Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

Sieged hívja, várja Önt! Jelenet a Csipkerózsika című balettből a szovjet vendég­együttes előadásában alakítja augusztus 9., 12., 15. Szegeden ismét megszólal­tak a fanfárok, felhangzott a jólismert szignál, kezdetét vette — immár tizenketted­szer — a szegedi szabadtéri játékok ünnepi eseménysoro­zata. A szovjet balettegyüttesek betnutatfcoeása minidig ünne­pi esemény a szegedi Dóm terem. Érthető várakozás előz­te meg most is a Novoszi- birszki Altem Akadémia Opera- és Baletitszíinházának vendégjátékát. Csajkovszkij remekét, a Csipkerózsika cí­mű balettet K. M. Szergejev, a Szovjetunió népművésze, Állatni díjas állította szín­padira. A király szerepében G. D. Riihlov táncolt július 10- én — és táncol ezt követői eg 21-én és 22-én. A prózát az idén Euripidész Trójai nők című tragédiája képviseli. J. P. Sartre átdolgo­zásaiban, Illyés Gyula költőd fordításában, Vámos László rendezésében. Néhány név a szereposztásból: Thirring Vio­la, Nagy Attila, Súlyok Má­ria, Ruttkai Éva, Romyecz Mária. A trójai nőket Tábori Nóra, Gordon Zsuzsa, Bodnár Erika, Bús Katalin, Gyiimesá Pálma, Lelkes Dalarta és Bőd Teréz, a görögöket Beinlkő Gyula, Latinoviics Zoltán és Dévay Kamilla játssza. Há­rom alkatommal július 25-én, 31-én és augusztus 2-án lát­hatja a közönség. Olasz nyelvű előadásban hangzik majd fel az opera­irodalom két szuggesztiv hangvételű darabja, a Pa- raszibecsület és .a Bajazzók. Mikó András rendezésében, Varga Mátyás díszleteiben, Márk Tivadar jelmezeiben külföldi vendégművészek éneklik az operák főszerepéit. A Parasztbecsülettbein TuricL dlút: Ciiro Pirot-ía, a Palermói Operaház tagja, Altöiöt: Dávid Qhanesiiam, a Bulkaresti Ope­raház tagja, a Bajazzófctban Caniot: Francisco Lazzaro, a Barcelómai Operaház tagja, Nédidát: Ridta Fietarinen, a Helsinki Operaház művésze es 19-én. Először mutatkozik be a sza­badtéri játékok közönségének a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese. összeállításuk cí ma dój a Szókolay—Balassi: „Vitézi ének — óda a magyar történelem hőseiről” című műve — ősbemutató. Szerepel meg a programban Szervánsz- ky Endre: Honvédtoborzó- ja, Daróczi—Bárdos: Tóbiás című énekes tánckomédiája. A „Hírős város” számos más rendezvénnyel készült az ünnepi hetekre. Megrendezték a szegedi ipari vásárt, amely­re jugoszláv kiállítókat is meghívtak. Az országos jellegű szegedi nyári tárlat 124 művész 250 alkotását vonultatja fel. A szakszervezetek népitáncfesz- tiváljára Bulgáriáiból, Cseh­szlovákiáiból, az NDK-hói, Ju­goszláviából, Romániából és a Szovjetunióiból érkeztek ne­ves együttesek. Üjiból meg­rendezik a szegedi nyári egyetem előadásait. Lesz őszi­barack- és borverseny, ifjú­sági karnevál, ajándékcikk- bemutató, virágkiállítás, vi­rágkötészeti verseny, nem­zetközi díszmadár-kiállítás. Hadmadszor rendezik meg az ipari tudományos konferen­ciát. Érdeklődésre tarthat számot a gázkonferencia, a textiles vándorgyűlés, az or­szágos postástaléllkozó. Hall­hatnak orgonaversenyt, lát­hatnak divatbemutatót, ma­ratoni futást és úszóvensenyt, megkóstolhatják a híres sze­gedi halászlét, kirándulhat­nak sétahajón és különbuszon a városba érkező vendégek. Szeged az idén is hívja, vár­ja vendégeit! J\lőtine$i Száguldó állóképek A nőtincsi termelőszövet­kezet hírneve lassanként be­járja Európát és eljut a ten­gerentúlra is. Jó üzleti ér­zékkel felismerték, hogy a hazánkba érkező külföldi turisták keresik a romanti­kát, amit akár egy egyszerű sétalovaglásban is megtalál­nak. Madácsi László, a tsz elnöke 10—12 félvér hátas­lovat készített elő a turis­táknak Nerk Elek tsz-tag se­gítségével. Naponta türelme­sen lovagolták az állatokat a község körüli völgyeken, dombokon, erdőkön, mező­kön át, mindaddig, amíg a lovak megszokták, hogy nem szabad türelmetlenkedniük. Ügyelni kell magukra éppen úgy, mint utasaikra. Nehéz munka volt, de szerencsére Nerk Elek türelme végtelen­nek bizonyult. Mikor meglá­togattuk Verőcén, az Express Ifjúsági táborban, ezt mond­ta a lovairól: — Olyanok, mint a leg­jobb idegenvezető. Tudnak alkalmazkodni... A tábor vezetősége meg­egyezett a tsz vezetőségével, hogy a nyár folyamán Nerk Elek felügyelete mellett, Busái György és Viczián László nőtincsi tsz-tag a lo­vakat a táborba viszi, és amelyik turistának kedve támad, lovagolhat. Az ötlet­nek nem várt sikere van, ami annak is köszönhető, hogy Nerk Elek „a turisták fejével” is gondolkodik. Fel­ült az egyik lóra^s Verőcé­től végig a Börzsöny nyúl­ványain át, öt-hat utat is bebarangolt. Megnézte, me­lyiken vigye, akik még nem ültek lovon. „Bemérte” a te­repet azoknak is, akik járta­sak a lovaglásban. A kije­lölt útszakaszok szépek, le- nyűgözőek. Hűs erdei utak, rohanó patakok, virágos rét, a vágtához alkalmas sima terep. Érthető, hogy amikor megérkeznek a turisták a világ bármelyik tájáról, el­ső szavuk: — Hol vannak a lovak, lehet-e lovagolni? Lovagolni pedig mindig lehet, kivéve az abrakolás idejét. Azért nem árt, egy kis elővigyázatosság. A na­pokban történt, hogy egy heves vérű olasz leányzó, ki tudná megmondani, honnan merítve a bátorságot, a tú­rát vezető Nerk Eleket vág­tában próbálta megelőzni. Hiába volt az öreg minden szava, szigora, a lány egyre biztatta lovát. Az pedig nem akart szégyent vallani, há­tán egy olasz leánnyal, ‘ és alaposan megugrott. Az „utas” bizony a földre poty- tyant... Ma már népszerűek ezek a lovak a táborban, valóságos sztárok lettek. B. Gy. címmel fotósok és a fotóművé­szet hívei számára szolgál kü­lönleges csemegével a Delta Magazin új száma. Bemutatja a művészi mozgásábrázolás válogatottan szép eredményeit és ismerteti a korszerű felvé­teli technikát. A természet sza­badalmai címen összefoglalja technikának a természettől el­lesett fogásait, a bionika új eredményeit. Cikket és képe­ket közül új típusú fekvőbúto­rokról, a gyógypedagógia „mo­solyogni tanító gépeiről”, újonnan napvilágra került ókori görög freskókról, vala­mint az áramfejlesztés új módszereiről, az elektrogáz- dinamikának nevezett új tu­dományágról. Gyógyító halál- sugár# címen beszámol a lé­zer orvosi alkalmazásáról és színes felvételeken mutatja be, hogy a tenger élővilága milyen gyógyszerekkel szol­gál az ember számára. A ho­lográfia varázspálcája címen lebegő háromdimenziós képe­ket mutat be és ismerteti elő­állításuk forradalmian új mód. szerét. Száznál több — java­részt színes — fotó és sereg­nyi hír, információ, tudomá­nyos kommentár egészíti ki a népszerű tudományos ma­gazin új számát. Modulbarakk A városépítés során több élelmiszer- és iparcikküzletet kell lebontani Salgótarjánban. Ez gondot jelent a lakosság áruellátásában, ezért a Salgó­tarjáni városi Tanács, a Nóg- rád megyei Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat és az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat képviselői ma Kecskemétre utaznak, hogy könnyen és gyorsan felállítható modulba. rakkot vásároljanak. Az üzlet célja alkalmas építményekét a Kecskeméti Fémmunkás Válla, lat készíti rövid határidőre. Egyelőre a városi tanács két modulbarakkot vásárol. A művelődés vára i művelődé* gyarmati vára bizony nem vár, csupán amolyan váiiyog- erőditimjéiny. Kopott, szürke szabott falaikkal. hoíliló viakoilaittaL és > inkább régebbi hivatásának felel meg — kocsma volt —, mintsem mai rangos feladatának. Annál tiszteletre méltóbb, hogy ilyen kö­rülmények között is igyekszik hivatását, sze­repét betölteni — nem kis sikerrel. Falai között olyan munka fotytlk, amely nemcsak a szűkeblben érdekeltek tetszésének felel miéig, hanem a hivatalos és illetékes szervek elismerését is kivívja. Azt mondja a német: klein, aber mein. Kicsi, de az enyém. Sok baj, hiba lehet rajta kívül, kicsi is, de belül, belül az enyém, a miénk, s belül bőven pó­tolja azt a szépet, ami kiviül hiányzik róla. Avagy, nem a miénk is a Madách irodal­mi színpad tevékenysége, ami rég áttörte a „vélyogerőditanény’’ falait, és országosan is számion tartják? Avagy, nem ez a színpad tesz országos és külföldi meghívásoknak évente többször is eleget? Talán nem itt rendezik immár hatodszor Is az irodalmi színpadi napokat? Nem itt van-e két középiskola és a határőrség iro­dalmi színpada? Nem itt jelenniek-e még Salgótarján, Szécsény, Drégelypalómk szín­játszói a novemberi irodalmi napokon, hogy összemérjék tudásukat a nemes versenyen, az ország más, hat-.nyolc neves színjátszó csoportjának tudásával? A műegyetem', az újpesti Ady, vagy Ajka színjátszód vajon nem itt jelennek meg sorra, itt Balassagyar­maton, melynek ütött-kopott művelődési házát méltó pólyának tekintik tudásuk ösz- szevetésére? Nem is szólva a csehszlovákiai, az 'Ipoly­sági, a lévai és pozsonyi csoportok rendsze­res megjelenéséről a gyarmati versenyeken, vagy a komáromi, vagy más irodalmi szín­padi vetélkedőikre szóló meghívásokról, ami­kor viszont a gyarmatiak kelnek útra, hogy ott is bebizonyítsák képességeiket. De ne álldogáljunk a tényéknél. A szőkébb szemihatórom túl. nézzünk távolabbra is. Az újvidéki magyar irodalmi színpad is jelentkezett Balassagyarmaton, az itteniek munkájába való bekapcsolódásra. A Nép­művelési Intézet javaslata alapján Románia is szívesen mieg-megjetenne Gyarmaton, ám az elavult és korszerűtlen. épület egyelőre akadálya mindén nagyobb szabású terjesz­kedésnek. Szóval, van itt értékes munka, ha kínnal, keservvel születik is, van perspektíva, tág látókör, ha pillanatnyilag akadályok kor­látozzák némileg. Viszont igen biztató, hogy ez az állapot már nem tart sokáig. A város tervei között ugyanis ez ólt: a negyedik ötévié® terv során megépí­tik az új művétődési házat. A salgótarjáni tervezők rajztábláin már húzzák a vonala­kat, számítógépeiken már összeadnak, szo­roznak, osztanak, hogy a terv, amelynek valóraváltósára Gyarmat huszonötmillió fo­rintot szán, megvalósításra kerüljön, s az előmunkálatok között is a legfontosabb, a terv legalább készen álljon. Nevetséges volna Balassagyarmatról szól­ván a kultúrát különösen emlegetni, ismeri azt mindenki. Madách, Mikszáth, Bérczy, Szabó Lőrinc és a többiek, e táj szülöttei­nek emléke követeli, igen, ma már követeli: álljon mihamarabb a művelődésnek méltó véna, a művelődési ház, Balassagyarmat leg­újabb büszkesége. — kussinszky — , Jelenet a „Vörös macska” című operett tv- változatából. (A július 25-i [szombati] adá­sához!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom