vette kezébe a fiatalok ügyét. Vizsgálódtak vezetőségi ülésen, párttaggyűlésen vitatták meg, hogyan lehetne segíteni a fiatal fészek- rakóknak. A termelőszövetkezet vezetősége — a pártszervezet javaslatára — azóta mái- határozatot hozott: az OTP hatvanezer forintos lakásépítési kölcsönét húszezerrel megtoldja a gazdaság. A kölcsön törlesztését csak öt év után kezdd meg a fiatal szakember, szakmunkás. Ha azonban akkor is változatlan a szándéka, s a termelőszövetkezetben kíván dolgozni továbbra is, és ezt 15 évre szóló szerződésben rögzíti, a húszezer forint visszafizetésétől a termelőszövetkezet eltekint. A fiatalok körében érthetően nagy érdeklődés kíséri a vezetőség, a közgyűlés hatáA lazeias és a me shanizmus Becskén, a Galga-patak partján áll a műhely. Itt dolgozik Mészáros Pál fazekasmester. Nógrád megyében ma már csak egyedül műveli ezt a hajdan híres mesterséget. A cserépedényeket felváltotta a fém. az üveg, de csibeitató, vi- rágcserép és esetenként még csörgőkorsó ma is kell. Négy évvel ezelőtt jártam itt és most is úgy tűnik, azóta sem változott semmi. Ott áll a sarokban a korong, amelyiken annyit gyalogolt már Mészáros Pál, hogy akár megkerülhette volna a földgolyót. Az iszapoló, vagy ahogy ő mondja az agyagrothasztó is a régi, akár a szikkasztóállványok, vagy a másik helyiségben a kemence, a mázőrlő. Ha abbahagyja a mesterséget bizonyára múzeumi tárgyak lesznek. Valami mégis változott a négy év alatt. Pirospozsgásabb és fehérebb lett a mester. Akkor sokat panaszkodott. A mesterlevelét is mutatta, amit a Képzőművészeti Főiskolán állítottak ki, amikor sikeres vizsgát tett 1948-ban. Azóta önálló kisiparos. Fiai nem követték a szakmában. — Megoldódott a régi panasz? — Igen. Akkor nem kaptam elég megrendelést. A vásározásra csak ráfizettem volna. A kére: kedelem a kisiparostól nem vásárolt, de jött az új mechanizmus. Én csak azt nondhatom, hogy korábban is jöhetett volna. Nekem csak jót hozott. Van megrendelésem. Amennyit tudok termelni, annyit átvesznek tőlem. — Tegnap négyezer forint értékű árumat — virágcserepeket — vittek el Balassagyarmatra az iparcikk-kisker- hez. Ha összejön egy rakomány készáru, bejelentem és küldenek érte kocsit. Látja, már a fuvarról sem kell nekem gondoskodnom, elviszik az árut Az üzleti árban benne van az én munkadíjam és a kereskedelmi haszon is. Sokat nem rak rá a kereskedelem, csak a tisztességes hasznot — mondja. A korong közben forog és a jól meggyúrt agyag formálódik. A nyers cserép egymás után kerül a szikkasztóra. — Nem jó ez az idő, nehezen szárítunk. Tegnap a feleségemmel — ő az örökös segítőm — kirakodtunk a napra, de jött az eső. Itt meg lassabban szárad. Addig kell ám ezt a munkát szorítani, ameddig az idő is kedvez. Agyagot hozni, előkészíteni, rothasztani, azután még alaposan meggyúrni. Olyan ez, mint a kenyér. Az is csak akkor jó ízű, ha jól megdagasztják. A korongozás csak egy része a munkának. A szárítás után még jön a kemencézés. az égetés. Szállítani csak ezután lehet és a pénzt is akkor adják — magyarázza, miközben újabb cserép kerül a szikkasztóra. — Látja, majd elfelejtettem, volt ám egy másik problémám is. Sokáig 20 százalékos forgalmi adót fizettem. Gyanús volt nekem ez az egész; — sokalltam az összeget. Megrendeltem a ránk, fazekasokra, illetve a kerámiára sjóló rendeletet. Abban van két kategória. A finomkerá- r.iiára 20 százalék a forgalmi adó, a durvakerámiára csak 10 százalék. Miért fizetek én ennyit a virágcserépre? — gondoltam és írtam is —, már a rendelet ismeretében — az adóközösséghez. Igazat adtak és néhány hónapra visszamenőleg is jóváírták az adótöbbletemet. Ebből az a tanulság, hogy az ember a saját magára vonatkozó rendeletet próbálja megtanulni — mondja. Az idő eljárt már az idős mester felett, de munkakedve talán ma még nagyobb, mint korábban volt. A korongot hajnaltól későig hajtja, de ahogy mondja: megelégedett, nincs oka panaszra. B. J. A szécsényi kezdeményezés mzatát, és szeretnének minél többen élni ezzel a lehetőséggel. Eddig tizennyolc házhelyet már kiadtak az igénylőknek és az idén néhány an elkezdik az építkezést is. Kialakult a segítség, a támogatás formája is. A termelőszövetkezet anyagi erejét figyelembe véve, minden évben öt fiatal kapja meg a lakásépítéshez szükséges húszezer forintot. Az építkezéssel, a kölcsönnel együtt járó intézkedés, az ide-oda járkálás sem vonja el a fiatalok figyelmét a munkától, mert ezt is magára vállalta a szövetkezet párttitkára. A szövetkezeti tagok elöregedése, a nemzedékváltás gondja erősen szorítja a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetet is. Az idén is sokan vannak, akik hosszú, dolgos esztendők után nyugalomba vonulnak. A szövetkezet vezetőit kényszer hajtja, hogy ne csak beszéljenek a fiatalításról, hanem hathatós intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy minél több fiatal vállaljon munkát náluk. Látják, arra van szükség, hogy a gazdaság szoros kapcsolatot építsen ki az iskolával, szakmai látogatásokkal segítse a mezőgazdaságot megkedveltető politechnikai oktatást és mindennek érdekében a mezőgazdasági tanulók ösztöndíját csupán előlegnek tekintik. Tudják már: a fiatalokkal nemcsak akkor kell igazán törődni, amikor már a termelőszövetkezetben dolgoznak. Tapasztalatból mondjak ezt a szécsényiek. A II. Rákócziban ugyanis most már viszonylag sók fiatal ember, leány dolgozik. A közös gazdaság vezetői számolnak azzal. hogy a fiatalok igénye egészen más, mint az idősebb termelőszövetkezeti tagoké. Nem vitás, a fiatal szakmunkások a kasza helyett a kombájnra, a kapa helyett a gyomirtó vegyszerre szavaznak. A gazdaság húszmilliós pulykatelepén csak fiatalok dolgoznak. Ez is példázza, hogy a fiúk, a lányok szívesen dolgoznak a mezőgazdaságban, ha ott az iparhoz hasonló körülményeket, szervezettséget, meghatározott munkaidőt, megfelelő kereseti lehetőséget találnak. A tsz vezetői mindezt időben felismerték, s nem sajnáltak bizonyos áldozatokat sem a fiataloktól, a fiatalokért. a havi készpénzfizetés, a fiatalok klubja, most a lakásépítési kölcsön az idősebb tagok teljes egyetértésével találkozott. Hiszen így oszlik el lassan fejük felől a felhő, mert alakul már a szakmunkásgárda, amely a nyugdíjasok helyébe áll, s hozzáértésével, igyekezetével tovább gyorsítja, erősíti a közös gazdaságot. Még valamit. A megyében talán több szövetkezet is akad, ahol érdemes lenne megnézni, milyen lehetőség kínálkozik a szécsényi kezdeményezés megvalósítására. Vincze Istvánná Országos gyomnövényfelmérés kezdődött hazánk 200 községének határában, dr. Újvárosi Miklós, a vácrátóti botanikus kert vezetőjének irányításával. Meghatározott területen végzi munkatársaival a gabona- és kukoricatáblák növényi kártevőinek adatfelvételeit. A nagy munkával az idén végeznek, s a szerzett több százezer adatot a jövő évben dolgozzák fel. Ennek segítségével tájanként állapítják meg a gyomnövények fajtáját, s a biológiájuk ismeretében a védekezés idejét és esiranövény-mintákat rendsze- módját. Képünkön: dr. Űjvá- rezi. rosi Miklós az ország külön- (MTI fotó — Bereth Ferenc böző helyein begyűjtött gyom- felvétele) Pályázat alapján A soron következő ötves tervben a lakosság javító-szolgáltató igényeinek jobb kielégítése céljából szolgáltatási-fejlesztési pénzalapot hoznak létre megyénkben. Odaítélésével kettős célt kívánnak elérni: bővüljön a hálózat, ezzel párhuzamosan szélesedjék a javító-szolgáltató tevékenység. Elsősorban azok a vállalatok kapnak anyagi segítséget, ame-lyázat útján lehet megkapni. lyek vállalkoznak a kiemelt tevékenységek elvégzésére, valamint az elmaradott területeken meglevő hiányosságok felszámolására. De csak abban az esetben, ha a legkedvezőbb ajánlatot teszik, illetve a legkisebb hozzájárulást igénylik. A rendelkezésre álló pénzt páMunkás—paraszt találkozó Balassagyarmaton Az államalapító I. István király születésének ezeréves évfordulója alkalmából augusztus 20-án az ország öt városában — többi között Budapesten és Székesfehérvárott — rendeznek nagyszabású ünnepséget. Az öt város között van Balassagyarmat is, ahol ezen a napon munkás— paraszt találkozót tartanak. Reggel hét órakor zenés ébresztő köszönti a város lakosságát. Az ünnepi nagygyűlésre délelőtt tíz órakor kerül sor a Palóc-ligetben. Utána kezdődik az ünnepi műsor. A kulturális rendezvény- sorozat délután három órakor folytatódik, népi tánccsoportok mutatják be műsorukat. Ugyancsak délután sportműsor, az autóklub ügyességi versenye stb. szórakoztatja az érdeklődőket, majd szabadtéri bál kezdődik. A terv szerint, a környező termelő- szövetkezetekből mintegy ezer dolgozó érkezik az ünnepi találkozóra. A vendégek részt vesznek az ünnepélyes ke- nyérszegésen, s a nap egyéb programjában is. A termelő- szövetkezetek a vendéglátásban is jeleskednek. NÓGRÁD — 1970. július 23., csütörtök
